Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-12 / 267. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. november 12. A művelődési ház nyeresége Napjainkban kevés művelődési ház tudja fenntartani magát a hagyományos bevételekből, rendezvényekből. Épp ezért olyan csoport, szakkör létrehozására van szükség, amely előteremti azt a pénzt, amit aztán a kulturális élet fejlesztésére fordítanak. A kemecsei művelődési házban így alakították meg a PROG-RAM számítástechnikai csoportot. A csoportban dolgozó 18 programozó gyakran tart továbbképzést Bemutató Nyíregyházán (f. z.) gyerekeknek, felnőtteknek, vállalatoknak. Üzemeket, intézményeket látnak el programokkal és számítógépekkel is. Kapcsolatot tartanak a Videotonnal és több külkereskedelmi céggel. Ennek során az NDK-ból ROBOTRON- számítógépeket kaptak. A csoport szakemberei által kidolgozott program segítségével a ROBOTRON kapcsolatot tud kiépíteni az IBM- géppel, fel tudja használni az IBM mágnes lemezét, programjait. A két más-más márkájú gép közötti kapcsolat megvalósítása feleannyiba kerül, mintha az IBM XT- hez IBM PC-t használnának terminálnak. Az új programot a gyakorlatban is meg lehet tekinteni szerdán és csütörtökön 'Nyíregyházán a KPVDSZ művelődési házban, azt követően Kemecsén bármikor látható, (m. m. 1.) Múlt, Tisza, szép táj Kibontani az értéket Betörtünk a kabaréba. Pontosabban Nyíregyháza tört be, r léghozzá a novemberi finn kabaréba, csak éppen nevetni r emigen lehetett rajta. Arról volt szó, hogy. a szóvivő fe- I :sége Finnország legszegényebb részéről, Kajaani környé- féröl való, nem véletlen tehát, hogy Nyíregyháza — Magyarország legszegényebb része — a testvérvárosa. tők és vonzhatják a vendéget. Ez is egy értékítélet, de r.em elegendő ahhoz, hogy lemondanánk Nyíregyháza és Szabolcs-Szatmár értékeinek megmutatásáról, hogy ne törekednénk az idegenforgalom feltételeinek kialakítására, még akkor is, ha az üdülés és turisztika lehetőségei ma az országban alig ismertek, s ha a jóváhagyott országos hosszú távú üdülési és idegenforgalmi koncepcióban meglehetősen kedvezőtlen helyet foglalunk el. Ezen szeretne változtatni a megye az Építési és Város- fejlesztési Minisztérium segítségével úgy is, hogy egy terv- pályázat kiírásán dolgoznak, amely a Szabolcs-Szatmár megyei Tisza-szakasz regionális üdülési és idegenforgalmi hasznosítását ölelné fel. Természetesen tudatában vannak a pályázat kidolgozói annak, hogy Szabolcs-Szatmár megye gazdaságilag hátrányos helyzetű térségek közé tartozik, ám annak is, hogy ezek a térségek bővelkednek olyan idegenforgalmi látványosságokban, amelyek elsősorban a népi építészet kapcsán alakultak ki. és a természeti adottságok is kedvezőek. Vfzparti üdülés Ha csak azt' nézzük, hogy a megye műemlékeinek döntő többsége is a Tisza partján, vagy ahhoz nagyon közel lévő településeken található, máris jói összekapcsolható a vizparti üdülést kedvelők és építészeti kultúránk iránt érdeklődök üdültetése. Itt van a tiszavasvári és gá- vavencsellői Dessewffy-kas- tély, a tiszadobi Andrássy- kastély. a szabolcsi Mudrány- kúria, a tuzséri Lónyay-kas- tély, a mándoki Furgách-kas- télv. a vásárosnaményi Tom- csányi-kastély. a nagyari Lu- by-kúria és a Kende-kúria, a cégénydánvádi Kende-kúria, a szabolcsi Földvár, a kisvár- dai várrom, a tarpai szárazmalom. a tiszaberceli Bessenyei emlékház, a tunyogma- tolcsi Zalka emlékház, a túr- istvándi vízimalom, a kisvár- dai római katolikus templom. Horgászok kedvére a vásárosnaményi és tarpai népi lakóházak, a vámosatyai, .a lónyai. a tákosi, a csarodai. a márokpapi. a ti- szacsécsei, a szatmárcsekei. a fehérgyarmati, a kölesei, a kisszekeresi, a vámosoroszi. a nagyszekeresi református templom és vámosatyai, a zsurki. a lónyai, a tákosi, a tiszacsécsei. a kölesei, a nagyszekerest református fa harangtornyok. Kevés a szálláshely Jóval több a felsoroltaktól szerencsére a megyében lévő műemlékek és műemlék jellegű épületek száma, sőt a Tisza partjához közeli településeken is, így van mit megmutatni a szatmári, a beregi, a nyírségi kirándulásra vállalkozóknak. Ám. hogy üdülők is legyenek belőlük, ahhoz meg kell teremteni a fogadási feltételeket. A közlekedés elég jó. hiszen a 3-as és 4-es számú főközlekedési út az ország minden tája felől elhozza az ide kívánkozó- kat, ám kevés a szálloda, kevés a turistaszállás és kpvés a fizető vendéglátóhelyek száma. Dombrádon, Vásáros- naményban. Tiszalökön. Ra- kamazon van sok olyan magántulajdonban lévő üdülő, ahol lehetne a fizető vendéglátóhelyek számát bővíteni, ám ahhoz, hogy a tartós üdülés megvalósuljon, az árterületeken vagy cölöpökre épült, vagy a védett területen nagyobb létszámot befogadó moteleket és olcsóbb szálláshelyeket kellene építeni. Van szabadstrand Tiszado- bon. Tiszadadán. Tiszalökön. Rakamazon, Tiszateleken. Dombrádon, T.iszakanyáron, Tuzséron, Tiszamogyoróson, Kónyán, Tiszaadonyban, Ger- gelyiugornyán, Tivadaron, Szatmárcsekén, Tiszabecsen. amelyeket bővíteni lehetne, de kiépíthető Balsán. Mező- ladányban, Aranyosapátiban is szabadstrand és van gyógyvagy termálfürdő Tiszavasvá- riban. Sóstón. Kisvárdán, Vá- sárosnaményban és Fehér- gyarmaton. amelyek bővítheA barátság jegyében S okszínű és gazdag programmal mutatkozott be a Kárpátodul i Terület Szabolcs- Szatmár megyében a Magyar—Szovjet Barátsági Napok keretében. A kéthetes programsorozatot a barátságest nyitotta meg. A színvonalas gálaműsor méltán aratott sikert a közönség körében. Ugyanezen a napon több kiállítást is megnyitottak nemcsak a nyíregyházi művelődési központban, hanem a Jósa András Múzeumban, a megyei könyvtárban és az út- töröházban is. A mozikban a szovjet filmek fesztiválja kezdődött el. Nemcsak a megnyitó napján, utána is sotkan nézték meg a különböző kiállításokat. Látogatók százai csodálták meg a Váci Mihály Művelődési Központban a néprajzi bemutatót. Sokan megnézték a képzőművészeti tárlatot is, ahol műfajokban is gazdag és választékos képzőművészeti anyaggal mutatkoztak be a kárpátontúli alkotók. Ötvenöt művész több mint száz munkája adott ízelítőt a festészetből, grafikából, kisplasztikából, kerámiából és textilművészetből. Mindaz. ami a szovjet népet foglalkoztatja, visszatükröződik az alkotásokban. Bár meglehet, hogy a magyar müértőknek szokatlan az olykor a harsányabb színek alkalmazása, és ritkábban találkozni modernebb törekvésekkel, de az alkotások zöme jó színvonalat képvisel. Külön öröm, hogy bemutatkozott a tárlaton egy olyan jelentős művész is. mint az Ungváron élő Vja- cseszlav Prihogykó. örömmel látnánk a művész önálló kiállítását is megyénkben. A kárpátontúli művészek alkotásain egyaránt felfedezhetők a keleti és a nyugati kultúra nyomai. Mihail Beleny hatalmas érmein például Rubens, Ticiano, Rembrandt előtt tiszteleg, máskor viszont a kelet művészete hatott. Végül is egy sokoldalú, sokszínű anyagot állítottak ki a vendégek, amelyen a szűkebb haza és •az emberek iránti szeretet fedezhető fel. És nem szabad megfeledkezni a horgászatról, hiszen horgászvizekben Szabolcs- Szatmár rendkívül gazdag. A 230 kilométeres Tisza-szakasz. a 60 holtág, az 50 kilométeres Szamos-szakasz mellett a Túr, a Kraszna és a főcsatornák is kínálják a lehetőséget. S van «még 320 hektár természetes és 1500 hektár mesterséges tó. Ha pedig elkészül a szabolcsveres- marti 400 hektáros vízfelületű tó, akkor a vízisportoknak is sikerül megteremteni a feltételeit. Sokakat vonz a vadászat, amelyre Tiszadob, Mándok. Lónya, Vásárosnamény és Tarpa közelében vannak kiváló adottságok és vonzhat a lovassport, amelyre Nyíregyházán. Kisvárdán és Nyírlu- goson kínálkoznak jó lehetőségek. Jó kirándulások, színvonalas rendezvények, valamint a vendéglátás és a kereskedelmi ellátás javításával elérhető, hogy Szabolcs- Szatmár megye is a kedveltebb, felkapottabb üdülőhelyek közé tartozzon. Ezért lenne jó. ha sokan vállalkoznának a pályázat kidolgozására. Balogh József Rádiós irodalmi játék Mosolygó Parnasszus A magyar és a világirodalom humoráról a fenti címmel hirdetett rádiós irodalmi játékot a közművelődési intézmények számára a Művelődési Minisztérium, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Rádió. A játékban — a/, irodalomhoz társulva — szerepel kap a zene js. A vetélkedőben nyíregyházi csapat is részt vesz. Mint ahogyan azt Jenei Istvántól, a tanárképző főiskola magyar—irodalom tanszékének oktatójától, a csapatkapitánytól megtudtuk, a tízfordulósra tervezett játék a napokban jutott túl az első elődöntőn. A nyíregyházi csapat számára a következő. március 22-i fordulóban dől el, hogy bekerül-e a középdöntőbe, vagy pedig az’‘-ellenfél, a székesfehérvári csapat jut tovább. A versenyzők saját településükön maradnak, a helyszínen riporterek segítik vetélkedésüket. A kérdéseket a budapesti stúdióban teszi fel a játékvezető, ott foglal helyet a zsűri és a közreműködő színészek is. A nyíregyháziak csapatában különböző intézményekben, iskolákban dolgozó tanárok vállalták a megmérettetést. Kenyérkérdés E lőrebocsátom, nem vagyok az egészséges táplálkozás fanatikus híve — nem tudnék meglenni kizárólag müzlin, magvakon, búzacsírán és korpán. De azért hajlok a szóra. A gyümölcsleveket például egyenesen imádom, a zsírt régóta száműztem a konyhából, a vajat felcseréltem a vajkrémmel. Lelkesen vettem-ettem a burgonyás. kukoricás, sajtos kenyeret is — amíg lehetett kapni. A mi sütőiparunk azonban hamar kifogy a béketűrésből. Ha néhány hét alatt nem kedvelik meg a vásárlók az újdonságot, akkor máris kimondatik, nincs rá igény. S persze megszüntetik a gyártását. Egy ideig még érdeklődik az ember, aztán feladja. Például éppen megbarátkoztam volna a legutóbbi újdonsággal. a könnyű, rozzsal dúsított (hosszúkás, szögletes) kenyérrel, amikor elődeihez hasonlóan ez is eltűnt a boltokból, legalábbis napok óta hiába keresem. A makacsul kitartóknak ott van ugyan a sűrű, nehéz rozscipó vagy az Alföldi barna, de a házgyári lakásokban ezeket muszáj nylonzacskóba tenni, abban pedig két nap után megpenészedik, de legalábbis úgy összeszikkad, hogy ki kell dobni. A Graham-kenyér is csak frissen jó, márpedig ritkán friss. Ennnél sokkal különbre is képes lenne a hazai sütőipar. Amelynek egyébként — hirdetésük szerint — szívügye a mi egészségünk. Még nem győztek meg teljesen ... (S«n) PÁLYÁZATOK A KÖZIGAZGATÁSBAN A Közalkalmazottak c. szakszervezeti lap októberi száma az. államigazgatást egyszerűsítő, korszerűsítő megyei pályázatok eredményeiről ad túrt. A tanácsi szakemberek körében 1984—- 1987 között a négy alkalommal meghirdeteti pályázatokra 88 pályamunka érkezett. Ezek közül negyvenet díjaztak és a gyakorlati munka során alkalmazásra is kerültek. A pályázóknak 30 százaléka, a díjazottak 55 százaléka 35 éven aluli. A díjazott pályaművek közé tartozott az első fokú iparigazgatási feladatok ellátásához kidolgozott segédlet, amit a helyi ügyintézők gyakorlatban hasznosítanak. Két munkakollektíva segédlet formájában dolgozta ki a közlekedési ágazatot felölelő tennivalók módszertani útmutatóit, valamint átfogó tájékoztatóban tették közzé a gépjármű-közlekedési ható- ' sági eljárásra, az üzemben tartási, összeépítési, átalakítási és fenntartási lakossági tudnivalókat. Több pályázó dolgozta fel a számítógépes ügyvitelgépesítés lehetőségeit. FALUKÖZÖSSÉGEK A Falu c. folyóirat idei 3. száma elemző írást közöl a falu- közösségek helyzetéről. Ebben olvashatjuk: „A hagyományos értelemben vett faluközösség megyénkben is a múlté: a közös legeltetést a háztáji tehénállomány nagymértékű, vagy teljes csökkenése változtatja meg; a kölcsönös segitségi intézmények (kalákamunkákr esetivé váltak; a szomszédkapcsolatok gyakran elnőiesednek (a távol dolgozó férjek, özvegyen maradt asszonyok miatt); az ún. estézéseket az otthon nézett televízió helyettesíti: jelentősen csökkentek a disznóöléssel kapcsolatos közösségi szokások, már kóstolót is csak szűkebb családi, vagy baráti körben küldenek; él még, de már gyakran funkcióját veszt tette az állandó közösségi kontroll és kommunikáció (Hová mész? Mit csinálsz?); az a gyakorlat, hogy a nagyobb állatok etetése a férfiak dolga, a sertés és a baromfi az asszony munkája, csak ott valósulhat meg, ahol férfiember is van a háznál: a közösségi élet színtere a kocsma, vagy a „presszó”, de már ez sem a régi funkcióban. zsinagógák A Településfejlesztés című szaklap legújabb — 1987 2 — számában Magyarország zsinagógái közül a Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár megye zsinagógáit mutatja be a helyszíni tapasztalatok és a legegysze- .rübben hozzáférhető adatok alapján. Szűkebb pátriánkról olvashatjuk: ,,A századforduló idején a megye szinte valamennyi településében élt zsidó lakos, a 30 főnél kisebb közösségek száma 50 körüli, olyan település ahol 1941-ben már nem élt zsidó lakosság összesen kb. 10 lehetett a megyében... a vallásához és hagyományaihoz erősen kötődő népesség e területen szinte valamennyi településen létrehozta a gyülekezet számára az imahelyet. a legegyszerűbb formában az üzletház vagy a kocsma egyik helyiségében, vagy ezek udvarán felépített kis méretű építményben. A nagyobb lélekszámú közösség imaházát már külön házhelyen, a lakóházak méretével, tömegével azonosan, de a legegyszerűbb homlokzatépítéssel építette fel. Ezeken az épületeken a vallási építményekre utaló jelet, szimbólumot nem találtunk. A városi középületek méretéhez és tömegéhez csak a kisvárdai és a nyíregyházi zsinagóga hasonlítható, a mátészalkai zsinagóga épülete alig emelkedik a földszintes lakóházak tetőgerince fölé”. Az ösz- szefoglaló írást statisztika és fényképfelvételek egészítik ki. Meglopták az ivócimborát Minden társadalomban fontos érdek fűződik a kiskorúak testi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez. A kiskorúak — gyermek és fiatalkorúak — helyes erkölcsi fejlődésére rendkívül káros hatást gyakorol az. ha látja, hogy a felnőttkorú személy bűncselekményt követ el, vagy őt a tőle idősebb bűncselekmény elkövetésére bírja rá. Sajnos az. utóbbi időben egyre több olyan eset fordul elő, amelynek elkövetője kiskorú, vagy a felnőtt személy mellett 18. életévét még be nem töltött gyermek, vagy fiatalkorú is szerepel benne. V. Elemér egy gyermekkorút vett rá arra, hogy neki pénzt szerezzen. V. Elemér 1986. október 26-án — édesapja és a 13 éves K. A. társaságában — szóba elegyedett egy általuk addig nem ismert férfivel, s beültek Nyíregyházán a ,,Művész” presszóba. Italozás közben V. Elemér, K. A. és B. Mihály sértett kimentek az illemhelyiségbe, ahol V. Elemér megpróbálta a sértett zsebéből kivenni a pénztárcát, de csak félig sikerült kihúznia. Ezután szólt K. A.-natt, hogy nyúljon bele a sértett zsebébe és vegye ki a pénztárcáját. Azzal bátorította K. A.-t, hogy a sértett ittassága miatt úgysem fogja észrevenni a lopást. K. A. a felszólítás hatására kivette a sértett zsebéből a pénztárcát a benne lévő t500 forinttal együtt és odaadta V. Elemérnek. A Nyíregyházi Városi Bíróság V. Elemért bűnösnek mondta ki kiskorú veszélyeztetésének bűntettében és kisebb értékre elkövetett lopás vétségében, s halmazati büntetésül 8 hónapi, végrehajtásában 1 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. A nyíregyházi Örökösföldön a SZÁÉV felépítetted körzeti és gyermekrendelőt. Az új egészségügyi létesítményben januárban kezdik a gyógyító munkát, (n. 1.)
