Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-05 / 261. szám

1987. november 5. Kelet-Msg>arország 3 tlponerapi bcíx Kpa'ÍH, eflHaHreca! rA5ETA HArOPOAKEHA nO'IKCHOIO rPAMOTOK) [IPE3H.VI BFPXÜBHOÍ PA.W . S-KPAIHCbKOr PCP Oprcrn 3aKapnaTCbKoro oönacHoro KOMueTy Komyhíctiimhoi nap-ríi y KpaiHM i oőnacHOi Pag* HapogHMX flenyTdTiu Ezt az oldalt a Szov­jetunió Kárpátontúli területén ukrán és orosz nyelven megje­lenő testvérlapunk, a Zakarpatszka Pravda munkatársai állították össze a nagy okóber 70. évfordulója tiszte­letére. a beregszászi jubileumi Aruház eladói: Ma­kajlo Okszána, Tigor Rozália, Kovács Ella, Buda Marina, Smer Irina és Levrinc Ange lina. (Tóth László felvétele) Iskola vasúti kocsiban Irsavátíl Etiópiáig Ebben a távoli afrikai országban senki nem találná meg a térképen írsava városkát. Hiszen ez távolról sincs rajta minden térképen. De Etiópiában szívesen gondolnak a kár­pátontúli mesterekre, akik vasúti kocsikat készítenek a gé­pészképzéshez. Az "ünnep előestéjén a ja­vító-szállító vállalat főmér­nöke, M. V. Bilovár átadta Novorosziszkhan azt a tan­műhelyt. amely az afrikai kontinensre indul. Ez már a hatodik, amely írsavában ké­szült. Nem csapják be ... Miért éppen az irsavaiak kapták a megtisztelő meg­rendelést? Azért, mert magas színvo­Életünk tényei Fiatalodik a falu A vidám iskolai csengő reggelente tága^ világos tan­termekbe hívja a gyere­keket Szimerben. Itt még minden festéksza- gú. Ebben a festői, a Túrja völgyi falu iskolá­jában a tanulók még új­donsült lakók. Szép ajándékként kapták meg az építőktől az intéz­ményt a nagy október jubileumán. J\. kivitele­zők arra törekedtek, hogy a termek tágasak, kényelmesek, szépek le­gyenek. A falubeliek, a mai és a volt diákok szülei négy nap társa­dalmi munkával járul­tak hozzá a mielőbbi át­adáshoz. Különös gondot fordí­tottak a legkisebbekre. Az elsősöknek tanter­met, játszó- és hálószo­bát alakítottak ki. Min­den szükséges kényelmi berendezéssel. A gyere­kek itt reggelizhetnek és — ha akarja — vala­mennyi tanuló ebédelhet az iskolai étteremben. Tágas udvaron játszhat­nak, tv-t is nézhetnek. Egyszóval az új iskolá­ban minden feltétel adott a tanuláshoz, a gyerekek szellemi és fi­zikai képességeinek fej­lesztéséhez. Szimerben öt magán­építő is él. Számuk évek óta változatlan. A kö­zeljövőben a falu csino­sítása mellett egy nyolc­lakásos házat építenek a pedagógusoknak, fel­újítják a klubot és a ré­gi iskolát. A tervek sze­rint itt óvodát rendez­nek be. Nagyesda Tyegza Perecsenyi járás Egy arckép Kárpátontúlról: Nyikolaj Mihajlovics Brenzo- vics mozdonyvezető GYÜMÖLCS-CSODA A vevők megelégedésére A Cservonij Prapor kolhoz gyümölcskertje a legnagyobb a beregszászi járásban. Leg­jelentősebb itt az almater- mesztés. 284 hektár almásból 238 hektáron terem ez a gyümölcs. Az idén jó ter­mést takaríthattunk be. A fákon sötétbordó Starkinson, piros jonatán — mintha a nyári nap sugarait raktározta volna el — és Golden Deli­cious pompázik a kertben. Minden alma szó szerint cso­dálatos. Elkápráztatja a szemet ez a látvány. Jó lenne többet tud­ni azokról, akik sokat tettek ezért a gazdag termésért. J. F. Kovács, a kolhoz agronómu- sa elmondta, hogy a kertet két brigád gondozza, a ta­pasztalt L. L. Farkas - és Ju. A. Gál kertészek irányításá­val. Minden brigádban kö­rülbelül 70 ,tsz-tag dolgozik három műszakban. Vala­mennyi gépi munkát a trak­torista brigád Sz. Sz. Domo­kos vezetésével végez, a nö­vényvédelmet A. A. Bak irá­nyítja. Mindkét kollektíva második éve dolgozik brigád­szervezésben. — Eredményesnek bizo­nyult ez a munkaforma — folytatja F. F. Kovács. — Az emberek jobban eleget tud­nak tenni a kötelezettségeik­nek. Az év végi zárszám­adásnál elmondják, hogy si­került a termelés, a végered­ménynek nemcsak a mennyi­ségéről, hanem a minőségé­ről is sokat vitatkoznak. Most, mint még soha talán azelőtt, a kertészek szigorú­an betartják a technológiai előírásokat, a metszést, a sor- közművelést, a koronafor­mázást, valamint nagy gon­dot fordítanak a kártevők el­leni védekezésre. Ennek eredményeként a kert egy esztendő alatt szé­pen fejlődött és a kolhoz tag­jai joggal reménykedhettek a jó termésben. Nem is csalat­koztak. Most a kertészek hektáronként átlagosan 20 tonnát takarítanak be a ter­vezett 10,5 és a remélt 10,7 tonna helyett. A kolhoznak ebben az évben 2562 tonna szemes takarmányt és 1776 tonna almát kellett megter­melni állami szükségletre. Ezt a feládatot sikerrel ol­dotta meg a közös gazdaság. További 40 hektáron fiatal a gyümölcsös. Ennek ellenére reálisnak tűnik nem keve­sebb, mint tíz tonna alma hektáronkénti leszüretelése az új telepítésben. — így például a jubileumi évben az almatermesztésből két tervet is teljesítettünk — mondta K. M. Forgács kol­hozelnök. A vevők elégedettek a kol­hoz gyümölcsével. A meg­termelt alma több mint 70 százaléka első és másodosz­tályú. A kolhoz most saját hűtőházat épít, hogy a gyü­mölcsöt frissen őrizzék meg a téli-tavaszi időszakra. G. Jegorov nalú a termelés és soha nem csapják be a partnereiket, felelősségteljésen végzik a munkájukat. V. M. Kovalen­ko, a javító-szállító vállalat vezetője és a főmérnök, M. V. Bilovár — aki egyben a pártszervezet titkára — szi­gorúan ellenőrzi a terméke­ket. Nem kevés figyelmet szentel a munkának Ju. I. Lo­maga főmérnök — technoló­gus és V. O. Kruglov mű­helyvezető, valamint a szo­cialista brigád tagjai, akiket a jól képzett lakatos, P. P. Muska irányít. Meg kell em­líteni még az elektromos és a gázszerelőket, V. M. Kle- nárt, I. I. Sztankanyinyecet, A. I. Csedrik és 1. D. Cserep- kó lakatosokat. Kerekeken guruló osztály Az első áttelepített osztály, amely mintául szolgált Iva- no-Frankovszk egyik intéze­téből érkezett. De a termelés során a javító-szállító válla­lat szakemberei megváltoz­tatták a konstrukciót. A ter­vezők egyetértettek az irsa­vaiak javaslatával. Az egész ország részt vesz a kerekeken guruló osztály kialakításában. Ez belorusz motorral, leningrádi fotó­technikával. rigai hűtőszek­rénnyel készül. Ezenkívül a Szovjetunió különböző pont­jairól érkeznek írsavába a tanulmányi segédeszközök, a filmstúdiók, a magnók és így tovább. Védik az égető naptól Mindezeket az irsavai szakemberek összeállítják. Valamennyi tanműhelyben egyszerre 30 hallgatót oktat­hatnak, úgy, hogy , közben nemcsak technikai és lexiká- iis ismereteiket gyarapíthat­ják, hanem védik őket az égető afrikai- naptól. Minden feltételt megteremtettek ne­kik az eredményes képzés­hez. Alekszandr Szenyinyec a Zakarpatszka Pravda tudósítója Változó Kárp A szovjet hatalom évei­ben a népgazdaság fejlesztése során a kárpátontúli területen több mint 6 milliárd rubelt ru­háztak be. Az iparban több mint 50 iparág tevékenysé­gét tartják számon, ez az ágazat 80 százalékát teszi ki. Üjabb szakterületek is meghonosodtak, mint pél­dául a gépgyártás, teljesen új alapokon fejlődik a fa- feldolgozó- és a bútoripar, a könnyű-, és az élelmiszer- ipar, valamint az építő­anyag-ipar. Nagy tempóban fejlődött az ipar; az 1946-os évhez képest 6355 százalékkal ha­ladta meg az össztermelés az említett esztendő ered­ményét. A mezőgazdaság össztermelése az idén 810,6 millió rubel, ebből a nö­vénytermesztés 180,5 millió, az állattenyésztés 415,9 mil­lióval részesedett. • Ma egyetlen nap alatt olyan termelési értéket ál­lítanak elő, mint 1946-ban egy év alatt. Naponta el­készítenek 950 négyzetméter lakást. Az állami szövetke­zeti kereskedelem naponta 3,4 millió rubelt forgalmaz. Kárpátontúl — a Szovjet­unió nyugati kapuja. Itt sajátosan mutatkozik meg a baráti országok ezernyi és ezernyi állampolgárának szocialista együttműködése. A területen vezet át a Ba­rátság kőolajvezeték, a Testvériség, a Szojuz, vala­mint az Urengoj—Pomari— Ungvár gázvezeték, a Béke elektromos távvezeték. Ezek a gigantikus vezetékek a népek barátságának és testvériségének szimbólu­mai lettek. Valamennyi exportot-im- portot lebonyolító vasúti csomópont közül a csapi az összforgalom 60 százalékát szervezi, irányítja. A kárpátontúliak sok or­szág népével ápolnak ba­ráti kapcsolatot, elsősorban a szocialista országokkal. 1968-ban megalakították a Barátság és a Kulturális Kapcsolatok Ukrajnai Tár­saságának területi tagoza­tát. Gyümölcsöző munkát folytat a szovjet—csehszlo­vák, a szovjet—magyar és a szovjet—román baráti társaság, amelyeket 1959- ben hoztak létre. Ezek több mint 200 kollektíva csaknem 50 ezer tagját tömöríti. A baráti kapcsolatokat ta­pasztalatcsere és munka­verseny gazdagítja. A szo­ros kapcsolatok, az ideoló­gia és a kultúra területén is megmutatkozik. A terület Szovjet Ukraj­nával történő újraegyesítő se után nagy léptékkel fej­lődött az egészségvédelem. 1945-ig Kárpátontúlon mindössze 23 kórház, 300 elsősegélynyújtó hely és hét szanitécállomás volt. Az or­szág minden részéből ér­keztek a jól képzett szakem­berek, egészségnevelők, or­vosok, felcserek, nővérek. Ma az egészségügyi szol­gálatban 13 központi kór­ház, járási kórház, 31 váro­si, 30 nagyközségi, 94 köz­ségi, négy városi ambulan­cia, 401 elsősegélynyújtó hely, 178 rendelőintézet, több mint 140 gyógyszertár működik. Ezenkívül ága­zati kórházakat is találni. Kárpátontúl büszkesége a köztársasági allergiológiai kórház Szlatinán. Több mint húszezren találtak itt gyógyulást. Ungvár, hazánk baráti népeinek segítségével a vi­déki kisvárosból fejlett ipa­ri és kulturális központ lett. Állami egyetem, iparművé­szeti szakközépiskola, zene­iskola, kereskedelmi, kul­turális-közoktatási intézet, öt szakmunkásképző, 24 ál­talános iskola orosz, ukrán és magyar nyelvű tagoza­tokkal várja a tanulni vá­gyó fiatalokat. Megtalálha­tó Kárpátontúlon az Ukrán Tudományos Akadémia több tagozata és a régészeti intézet csoportja. Messze földön ismert a kárpáton­túli népi énekkar és a Ma­gyar Melódiák nevű voká­lis és hangszeres együttes. Szép kiállítással várja a lá­togatókat a helytörténeti, a szépművészeti és a népmű­vészeti múzeum és F. Ma- najlo festőművész emlék­háza. Egyedülálló anyagok találhatók az ungvári ateis­ta múzeumban. Ungváron működik az írószövetség, az ukrán művészek és új­ságírók területi szervezete. Ungváron számos törté­nelmi és építészeti emlék található. Kiemelkedik kö­zülük egy X—XVI. századi várkastély, székesegyház és így tovább. ' S zent helynek számít az ungváriak körében a Dicsőség-domb. Itt temették el a fasizmus el­leni harcban elesett hősö­ket. A nagy október 70. évfordulója tiszteletére a területi központban tovább építik az ukrán zenei-drá­mai színházat, az Ifjúság kulturális és sportkomp­lexumot. Két soklakásos épület tárja ki kapuit a vehdégek előtt. Elkészült a tömegpolitikai munkához egy klub, pihenőpark, a Kozmosz ifjúsági klub és több disco. A szolyvai erdőgazdasági kombinát ifjú újítói. Balról jobbra: V. Migovics műszerész, A. Turjanyica vegyészmérnök, Ju. Fedor műhelyvezető, az ifjú újítók tanácsának elnöke, Sz. Aziz mérnök és I. Molnár tervezőmérnök.

Next

/
Thumbnails
Contents