Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-15 / 295. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. december 15. Visárosnamény egyik szép képzőművészeti alkotása a művelődési központ színházi elő­terében: Baráth Szabolcs falimnnkája. (Elek Emil felvétele) Kisgazdák Újfehértón, Érpatakon Szabadidő földközelben A megye sok településéhez hasonlóan Üjfehértón és társ­községében, Érpatakon is mind többen szeretnének zártkerttulajdonosok lenni. Az utóbbi időkben a fehértói tanács kis híján hétszáz ilyen kertet osztott ki az igénylők között, ám a szám ennél természetesen na­gyobb, hiszen nem tartalmaz­za -sem az előző időszakban kialakított zártkerteket, sem az érpataki parcellákat.' 'A-c " ' ' ' , J Ddrusziget meséi Díjnyertes falukutatók A tudósok, a hivatásos ku­tatók, a muzeológusok, a le­véltárosok és más múltkere­ső szakemberek munkáját az amatőr néprajzgyűjtők és honismeret-kutatók " serege segíti. Közülük mutatjuk be most az idei honismereti, helytörténeti és néprajzi múzeum pályázat megyei díjnyerteseit. „A dolgozat szakszerű, hi­vatkozásai pontosak, kiállítá­sa igényes, nyelvezete, stílu­sa kiforrott. Feltétlenül I. díjra javaslom. (Aláírás:) Me­ző András kandidátus." — mutatja Szalmásné Virga Er­zsébet érdeklődésemre a pá­lyamunkájáról készült lekto­ri véleményt. — Még el se ol­vastam — teszi hozzá, épp csak átfutottam, és rettene­tesen meg vagyok lepVé. Ami látszik is rajta, hi­szen egy kicsit bele is pirult, amikor pár perce az első díj átvételére szólították a mú­zeumi díjkiosztó ünnepségen. Nagy taps fogadta, ami szép szakmai elismerés, hiszen nagy tekintélyű, ismert gyűj­tők vannak jelen, akik több évtizede „beleásták'' magu­kat egy-egy szakterületbe, rendszeresen .részt vesznek megyei vagy országos pályá­zatokon, díjakat nyernek, publikálnak. Itt, ebben a me­zőnyben tört elő egy fiatal te­hetség, a kisvárdai tanárnő. — Ajaki születésű vagyok — magyarázza. — És a gyes idejét használtam fel arra, hogy folytassam azt a kuta­tási témát, amivel az egyete­mi szakdolgozat készítése idején foglalkoztam. A leg­érdekesebb? Talán az ajaki földrajzi nevek eredete. El­felejtett, vagy még élő ne­vek keletkezésének okát ku­tattam, olyanokét, amilye­nekre az öregek közül is ke­vesen emlékeznek már. Visszament az időben egé­szen az 1700-as évekig, ta­lált adatokat a római katoli­kus anyakönyvekben, a le­véltárban, a könyvtárban, a tanácsházán, a tsz-nél, tá­maszkodott a szülei, a hely­béli gyűjtök, ismerősök em­lékezetére. Különösen sok segítséget kapott a volt tsz- elnöktöl. Kovács Bertalantól, így bukkantak elő az újabb és újabb helynevek, amelyek­hez valóságos kis mesék fű­ződtek. Mesélt neki a Daru­sziget, a Csukács tó, a Fehér tó, az Ér oldal, a megannyi pataknév — mind annak iga­zolása, hogy az ajaki határ valaha víz volt, gazdag vízi­növényzettel, vízimadár-para­dicsommal, alkalmas a ken­dertermesztés meghonosítá­sára. Ez a 110 oldalas munka most már a megye tudomá­nyos közgyűjteményének ré­sze, kutatható, hozzáférhető, forrásnak felhasználható. És amint a tanárnő mondja: folytatása következik. A ter­vek szerint még mélyebbre szeretne ásni faluja történel­mében, hiszen annyi feltárat­lan terület van még, amit meg kellene menteni az enyészettől. Ügy tervezi, majd a második gyes ideje alatt. .. Amennyire meglepetés volt Szalmásné első helye a nép­rajzban, olyannyira nyilván­való volt Görbedi Miklós el­ső díja a honismereti kate­góriában. Már a díjkiosztó ünnepségre gyülekezve lehe­tett „elkapni” a hírt: „Miklós bácsi az életművét írta meg”. Nem volt kétséges ez a helye­zés a többi történelemkutató számára, hiszen Görbedi ta­nár úr, Tiszalök szerelmese valóban több évtized gyűjtő­munkájának gyümölcseiből szüretelt most, akkora hatal­mas anyaggal és olyan gaz­dag dokumentumtárral, ami­lyennel kevesen rendelkez­nek. Vglóban életmű, amit alkotott. Tiszalökröl 1265-ből való az első adata. Onnan kezdve ha­lad végig a történelem ziva­taros századaiban egészen a legutóbbi időkig. A történeti feldolgozást a második világ­háborút megelőző évekig vé­gezte el, attól kezdve inkább az életmód, a szokások, a néprajzkutatás kötötte le fi­gyelmét, foglalkozott a pár­tok alakulásának történeté­vel, a nemzeti bizottságok megalakulásának eseményei­vel, a földosztással. Felhasz­nálta tapasztalatait korábbi pályamunkáinak adattáraiból — ilyen munkái voltak pél­dául a falu földrajzi nevei, csúfnevek — ezt az ELTE ki­adta — zsidó csúfnevek, szo­kások farsangtól a gulyatérí­tésig, a nyári hordás, a pa­raszti lakás berendezése, az öltözet — stb. Megkértem, meséljen, mi volt a legna­gyobb élménye falujának egyre fokozatosabb megisme­rése közben. — Nehezen tudtam „fel­hajtani” adatokat, dokumen­tumokat a földosztás történe­téről, talán azért ezek a leg­becsesebbek. Nyílhúzással történt, 87-en kaptak földet. Érdekesség, hogy Tiszalökön nem 1600 öl volt egy magyar hold, hanem csak 1200 — így tudták arányosan elosztani. Cs. Balogh Lajos szólt a pa­raszt ősi jussáról, ami után elénekelték a Himnuszt, le­vett kalappal, könnyes szem­mel — és csak utána ütötték le az első karót... Görbecfi tanár úr is foly­tatja a kutatómunkát, bár­mennyire sokat tud is szülő­földjéről. És beszél a mun­kájáról a könyvtárban meg­forduló gyerekeknek — nyug­díjasként pár órát az iskolai könyvtárban dolgozik. Jó hely, mondja, tovább lehet a könyvek* a gyermekek köze­lében. Erről jut eszembe, amit a múzeumban a pályázat meg­hirdetőitől hallottam: sokkal többet várnának az iskolák­tól, főleg a középiskolásoktól, mert közülük alig van jelent­kező. Pedig a „stafétabotot” egyszer át kell venni... Baraksó Erzsébet Rádió jelzi a veszélyt . Automata a folyók mentén A hideg ellenére Vásáros- naményban a Tisza-híd köze­lében Nánási Sándor és Po- lacsek László könnyűbúvárok merültek a folyóba, hogy az újjáépítendő vízmérőállomás vízmintavevő csöveit a Tisza mélyén elhelyezzék. Ez az automata árvízvédelmi rend­szer bővítése érdekében szükséges. A Felső-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság Vásárosna- ményniál korszerűsíti a víz­mérőállomást, Záhonynál pe­dig újat — automata üzeműi — épít. Egy mérőállomás építési költsége az idei ár- szinten 2—2,5 millió forint. Az emllíitett munkákkal 1988- ban végeznek. Illés Lajos, a vízügyi igaz­gatóság osztályvezető-helyet­tese elmondta, hogy a Tisza, a Túr és a Szamos országha­táron túli vízgyűjtőterületé­nek domborzata kedvez a vi­zek gyors összegyűlésének, az árhullámok kialakulásának. A három folyón tlevonuló ár­hullámok Magyarország ha­tárát 6—30 óra alatt elérhe­tik. Szabolcs-Szatmárban a ki­épített védvonalak hossza 617 kilométer, amelyek a me­gye területének 37 százalékát védik. Az árhuEámok időbe­ni előrejelzése főleg a csapa­dékos időszakban fontos. Ezért az állandóan működő vízrajzi észlelőhálózat a fo­lyók bel- és külföldi víz­gyűjtő területéről a vízügyi igazgatóság nyíregyházi köz­pontjába naponta 6S, havon­ként pedig közel 400 helyről szolgáltat adatokat. Az adatgyűjtési idő csök­kentéséért Szabolcsban a megyék között elsőként kezd­ték meg az automatizált in­formációs rendszer kiépítését. Jelenleg a Felső-Tisza-vidé- kén öt automata állomás üze­méi, elsősorban az országha­tárhoz közeli helyen, így Ti- szabecs, Ágerdőmajor. Gar­bóié, Vásárosnamény és Csenger térségében. Csen- gerben a román határ mel­lett a Szamos felső szakaszá­nak szennyezettsége miatt, az ország egyik legmoder­nebb mérőállomása műkö­dik, mely a vízminőséget is méri. A Napkor térségében üze­melő meteorológiai radarál­lomás — mint az árvízvédel­mi rendszer része — a víz­gyűjtőkön tapasztalható pil­lanatnyi csapadéktevékeny­ségről. a jelhőrendszerek mozgásának irányáról és se­bességéről ad tájékoztatást. Az adatok a vízügyi igazga­tóság központjába telexen jutnak. Az adatátvitel kor­szerűsítése, vagyis a mikro­hullámú adatátvitel kiépítése a jövő évi tervben szerepel. A Felső-Tisza-vidéki automa­tizált információs mérőrend­szer a következő ötéves terv­ben Tunyogmatolcson, Domb- rádon, és Szabolcsveresmar- ton új mérőállomásokkal bő­vül. (séfer) A négy-nyolcszáz öles ker­tek mellett sort kerítettek a nagyüzemi mezőgazdasági művelésre nem alkalmas te­rületek hasznosítására is. E földeket tartós használatba adták, nagyságuk évek óta húsz hektár körül alakul. A „kisgazdák” főleg paprikát, paradicsomot, uborkát ter­mesztenek, de mind többen vágnak nagyobb vállalkozá­sokba is: egyre több a szilva, a meggy, s különösen népsze­rű lett körükben a köszméte. Csak a könnyű nyíri borocs­kát kedvelők bánkódnak, egyre kisebb a szőlőterület, minden tavasszal nagy szá­mú tőkét vágnak ki. Korábban úgy tűnt, csök­ken a föld iránti érdeklődés a két településen, ám utóbb újból növekszik azoknak a száma, akik szeretnék szabad idejük egy részét „földközel­ben” tölteni. Nemcsak a ter­mészet szeretete inspirálja őket erre; az sem lebecsülen­dő nyereség, amit az itt meg­termelt gyümölcsök, konyha­növények nyújtanak, hiszen azokra sem kell pénzt köl­teni. A fehértói tanács most újabb zártkertek kialakítását tervezi, mégpedig Érpata­kon. Feltehetőleg nagy lesz irántuk az érdeklődés, hiszen műút mellett lennének, s kö­zelben van áram-, illetve vízvételi lehetőség is. Az el­képzelések szerint mintegy háromszáz kertet parcelláz­nak majd fel, melyekből az újfehértóiaknak is jutna. (bg) kölcsön S osem tudtam, hogy mi célt szolgál az Iparcikk Köl­csönző és Szolgáltató Vállalat nyíregyházi fiók­jában a meghitt hangu­latú sarkocska a két szék­kel, asztalkával. Most rá­jöttem. Itt várják a nagy­takarításra készülődök a szőnyegtisztító gépeket. A szerencsésebbek csak néhány órát üldögélnek itt, de van, aki az egész napját a szőnyegtisztító várásával tölti. Ha nem a legilletéke­sebbektől, a kölcsönző­bolt dolgozóitól hallom, el sem hiszem. A tizen­nyolc szőnyegtisztító kö­zül csak három használ­ható, tizenöt rossz, a rak­tárban hever. Hihetetlen, de mégis igaz. Nincs sze­relő, nincs megfelelő al­katrész — mondják a boltosok magyarázatképp a csalódott ügyfeleknek. Érthetetlen, hogy az ilyen országos hálózattal ren­delkező szolgáltató válla­lat képtelen megoldani a meghibásodott gépek ja­vítását. Érthetetlen ez a pazarlás, hogy ennyi ke­resett gép hónapok óta meghibásodva a raktár­ban heverjen. Célszerű lenne talán a kölcsönző versikéjét valahogy így átírni: Nem adunk köl­csön, nyelvet ránk ne ölt­sön. (bodnár) Terjedőben a takarékcsekk Fizetés készpénz nélkül Fizetés készpénz nélkül — erre is lehetőséget nyújt a takarékcsekk, melynek alkalmazását először Budapesten, majd az országban másutt is engedélyezték. Ügy érezzük, még nem élnek elegen a takarékcsekk nyújtotta előnyökkel. A takarékcsekk az átutalá­si 'betétszámlához kapcsoló­dik. Tehát az OTP-vei. vagy a takarékszövetkezetekkel csak az átutalási betétszám­lával . rendelkezők köthetnek úgynevezett takarékcsekk­szerződést. Jelenleg Szabolcs- Szatmárban közel 13 ezer ügyfélnek van OTP-átuitalási betétszámlája, s közülük 5 százalék írt alá takarékesekk- szerződést. Tulajdonképpen hogyan is néz ki a takarékcsekk? Az egy nyomtatvány, melyen fel van tüntetve az illető átuta­lási betétjének száma, a pénz­Becsalta a szomszédasszonyt Az idült alkoholista, fejletlen erkölcsi érzékű Jakab József baktalórántházi lakost ez ideig több esetben vonták felelősség­re erőszakos bűncselekmények, elkövetése miatt. Magatartásán azonban nem változtatott, ezért került ismét a vádlottak padjá­ra. Április 9-én a délutáni órák­ban azzal csalta be lakására a szomszédasszonyt, hogy ruhákat akar neki eladni. Amikor az asszony bement hozzá, a bejára­ti ajtót kulccsal becsukta. Ital­lal és hellyel kínálta, de a ven­dég a bezárt ajtó miatt gyanút fogott és egyiket sem fogadta el. Gyanúja nem volt alaptalan, mivel rövid időn belül Jakab megragadta mindkét csuklóját és a heverő felé kezdte tolni, majd követelte, hogy vetkőzzön. Az asszony a menekülés lehe­tőségét kereste és megpróbált a szoba ablakán kimászni, de nem sikerült kinyitnia. Ezután a konyhába menekült, de itt sem tudott kimászni az ablakon, mert a szúnyogháló megakadá­lyozta. Végső kétségbeesésében segítségért kiabált, szerencséjé­re a közelben játszó gyerekek meghallották. Visszaszóltak neki, hogy mennek a rendőrségre. Jakab akkor jobbnak látta, ha kiengedi az asszonyt a lakásá­ból, aki a ..szíves vendéglátás” során könnyebb sérüléseket szenvedett. A bíróság Jakab Józsefet bű­nösnek találta személyi szabad­ság megsértésének bűntettében és könnyű testi sértés vétségé­ben. Ezért, mint különös vissza­esőt l éyi szabadságvesztésre ítélte, a közügyektől 2 évre el­tiltotta és elrendelte a kényszer­gyógyítását, Az ítélet jogerős. m. f. intézeti fiók megnevezése, az ügyfél személyi száma, a ta­karékcsekk sorszáma. — A takarékesékk-szerzö- dést kötő ügyfelek kapnak egy takarékcsekkfüzatet — mondja dr. Szalóki Lászlóné, az OTP nyíregyházi Damja­nich utcai fiókjának osztály- vezetője. — Egy takarékcsek­kel 500 forinttól 20 ezer fo­rintig lehet fizetni. Az.eljá­rás egyszerű: az ügyfél a ta­karékcsekkjére számmal és betűvel felírja az általa kifi­zetendő összeget, a takarék-, csekket keltezi, majd saját kezűleg aláírja. Amennyiben 20 ezer forintnál nagyobb összegű vásárlásról van szó, akkor több takarékcsekk használandó fel. Természetesen a takarék- csekkel fizetőnek gondoskod­nia kell arról, hogy. az átuta­lási betétszámláján megfele­lő összeg, fedezet álljon ren­delkezésre. Szabolcs-SZatmár megyében a legnagyobb kereskedelmi egységek (a Nyírfa, a Kelet, a Centrum, a Dómus. a Bizo­mányi Áruház, a Meteor, a Tüzép, a Vagép vállalat) az OTP-vei megállapodtak ab-' ban, hogy elfogadják a tafea- rékcsekket. De az OTP azok­tól a vállalatoktól, kereske­delmi . egységektől . beérkező takarékcsekket is. elfogadja, akik vele ez ügyben nem kö­töttek külön megállapodást. — A takarékcsekk nagy előnye — folytatjia Szatóki Lászlóné —, hogy az ügyfe­leknek nem kell otthon, vagy maguknál sok pénzt tarta­niuk. Tehát az biztonságot ,ad és pénzkímélő is. Azon kívül az átutalási betétszámla évente 5 százalékkal ^kamato­zik. A takarékcsekk csak személyi igazolvánnyal együtt érvényes, ezért, ha az ügyfél a csekket elhagyja, vagy azt ellopják tő.le, a pénzét nem veszti el. Ez év októberében az OTP nyíregyházi Damjanich utcai fiókjának ügyfelei a boltok­ban összesen 310 esetben fi­zettek takarékcsekkel, mind- összesen 2,5 miliő forint ér­tékben. A takarékcsékkre az ország bármely lakossági pénzintézeténél pénz fel is vehető, ami például nyara­láskor lehet igen előnyös. Ar­ról nem is szólva, hogy a csekk alkalmazása jelentősen könnyíti, gyorsítja a fizetést, az ügyintézést. Cselényi György A« ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR fiókja Sorsi; A000000 I * fizessen e csekk ellenében szómig kdveíej<k^mAfck)ba1 | R, azaz ... ....................... ...........-..- ■ forintot ttutq betűvt») Ifc % V YSVV----------------------------____I*-:..:-:-.:; ■ __-Oak, vagy a bemutatónak. ...................-________ 19 _______________-; a _____________ .. __________ (e fctóttffá* ho»y*, „ (o Gbociötó oldöéw) irsrwi®3§í >?ü

Next

/
Thumbnails
Contents