Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-10 / 265. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. november 10. Tisztítják az Ér-patakot Autógumi, kályha a vízben A Nyírség ősi tó, láp- és mocsárvilágnak megszüntetésére, majd a belvíz levezetésére a múlt században csatornarendszereket építettek ki. Ennek a rendszernek az egyik tagja a Vlll-as számú főfolyás, közismertebb nevén az Ér-patak, mely Nyíregyházán is keresztülfolyik, végül a Lónyai-csatornába torkollik. Október végén a Felső-Ti- sza-vidéki Vízügyi Igazgatóság emberei megkezdték < patak tisztítását Nyíregyház; területén. Mint Vezse Árpác építésvezető elmondta, a patak utoljára tíz évvel ezelőtt volt takarítva. Azóta a burkolat iszappal lett tele, az évek folyamán sok törmelék és szemét is került a mederbe. Fontos a karbantartás, hiszen több funkciója is van: síkvidéki tározók feltöltése, a belvíz és a városi csapadékvíz elvezetése, ide kerül a kommunális tisztított víz, és az üzemek is az általuk elhasznált vizet a tisztítás után a patakba engedik (ami a gyakorlatban sajnos nem mindig van így legalábbis ami a tisztítást illeti). Az egyik fontos faladat az iszaptalanitás. Ezt részben gépi, részben kézi erővel végzik el. Olyan helyen van szükség az ásóra, lapátra, ahol a part keskeny, vagy be van építve, s a markológép nem fér oda. A KÖJÁL vizsgálatai szerint erősen szeny- nyezett az iszap, ezért azt Nyírpazonyba szállítják, ahol Tisztítják a csatornát (jávor) folyékony hulladékok elhelyezésére van lehetőség. A tisztítás során furcsa dolgok, tárgyak kerültek elő a patak vizéből. Építkezésekről visszamaradt kövek, téglák, kerékpárgumi, autógumi, motorkerékpár- és kerékpárváz, olajkályha, szeméttel megtöltött reklámtáska, a záhonyi vasúti híd alatt 12 darab tolatólámpa volt többek között a munkások „zsákmánya”. Helyreállítják a patak megrongált műtárgyait is. Nagy mennyiségű betont és kőburkolatot használnak fel a csapadékvíz-betorkollók és a hidak felújításához, a padkaburkolat megépítéséhez. A Vasgyár utcától a patak egy része zárt. A fedett szakasz elé egy gazfogó rácsot SOK A PÁRHUZAMOSSÁG Kiket támogat a családsegítő? A helyi családsegítő központ tevékenységét vizsgálta legutóbbi ülésén a Nyírbátori Népi Ellenőrzési Bizottság. Munkatársai arra kerestek választ, milyen feladatok megoldására vállalkoztak, milyen eredményeket értek el az intézmény dolgozói a családokat érintő szociálpolitikai tevékenységek összehangolásában, s kutatták a családsegítő központ a mainál szélesebb, országos hálózattá szervezésének lehetőségeit is. 1985-ben megyénk négy településén, köztük Nyírbátorban hozták létre az első családsegítő központokat. A kísérleti jelleggel bevezetett intézmény még az év májusában a rászorulók „feltérképezésével” kezdte meg a munkát. Felkutatták a szociálisan rászoruló családokat, az alkoholistákat, nyugdíjasokat, igyekeztek eljutni minden olyan családhoz, amelyiknek erkölcsi vagy anyagi támogatásra lehet szüksége. A vizsgálat tapasztalatai' egyértelműen meg mutatták; ma még bizony igen gyakori a párhuzamosság, nemegyszer megesik, hogy egy-egy családot a tanács hatósági osztálya, a családsegítő központ, esetleg a munkahely is támogat. Furcsa kettősséget mutat az új intézmény népszerűsége is. A népi ellenőrök tapasztalatai szerint elsősorban a cigánylakosság körében ismert a családsegítők tevékenysége, nem ritkán épp az anyagi juttatások lehetősége vonzza körükből az. ügyfeleket. Az intézet azonban nem elsősorban pénzosztásra, anyagi juttatások nyújtására létesült. Első rendű célja a családok kiegyensúlyozottabb életvitelének segítése, tanácsadási, gondozási, egyéb szolgáltatások megszervezése. Szeretnék elérni azt is, hogy általuk egységesebb, szervezettebb, eredményesebb legyen a területi szociális tevékenység. Van teendőjük bőven. A statisztikák szerint 232 családot gondoztak, 246 családnak adtak valamilyen tanácsot, ugyancsak 246 azoknak a családoknak a száma, amelyek az elmúlt időszakban különféle szolgáltatásokat vettek igénybe. A családsegítő központok megalakulásuk óta keresik helyüket, szerepüket, az eredményes munka forrpáit. Tevékenységüket, együttműködésüket azonban az eddiginél is szélesebb tömegbázis, az intézményekkel kialakított jobb kapcsolat segíthetné. A problematikus családok ügye ugyanis nemcsak a hivatal embereinek, hanem a lakó- és munkaközösségeknek, a családoknak, szomszédoknak ügye is. Legalábbis azzá kellene válnia, (k. é.) szerelnek, mely a vízen úszó hordalékot, uszadékot felfogja. Ez azért vált szükségessé, mert a zárt rész gyakran eldugul. A munkálatok elvégzéséhez szükséges a kezelési sávban lévő fák kivágása, mert a gépek csak így tudják megközelíteni a partot. Ezeknek a fáknak egy részét különben szakszerűtlenül ültette a lakosság, mert előírás az, hogy a kezelősávot az egyik oldalon szabadon kell hagyni. A tisztítással párhuzamosan talajcserét is végeznek. Ugyanis a gabonaforgalmi vállalat partszakaszán egy beépített gázolajtartály megsérült, a talaj szennyezetté vált, s innen továbbszivárgott az olaj a vízbe. A mostani felújítás költségei hatmillió forintba kerülnek. Érdemes tehát jobban megbecsülni a patakot és műtárgyait, ügyelni a víz tisztaságára és minőségére. M. Magyar László Diszkül és közpénz „Átépítik a díszkutat Nyíregyházán” címmel rövid tudósítást olvashattunk a Ke- let-Magyarországban. Elolvasása után mindmáig megválaszolatlan kérdések viaskodnak bennem. Ki a felelős? Ki, vagy kik fizetik meg a „gondatlanságból”, vagy nem kellő hozzáértésből okozott kárt? Szeretnék e lapban olvasni arról: tervezési, vagy kivitelezési hiba történt-e a sétálóutcában lévő díszkút építésénél? „Sajnos az eddigi próbálkozásaink nem vezettek eredményhez” olvashattuk a Közterületfenntartó igazgatójának sommás véleményét. Vajon a közpénzeken próbál- kozgatnak, dolgozgatnak? Jó lenne azt olvasni, hogy az okozott kárt — itt és máshol is — a vétkes saját pénztárcája bánja, nem pedig legjobb esetben is a közös kasz- sza! Az pedig végképp érthetetlen, miként fordulhat elő, hogy egy állandóan víz alatt álló alkotás építésénél miként alkalmazhatnak olyan anyagokat, amelyek rendeltetésszerű használat mellett nyilvánvalóan átengedik a vizet? Pedig mennyien bábáskodtak a „mű” születésénél! Láthattuk valamennyien, akik akkor éppen arra jártunk és mégis ilyen egyszerű feladatot nem sikerült jól megoldani! Ez sajnos nemcsak erre az egy konkrét esetre igaz. Egy munkásra több főnök is jut, aki irányít, beleszól, módosít. Noha elég lenne adott esetben egy is. Csak egy olyan, aki anyagilag is felel az elvégzett munkáért. övé a siker, ha az nagyszerűen működik, de ő viseli a sikertelenség anyagi Pedagógusok pályázata A megújuló iskoláért Az idei pedagógiiai-közmű- velődési pályázat eredmény- hirdetését a napokban tartották Nyíregyházán a megyei pedagógiai intézetben. A beküldött dolgozatokat áttekintve, elemezve Kuknyó János, az intézet igazgatója elmondta, hogy az idei pályázat színvonala magas volt, így itöbb díjat is odaítélhettek. Első díjjal jutalmazták Türk Károlyné Közösségi nevelés az erkölcsi nevelés folyamatában, Matolcsi Miklós Témazáró feladatlapok áz általános iskola környezet és biológia tantárgyához és Róka Sándor Feladatgyűjtemény számítástechnikához című dolgozatát. Második helyezést ért el Szécsi Károlyné Vezetői munkám gyakorlati tapasztalatai, Róka Sándor Miért nem lehet... ? című és Németh Zoltánnénak az óvodások békére neveléséről készített pályamunkája. Harmadik díjat kapott Szitha Mária Láng volt..., Eszterhainé Győr Erika A nyelvi-irodalmi kommunikációs fakultáció tapasztálatai, Harmathi Istvánná Legyen szabad az, ami megkülönböztet, Kása László Egészséges életmóddal mindenki nyertes és Vitányi György Csak egyetlen Föld van című munkája. (A dolgozatok a pedagógiai intézet könyvtárában megtalálhatók.) A díjkiosztással egyidőben meghirdették a következő pályázatot is, amelynek eredményhirdetése egy év múlva lesz. és erkölcsi vonzatút is. Amíg nem zsebre megy, nehéz előbbre lépni! Csoda, ha fogynak a közpénzek? Akik a forintjainkat elherdálják, érzik-e a saját felelősségüket? Nagy árat fizetünk ezért valamennyien. Holott semmi közöm X. vagy Y trehánysá- gához! Hacsak annyi nem. hogy gz én zsebem is bánja! Éppen itt az ideje, hogy változás következzen be és teret kapjon a személyes felelősség, annak anyagi vonzatúval együtt! Diák a színházban Noha konkrét cikkre (Kelet-Magyarország október 17.) reagálok, mégsem tartom fontosnak megemlíteni mikor történt a színház nézőterén okozott rendbontás és melyik iskola diákjai okozták azt. Sokkal inkább a jelenség bosszant, hisz korántsem egyedi esetről van szó. Egyetértve azzal, hogy a szervezett előadásokon mégiscsak az iskola nevelői, a kísérő tanárok felelősek tanítványaik viselkedéséért, szeretnék azért néhány más jellegű észrevételt is tenni, előre bocsátva, nem vagyok közvetlenül érintve az ügyben. 1. A bérletezést nem tartom a legjobb módszernek, ebben a formában végképp nem! 2. Olyan gyerekeket vigyünk színházba, akiket leköt, érdekel és véleményük van, vagy lesz a bemutatott műről, a színészek játékáról. Ez valóban program legyen, esemény számba menjen nemcsak az előadás, de az azt követő értékelő véleménynyilvánítás is. 3. Előkészítés nélkül semmiképpen se kezdődjön el a színházi élményszerzés! 4. A színháznál sem ártana, ha olyan darabot tűznek műsorra, mely ugyan a világirodalom legszebb drámái között nyilvántartott, de a gimnáziumi tananyagban még a kiegészítő részben sem írnak róla egy mondatnál többet, akkor az előadás kezdetén a függöny elé állna egy emberük és tartana egy rövidke bevezetőt a történetről, a korról. .. Sánta János Nyíregyháza Egy vidéki kocsmában a rendőrség a vendégek személyi igazolványát ellenőrizte. Az egyik vendég nem tudta ezt felmutatni. — Van nekem állásom és igazolványom is — bizonygatta — de a munkaadómnál tartom, mert egyszer már elvesztettem. A rendőröket el is vezette az egyik helybeli szakszövetkezeti tag lakására. — Juhtenyésztéssel foglalkozunk, és juhászokra van szükségünk- — mondta az állattenyésztő és felesége. — Több száz juhunk van. részben a sajátunk, részben a szövetkezetnek nevelünk. A továbbiak során az is kiderült, hogy a két embert a társadalombiztosítónál nem jelentették be. A rendőrök jegyzőkönyvet vettek fel, amit megküldték a megyei társadalombiztosítási igazgatóságnak. Ennek az lett a következménye, hogy az állattenyésztőre nagyösszegű társadalombiztosítási járulékot, késedelmi pótlékot és rendbírságot róttak ki. A fizetési meghagyás hatályon kívül helyezéséért az illető pert indított. A társadalombiztosítási igazgatóság képviselője arra hivatkozott, hogy a fizetési meghagyást a rendőrség jelzése alapján bocsátották ki. Az alkalmaztatást a házaspár maga is elismerte. Az első fokú bíróság részben elfogadta az állattenyésztő védekezését. Az egyik, ember foglalkoztatásáról azt állapította meg, csak szívességből dolgozott ezért a társadalombiztosítási igazgatóság által kirótt összeget csökkentette. Fellebbezésre a megyei bíróság ezt az ítéletet jogerőre emelte. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság -a döntést megváltoztatta. és a keresetet teljesen elutasította. A határozat indoklása szerint az alsó fokú bíróságok nem indokolták meg, miért fogadták el az állattenyésztő utólagos védekezését holott mind ő, mind a felesége a rendőrök előtt elismerte a két ember foglalkoztatását. Sőt, ugyanezt állították a juhászok is. A felperes szavahihetőségét az is megdönti, hogy az intézkedő rendőrök előtt tett nyilatkozatát a perben előbb teljesen megváltoztatta, majd később az egyik juhász alkalmaztatására módosította. Nincs semmi adat arra, hogy az egyik ember valóban tartozása törlesztéséért vállalkozott az állatok őrzésére. Az alsó fokú bíróságoknak erre vonatkozó megállapítása megalapozatlan, és mint helytelen mérlegelésen alapuló döntés, törvénysértő is. Ezért a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül kellett helyezni. Országos akció Az építkezések rendje Az év utolsó hónapjaiban sok építkezésen hajrámunkába fognak, hogy az év végi határidőre teljesítsék átadási kötelezettségeiket. Ám a sietség és főleg a kapkodás miatt gyakran háttérbe szorul a munkahelyi rend és a minőség. Ezért ennek részletes vizsgálatára most egyhónapos összehangolt akciót indított az építésügyi minőség- ellenőrző intézet. Novemberben az intézet hét területi állomásának szakemberei az egész országra kiterjedően ellenőrzik a nagyobb vállalati és szövetkezeti építkezések rendjét, elsősorban azt vizsgálják, hogy szabályszerűen tárolják-e az építési anyagokat és szerkezeteket. Figj^elmük kiterjed a helytelen tárolás miatt megrongálódott és minőség- hibás termékek felhasználására, a technológiai fegyelem betartására is. Tetemes kár származik ugyanis abból, ha a hidegre, esőre, fagyra érzékeny termékek — festék, mész stb. — a szabadtéri tárolás miatt tönkremennek. Hasonlóképpen sok kárt okoz, ha tetőszigetelést vagy betonozást végeznek a megengedettnél hidegebb Időben. A tetőt szigetelő bitumenlemez ugyanis a hidegben megdermed, lerakás közben megrepedezik, és később átengedi a vizet. A hidegben megfagyott beton pedig nem szilárdul meg, elporlik. Az ilyen szélsőséges időjárásváltozások is indokolják, hogy november legyen az ellenőrzési akció időszaka, s a vizsgálatok hozzájáruljanak a hibák megelőzéséhez. Hovember 10—13 matt Ipari termékbemutató Termékeinek legjavát mutatja be tíz Szabolcs megyei áfész, a Kelet-Szövker —, a Zöldért —, a Herbaria —, a HUNGARONEKTÁR —, a SKÁLA vállalat, illetve a COOPTOURIST, a SZÖ- VORG és a VQSZK, azon a kiállításon, amelyet Nyíregyházán a KPVDSZ székházában rendeznek meg november 10—13 között. Az áfészék ipari tevékenységének erősödését reprezentáló ipari termékbemutatót november IP én tíz órakor nyitják meg. bemutató ideje alatt a ki lítók szakmai tanácsadást tartanak. November 10- és 11-én szakmai napok nek. Fehérgyarmaton - otth Andruskó Károly jugoszláviai festő grafikus művész neve ismerősen cseng Sza- boles-Szatmárban. Évek óta rendszeres vendége a sóstói művésztelepnek, s hosszú időt töltött Nyírbátorban, alkotóházban. Itteni hétéit jelzik azok az alkotások, melyek a bátori múzeumban kaptak helyet. A nyugdíjas művész Brüsz- szelben az UNESCO tíz évvel ezelőtti egyik rendezvényén ismerkedett meg a szatmáriakkal, s eleget téve a fehérgyarmatiak meghívásának, október második felében 4 napot töltött a városban. Felkereste a városkörzet nevezetességeit, s Turist- vándi műemlék vízimalma, a szatmárcsekei Kölcsey emlékek, Tiszacséesén a Móricz- hagyomány, de az Erdőhát és Tiszahát tájiai, lakóházai is megnyerték tetszését. A tervek szerint életmű kiállítását Fehérgyarmaton, nyitjáik meg a közeljövőben, s a környékről készített olajfestmény, fa- és rézmetszet, linómetszet ugyancsak ide kerülne. Találkozott a művész a város lakóival is. A közA művész (balról) városi vezetőkkel. (m. k.) vetlen véleménycsere, a művész ^alkotásainak kereszt- metszete, az eddig megjelent munkák, a mintegy 40 mini- könyv megnyerte a városlakók tetszését. A művész biztatást kapott ahhoz, hogy a: itt készített vázlatrajzok alapján hazai műhelyében hozzáláthasson az alkotómunkához. A helyiek pedig az életműkiállítás előkészítéséhez. Fizet, vagy nem fizet?
