Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-10 / 265. szám

Hazaérkezett a Szovjetuniókéi XLIV. évfolyam, 265. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. november 10., kedd a magyar párt- és állami küldöttség Nagy a forgalom az ÉPÍTEK fehérgyarmati boltjában, ahol havonta ötmillió forint érték­ben talál vevőre áru. (elek) Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának vezetésével az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége és Miniszter- tanácsa meghívására párt- és állami kül­döttség vett részt a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepségeken. A delegáció tagja volt: Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, az Elnöki Tanács elnöke. Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára és Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete, aki állomás­helyén maradt. A küldöttség hétfőn hazaérkezett Buda­pestre. Fogadására a Nyugati pályaudvaron megjelent Lázár György, az MSZMP főtitkár- helyettese, Trautmann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke: Kótai Géza, a KB kül­ügyi osztályának vezetője. Kamara János belügyminiszter. Várkonyi Péter külügymi­niszter, a Központi Bizottság tagjai és Ur­ban Lajos közlekedési miniszter. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Ezt megelőzően, a magyar államhatáron, Záhonyban Varga Gyula, a megyei pártbi­zottság első titkára és Bánóczi Gyula, a me­gyei tanács elnöke köszöntötte Kádár Jánost és a delegáció tagjait. Grósz Károly megbeszélése vállalatvezetőkkel Gr ősz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Minisztertanács elnöke és a kormány több tagja hét­főn megbeszélést folytatott budapesti nagyvállalatok ve­zetőivel a Taurus Gumiipari Vállalatnál. A kormány ' stabilizációs munkaprogramjának végre­hajtását segítő konzultáción a vezérigazgatók képet adtak vállalataik idei eredményei­ről, vázolták, hogy vélemé­nyük szerint milyen körül­mények befolyásolják a jobb teljesítmény elérését. A kor­mány jelen lévő tagjai tájé­koztatást adtak a gazdaság helyzetéről, a jövő évi célok elérését szolgáló intézkedé­sek várható hatásairól. Az őszinte, nyílt hangvéte­lű eszmecserén szó volt az év hátralévő időszakának te­endőiről, a termékszerkezet­váltás gyorsítását, a külke­reskedelmi munka javítását szolgáló feladatokról. Érdekeltség nélkül? J ómódú termelőszövet­kezet nyugodt szak­emberével járjuk a közös gazdaság határát. Ne­ki már semmi oka nincs ál­matlanul hánykolódni éj­szaka: lassan kiürül a mező, fedél alatt van már minden. „A kombájnok megtisztítva. Lezsírozva, beálltak a • szín­be, aratásig nem vesszük elő őket" — summázza a helyzetet. A tsz bő har­mincmillióval zárta az elő­ző esztendőt, most is jók a kilátások — nem úgy. mint néhány másiknak a környéken. Érdeklődök: „nem lehetne segíte­ni a többieknek? Évelő lesz a kukoricájuk...” A válasz meglepő. „Nekünk jönne a legjobban, ha dol­gozhatnának tovább a kom­bájnok, mert hamarabb megtérülne borsos áruk.” Nem ilyen egyszerű azon­ban a dolog. A betakarító gépeket drága lízingdíj fe­jében kapta a cég a terme­lési rendszertől, nyilván a bérmunka sem lenne olcsó. Amennyiért adnák, annyi­ért nem viszik. Olcsóbbért pedig ráfizetés lenne a se­gítség. De vajon tényleg drága-e a drága? Egy nem túl nagy nyereségre, vagy egyenesen veszteségre „szá­mító ” cégnek elviselhetetle­nül nagy költség — lenne. Ha belemenne. Ha viszont leesik a hó, amin akár ma sem csodálkozhatnánk, öt­ször annyi érték megy ve­szendőbe. A szorzószám nem légből kapott, nyugod­tan utána lehet számolni. Elítélendő tehát az éssze­rűtlen takarékoskodás? Mi­előtt még bárjci állást fog­lalna, néhány további szá­mításba veendő adalék. A bérgépért most és azonnal fizetni kell, költsége tehát rögtön növeli a ráfizetést ol­dalt. Az is lehet, hogy mo­mentán nem nagyon van éppen erre pénz. A kukori­ca pedig egy kis szerencsé­vel megúszhatja. De nem ússza meg, A veszteségren­dezéskor aztán már — úgy­mond — mindegy mennyi­vel kevesebb a bevétel, csak kiadás ne legyen sok. Ezek a gazdaságok nem tudnak szabadulni az ördö­gi körből, mert már az sincs nekik, amire eladósodjanak. Köttségszemlélet ide, taka­rékosság oda, e történetnek két kézzelfogható sarkala­tos pontja van. Az egyik a szomszéd tsz letöretlen ten­gerije, a másik pedig en­nek az eltett betakarítógépe. Áru és pénzviszonyok kö­zött ennél cifrább dolgok is előfordulhatnak, és elő is fordulnak, de az nem for­dul elő, hogy bele is nyu­godjanak. Márpedig ese­tünkben ez történik, ha­csak a tehetetlen háborgást le nem számítjuk. I 'z említett viszonyok között szeretnénk hirvrvi magunkat, nemdebár ... Addig, amíg a tengeriföld és a kombájn gazdája azonnal és egyfor­mán nincs érdekelve az egymásra találásban, addig csak egy rossz szabályozás szálait szövögetjük. Esik Sándor Magyar napok az USflban — Hétfőn kezdődtek meg az Egyesült Államokban a magyar gazdasági napok. Há­rom nagyvárosban: Boston­ban, Új-Anglia legjelentő­sebb ipari és pénzügyi köz­pontjában, Atlantában, a délnyugat gyorsan féjlődő gazdasági centrumában és Denverben, a közép-nyugat egyik gazdasági fővárosában a Magyar Kereskedelmi Ka­mara rendezésében az ameri­kai gazdasági, pénzügyi, ipari, kereskedelmi körök képviselői számára előadá­sokon ismertetik a magyar gazdaság lehetőségeit, az együttműködés főbb eshető­ségeit. A magyar gazdasági napok megnyitására Bostonba érke­zett Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se. Összefogás a jobb tejtermék-ellátásért Megalakult a „Beregtej” társulás Az igazgatótanács alakuló ülésével útjára indult a „Be­regtej”. Egy olyan egyesülés, pontosabban társulás, mely­nek tagja a beregdaróci, a ti- szakerecsenyi, a tarpai, a ti- szaszalkai, a csaródai és a barabási tsz, valamint a me­gyei tejipar. Az élet kényszeríti ki, hogy a gazdaságok keressék az olyan utakat, melyeken egyesíthetik a szellemi tőkét, a gazdasági erőt, a helyze­tükben rejlő lehetőséget. De az is az élet kényszere, s rá­adásul jó pressziójia, hogy ezek az új :társulások ma­gúikban rejtik a fellendülés csiráit is. Nézzük a tényeket. Bereg a Tiszántúli, szebb szóval Ti­szaháti térségében a tsz-ek évii 18 millió liter tejet állí­tanak elő. Ez lényegében n!a- pi 55 ezer litert jelent. Ed­dig-a gazdaságók számára minimálisan 43—45 kilomé­teres szállítási távolságra kellett eljuttatni a tejet. A 'tejet, ami itt egyben azt is jelenti, hogy feldolgozás nél­küli lalapanyagot. Amiről ■köztudott, hogy mindig 'keve­sebbet ér, mint a belőle ké­szült áru, termék. Logiikus­! November 7-én is dolgoztak a szatmári táj több üzemében. A SERKÖV fehérgyarmati telepén az erdőháti és tiszaháti I termelőszövetkezetek kukoricáját fogadták. A telepi szárí- ' tóban a kétszer 12 órás műszakban 80—80 tonna szemes ter- i ményt tudtak megszárítani. Az elmúlt napok viszonylag í száraz időjárása eredményeként a korábbi 36 százalékos I nedvességtartalomról hétfőre közel tíz százalékkal csök- ! kent a kukorica nedvességtartama. Képünkön: gépjárműn a szárított termény, (m. k.) ■maik fünf, mint ahogy az is volt: Seregben, ahol a fel­dolgozó ipar létesítése lét­kérdés, olyan lehetőséget kell teremteni, ami jelent maga- sabbrendű árut, kínál mun­kát, növeli a jövedelmet, s szolgálja az ott élők, ma jó­nak nem mondható ellátását ■is. Az igazgatótanács ülésén elhangzott: a gazdasági tár­saság gyártani fog literes, félliteres, poharas iskolate­jet, kannás és poharas tej­fölt, túrót. Vagyis olyan ter­mékekkel jelentkezik a pia­con, melyek minden nap kel­lenek. És nem árt a verseny sem, ami ezek nyomán ki­bontakozik. Elég utálni árrá, ■hogy Nyíregyházán már most is látni: a tsz-tej iránti ke­reslet nagy, keresik a kis tejüzemeik lényegesen jobb, ízesebb termékeit is. Vélhe­tő, hogy a „Beregtej” is új színfoltot jelent majd. És re­mélhető, hogy Nyíregyházán ,se zárkózik el a kereskede­lem attól, hogy újabb áruk­kal bővítse a választékot. A Beregtej ügye ezzé! még nincsen lezárva. Ehhez járul, hogy fellendül a korszerű ál­lattartás. Nyomán kialakul­hat a üakarmáinykev.erés, -tké- szíjiés iparága is. A megjele­nő feldolgozóipar visszahat egy egész termelési sziszté­mára, a munkakultúrára. Nem véletlen, hogy a térség szakemberei a társulások rendjében látják a kibonta­kozás egyik útját. Ezért öröm, hogy számot adhatunk arról: a „Beregtej” már él, és e tejről is elmondhatjuk ■talán, hogy élet, erő. És si­ker. (bürget) Ifjúság és muzsika Ma kezdődik megyénkben a középiskolások bérleti hang­versenysorozata. Bartók és Kodály hazája zenei nagyhatalom a világ­ban — ez tény. De sajnos az is tény, hogy az általános is­kolából kikerülő fiatalok na­gyobb része végképp befejezi kapcsolatát az értékes zené­vel, mivel azokban a közép­fokú intézményekben, ahová a továbbtanulók többsége je­lentkezik, nincs ének-zene oktatás. Ilyen oktatási modell mellett igen kényes dolog volna nagyító alá vonni a zenei műveltséget. De az ember megkeresi magának a szépséget, amit a lelke igényel. Sokak számára a muzsika jelenti a szépet. Ezért nem lehet eléggé di­csérni az Országos Filharmó­nia vállalkozását, amelynek célja, hogy- a legfogékonyabb lelkekhez, az ifjúsághoz jut­tassa el az értékes zene meg­ismerésének és befogadásá­nak örömét. Az általános is­kolások bérleti hangverse­nyei már korábban megkez­dődtek, november 10-től a középiskolai koncertek kö­vetkeznek. Teljes keresztmetszetet kapnak a diákok a zene tör­ténetéből, kitűnően összeállí­tott műsorokkal. Négy hang­versenyből áll a sorozat, amely a zene különböző szá­zadaiban kalauzolja el az if­jú hallgatókat, a gregorián egyszólamúaktól a barokk színpompáján át a fenséges klasszikushoz, majd a nagy­ívű romantikán át napjain­kig. A fiatalok a legjobb elő­adókkal, szólistákkal talál­koznak — a minőség szava­tolt. Tíz gimnázium és négy szakmunkásképző irítézet di­ákjai részesülhetnek magas szintű művészeti élményben — remélhetőleg e koncertek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a muzsika híveinek tábora újabb ifjú zenerajongókkal bővüljön. (be.) Tudósok békehete November 9. és 15. között rendezik meg a tudósok II. nemzetközi békehetét ha­zánkban, akárcsak a világ sok más országában. A világ tudósai, kutatói tavaly óta évenként megrendezi a béke hetét. Ebben az időszakban világszerte tudományos ülé­seken, találkozókon és más eseményeken arra ösztönzik a műszaki és a természettu­domány szakembereit, hogy kutatásaikkal, munkásságuk­kal az életet, az emberek egészségét, jólétét, a világ békés fejlődését, a társadal­mi haladást szolgálják, ne tá­mogassák — még közvetve sem — a fegyverkezést, az emberiség létét fenyegető nukleáris háború műszaki feltételeinek megteremtését. Arra buzdítják a mérnökö­ket, matematikusokat, fizi­kusokat, orvosokat, hogy sze­mélyes állásfoglalásaikkal is tegyenek hitet a világ békéjé­nek védelme mellett. Hazánkban az Országos Bé­ketanács, a Magyar Orvosok a Nukleáris Háború Meg­előzéséért mozgalom, az atomfegyverellenes tanulmá­nyi csoport, az MTESZ béke­bizottsága, a Budapesti Mű­szaki Egyetem, az MTA Atommagkutató Intézete, a Központi Fizikai Kutató In­tézet, a Semmelweis Orvostu­dományi Egyetem, az Eöt­vös Loránd Tudományegye­tem támogatja a békehét ran rí üti rón tro i t

Next

/
Thumbnails
Contents