Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-04 / 260. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. november 4. ÚJ SZOBOR A TÉREN Ha sorra kérdeznénk a beregieket, hogy mire legbüszkébbek szőkébb pátriájukban, legtöbben bizonyosan a ger- getyiugornyai Ti- sza-partot említenék. Pedig más látnivalókat is kínál vendégeinek Vásárosnamény. Egyedülálló gyűjteménnyel rendelkező múzeuma, a nemrég elkészült házasságkötő terem, vagy a művelődési központ is méltó az idegenek érdeklődésére. Aki átutazóban van, s idejéből csak egy rövid sétára futja, megcsodálhatja az új lakóházakat, a megszépült középületéket, a gonddal rendben tartott panko- , kát. A várost természetesen az is minősíti, hogy milyen képzőművészeti alkotások díszítik közterületeit. A pártbizottság épülete előtt 1979 — a várossá válás — óta látható Eöry Emil érdi szobrászművész tórplaszFényes külsőségek nélkül helyezték el októberben Csikai Márta szobrászművész alkotását a Szabadság téren. fikája. Szép színfoltja a településnek Veszelly Jelend Egyensúly című műve: a gyermekét hin táztató édesanya alakja a kék iskola előtt. A gimnázium bejáratánál kapott helyet II. Rákóczii Ferenc mellszobra, Ócsay Károly alkotása. Bolgár Judit Ü1Ő nő című szobra pedig a kórház udvarát díszíti. Fényes külsőségek nélkül helyezték el a napokban Vásár asnamény ötpdik köztéri .szobrát, Csikai Márta szobrászművész alkotását a Szabadság téren. A város népének régi óhaja vált valóra ezzel,'hiszen kereken hét esztendővel ezelőtt született meg a gondolat egy új képzőművészeti alkotás felállításáról. 1980- ban 220 ezer forint gyűlt össze erre a célra közadakozásból. Hosszú ideig tartott, míg a tervből valóság lett, de a várakozás nem volt hiábavaló. Bitó János építész tervei alapján a költségvetési üzem dolgozói alakították ki a szobor helyét a város szívében. A barabási kőbányából hozták azt a kődarabot, melyre a bronzszobor került. Alatta csobogót és medencét alakítottak ki, környezetét pedig parkosították. A háromalaikos műalkotás — a Tisza, a Szamos és a Kraszna jelképeként — egy anyát ábrázol két gyermekével. Először ’idén nyáron, a salgótarjáni szoborkiállításon tekinthette meg a szobrot a közönség. Végleges helyére október közepén került a beregi városban. Nagyobb figyelmet a megelőzésre! Á patkóit veszélyes Kereken negyven percig tartott, míg megkezdték az oltást tavaly ősszel a FEFAG vásárosnaményl üzemének tűzoltói. Még szerencse, hogy egy ellenőrzés során és nem valóságos tűzesetnél mérték ezt a rekordlassúságot a városi tűzoltóparancsnokság szakemberei. Mert ha igazi tűzről van szó, az üzem — ahol sokféle gyúlékony anyaggal dolgoznak — akár porig is éghetett volna a majd’ háromnegyed óra alatt. Ez az eset figyelmeztető volt az üzemi tűzoltók szá-' mára. Idén májusban ugyanezt a feladatot „már” 15 pere alatt hajtották végre. Mivel még mindig számos hiányosságot fedeztek fel az ellenőrök a FEFAG-ban, ezért több vezető ellen szabálysértési feljelentést tett a tűzoltóparancsnokság. A tüzeket egyszerűbb megelőzni, mint oltani és a károkat helyreállítani. Ennek ellenére nem veszik mindenütt komolyan az óvó rendszabályokat. Ezt mutatják az elmúlt öt év tapasztalatai. Vásárosnamény ipari üzemei közül a forgácslapgyár tűzvédelme az egyik legbiztonságosabb. Szükség is van a gondosságra, mivel rendkívül tűzveszélyes a technológia. Legnagyobb gondot az alapanyag szárítása és a kész lapok csiszolása okozza. Az üzem vezetői törekszenek a biztonságos termelésre. Ezt bizonyítja, hogy az országban elsőként vásároltak Gre- Con szikraérzékelő és oltóberendezést, mely még a szabad szemmel nem látható kis szikrákat is- érzékeli és eloltja. A helyi termelőszövetkezet tűzvédelme sajnos elmarad az. iparéhoz képest. Hátrányt jelent, hogy az épületek el- avultabbak, s jórészt korszerűtlen, elhasználódott gépekkel dolgoznak. Ilyen körülmények között az átlagosnál nagyobb körültekintésre lenne szükség, de a vezetők és a dolgozók tűzvédelmi fegyelme lazább a szükségesnél. Nagy előrelépésnek számít, hogy a közelmúltban egy 200 köbméteres tüzivíztárolót építettek a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. Sajnos, a kereskedelemben^ és az intézményekben is számos szabálytalanságot fedeztek fel az ellenőrzések alkalmával. Az egyik legnagyobb veszélyforrás a bol- ' tokban a zsúfoltság. Gyakran szabálytalanul tárolják az árukat, nem megfelelően használják a fűtőberendezéseket. Az intézményekben — például az óvodákban, iskolák-' ban — jellemző, hogy nincs szakképzett tűzvédelmi felelős. A hozzáértés hiánya miatt nem mindig veszik észre a tűzvédelmi szabálytalanságokat. Hiányzó főkapcsolókarok, illesztőgyűrűk, házilag barkácsolt — patkóit — biztosítékok. Többek közt ilyen rendellenességeket vettek észre az ellenőrök a kórházban. Körültekintésre pedig nagy szükség van, mert sok tűzeset fordul elő a vásárosna- ményi tűzoltóság körzetében. Az elmúlt öt év alatt 230 alkalommal repült föl a „vörös kakas". A kárérték megközelítette a 9 millió forintot. Az esetek egyharmada Vá- sárosnaményban fordult elő. Nem kevés — egy híján félszáz — alkalommal hívott segítséget a lakosság: jórészt lakástüzekhez. Mint az országban mindenütt, Vásá- rosnaményban is igaz, hogy a családok tudomásul sem veszik, hogy milyen veszélyekkel élnek együtt. Jellemző a többszintes lakóházakban, hogy pb-gázpalackot vagy különböző tűzveszélyes folyadékokat tárolnak a pincében. Évente átlagosan 40—50 alkalommal vonul ki a vásá- rosnaményi önkéntes tűzoltóegyesület a különböző tűzés káresetekhez. Ha szükséges segítenek Mátészalka és Kisvárda körzetében is. Tavaly óta új tűzoltókocsi segíti az önkéntesek munkáját. A lakosság és a dolgozók nagyobb biztonsága érdekében elsősorban a megelőzésre, a tűzvédelmi fegyelem erősítésére szükséges nagy figyelmet fordítani. Ha kell, szigorúbb intézkedésekkel: szabálysértési feljelentésekkel, borsos bírságokkal. Kedvezmény Tavaly hoztak határozatot Vásárosnaményban az iparosokat, illetve magánkereskedőket megillető adóalapcsökkentő kedvezményről. A kisiparosok közül azok részesülhetnek ebben, akik például hiányszakmában, a szolgáltatásban, vagy a peremkerületekben tevékenykednek, rendszeresen dolgoznak a tanács és intézményei felújításán, karbantartásán, vagy például hiánycikkeket gyártanak. Magánkereskedők közül az ellátatlan városrészekben dolgozók, a hiánycikkeket forgalmazók, illetve az idegen- forgalmi ellátásban részt vevők pályázhatnak a kedvezményre. Alapkövetelmény a panaszmentes munka, s a köztartozások — az adó, az SZTK-járulék — maradéktalan teljesítése.' Bár a városban 141 iparost és 43 magánkereskedőt tartanak nyilván, az idén közülük csupán egy petőfitanyai magánkereskedő részesült a kedvezményben. Ifjúmunkások, szakmunkástanulók ^ I Vetélkedő Ifjúmunkás- és szakmunkástanuló napot tartottak ok- tóber 31-én szombaton Vásárosnaményban. A sport- és vidám kulturális rendezvényekkel gazdagított program keretében mintegy száz fiatal — lakatosok, esztergályosok, férfiszabászok, üvegcsiszolók — mérték össze tudásukat, s adtak számot politikai felkészültségükről. A Medicor gyáregységében, a lakatosok versenyén Sütő Barna, a Magyar Acélárugyár szakmunkása és Takács Károly tanuló végzett az első helyen, az esztergályosok között pedig Baksa Sándor, a Medicor dolgozója és SiVerscnyben a szabászok. mon Dániel tanuló győzött. A férfiszabászok vetélkedőjén — melyet a Vörös Október Férfi ruhagyár helyi gyáregységében rendezték meg — Balogh Éva szakmunkás és Zámbor Erika tanuló szerepelt a legeredményesebben. Az üveggyárban, az üvegcsiiszolók között Fodor Margit tanuló bizonyult a legjobbnak. A szákmai versenyeik mellett kispályás Labdarúgó-bajnokság, asztalitenisz és sakkverseny színesítette a nap programját. Miit és jelen határán mjfözeleg a városi jubi- jft leum, a számvetés ideje. A vásárosna- ményiak a következő esztendőben minden bizonnyal gyakrabban teszik majd fel a kérdést: mire volt elég a városi lét első tíz éve? A lap hasábjain elébe megyünk a mérlegkészítö szándéknak, s előbb inkább arra keressük a választ, hogyan ívelt a várossá válás útja, milyen állomásokra tekinthetünk vissza a jelenből? A negyedszázada napvilágot látott lexikonban a Vásárosnamény címszó mellett csupán rövid bejegyzést találunk. 1960-ban a település 3810 lakost számlált. A járási székhely fontos átkelőhely a Tiszán a Szamos torkolata alatt, olvashatjuk. Malmát a környező falvakból látogatják, téglagyára, erdőgazdasága és törzsállattenyésztő állomása még említésre méltó. Büszkélkedhet gimnáziummal és kórházzal. Kilenc évvel később Vásárosna- ményhoz csatolták Gerge- lyiugcrrnyát és Vitkát, a közös igazgatás már több mint hétezer ember sorsát, mindennapjait formálta. Az újabb nagy „ugrásra” évtizedet kellett várni. A városi jog elnyerésének esztendejében Vásárosnamény a beregi táj gazdasági, kulturális központja: Az ipartelepítő beruházások nyomán uralkodó lett a fafeldolgozó ipar, a nők foglalkoztatásában sokat segít a ruhagyári üzemegység. A nyolcvanas évek elejére üveggyárat létesítenek, az ipari dolgozók létszáma meghaladja az ezret. A népesség döntő többsége tehát továbbra is a földhöz kötődik, a mezőgazdaságban keresi boldogulását. A nyomort szülő birtokviszonyokon a beregi falvakban az ország más helyeihez hasonlóan változtatott az 1945-ös földreform. Közel hétszáz hold. szántót osztottak szét a nincstelenek, azaz volt cselédek, mezőgazdasági munkások és törpebirtokosok között. A kisgazdaságok aránya lett uralkodó, ugyanakkor 1952-ben megalakult a Vörös Csillag Tsz. A tagság átvészelte a politika következetlenségéből támadó nehézségeket, megszilárdította a szövetkezetei. Az ötvenes évek végére egyensúlyt teremtettek a takarmánytermelés és az állat- állomány között, szilárdult a munkafegyelem, a tagok példamutatóan dolgoztak. A harminc-negyven család elszántsága jó alapot teremtett a vásárosnaményiak körében a termelőszövetkezeti mozgalom kiszélesítéséhez. A szövetkezés gondolata a kereskedelemben is megnyilvánult. A földművesszövetkezet tagsága segítette 1959—1960 telén a termelőszövetkezeti agitációt. „Megpróbálták a házanként felkeresett egyénileg dolgozó parasztságban felébreszteni maguk, családjuk és a község iránti felelősség érzetét. f orrni, feszülni kezdett valami, szembe került a múlt és a jelen, a régi termelési viszony maradványai a kibontakozó új termelőerőkkel." — írja egyik tanulmányában Gyarmathy Zsig- mond. Az agitátorok érvei között akkor nem szerepelhetett, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság megteremtése egyben a várossá válás egyik korai, ám fontos lépése. (rg) FIATALOK ROVATA Baráth tanár úr Ahogy kék melegítőjében elvegyül a folyosón trécselő diákok forgatagában, bizony nem sok különbözteti meg Baráth Tibor tanár urat tanítványaitól. Vásárosnamény egyik legfiatalabb gimnáziumi pedagógusa alig 8—9 évvel idősebb, mint növendékei. — Hogyan tud az osztályokban tekintélyt tartani? — Szerintem a tekintélynek semmi köze nincs a tanár életkorához. Egyszerűen meg kell találni a megfelelő hangot a gyerekekkel. Ez nekem eddig úgy tűnik, sikerült. A lányokkal kevesebb a gond, a fiúkhoz viszont kicsit több szigorúságra van szükség. — Ha jól tudom, a nyíregyházi tanárképző tőiskolán szerzett diplomát. Hogyan került a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumba? — Ezzel a diplomával elvileg általános iskolában kellene tanítanom. Kapóra jött, hogy a gimnázium meghirdette a testnevelő szakos tanári állást. Megpályáztam és meg is nyertem azzal a feltétellel, hogy elvégzem a Testnevelési Főiskolát. Örülök a lehetőségnek, mert a terveim közt mindenképpen szerepel a továbbtanulás. — Manapság elég ritka a férfi pedagógus. Véletlenül, vagy tudatosan választotta ezt a pályát? — Eredetileg állatorvosnak készültem, ezért is jártam a nyírbátori gimnázium biológia tagozatára. Végül meg sem próbálkoztam az egyetemi felvételivel, hanem egyből a tanárképző testnevelés-biológia szakát pályáztam meg. Első nekifutásra felvettek. — Nem zavarja, hogy csak testnevelés szakosként foglalkoztatják? — Nem, bár mindkét tantárgyat egyformán szeretem. Néha előfordul, hogy biológia órán helyettesítek, de ez elég ritka. — Ezzel — gondolom — arra utal, hogy nincs túl sok szabadideje. — Nincs, de ez egyelőn nem zavar, mert nem szere tem a tétlenséget. Az iskolá ban én irányítom a röplab daszakosztály munkáját. í Vörös Meteor SC-ben pedij a felnőtt röplabdaszakosztáh edzője és játékosa is vagyok Ez annyit jelent, hogy a hé minden napján edzést, szom hatonként pedig meccseke tartok. Szabadidőm csak va sárnap van. — Milyennek látja a fiatalol állóképességét? — Sajnos, erről nem sol jót mondhatok. Főleg az e! sősök gyengék, pillanatot alatt kifulladnak, végignyá vogják az órát. Kilencvenö százalékuk nem tud futni kötelet mászni — nem szól va az olyan erősítő gyakor latokról, mint a fekvőtámasz Nehezíti a. munkámat, hogi a középiskolások sokkal lus tábbak, mint az általános is kolás gyerekek. Az oldalt összeállította: HÁZI ZSUZSA Ez már az ötödik
