Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-05 / 261. szám

Pártok és mozgalmak találkozója Moszkvában

Kádár János tolmácsolta az MSZMP üdvözletét Németh Károly látogatása Zelenográdban

A Kreml kongresszusi palotájában szerdán nemzetközi találkozó kezdődött, amelyen azoknak a pártoknak, mozgalmaknak a képviselői vesznek részt, amelyek delegációval képviseltetik magukat az októberi forradalom 70. évfordulója alkalmából rendezett moszkvai ünnepségeken. A pártok és mozgalmak moszkvai eszmecseréjén Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának a vezetésével magyar küldöttség is részt vesz. A delegáció tagjai Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára és Györke József, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője.

A korunk időszerű kérdéseit áttekintő tanácskozás résztvevői Mihail Gorbacso- vot, a házigazda ország képviselőjét választották meg az eszmecsere elnökévé. Az SZKP KB főtitkárának megnyitóját követően Athos Fava, az Argentin KP főtitkára, Harilaosz Florakisz, a Görög KP KB főtitkára és R. R. Ram, az Indiai Nemzeti Kongresszus (I) Párt Országos Bizottságának főtitkára kapott szót, majd Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szólalt fel.

— Az SZKP képviseletében szeretném most néhány szóval kiegészíteni azt — mondta többek között —, amit tegnapelőtt a beszédemben mondtam. Mint ahogyan sok másnak is a mai világban, a kommunista mozgalomnak is megújulásra, minőségi változásokra van szüksége.

Ma különösen fontos, hogy a mozgalom nemcsak nemzeti, hanem természeténél fogva nemzetközi erő is. Az ilyen erőre különösen nagy szüksége van a mai emberiségnek. Ami az SZKP-t illeti, mi magunk is nagyon megéreztük. hogy az egy helyben topogás időszakában mennyire csökkent a szocializmus nemzetközi ösztönzőereje. A peresztrojka, az átalakítás tehát a Szovjetunióban ilyen szempontból is időszerűvé vált. Az új szakaszban teljes egészében számolunk azzal, hogy munkánk milyen jelentőségű nemcsak a világgazdasági és világpolitikai síkban, hanem a szocializmus. a demokrácia és a haladás erőinek nyújtott morális támogatás szempontjából is.

Közös munkálkodásra, vizsgálódásra szólítjuk fel nemcsak a testvérpártokat, a kommunistákat, hanem a szocialistákat és a szooiálde- •mokratákat is, valamint a politikai gondolkodás és a politikai cselekvés más irányzatainak képviselőit: mindazokat. akiknek drágák az emberi szellem vívmányai; akik a felnövekvő nemzedékek számára meg akarják őrizni és értékesíteni kívánják e vívmányokat. Ez a közös munka létfontosságú a kialakult újfajta helyzet megértéséhez, amikor civilizációnk megújítása egybefonódik az emberi nem fennmaradásának feladatával.

Az újfajta gondolkodás egyben új erkölcsöt, újfajta pszichológiát jelent. Mindennek arra kell irányulnia, hogy minden embernek — miközben saját hazájának állampolgára, saját pártjának tagja, bármifajta haladó nemzeti mozgalom aktivistája marad — át kell éreznie felelősségét az iránt is, hogy milyen legyen az egész világ a jövőben, és legyen-e egyáltalán.

A tanácskozáson felszólalt Kádár János is. Köszöntötte a résztvevőket, majd így folytatta:

Korunkban egyetlen felelősen gondolkodó kormány, párt vagy egyén számára sem lehet fontosabb és sürgetőbb feladat, mint a világ békéjét fenyegető veszélyek elhárítása, a fegyverkezési verseny megfékezése, különösen a nukleáris fegyverzet csökkentése és végső soron teljes megsemmisítése.

Pártállásra, világnézetre való tekintet nélkül mindenkit el kell gondolkodtasson az a tény, hogy a világon felhalmozott nukleáris fegyverek a földi élet többszörös kiirtására elegendőek. Egyre többen ismerik fel. hogy az emberiség válaszúthoz érkezett: vagy a nukleáris fegyverzet megsemmisítésének útjára térünk rá, vagy pedig beletörődünk abba, hogy a nukleáris fegyverek árnyékában. a bizonytalanság és a veszélyeztetettség légkörében fogunk élni. egy olyan világban, amelyben a jövő kiszámíthatatlan. Vagy lesz elég ereje az emberiségnek, hogy elérje a nukleáris fegyverek teljes megsemmisítését, vagy kiteszi magát annak a veszélynek, hogy azok semmisítik meg az emberi civilizációt. Ma ez korunk fő kérdése.

Századunkban nemcsak az emberiséget fenyegető veszélyek növekedtek, hanem azok leküzdésének reális lehetőségei is. A nagy október az emberiség történelmében először a dolgozó osztályokat emelte hatalomra a föld egy- hatodán. Tény, a Szovjetunióval olyan hatalom jött létre, amely együtt tűzte zászlajára a béke és a társadalmi haladás ügyét. A második -.1- lágháborúban. az antifaswi- ta koalíció erőfeszítései nyomán megsemmisítő vereséget szenvedtek az imperializmus és a militarizmus legagresz- szívebb. legreakciósabb erői. A háború után új szocialista országok jöttek létre, széthullott a gyarmati rendszer. Sok országban megerősödtek a munkáspártok és más haladó társadalmi mozgalmak. Az emberiség növekvő béke- vágyát és egyben tettrekész- ségét is kifejezi az egész világot átfogó békemozgalmak sokszínűsége.

Bizakodásra ad okot, hogy ismét megélénkült a kelet— nyugati párbeszéd, rendszeressé váltak a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok tárgyalásai. Belátható közelségbe került a szovjet— amerikai megegyezés a közepes hatótávolságú és a had- műveleti-harcászati rakéták felszámolásáról E szerződés létrejötte első ízben rendelné el korszerű atomfegyverek teljes felszámolását, s ezáltal ' hozzájárulna a világ nagyobb biztonságához. Fontosnak tartjuk a küszöbön álló tárgyalások, a megállapodás létrejöttének politikai következményeit: erősödhet

a két nagyhatalom, és áltálában az eltérő társadalmi rendszerű országok közötti bizalom, további ösztönzést kaphat a fegyverzetkorlátozás, s a javuló légkör megkönnyítheti az előrelépést a kapcsolatok más területein is.

Barátaim!

Itt Moszkvában, ,a nagy október 70. évfordulóját most a szocialista gondolkodás és gyakorlat megújulásának jegyében ünnepük a szovjet emberek. Meggyőződésem szerint a Szovjetunióban folyó átalakítás eredményei és tapasztalatai nemcsak a szovjet nép számára fontosak. Akárcsak 70 évvel ezelőtt a nagy október, úgy ma a Szovjetunióban folyó átalaki- tás is világpolitikai tényező. Az átalakítás kedvező nemzetközi hatása máris látható, szinte kézzel foghatóan érzékelhető.

Magyarországon is a társadalmi és a gazdasági fejlődés fontos kérdéseinek megoldásán dolgozunk. Célunk az, hogy a már korábban bevezetett reformok következetes továbbfejlesztésével, a szocialista rendszer humánus alapelveit érvényesítve megteremtsük a hatékony, racionális gazdálkodás feltételeit. Tudatában vagyunk annak is, hogy szocialista fejlődésünk elengedhetetlen feltétele a társadalom legszélesebb rétegeinek a bevonása a közös gondolkodásba, a döntési folyamatokba és a közös munkába. Ezért gazdasági problémáink megoldásától elválaszthatatlan feladat politikai intézmény- rendszerünk tökéletesítése és a szocialista demokrácia további sokoldalú kibontakoztatása.

Kádár János szerdán tárgyalást folytatott több testvérpárt vezetőjével.

Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke Zelenográdba látogatott szerdán, ahol nagygyűlésen mondott beszédet.

Koszorúzás, kitüntetés, díszünnepség

A nagy október ünnepére készül megyénk

Nyíregyházán a Kelet Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat dekorációs részlegében Csordás László és Herlelendy György november 7-re fényreklámot és feliratot készít. (Farkas Zoltán felvétele)

Jeles jubileum: a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója ünneplésére készülünk. Ebből az alkalomból szerte az országban megemlékezéseket tartanak, koszorúkat helyeznek el a szovjet hősi emlékműveknél. Az ünnep előestéjén, pénteken díszünnepséget rendeznek a Magyar Állami Opera- házban. November 7. alkalmából az Országházban és számos intézménynél kitüntetésekéi nyújtanak át a párt-, a társadalmi és tömegszervezetek aktivistáinak, valamint a gazdaság, a tudomány és a kultúra területén kiemelkedő munkát végző dolgozóknak.

Szabolcs-Szatmár megyében november 4-én délelőtt 11 órakor veterántalálkozó volt Nyíregyházán, az új egészségügyi szakközépiskola és szakiskola épületében. A Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjei, valamint a megyei és városi közélet köztiszteletben álló, tevékeny részesei vettek részt a rendezvényen.

Barátunk a Szovjetunió címmel műveltségi vetélkedő kezdődik november 5-én, délután fél 3-kor Nyíregyházán, az úttörőházban. Ez alkalommal a megyeszékhelyről és vonzáskörzetéből 16 általános iskola csapata méri össze tudását. A döntő első helyezett csoportja jutalom- utazást nyert a Szovjetunióba. November 5-én este 6 órakor kezdődik a magyar— szovjet barátsági napok keretében a szovjet filmek fesztiválja a Krúdy moziban. Az ünnepélyes megnyitó után a Vezeklés című filmet tekintheti meg a közönség.

Ezen a napon indul útnak megyénk 4 tagú delegációja Ungvárra, a 70. évforduló ünnepére.

A gazdasági, a mozgalmi munkában élenjárók részére november 6-án adják át a kitüntetéseket a megye különböző szervezetei, intézményei. Délután fél 4-kor Nyíregyházán, az Északi temetőben koszorúzást tartanak a szovjet hősi emlékműnél.

A jubileum tiszteletére november 6-án 18 órakor kezdődik a díszünnepség a Móricz Zsigmond Színházban.

November 7-én katonai díszelgéssel koszorúzás lesz a megyeszékhelyen, a Lenin téren.

A megyei és városi rendezvények mellett szerte a megyében a munkahelyeken is megemlékeznek az évfordulóról november 5. és 7. között helyi ünnepségek keretében.

Területi ipari bizottság ülése:

Hatékony és jövedelmező befektetések szükségesek

Ülést tartott tegnap Nyíregyházán a Szabolcs-Szatmár megyei Területi Ipari Bizottság. Napirendjén a számítás- technika alkalmazásának helyzete az ipari ágazatban, az értelmiség szerepe a megye iparában és az ágazat kibontakozási programtervezetének vitája volt.

Részt vett a bizottság munkájában Lakatos András, a megyei tanács elnökhelyettese is.

Az 1988—90-es évekre vonatkozó program készítéséhez felhasználták az MSZMP KB és a megyei bizottság kibontakozási irányelveit, a kormányzati és minisztériumi programokat. Konzultációkat folytattak megyei szervezetekkel — Kiszöv, Kiosz — és a vállalatok szakembereivel. A jelenlegi helyzet felvázolásánál megállapították, hogy a foglalkoztatási gondok és más tényezők sürgették a megye iparosítását. Az erőteljes ipartelepítés akkor vette kezdetét, amikor a nagyipari központokban munkaerőhiány keletkezett. A nyolcvanas években az ország ipari termelésének mintegy három százalékát adjuk, körülbelül négy százalékos létszám- és két százalékos állóeszközaránnyal. Beruházásaink aránya 1966 óta a jelentős fejlesztések ellenére sem érte el az országos átlagot.

A megyén belük az ipar részaránya Nyíregyháza javára meglehetősen egyoldalú. A területi eloszlás egyenetlenségét tovább fokozza, hogy jelentős különbségek vannak az egy foglalkoztatottra jutó bruttó állóeszközérték alakulásában is. Az országossal megegyező az a tendencia, hogy a nehézipar részaránya .növekszik, a könnyűiparé csökken.

A megyei ipar egyik legfontosabb kérdése ma és hosszú távon egyaránt, a nem önálló gyárak és gyáregységek helyzete, fejlődésük iránya. Még mindig kevés az önelszámoló, munkájának eredményességét közvetlenül érzékelő és abban érdekeltté tett egység.

A fejlesztés lehetőségének változatairól kezdett vita alapja az volt, hogy az iparnak extenzíven és intenzíven egyaránt kell fejlődnie. Szabó István, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese hozzászólásában azt mondta, hogy elhibázott döntés lenne a fejlesztésre felhasználható eszközöket minden áron munkahelyteremtésre fordítani, mert ezzel e lehetőségek elfecsérlődnének, újabb, kevésbé jövedelmező vállalkozások keletkeznének. Mindenképpen nagyon hatékony és jövedelmező fejlesztések szükségesek, hosszú távon ez lesz a megoldás.

RAKTÁRI MÉRLEGEKET gyártanak kubai megrendelésre a fehérgyarmati mérleggyárban. Az 575 darabos megrendelést a vállalati gmk készíti el. (Elek Emil felvétele)

XLIV. évfolyam, 26L szám ÁRA: 1^80 FORINT lSäT^iovembei^Lcsütörtöli^

A november 7-i ünnepségek alkalmából