Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-05 / 261. szám

Pártok és mozgalmak találkozója Moszkvában Kádár János tolmácsolta az MSZMP üdvözletét Németh Károly látogatása Zelenográdban A Kreml kongresszusi pa­lotájában szerdán nemzetkö­zi találkozó kezdődött, ame­lyen azoknak a pártoknak, mozgalmaknak a képviselői vesznek részt, amelyek dele­gációval képviseltetik magu­kat az októberi forradalom 70. évfordulója alkalmából rendezett moszkvai ünnepsé­geken. A pártok és mozgal­mak moszkvai eszmecseréjén Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának a vezetésével magyar küldöttség is részt vesz. A delegáció tagjai Szű­rös Mátyás, az MSZMP KB titkára és Györke József, a KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője. A korunk időszerű kérdé­seit áttekintő tanácskozás résztvevői Mihail Gorbacso- vot, a házigazda ország kép­viselőjét választották meg az eszmecsere elnökévé. Az SZKP KB főtitkárának meg­nyitóját követően Athos Fava, az Argentin KP főtitkára, Harilaosz Florakisz, a Görög KP KB főtitkára és R. R. Ram, az Indiai Nemzeti Kongresszus (I) Párt Orszá­gos Bizottságának főtitkára kapott szót, majd Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára szólalt fel. — Az SZKP képviseleté­ben szeretném most néhány szóval kiegészíteni azt — mondta többek között —, amit tegnapelőtt a beszé­demben mondtam. Mint ahogyan sok másnak is a mai világban, a kommunista mozgalomnak is megújulásra, minőségi változásokra van szüksége. Ma különösen fontos, hogy a mozgalom nemcsak nem­zeti, hanem természeténél fogva nemzetközi erő is. Az ilyen erőre különösen nagy szüksége van a mai emberi­ségnek. Ami az SZKP-t ille­ti, mi magunk is nagyon megéreztük. hogy az egy helyben topogás időszakában mennyire csökkent a szocia­lizmus nemzetközi ösztönző­ereje. A peresztrojka, az át­alakítás tehát a Szovjetunió­ban ilyen szempontból is idő­szerűvé vált. Az új szakasz­ban teljes egészében számo­lunk azzal, hogy munkánk milyen jelentőségű nemcsak a világgazdasági és világpoliti­kai síkban, hanem a szocia­lizmus. a demokrácia és a haladás erőinek nyújtott mo­rális támogatás szempontjá­ból is. Közös munkálkodásra, vizs­gálódásra szólítjuk fel nem­csak a testvérpártokat, a kommunistákat, hanem a szocialistákat és a szooiálde- •mokratákat is, valamint a politikai gondolkodás és a politikai cselekvés más irány­zatainak képviselőit: mind­azokat. akiknek drágák az emberi szellem vívmányai; akik a felnövekvő nemzedé­kek számára meg akarják őrizni és értékesíteni kíván­ják e vívmányokat. Ez a kö­zös munka létfontosságú a kialakult újfajta helyzet megértéséhez, amikor civili­zációnk megújítása egybefo­nódik az emberi nem fenn­maradásának feladatával. Az újfajta gondolkodás egyben új erkölcsöt, újfajta pszichológiát jelent. Minden­nek arra kell irányulnia, hogy minden embernek — miközben saját hazájának ál­lampolgára, saját pártjának tagja, bármifajta haladó nemzeti mozgalom aktivistája marad — át kell éreznie fe­lelősségét az iránt is, hogy milyen legyen az egész világ a jövőben, és legyen-e egyál­talán. A tanácskozáson felszólalt Kádár János is. Köszöntötte a résztvevőket, majd így folytatta: Korunkban egyetlen felelő­sen gondolkodó kormány, párt vagy egyén számára sem lehet fontosabb és sür­getőbb feladat, mint a világ békéjét fenyegető veszélyek elhárítása, a fegyverkezési verseny megfékezése, különö­sen a nukleáris fegyverzet csökkentése és végső soron teljes megsemmisítése. Pártállásra, világnézetre való tekintet nélkül minden­kit el kell gondolkodtasson az a tény, hogy a világon fel­halmozott nukleáris fegyve­rek a földi élet többszörös ki­irtására elegendőek. Egyre többen ismerik fel. hogy az emberiség válaszúthoz érke­zett: vagy a nukleáris fegy­verzet megsemmisítésének útjára térünk rá, vagy pedig beletörődünk abba, hogy a nukleáris fegyverek árnyéká­ban. a bizonytalanság és a veszélyeztetettség légkörében fogunk élni. egy olyan világ­ban, amelyben a jövő kiszá­míthatatlan. Vagy lesz elég ereje az emberiségnek, hogy elérje a nukleáris fegyverek teljes megsemmisítését, vagy kiteszi magát annak a ve­szélynek, hogy azok semmi­sítik meg az emberi civili­zációt. Ma ez korunk fő kér­dése. Századunkban nemcsak az emberiséget fenyegető veszé­lyek növekedtek, hanem azok leküzdésének reális lehetősé­gei is. A nagy október az emberiség történelmében elő­ször a dolgozó osztályokat emelte hatalomra a föld egy- hatodán. Tény, a Szovjetunió­val olyan hatalom jött létre, amely együtt tűzte zászlajá­ra a béke és a társadalmi haladás ügyét. A második -.1- lágháborúban. az antifaswi- ta koalíció erőfeszítései nyo­mán megsemmisítő vereséget szenvedtek az imperializmus és a militarizmus legagresz- szívebb. legreakciósabb erői. A háború után új szocialista országok jöttek létre, szét­hullott a gyarmati rendszer. Sok országban megerősödtek a munkáspártok és más ha­ladó társadalmi mozgalmak. Az emberiség növekvő béke- vágyát és egyben tettrekész- ségét is kifejezi az egész vi­lágot átfogó békemozgalmak sokszínűsége. Bizakodásra ad okot, hogy ismét megélénkült a kelet— nyugati párbeszéd, rendsze­ressé váltak a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Álla­mok tárgyalásai. Belátható közelségbe került a szovjet— amerikai megegyezés a köze­pes hatótávolságú és a had- műveleti-harcászati rakéták felszámolásáról E szerződés létrejötte első ízben rendel­né el korszerű atomfegyve­rek teljes felszámolását, s ezáltal ' hozzájárulna a világ nagyobb biztonságához. Fon­tosnak tartjuk a küszöbön álló tárgyalások, a megálla­podás létrejöttének politikai következményeit: erősödhet a két nagyhatalom, és áltálá­ban az eltérő társadalmi rendszerű országok közötti bizalom, további ösztönzést kaphat a fegyverzetkorláto­zás, s a javuló légkör meg­könnyítheti az előrelépést a kapcsolatok más területein is. Barátaim! Itt Moszkvában, ,a nagy október 70. évfordulóját most a szocialista gondolkodás és gyakorlat megújulásának je­gyében ünnepük a szovjet emberek. Meggyőződésem szerint a Szovjetunióban fo­lyó átalakítás eredményei és tapasztalatai nemcsak a szov­jet nép számára fontosak. Akárcsak 70 évvel ezelőtt a nagy október, úgy ma a Szovjetunióban folyó átalaki- tás is világpolitikai tényező. Az átalakítás kedvező nem­zetközi hatása máris látható, szinte kézzel foghatóan ér­zékelhető. Magyarországon is a tár­sadalmi és a gazdasági fejlő­dés fontos kérdéseinek meg­oldásán dolgozunk. Célunk az, hogy a már korábban bevezetett reformok követ­kezetes továbbfejlesztésével, a szocialista rendszer humá­nus alapelveit érvényesítve megteremtsük a hatékony, racionális gazdálkodás felté­teleit. Tudatában vagyunk annak is, hogy szocialista fejlődésünk elengedhetetlen feltétele a társadalom legszé­lesebb rétegeinek a bevonása a közös gondolkodásba, a döntési folyamatokba és a közös munkába. Ezért gaz­dasági problémáink megol­dásától elválaszthatatlan fel­adat politikai intézmény- rendszerünk tökéletesítése és a szocialista demokrácia to­vábbi sokoldalú kibontakoz­tatása. Kádár János szerdán tár­gyalást folytatott több test­vérpárt vezetőjével. Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke Zelenográdba látogatott szerdán, ahol nagy­gyűlésen mondott beszédet. Koszorúzás, kitüntetés, díszünnepség A nagy október ünnepére készül megyénk Nyíregyházán a Kelet Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat dekorációs részlegében Csordás László és Herlelendy György november 7-re fényreklámot és feliratot készít. (Farkas Zoltán felvétele) Jeles jubileum: a nagy ok­tóberi szocialista forradalom 70. évfordulója ünneplésére készülünk. Ebből az alkalom­ból szerte az országban meg­emlékezéseket tartanak, ko­szorúkat helyeznek el a szovjet hősi emlékműveknél. Az ünnep előestéjén, pénte­ken díszünnepséget rendez­nek a Magyar Állami Opera- házban. November 7. alkal­mából az Országházban és számos intézménynél kitün­tetésekéi nyújtanak át a párt-, a társadalmi és tömeg­szervezetek aktivistáinak, valamint a gazdaság, a tudo­mány és a kultúra területén kiemelkedő munkát végző dolgozóknak. Szabolcs-Szatmár megyé­ben november 4-én délelőtt 11 órakor veterántalálkozó volt Nyíregyházán, az új egészségügyi szakközépiskola és szakiskola épületében. A Szocialista Hazáért Érdem­rend kitüntetettjei, valamint a megyei és városi közélet köztiszteletben álló, tevé­keny részesei vettek részt a rendezvényen. Barátunk a Szovjetunió címmel műveltségi vetélkedő kezdődik november 5-én, dél­után fél 3-kor Nyíregyházán, az úttörőházban. Ez alka­lommal a megyeszékhelyről és vonzáskörzetéből 16 álta­lános iskola csapata méri össze tudását. A döntő első helyezett csoportja jutalom- utazást nyert a Szovjetunió­ba. November 5-én este 6 órakor kezdődik a magyar— szovjet barátsági napok ke­retében a szovjet filmek fesz­tiválja a Krúdy moziban. Az ünnepélyes megnyitó után a Vezeklés című filmet tekint­heti meg a közönség. Ezen a napon indul útnak megyénk 4 tagú delegációja Ungvárra, a 70. évforduló ünnepére. A gazdasági, a mozgalmi munkában élenjárók részére november 6-án adják át a kitüntetéseket a megye kü­lönböző szervezetei, intézmé­nyei. Délután fél 4-kor Nyír­egyházán, az Északi temető­ben koszorúzást tartanak a szovjet hősi emlékműnél. A jubileum tiszteletére no­vember 6-án 18 órakor kez­dődik a díszünnepség a Mó­ricz Zsigmond Színházban. November 7-én katonai díszelgéssel koszorúzás lesz a megyeszékhelyen, a Lenin téren. A megyei és városi rendez­vények mellett szerte a me­gyében a munkahelyeken is megemlékeznek az évfordu­lóról november 5. és 7. kö­zött helyi ünnepségek kere­tében. Területi ipari bizottság ülése: Hatékony és jövedelmező befektetések szükségesek Ülést tartott tegnap Nyíregyházán a Szabolcs-Szatmár megyei Területi Ipari Bizottság. Napirendjén a számítás- technika alkalmazásának helyzete az ipari ágazatban, az értelmiség szerepe a megye iparában és az ágazat kibon­takozási programtervezetének vitája volt. Részt vett a bizottság mun­kájában Lakatos András, a megyei tanács elnökhelyette­se is. Az 1988—90-es évekre vo­natkozó program készítéséhez felhasználták az MSZMP KB és a megyei bizottság kibon­takozási irányelveit, a kor­mányzati és minisztériumi programokat. Konzultációkat folytattak megyei szerveze­tekkel — Kiszöv, Kiosz — és a vállalatok szakembe­reivel. A jelenlegi helyzet felvázolásánál megállapítot­ták, hogy a foglalkoztatási gondok és más tényezők sür­gették a megye iparosítását. Az erőteljes ipartelepítés ak­kor vette kezdetét, amikor a nagyipari központokban mun­kaerőhiány keletkezett. A nyolcvanas években az or­szág ipari termelésének mint­egy három százalékát adjuk, körülbelül négy százalékos létszám- és két százalékos ál­lóeszközaránnyal. Beruházá­saink aránya 1966 óta a je­lentős fejlesztések ellenére sem érte el az országos át­lagot. A megyén belük az ipar részaránya Nyíregyháza javá­ra meglehetősen egyoldalú. A területi eloszlás egyenet­lenségét tovább fokozza, hogy jelentős különbségek vannak az egy foglalkoztatottra jutó bruttó állóeszközérték alaku­lásában is. Az országossal megegyező az a tendencia, hogy a nehézipar részaránya .növekszik, a könnyűiparé csökken. A megyei ipar egyik leg­fontosabb kérdése ma és hosszú távon egyaránt, a nem önálló gyárak és gyáregysé­gek helyzete, fejlődésük irá­nya. Még mindig kevés az önelszámoló, munkájának eredményességét közvetlenül érzékelő és abban érdekelt­té tett egység. A fejlesztés lehetőségének változatairól kezdett vita alapja az volt, hogy az ipar­nak extenzíven és intenzíven egyaránt kell fejlődnie. Sza­bó István, a megyei pártbi­zottság osztályvezető-helyet­tese hozzászólásában azt mondta, hogy elhibázott dön­tés lenne a fejlesztésre fel­használható eszközöket min­den áron munkahelyterem­tésre fordítani, mert ezzel e lehetőségek elfecsérlődnének, újabb, kevésbé jövedelmező vállalkozások keletkeznének. Mindenképpen nagyon haté­kony és jövedelmező fejlesz­tések szükségesek, hosszú tá­von ez lesz a megoldás. RAKTÁRI MÉRLEGEKET gyártanak kubai megrende­lésre a fehérgyarmati mérleggyárban. Az 575 darabos megrendelést a vállalati gmk készíti el. (Elek Emil fel­vétele) XLIV. évfolyam, 26L szám ÁRA: 1^80 FORINT lSäT^iovembei^Lcsütörtöli^ A november 7-i ünnepségek alkalmából

Next

/
Thumbnails
Contents