Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-05 / 261. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. november 5. KÖNYVTÁR A DOLGOZÓKNAK. Az Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat nyíregyházi, Tokaji úti központjában szép, kellemes könyvtárszoba szolgálja a vállalati dolgozókat, akik 3500 kötet műszaki és szépirodalmi könyv közül válogathatnak. (Császár Csaba felvétele) Bár néha még némi finomító körülírással „előrehozott vásárlásokról” beszélnek a politikusok, írnak a lapok, mind többen nyersen nevén nevezik a jelenséget: felvásárlási láz van az országban. A felfokozott, lázas keresleten nincs mit csodálkozni, hiszen az egyenesen törvényszerű. Miután köztudottá vált, hogy jövőre az általános forgalmi adó bevezetése nyomán mintegy 15 százalékos fogyasztói áremelkedés várható, a lakosság nagy része valóban csak előrehozza vásárlásait; még az idén igyekszik megvenni azt, amire esetleg csak jövőre lenne szüksége. Ettől önmagában talán még nem is bolydult volna meg olyannyira a fogyasztási cikkek piaca. Csakhogy a felfokozott kereslet következtében egyes termékekből — bi- zortyos építőanyagokból és egyes tartós fogyasztási cikkekből — hiányok keletkeztek, amelyek rendszerint tovább szítják a vásárlási lázat. Hogyne, hiszen ha valamit nem lehet bárhol, bármikor megvenni, akkor a biztonságra törtekvő fogyasztó, ha felbukkan az áru, nyomban szükségletét meghaladó mennyiségben vásárol. Amiből egyébként csak egyet venne, abból rögtön kettőt-hárman vesz. Mindebbe bizonyos lélektani tényezők is belejátszanak: a vásárlási láz, mint holmi ragályos betegség, egyik emberről a másikra terjed. Lázcsillapító döntések Persze nem leküzdhetetlen járványról van szó, hanem olyan tünetegyüttesröl, amelynek a közgazdászok már régen ismerik a gyógyszerét. A lázcsillapító nem más, mint a kamatláb emelése. Ha legalább 15 százalékos kamatot fizetnének a lakossági bankok a takarékbetétek után, akkor a lakosság nem, vagy csak sokkal kisebb mértékben mozgósítaná tartalékait. De nem fizetnek, s erre több okuk is van. Egyfelől arra hivatkoznak, hogy akkor a lakossági hitelek — például az építési hitelek — kamatlábát is emelni kellene, másfelől a gazdaságpolitikának sincsenek ilyen céljai. A gazdaságpolitika bevallott és kinyilvánított célja a reáljövedelmek mérséklése, a fogyasztás visszafogása. Csak így hozható egyensúlyba a költségvetés, csak így állítható meg a külföldi fizetési mérleg romlása, vagyis csak így hajtható végre a gazdaság stabilizációja. A vásárlási láz és az azzal járó áruhiány azért kikény- szerített néhány lázcsillapító pénzpolitikai lépést. Ilyen az a prémium, amivel a bankban hagyott, vagy újonnan a bankba helyezett pénzeket a kamaton felül átmenetileg jutalmazzák, és ilyen a most meghirdetett, eddigi legnagyobb értékű lakossági kötvénykibocsátás, amely a szokásos II helyett 12 százalékos kamatot garantál. Remélhető, hogy ezek a lépések valamelyest mérsék- : ük az áruk iránti keresletet még akkor is, ha a legmaga- sabb kamatláb is kisebb, mint a prognosztizált inflá- ' ciós ráta. Bizonyára sokan, ‘ akik nem valós szükségletre '[ vásárolnak, hanem inkább csak azért, hogy pénzüket biztonságban tudják, a kevésbé mobilizálható áruk, fogyasztási cikkek helyett a 12 százalékos kamatozású, mindig eladható értékpapírt választják. Zavaró információhiány Ezzel együtt sem várható, hogy megnyugszik a piac. Nem, mert az áruhiány információhiánnyal is 'együtt jár. A lakosság széles rétegei még nem rendelkeznek kellő ismerettel a kötvényekről, s ugyanakkor — okkal vagy ok nélkül — nem tanúsítanak határtalan bizalmat a statisztikával szemben sem. Az elmúlt években az utólag kimutatott fogyasztói árindexek nem mindig vágtak egybe a ’ lakosság tapasztalataival, amiből sokan arra következtetnek, hogy ha jövőre hivatalosan körülbelül 15 százalékos áremelkedést prognosztizálnak, akkor lesz az 18 vagy 20 százalékos is. Bár meglehet, hogy ezúttal ilyenolyan politikai meggondolásból mégsem szöknek majd fel annyira az árak, mint most tervezik, és mégsem mérséklődnek annyira — 4 százalékkal — a reáljövedelmek, mint most elhatározták, a fogyasztó biztonságra törekszik, és vásárol. Az információhiány más vonatkozásban is zavaró. Nem tudván pontosan, hogy részleteiben mit takar a 15 százalékots fogyasztói áremelkedés, nem tudván pontosan, hogy mi, mennyivel drágul, a felvásárlási láz olyan termékekre is kiterjed, amelyek ára csak jóval az átlag alatt fog emelkedni. Bár a főbb tendenciák voltaképpen kiolvashatók az egyes termékcsoportokra kidolgozott forgalmi adókulcsokból, kevesen veszik maguknak a fáradságot, hogy a táblázatokat böngésszék. Meg azután a jövőre érvényes forgalmi adók nem nyújtanak egyértelmű eligazítást, hiszen azokból csak akkor lehet következtetni a jövő évi árakra, ha ismerjük, hogy az adott terméken, termékcsoporton ma mennyi a forgalmi adó, illetve az ártámogatás. Bár ezek távolról sem titkos adatok, a lakosság széles rétegei előtt jobbára ismeretlenek. Ha mindent elköltenek A majdnem kiürült építőanyag-telepek, a gyérülő kínálaté boltok láttán az ember azt kérdi: a kormányzat ezt nem látta előre? Ne tudta volna kiszámítani, hogy az áremelés bejelentését vásárlási láz követi? Természetesen tudhatta, bizonyára tudta is. Csakhogy a keresletet kielégítendő, nem lehet a termelést egyik napról, egyik hónapról a másikra jelentősen megnövelni. Nem lehet márcsak azért sem, mert ahhoz először alapanyag, azután félkésztermék kell, többnyire import is kell, s mind a hazai termelőkapacitások, mind az importlehetőségek behatároltak. A vásárlási lázat azonban nemcsak a bőségesebb kínálat, nemcsak a magasabb kamatláb csillapíthatja, hanem a lakosság józan belátása is. Várható, hogy a nagy költekezés közepette mind többen rádöbbennek: ha most amiatti félelmükben, hogy a pénz nem őrzi meg vásárlóértékét, mindent elköltenek, akkor holnap, jövőre, ha valamilyen váratlan oknál fogva netán szorult helyzetbe kerülnek, bajba juthatnak. A lakosság egy része bizonyára eljut ahhoz a józan felismeréshez, hogy bizonyos pénztartalékok nélkül a családok sem érezhetik magukat biztonságban. És a további költekezés helyett a némi veszteséggel járó, de biztonságosabb • tartalékolást választják. (g. zs.) A komorói postahivatalban ügyfelek jön-- nek-mennek, zajlik a megszokott élet. Két fiatal lány arca tűnik fel, akik szemmel láthatóan most ismerkednek a postásmesterséggel. Duka Erika és Galajda Ildikó először járnak itt. Mindketten a kisvárdai postaforgalmi szakközépiskola másodéves tanulói. A komorói hivatalban gyakorlaton vannak. Kéthetenként egy-egy napon itt fognak dolgozni-tanulni. Nem könnyű őket szóra bírni. Zavarukban egymásra nevetgélnek. Galajda Ildikó családjában már van postás, a nagynénje. Megtudom, hogy az iskolában tavaly a levélpostai és a csomagküldemények, táviratok felvételével, naplózásával, a telefonbeszélgetések előjegyzésével ismerkedtek meg. Persze a közismereti tárgyak mellett. A hivatalvezető Bolyóczki Jánosné 25 éve dolgozik a postánál, ebből 17 éve Komoron. Már gyermekkorában is e mesterséget szerette volna űzni. — Örülök, hogy foglalkozhatom a gyerekekkel — mondja Bolyóczkiné. — Amit a könyvből megtanultak, azt át kell ültetni a gyakorlatba. A postás sosem lehet nyugodtan. Hiába kint van a segélykérő telefon, azért a hivatalvezetőhöz sokan éjszaka is bekopogtatnak: segítsen... Ő felkel és megteszi. — Az idősebbek még mindig nagyon tisztelik a postai dolgozókat — említi. — Az elődömet még nagyságos asszonynak szólították. A fiatalok szemében már csökkent a nimbusz, de nem is nagyon igényeljük. Megérkezik a kézbesítő, Tassi Ferencné. Hat kilométeres körzetben 16 éve j ár-kel. — Talán az akaraterőm miatt nem fáradok — beszéli Tassiné. — Pedig a postásé kegyetlen sors. Az esőről, télről, hóról meg jobb, ha nem beszélünk. Nekem akkor is menni kell. De mindent elviselek, mert szeretem az embereket, és úgy érzem, ők is engem. Csörög a régi, mondhatni ősi, kézikapcsolású telefonközpont. Szabó Lajosné már a csilingelőséről tudja, Pestről, Nyíregyházáról, vagy Kisvárdáról jön-e a hívás. A keze villámgyorsan mozog a drótokon. — A készülék gyakran elromlik — közli csaknem mérgesen. — Tervezték a cseréjét, de eddig valahogyan elmaradt. Naponta többszáz kapcsolást végzek. Nemrégen az Érdért kapott, egy tárcsás telefont, de sokszor üzemképtelen. Emiatt a több kapcsolást kevesebb vonallal vagyok kénytelen lebonyolítani. N ők, férfiak pénzt hoznak. A déli órákban megélénkül a forgalom. Táviratok érkeznek és indulnak. „Kattog a stemp- li." A komorói postahivatal teszi a dolgát. A fiatalok pedig ízlelgetik majdani hivatásuk hétköznapjait. (cselényi) HÓDIKÖT: Nagycsaládosok találkozója Első alkalommal került sor a Hódiköt fehérgyarmati üzemében nagycsaládos dolgozók találkozójára. A vállalati szakszervezeti bizottság tájékozódása alapján A gazdasági rendészetnél hallattuk Félmillió jogtalan haszon A Szabolcs-Szatmár megyei Rendőr főkapitányság gazdasági rendészete nyomozást folytatott ifj. Kóczon Miklós újfehértói lakos ellen üzérkedés bűntettének alapos gyanúja miatt. Ifj. Kóczon Miklós mint sírkőkészítő kisiparos egy STAR típusú tehergépkocsit vásárolt, melyet közel két éven keresztül fiktív ajándékozási, illetve adásvételi szerződés megkötésével több olyan személy nevén üzemeltetett, akik szabályos teherfuvarozó kisipari engedély- lyel rendelkeztek. Ezeket a személyeket alkalmazottjainak tekintette és a befolyt fuvardíjakból részükre havonta 8000—10 000 forint munkabért fizetett a gépkocsi vezetéséért és a rakodásért. A nyomozóhatóság a büntetőeljárás során a fuvarteljesítésekből 1 310 000 forint összegű bevételt bizonyított. A közüzemi járművekre vonatkozó hatályos rendelkezések alapján megállapította, hogy az üzemeltetési költség levonásával ifj. Kóczon Miklós 19 hónap alatt 550 000 forint jogtalan haszonhoz jutott. A gazdasági rendészet üzérkedés bűntettének alapos gyanúja miatt ifj. Kóczon Miklós ellen vádemelési javaslatot terjesztett elő a Szaboics-Szatmár megyei főügyészséghez. mintegy harmincán kaptak meghívót a napokban tartott rendezvényre. Szombat délután — a kiszesek által előkészített — a szabadidős teremben került sor a baráti beszélgetésre. Mivel többen kisgyermekükkel otthon vannak, így természetesen az üzem mindennapjai, a gazdálkodással kapcsolatos feladatok is szóba kerültek. Az összejövetel közvetlen célja volt: hogy az üzem vezetői tájékozódjanak a nagycsaládosok napi gondjairól. A szakszervezeti és a KISZ-bizattság a közelmúltban kommunista műszakot szervezett, s ennek bevételéből, illetve a vállalati szociális keretből arra is lehetőség nyílott, hogy egyszeri ajándékkal enyhítsék a gyermekneveléssel kapcsolatos szülői gondokat. A Szamos menti Állami Tangazdaság helyi üzLetházá- nak kollektívája, szabadidejét is felhasználva ugyancsak segített. Az egészséges táplálkozásra gondolva olyan ételeket tálaltak fel, mely a mai korszerű, gazdaságos, kímélő (olcsón előállítható) ennivalók elkészítéséhez adott ötleteket. Képünkön: a meghívottak egy csoportja, (m.k.) /-------------------------------------------------------------------------\ Kisasszonyok A SZAMOS ..Nem lesz kalászos a gazdaságban címmel arról ad hírt. hogy a tangazdaságban csak azokon a területeken végeznek árunövénytermesztést, ahol a költségek megtérülése biztos. Az ilyen terület sajnos kevés. Szemben a növénytermesztés veszteségeivel, az erdőgazdálkodás minden évben nyereséges. Ezért a gazdaság erdőtelepítést fog végezni. Az erdősítés jövőre kezdődik. A gazdaságnak ma 1490 hektár erdeje van. Ezt a következő években 300 hektárral vagy ettől is nagyobb mértékben növelik. Az erdősítés hosszú távon úgy valósul meg, hogy a területet előbb gyepesítéssel hasznosítják és ahogyan egy-egy terület sorra kerül, úgy végzik el faültetéshez a talajmunkákat. Az új erdők fafajai kocsányos tölgy és nyár. Mátészalka, Fehérgyarmat, Hodász, Csaholc, Ópályi, Ura. Csenger, Csengerújfalu. Nagy- ecsed, Tyúkod. Porcsalma és Szamosszeg térségében telepítenek új erdőket. A MEZŐGÉP a vállalat tiszavasvári gyáregységébe kalauzolja, el olvasóit. A gyáregységek közül itt a legszélesebb a termékskála. A precíziós öntőben 26—28 millió forin- értékben készítenek alkatrészeket, amelyekből külső cégeknek is szállítanak. Az állattartás gépei közül az önjáró és a traktorra szerelhető Silex, a takarmánykeverő és -kiosztó kocsi, i Supermix 5 és 7 készül belföldre és külföldre. Szeptember el sejétől ismét esztergagépeke újítanak fel a gyáregységben. d< most a tavalyi E—400-as helyet MVE esztergapadokat. A SAGVÁRI NAPLÓ a gazdasági év várható eredmé nyeit összegzi. A cikkből meg tudjuk, hogy az alaptevékenvséi mellett egyre nagyobb jelentő sége van az ipari termelésnek. . kereskedelemnek. A sörpalacko zó év végére teljesíti a 130 eze hektoliteres tervét, de az üdít' és sör nagykereskedelmi tévé kenységnél 20 milliós nettó ki esés várható (ez nem eredmény romlás). Az ipari termelés ki emelkedő része a hús GT. / terv 19 ezer sertés vágása, fel dolgozása, az már biztos, hog 21—22 ezer sertés vágására é 130 millió forintos árbevételre le hét számítani. A melléküzemág termelés kisebb egvségei - üvegcsiszolás, pálinkafőzé; munkahelvi étkeztetés. villc mosellenállás-mérés, bértárc lás. szállítás — tervezett árbr vétele 31 millió forint, úgy né ki. teljesül. A FELSÖTISZAI FAGAZDASÁG HÍRADÓ megírja, hogy a FEFAG fehéi gyarmati erdészete 4 ezer köt méter tűzifát biztosított eddig szatmári térség TÜZÉP-telepc nek. s rajtuk keresztül a lakoságnak. Cseneersima, Beregd; róc, illetve Fehérgyarmat terültén 24 hektáron véghasználatr; míg 228 hektáron gyérítésként, tisztítást ugvancsak számolva ezer köbméternyi tölgyfát te: melt ki öt brigád. A SZABOLCSI IFJÚSÁG Diákfórum rovatában arról tud( sítja olvasóit, hogy három iskc Iában hogyan készülnek a jöv< re. Kitűnik a tudósításból, hog a nyíregyházi liO-es szakközépií kólában és szakmunkásképző ii tézetben az új KISZ-tagok felv< tele nem a régebbi automatiki alapon történik. Bevált gvako lat. hogy az elsősök szárnál nolitikai programot kínálnak. íg kívánják felkelteni érdeklődési két a KISZ iránt. Az úi diákc a kiépített videolánc segítségév a kéoernvőrol ismerkednek rm az ifjúsági szövetség történet- vei, az alapszervezeti vezetős- gek pedig egy-egv délután leü nek velük beszélgetni. Kidolgo tak eev követelményrendszert számukra, ami az alapvető fe tételek mellett azt is tartalma za, hogy a jelölt képességeim megfelelően végezze tanulmán munkáját, s vegyen részt val; melvik öntevékeny diákcsopoi szakkör tevékenységében — s 1 mindezeket teljesíti, akkor leh reménye arra, hogv valamely alaoszervezet a tagjai közé f< gadja. A SZABOLCSI HÚSIPAR a vállalati tömegsportról köz riportot. Itt olyan emberek sze vezik a tömegsportot, akik k- rábban is ismertek voltak spor szeretetükről. Többen már t vannak azon a koron, hogy v sárnapról vasárnapra a külöi böző sportágakban bizonyíts nak. Most a nehezebb részt vé zik: a szervezést. Az utók időkben különösen a szociális brigádok ‘ sportmozgalma élé: kült meg. A 36 brigád mintej ezer tagjának évek óta a spoi kör. a szakszervezet együttesi készíti el az éves tömegspor programot. A húsipari műnk sok körében az asztalitenisz, természetjárás, a lövészet me lett különösen a kispályás la darúgás a népszerű. A törne sportbajnokságok első három h lyezett versenyzői vagy csapat mindenkor jutalomban részest nek. A vállalat évente 100 ez forinttal támogatja a tömegspo tot. Az üzemen belül kevés pálya, a sportolási lehetősé ezért a város több helyén pál.ví tornatermet bérelnek. Nemrég ben például egy műhelyt alak tottak át légpuskalőtérré. Á fogyasztó biztonságra törekszik Miért van felvásárlási láz?
