Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-10 / 265. szám

1987. november 10. Kelet-Magyarország 3 Újra gondolni egész életünkéi A képviselő fárasztó napol vállalt. Reg­gel 8-tól délután 3- : g harminchárom választója kereste meg. Ki- sebb-nagyobb, egyént vagy a közösséget érintő ügyek­kel, amelyek között olyan is volt, amit régés-rég el lehetett volna helyben in­tézni, s olyan is. amelynek megoldására mégoly sok idő és energia is kevés len­ne. A fogadóórákat követő délutáni találkozó azonban más. Tizenegy település — Gávavencsellő. Balsa, Ti- szanagyfalu, Rakamaz, Tí­már, Szabolcs, Tiszabercel, Paszab, Búj. lbrány és Kó- taj — párttitkárai, tanács­elnökei, népfront-vezetői, vállalati és szövetkezeti ve­zetői előtt számolt be mun­kájáról Berecz János, mé- gvénlk 6-os számú ország- gyűlési választókerületének képviselője. Mindjárt beve­zetőben elnézést ként. hogy jó fél éve nem talál­kozott ezzel a körrel. Mint mondta: most is úgy kellett „ellopnia" az időt. Igaz, me­net közben sem volt olyan messze, hogy sok választó­ja el ne érte volna. Azután •arról szólt, hogy számára a képviselői tevékenység sok rétű formái közül mind­egyik fontos. Hiszen a kép­viselőnek . legalább annyira hasznos, hia szót vált vá­lasztóival. rnint az utóbbi­aknak és az sem lehet ide­gen, ha „kijár" számukra — természetesen jogos ese­tekben. „A kiadós beszélge­tések biztatást adnak, visz- szahúzzák az embert a ta­lajra, e nélkül dolgozni nem lehet." Az ember arra gondol: hozzá keil szoknunk ahhoz, hogy valódi párbeszéd foly­jék az országban. Hogy —■ mint most, ezen a délutá­non is — az ország egyik legfontosabb posztján dol­gozó vezető beavatja az embereiket a párt- és a kor­mányzati munka „műhely­titkaiba", e .tevékenység lényegébe — légkörébe, s viszonzásul, cserébe ők is őszinteséggel „fizetnék". A nyírségi ember ritkán hall­hat első kézből, személyes közelségből nagypolitikát. Hogy például: teljesítmény­serkentő, igazi versengésre van szüksége az országnak. Baj-e, ha minden szinten ' az dönt, ki tud többet ten­ni azért, hogy a bajokból «■lábaljunk?! Éppen ideje .jélreseperni a fanyalgást, ’.pitérbe állítani a legfőbb ■•.ékmérőt. Mely szerint nden közösséget és ént aszerint ítéljenek g, mit lett, mit tesz a • ^ánatos célokért. Az ösz- :'»s többi csak kísérő je- "*ség lehet — bármilyen ■ is hangzik, mégoly szép­ig is tűnik. Olyan légkört irakit ma az ország, amely- Jju?n ne lehessen mellébe­szélni. ne. legyen elég szé- , ' mondani, egy jó hátá­»tófci ftt megszavazni, elvban ' csak az lehe' w ies ember, akinél nyil­aiban’,' kimutatható a - e h a^írtg, > ■-‘ért .'fbincsen más út. «dalműnk mai teljesít­se nem felel meg a Pzatközi követelmény­I k. U.nos-unbalan halljuk, jobban kell dolgozni, am feltétlenül a töb- -jjß'A munkaórák számá- jM szaporítását jelenti, ^tétlenül újra kell gon­dolnunk egész életünket. Attól kezdve, hogyan és mire neveljük a gyermeke­inket az óvodától egészen .az egyetemig ... Hinnünk kell abban, hogy minden munkahelyen fel lehet ta­lálni a „Rubik-kockát". A gondokból kilábaláshoz nem a sírás, hanem a ké­nyelmesség feladása árán vezet az út. Egyetlen nép nem mászott ki a bajból akarat, bizakodás, hit nél­kül. S ha hosszú évekig nem foglalkozunk behatóan önmagunkkal, ha nem vi­tatkozunk e kérdésekről úgy istenigazában. vajon kitől várhatunk valami jót? Sok mindenben járatlanok vagyunk. ezért is bukdá­csolunk. Újjá kell gondol­nunk a politika egész esz­közrendszerét is. Egyszer már el kell érnünk, hogy természetes legyen: a leg­jobbak közül kiválasztott vezetőink legyenek és aki a több, a hasznosabb elérésé­re nem képes, az önmagától is odébb tudjon állni. A holnap feladataihoz a hol­nap emberei kellenek. In­tézményeinket; önmagun­kat rendszeresen karban­tartani természetes köteles­ségünk. Csak önmagunktól vár­hatjuk a helyzet javulását. Egy társadalmat mozgásba hozni úgy tudunk, ha együt­tesen cselekszik a kommu­nisták minden fóruma — a központi bizottságtól az lalapszervezetékig. Mai programunk nem formális, megvalósítása nem lehet bürokratikus. Amire nincs szükségünk, azt sutba kell dobni! Fólyamatosan tör­jük a fejünket: hogyan le­het mindig valós kérdések­ről véleményt cserélni, ke­vesebb, de- hatásosabb, tényfeltáró, a reális helyze­tet értékelő és rövidebb in­formációval. operálni. A jó vezető nem azzal emelke­dik ki társai közül, hogy többet tud, hanem azzal, hogy megosztja azt a töb­bet. „A tagkönyvcsere tenni­valói kapcsán ma sokan megkérdezik: lesznek-e. akik elhagyják a pártot? Azt válaszoljuk: legyenek! Az MSZMP erősebb lesz azáltal, ha elmegy, aki nem vállalja a politika többlet­súlyát. Ma embert próbáló időket élünk, amelyben a számszerű veszteség nyil­vánvaló politikai előnnyel jár. A seb nem 'azáltal gyó­gyul, ha ráolvasunk. A re­formról sem elég beszélni: na tegnapi gyakorlatunk nem bizonyult jónak, meg kell mutatni, milyenre van szükség holnap. Ehhez nem ■elég rögzíteni a hangulatot! Ezért mozgósítani kell. Mindenkinek a maga he­lyén — a társadalom telje­sítő képessége csak ezáltal növekedhet..." K érdések nyomán for­dul a szó a vállala­ti és a személyi adózás »következ­ményeire, a fel vasár-fást kö­vető idők ' varh'a'tóári- meg­felelő árukínálatára, a jobb teljesítmények jobb díja­zásának lehetőségeire, kül­gazdasági kapcsolataink alakulására, az ország hi- telügyeire, a minőségre, az egyén felelősségére. Ezen az estébe hajló délutánon •sikerült a köznyelvre fordí­tani a nagy kérdéseket, a pártközpont, ’á kormány, a parlament elvárásait. És viszont. Vissza-Visszatér — mert másként nem megy — a követelmény: jobban politizálni csak helyben és csak konkrétan lehet. A •munkahelyi közösségeknek kell helyére tenni a dolgo­kat. Még akkor is, ha a pánt­titkárnak is kellemesebb prémiumot megszavazni, mint fegyelmit kezdemé­nyezni. Hasznos, tanulságos ta­lálkozás , volt a gávaven- csellői. A tizenegy - község választópolgárait képviselő helyi emberek és a magas beosztású országgyűlési képviselő számára egyaránt. : K. J. BŐVÍTIK A SZAKMUNKÁSKÉPZŐ INTÉZETET Fehérgyarmaton. i\ 135 millió forint értékű munkát a budapesti 31- es' számú Építőipari Vállalat szakemberei valósítják meg. (Elek Emil felvétele) Referencia Tiszadadán Újdonságok a föld alatt Országos érdeklődést keltett az az építési mód. amellyel a tiszadadai szennyvíztisztító telep és a hoz­zá tartozó vezetékhálózat épül. Jól járt a község is, mert a kivitelezés 18 millió forintos költségéhez két és fél millióval hozzájárult az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság és az Országos Vízügyi Hivatal. Nyírbátor: Ismét önálló tűzoltóság Régi vágya teljesült a nyír­bátoriaknak: az illetékesek visszatelepítették a városba az önálló tűzoltóságot. A na­pokban átadták azokat a lé­tesítményeket is. arrielvek az önálló egység teltételei vol­tak. s két és fél millióért épít­tette a helyi tanács. Az új tűzoltószertár, valamint az átalakított régi tűzoltólakta­nya megfelel az igényeknek. A korszerű rádióberendezé­sek a gyors kapcsolatterem­tést szolgálják. Az önálló, helyi tűzoltó­ságra igen nagy szüksége volt a városnak. A nyíregyházi és a mátészalkai tűzoltók ugyanis az ilyen esetben nagy távolságok miatt nem mindig érkezhettek időben, a Nyírbátorban lévő önkén­tes egyesület pedig nem min­dig volt képes egymagában megbirkózni á tűzzel. Az ön­álló parancsnokság január­tól kezdi meg a munkáját. (k. é.) — Műhelyben előregyártóit acélszerkezet felhasználásá­val. minimális helyszíni sze­reléssel készíthető el a Bio ■ modul nevű tisztítóberende­zés — magyarázza Ányos Jó­zsef. a kivitelező Kelet-Ma­gyarországi Vízügyi Építő Vállalat fejlesztési főmérnö­ke. — A másik előny a veze­tékrendszer építésénél van. ahol műanyag csöveket és idomokat használtunk fel. Így nincs szükség az aknák helyszíni betonozására, né­hány nap helyett néhány per­cet igényel a szerelés. Változó terhelés A tiszadadai berendezések úgynevezett referencia mun­kák, ami azt jelenti, hogy más megrendelőknek ezt mutatják be, mint új mód­szert. A csövek fektetésének, illetve az oldalaknák szere­lésének módszerét már alkal­mazzák Szegeden és Békés­csabán. legutóbb Jugoszláviá­ból voltak érdeklődők. Ä tisz­títóberendezés előnyös tulaj­donságai közé tartozik, hogy a változó terhelést is bírja, télen nem kell félni a fagy- veszélytől. Mivel modul ele­mekből épül. így könnyen bő­víthető. — A vállalat hat megyében dolgozik, de a stratégiai ter­mékkísérletek nagyobbik fe­le a szabolcsi területen zaj­lik — tájékoztat dr. Kerekes Imre műszaki igazgatóhelyet­tes. — A következő egy-két évtizedben ezeknek az új módszereknek az alkalmazá­sa várható. Fejlesztési együttműködés A megyei víz- és csatorna­mű vállalattal ezért kötöttek fejlesztési együttműködést. Egy vállalati szabadalom alapján helyezték üzembe Vásárosnaményban az iszap- víztelenítő konténerizált be­rendezést. Az iszapszűrő ki­fejlesztésében a Kossuth La­jos Tudományegyetem kuta­tói is közreműködtek. A be­rendezés előnye, hogy kisebb a helyigény, gyorsan kom­posztálható és ezáltal trágyá­zásra hasznosítható a szenny­víziszap. — Ipari vállalatok érdek­lődnek iránta — mondja a műszaki igazgatóhelyettes. — •Így a Biogál Gyógyszergyár, az Alkaloida Vegyészeti Gyár kíváncsi a tavaly üzembe helyezett berendezésre. Kizárólag hazai anyagokból — olcsóbban Ugyancsak újdonság van a föld alatt Baktalórántházán. A község szennyvízelvezetése a terepadottságok miatt igen drága lett volna, ha a hagyo­mányos módszéft alkalmaz­zák. hiszen igen rhély árko­kat kellett volna ásni a ve­zetékeknek. Helyette nyomás alatt működő szennyvízelve­zető rendszert építettek be, kizárólag hazai anyagokból. A tavaly elkészült berende­zés üzempróbája folyik, bi­zonyított. hogy a költségek 30—40 százalékkal alacso­nyabbak az építésnél, miköz­ben a rácsatlakozás is sokkal könnyebb a vezetékre. — Versenypályázat alap­ján, fővállalkozás keretében nyertük el ezt a munkát — jegyzi meg a fejlesztési fő­mérnök. — Ebben is a mű­szaki fejlesztés legújabb eredményei találhatók meg. Megbízható partner e A KEVIÉP több, hagyomá­nyos munka megvalósításán is. dolgozik a megyében. A nyíregyházi önálló építésve­zetés feladatai közé tarto­zik. hogy Nyírbátorban a szennyvízcsatorna-hálózat bő­vítésén munkálkodjon. Nyír- pazonyban most indították a vízmüépítést. míg a Piricsét és Encsencset ellátó vízmű átadás előtt áll. Dolgoznak még az Alkaloidában is Ti- szavasváriban. A hat megyé­re kiterjedő, másfél ezer em­bert foglalkoztató vállalat azt szeretné, ha újdonságaival, megbízható partnerként ver­senytárgyalásokon vehetne részt a megye további köz­művesítésében. jm kutya a nyelvé- ' WO> vei izzad és a Bsf farkával moso­lyog. Stohanek kor- t csa az más. Lógó fa­rokkal jár, s morog, nem lengeti soha a | zászlót. Teszek rá egy megjegyzést és ettől Stohanek felkapja a I vizet — Minek örüljön ez az eb. Magának? Hát volt hozzá bármikor is egy jó szava? Na tessék. Simogassa meg. Mondja neki. hogy utyuli hutyuli. Tegyen ügy néha mint én. I Stohanek,, nyúl a kutya fefe felé, az vi­szont sandán és alat- I tomosan néz rá, majd belekap a simogató kézbe. — Megharapott a I dög — üvölt a szom­széd. indiántáncot jár a telekhatáron, elro­han. A korcs a szá­ját nyalja, jómagam óvatosan visszakozol fújok. — Jó kutya vagy. Rendes kutya vagy. Maradj a helyeden, mert belédrúgok: Miután a menyug- tato szöveggel fedez­ve magam behátrál­tam a házba, kidol­goztam a taktikát. Ki­halásztam a bable­vesből a füstölt csü­lök maradékát, tá­nyérra tettem és ki­vittem a kutyának. A korcs elfogadta, elrá­gódott a csonton, az­tán elásta. Ekkor jött elő Stohanek bekö­tött kézzel, felkötött karral, sántítva. — Miért- sántít > *—, kérdeztem.1 — ‘A "keze fáj vagy nem? — Nem ért maga ehhez. Én most szé­pen bemegyek a hi­vatalba. Akarom mondani bebicegek és elmondom: karam­boloztam. Körbesaj- náltatom magam, ve­szek fel kocsijaví- tásra fizetési előle­get, kérek rendkí­vüli szociális segélyt és kiíratom magam betegállomány ha. — Nem elég < meg­győző — mondom. — Mi? — Hát ez az, egész. A bekötött kéz. a'fel­kötött kar, a bicegés. Egy igazi karambol után egy embernek minimum dagadt a feje. össze van kar­molva az arca és nemcsak a bal lábára, de a . jobb lábára is sántit. Stohanek eltöpreng a hallottakon, aztán odamegy az egyik sző­lőtökéhez.. kihúz, egy, karót a kezembe adja és azt mondja szelí­den: — Üssön meg. Vág­jon fejbe szomszéd, ha jót akar. Szüksé­gem van a pénzre, venni akarok egy mo­sógépet. A betegsza­badság alatt pedig felásom a kertet. — Elment az esze — tiltakozom — miért ütném meg a legjobb szomszédomat. — Merf maga egy smucig. stréber és ré­szeges diszkó. Cuk­ros bácsi, aki lilio­mokat tipor. Mi? Szalad fel ben­nem a pumpa. Miket fecseg itt ez a káka­bélű táppénzcsaló, segélyrabló. Amilyen hirtelen a természe­tem. nem tudom meg­állni, hogy a karóval oda ne csapjak. Ütöm Stohaneket. Miután lehiggadok, akkor ve­szem észre, nem is olyan rossz az ered­mény. Már állni sem tud. Behúzom sze­gényt a házba. Amíg vizes borogatást ra­kok rá. bejön a ku­tya, Miatta uoft/.flg egéiz. Éppen meg­rágnám a dögöt,,',rjN leroskad a lábam lendülete. Fent van a kutya farka a levegőben. Jár mint a motolla. £ szembe jut a bölcs mondás. gg§|i! miszerint a ku­tya a nyelvével iz­zad, a farkával mo­solyog. Dehát ez nem mosolyog, ez egyene­sen vihog. Rajtam, illetve a gazdáján. Stohaneken. Hát le­het egy kutyának ilyen kutya termé­szete? Seres Ernő L. B.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents