Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-10 / 265. szám

1987. november 10. Kelet-Magyarország T Társadalmi-gazdasági megújulás hazánkban (1) II kibontakozási program elméleti hátteréról Abból az alapelvből ki­indulva, hogy a megújulás a szocializmus létezési fel­tétele, 1957-től kezdve mi magyarok számos megúju­lási, majd 1968-ban egy komplex reformtörekvés út­jára léptünk. Most mégis ott tartunk, hogy reform­törekvéseinknek nem ju­tottunk a végére, sőt an­nak továbbfolytatása szük­séges. Valljuk ugyanis, hogy a szocialista forradal­mak — jellegükből eredő­en — befejezetlenek. A szocializmus még sehol nincs „kész”, legfeljebb a dogmatikusok fejében. A szocialista társadalom­nak erősen központosított szerkezete, s az ennek meg­felelő centralizált, tervuta­sításos gazdasági rendsze­rek, szerepüket teljesítve a nyolcvanas évtizedre törté­nelmileg túlhaladottá vál­tak. E felismerés talaján a szocialista tábor nagy ré­szében megújulási törekvé­seknek, új vezérlő elvek keresésének lehetünk tanúi. fl gazdaság­irányítási rendszer Az 1968-ban bevezetett magyar gazdaságirányítási reformot a második világ­háborút követő időszak leg­nagyobb jelentőségű társa­dalmi kísérletének tekintik a szocialista országokban (egyesek e térségen túlme­nően is). Kisugárzó szerepe folytán e kísérlet eredmé­nye ma már — a kezdeti, s gyakran erős fenntartá­sok hangoztatása ellenére — modellértékű. Számunkra most az irá­nyítási rendszer gyenge pontjainak számbavétele és továbbfejlesztési irányá­nak megfogalmazása a fel­adat. A modellnek a gya­korlati eredményekkel való szembesítése tűnik ezért a leginkább elfogadható mód­szernek. Miután azonban a társadalomnak a gazdaság is csupán egy alrendszere, a gazdaság működése sem ítélhető meg önmagában, azaz a politika és az állam gazdásági szerepének vizs­gálata nélkül. De a model­len belül maradva is, a gaz­daságirányítási rendszert tágabban és szűkebben is lehet (és kell is) vizsgálni. Decentralizált fejlődési út A szűkebben értelmezett irányítási rendszer gyenge pontjainak csokorba kötése önmagában szemlélve téves következtetésekre adhat okot. Sietve le kell ezért szögezni, hogy nagyon va­lószínű — bár tudományos módszerekkel egyelőre nem igazolható —, hogy a tervutasításos modellnél maradva még súlyosabb gondokkal kellene szembe­néznünk. A reform másik elvitathatatlan történelmi jelentőségű érdeme egy, a szocialista árutermelő gaz­dasággal adekvát gondolko­dási rendszer, szemléletmód kiformálódásának elindítá­sa, amelyre a továbbhala­dás is alapozható. Ez az összefüggés a re­formpolitika útjára lépő más szocialista országok számára is nagyon fontos és tanulságos. Ha a re­formpolitika célját az ön­igazgató viszonyok elérésé­ben, illetve az annak útját jelentő többszektorúságon, fejlett árutermelésen alapu­ló decentralizált modell ki­építésében fogalmazzuk meg, akkor érthető meg igazán az, hogy a tervuta­sításos rendszerből a ma­gyar irányítási rendszer nem a decentralizált me­chanizmusba ment át, ha­nem a gazdálkodás pénz­ügyi kondícióiról folytatott alkudozáson alapuló indi­rekt irányítási rendszer­be .. . Ezt az indirekt rendszert nem lehet önálló modell­nek tekinteni, a hagyomá­nyos centralizált — indi­rekt — decentralizált fejlő­dési utat viszont igen, még­pedig nagyjából úgy, ahogy ennek az útnak az első fe­lét bejártuk. Azt persze nem lehet tudni, hogy a kínai és a szovjet mecha­nizmusreform valóban ezt a fejlődési pályát futja-e majd be. Ellentffloidásos pontok Melyek az indirekt for­ma ellentmondásai, gyenge pontjai, amelyek egyúttal a megoldás, továbbfejlesz­tés irányát is involválják? A gyenge, ellentmondásos pontok csupán felsorolás­szerűen: a szervezeti rend­szer reformja jelentősen megkésett, emiatt a hie­rarchikus viszonyok to­vábbéltek, továbbélésükkel viszont az informális irá­nyítás alapjául szolgáltak: a gazdaság túlszabályozottá vált, a tervalkut szabályo­zó alku váltotta fel; az irá­nyítás a lényeget illetően csak az elosztási oldalon tudott operálni, s többnyire korlátozó jelleggel a véde­kező és alkupozíciót inger­lő, erősítő módon; a szabá­lyozócentrikus gondolko­dás a rövid távú törekvé­seket honorálva a műszaki fejlesztés kérdéseinek hát-' térbe szorulásához vezetett;' a gazdaság erőforrás-korlá­tos maradt, a hiányt és a vállalati források puha költségvetési korlátját vé­gig nem sikerült felszámol­ni. A vállalatok belső me­chanizmusa keveset fejlő­dött, lényegében a tervuta­sításos modellben kialakult formájában élt tovább; a tőkemegtérülés elvét sem sikerült a rendszerbe be­építeni, ezért és a közép- szerűségre hangolódott ér­tékrend folytán a gazdál­kodás pazarló maradt; a tulajdonosi gazdatudatot, a hatékonysági kényszert és érdekeltséget sem sikerült egyéni, kis kollektívák szintjéig levinni; szelekciós mechanizmus helyett egy, a tervutasításos , modellhez képest csillapított kontra­szelekciós mechanizmus érvényesült;' a rendszer nem vált képessé a teljes, és a hatékony foglalkozta­tottság követelményének összekapcsolására. Ezeknek az ellentmondá­soknak a gyökerei termé­szetesen messze túlmutat­nak a szűkebben értelme­zett irányítási rendszer, kü­lönösképpen a szabályozó- rendszer keretein. Amellett, hogy a jelzett ellentmondá­sok egyúttal a szabályozó- rendszer belső ellentmondá­sai is, látni kell, hogy egy­úttal a gazdaságpolitika és az értékrend ellentmondá­sainak tükröződései is. Fel­oldásuk nehézségei is ebből adódnak, s így érthető meg igazán, hogy a szabályozók gyakori változtatása (jelen­ségszinten), miért nem ve­zetett, vezethetett valós eredményekre. A további­akban ezért a rendszer- szemléletű közelítésben az irányítás legfontosabb ösz- szetevőire bontva indokolt szemügyre venni, s a meg­oldás irányát felvázolni. (Folytatjuk) Dr. Barta Imre, a közgazdasági tudományok kandidátusa Alkalmazható újdonságok Nyáron Nyíregyházán nemzetközi karbantartási konfe­renciát rendezett a Gépipari Tudományos Egyesület. A he­lyi szervezők gondoskodtak arról is, hogy a gyakorlatban megismerkedjenek a szakemberek a legújabb módszerek­kel, a használatos eszközökkel és gépekkel. A MEZŐGÉP gyárában megtartott bemutatón többek között szerepeltek az osztrák Interwels cég hegesztőberendezései feltöltő he­gesztéshez. A módszer lényege, hogy kopásálló réteget hor­danak fel acélra, acélöntvényre és szürkeöntvényre. Első képünkön: a műszerekkel felszerelt osztrák berendezés. Második képünkön: Chetra márkanevet viselnek azok a csúszógyűrűs tömítések, amelyek a világszínvonalat képvi­selik. (Farkas Zoltán felvételei) Új utakon Digitális zene Napjainkban egyre több hír­adástechnikai gyár él a digita­lizálás lehetőségeivel: impulzu­sokká alakított hanghullámokal rögzítenek, tárolnak, amelyeket csak lejátszáskor alakít vissza az erre a célra tervezett elektroni­kus berendezés az emberi fül számára érthető muzsikává. Az eredmény: a nullák és egyesek sorozatává alakított zene zavar­mentes, nem romlik a minősége sem átjátszáskor, sem pedig a lemez vagy éppen a magnetofon­szalag hibás kezelésekor. Az impulzusokká alakított ze­nét nem lehet a hagyományos technikával a hangtároló eszkö­zökre (lemezre, szalagra) rögzí­teni, a digitek árama ugyanis fantasztikus sűrűségű, informá­ciótartalma vetekszik a képeké­vel. A jól bevált hangrögzítés el­veit viszont minden további nél­kül felhasználhatja a digitális hangtechnika: a képlemezek, il­letve a képszalagok kiváló hor­dozóként szolgálnak a zenét kó­doló impulzusok számára. így született meg a holland Philips 11 cm átmérőjű lemezújtíonsága, amely közvetlen leszármazottja a 30 cm-es hosszan játszó képle­meznek. A digitális hanglemezek minősége minden várakozást fe­lülmúlt, s hangvisszaadása oly Tűk a fülcimpában Képünkön az egyik nyugatné­met klinikán végrehajtott aku- punktúrás altatást láthatjuk. A beteg fülében két tűt helyeznek el, amelyeket gyenge elektrosti- mulátorral kötnek össze. így mindaddig fenntartható az al­vó állapot, amíg az áramot ki nem kapcsolják. ................. A Computerworld-Számí- tástecfoniíkia legutóbbi számá­ban, amely október harma­dik hetében jelent meg, a szerkesztőségi oldalon van egy cikk, „Á kistesi” cím­mel. Az írás ugyanannak a kiadónak, a Computerworld- Informatika Kft-nek másik kéthetente megjelenő lapjá­ról, a PC-Mikrovilágról szól, afféle bevezetése az „öcsi­nek" a nagyok társaságába. A számítástechnikai szak­emberek és az igényes alkal­mazók a Computerwonld- Számítástechnikát olvassák, nekik szól a legutóbbi lap­számban megjelent tudósítás a nemzeti információfeldol­gozó szervezetek nemzetközi szövetségének (IFIP) Buda­pesten megrendezett munka- b izo ttság i konf erenciá járói; az interjú a Számaik szakér­tői keretrendszerének fej­lesztőjével; a programismer­tető, amely az integrált szoftvereket tekinti át; vagy a számítógépes termelésirá­nyító rendszereket tartalma­zó összefoglaló. De nekik szól Á kiatesi című cikk is, amely felhívja a figyelmet arra, hogy a számítástechni­ka nem csupán a profiké, Az akupunktúra — a tűszúrá- sos gyógymód — sokat vitatott eljárás. Története évezredekre nyúlik vissza, Kínában, ahol fel­fedezték. mindmáig a legelter­jedtebb gyógyítási módszer. Európában viszonylag későn szé- reztek tudomást róla, amikor az utazók a távol-keleti országokba is eljutottak. De csak a második világháború után kezdték ko­molyan venni az akupunktúrával elért eredményeket. Megkezdő­dött a módszer hatásmechaniz­musának kutatása is, ami azon­ban mindezideig nem vezetett egyértelmű eredményre. A kínai szakértők a bőrön 363 olyan pontot határoztak meg, amelyek megszúrása révén ref­lexes gyógyhatás érhető el. A kutatók azt is meghatározták, hogy melyik pont megszúrása melyik szervre gyakorol hatást. A tűk különböző hosszúságúak, és 2,5—13 cm mélyen szúrják be azokat. Az előírások szerint van, amikor a test megfelelő részén a helyükön hagyják egy ideig, máskor mozgatják, sodorhatják a tűket. De van úgy is. hogy né­hány voltos elektromos áramot vezetnek a tűkbe (elektroaku- punktúra), és legújabban a tűk helyett lézersugarat használnak (lézerakupunktúra), amely fáj­dalommentesen kb. 10 mm mé­lyen hatol be a bőrbe. 1086 ..A gyöngybagoly éve” volt a természetvédők és ornito­lógusok körében. A Magyar Ma­dártani Egyesület nyíregyházi csoportjának munkatársai en­nek jegyében mérték fel a me­gye fészkelőállományát, e ritka bagolyfajunk után kutatva. A gyöngybagoly (Tyto-Alba) 30—35 cm magas, csillogó tolla­zatú. aranysárga hátú madár. Arca szív alakú, tolifüle nincs. Főleg a települések környékén él. Templomtornyokban, romok közt költ. s kisebb rágcsálókat zsákmányol. Sajnos, mindössze két költő- párt találtunk a megyében. Az egyiket egy kis faluban. Gulá- cson. A közelmúltban csopor­tunk Jevéjet kapott a gulácsi református lelkészasszonytól, m^lyb^ értesít, hogy a temp­lomtorony karbantartása miatt a baglyok kiszorultak a költő­helyükről és segítségünket kér­te. A csoport tagjai külföldi adatok alapján elkészítettek egy speciális költöládát. amely le­hetővé teszi, hogy a tűzbizton­sági okokból teljesen lezárt to­ronyban újra zavartalanul költ- hessen a bagolypár. Az egyház engedélyével kihe­lyeztük az odút, így remélhető, hogy a baglyok visszatérnek megszokott költőterületükre az ősz végi, téli költési időszakuk­ban. Az egyesület munkatársai a sikeres költés esetén figyelem­mel kísérik a baglyok fejlődé­sét. Duljánszki Tibor A képen: indul a toronyba az odú. Testvérlapok, egymást váltva „Öcsi” a nagyok között Ott. vannak a fiatalok, akiket korái lenne hivatásos fej­lesztőnek titulálni, mégis — leginkább talán éppen a szá­mítógép előtt, a számítógép kapcsán —, már gyerekek­nek sem nézhetjük őket. S ott vannak azok a felnőttek .is, akiket ugyan megérintett már a számítástechnika sze­le, még bizonyos elemi taná­csokra szorulnak: ők azok a kezdő alkalmazók, a/kiiknél a számítástechnika bevezetése még gyerekcipőben jár. — Computerworld-Számí- itásitechmiika elmondja még, hogy a kiadón bélüli munka­megosztásban a szórakoztató elektronika is a „kistesiinek” jutott: a számítástechnika partnere az otthonokban a televízió, a videomagnó vagy a CD-lemezjátszó — mindez­zel szintén nem a szorosabb értelemben vett szaklap, ha­nem inkább .a népszerűsítő lap kíván foglalkozni. S mintha csak erre felelne az október utolsó hetében meg­jelent legfrissebb PC-Mikro­világ: terjedelmes cikket ol­vashatunk benne arról, hogy miért, nem lehet „lavórból’ paraboloid antennát építen a műholdas televíziózáshoz ismeretterjesztő körképe fest az újság arról a sebes­ségmániáról, amelyet a szak­területen belül az új mikro­processzorok, a szupraveze­tők és a statikus közvetlen elérésű tárak jellemeznek de közöl a lap házi számító­gépekre begépelhető progra­mokát, tippeket, ötleteket is hogy a közvetlen gyakorlat segítségnyújtásból se marad­jon ki. A Computerworild-Infor matifca Kft. minden szerdár megjelentet egy számítás- technikai hírlapot. Talán ez a közös lapszemle is bizo­nyítja: akár hetilapnak is fel lehet fogni a kétheten­kénti kiadványok egymásra épülését. tökéletes, hogy a szakemberek új jelzőt emlegetnek: su-fi (su­perior fidelity = még nagyobb hanghüségü) zenérő! beszélnek. Hasonlóan kitűnő zenét produ­kálnak a digitális magnetofonok is. Nevüknek megfelelően szin­tén impulzuszenét rögzítenek, persze mágnesszalagon. A Matsushita cég 43X 28 X 35,5 centi- méteres digitális magnetofonja például 86 decibeles dinamiká­val. 2 herfztöl 20 kilohertzig ter­jedő átvitelével, s 0,03 százalékos torzítási tényezőjével a legjobb analóg stúdiómagnetofonokkal vetekszik. A digitalizálási láz szülte meg­lepő újdonságok közül talán a legmeglepőbb a hangszóró át­alakítása volt. A japárí Sony nemrég mutatta be kísérlfeti di­gitális hangszóróját, ameljyet im­pulzusok szólaltatnak meg. A hagyományos hangszóróra sem­miben sem emlékeztető beren­dezés kicsiny tölcsérek halma­za. amelyeket túlnyomásos tar­tály táplál levegővel, de csak akkor, ha a tölcsér nyakán lévő szelep nyitott állapotban van. Levegő hatására a tölcsér adott hangon megszólal. Lehet, hogy a digitális zene úl fejezetet nyit a hi-fi. illetve su-fi hangvisszaadásban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents