Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-04 / 260. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. november 4. ÚJ SZOBOR A TÉREN Ha sorra kér­deznénk a beregi­eket, hogy mire legbüszkébbek szőkébb pátriá­jukban, legtöbben bizonyosan a ger- getyiugornyai Ti- sza-partot emlí­tenék. Pedig más látnivalókat is kí­nál vendégeinek Vásárosnamény. Egyedülálló gyűj­teménnyel rendel­kező múzeuma, a nemrég elkészült házasságkötő te­rem, vagy a mű­velődési központ is méltó az ide­genek érdeklődé­sére. Aki átuta­zóban van, s ide­jéből csak egy rö­vid sétára futja, megcsodálhatja az új lakóházakat, a megszépült köz­épületéket, a gonddal rend­ben tartott panko- , kát. A várost természetesen az is minősíti, hogy milyen kép­zőművészeti alkotások díszí­tik közterületeit. A pártbizottság épülete előtt 1979 — a várossá válás — óta látható Eöry Emil ér­di szobrászművész tórplasz­Fényes külsőségek nélkül helyezték el októberben Csikai Márta szobrászmű­vész alkotását a Szabadság téren. fikája. Szép színfoltja a te­lepülésnek Veszelly Jelend Egyensúly című műve: a gyermekét hin táztató édes­anya alakja a kék iskola előtt. A gimnázium bejára­tánál kapott helyet II. Rá­kóczii Ferenc mellszobra, Ócsay Károly alkotása. Bol­gár Judit Ü1Ő nő című szob­ra pedig a kórház udvarát díszíti. Fényes külsőségek nélkül helyezték el a napokban Vá­sár asnamény ötpdik köztéri .szobrát, Csikai Márta szob­rászművész alkotását a Sza­badság téren. A város népének régi óha­ja vált valóra ezzel,'hiszen kereken hét esztendővel ez­előtt született meg a gondo­lat egy új képzőművészeti alkotás felállításáról. 1980- ban 220 ezer forint gyűlt össze erre a célra közadako­zásból. Hosszú ideig tartott, míg a tervből valóság lett, de a várakozás nem volt hiábavaló. Bitó János épí­tész tervei alapján a költ­ségvetési üzem dolgozói ala­kították ki a szobor helyét a város szívében. A barabá­si kőbányából hozták azt a kődarabot, melyre a bronz­szobor került. Alatta csobo­gót és medencét alakítottak ki, környezetét pedig parko­sították. A háromalaikos műalkotás — a Tisza, a Szamos és a Kraszna jelképeként — egy anyát ábrázol két gyermeké­vel. Először ’idén nyáron, a salgótarjáni szoborkiállítá­son tekinthette meg a szob­rot a közönség. Végleges he­lyére október közepén került a beregi városban. Nagyobb figyelmet a megelőzésre! Á patkóit veszélyes Kereken negyven percig tartott, míg megkezdték az oltást tavaly ősszel a FEFAG vásárosnaményl üzemének tűzoltói. Még szerencse, hogy egy ellenőrzés során és nem valóságos tűzesetnél mérték ezt a rekordlassúságot a városi tűzoltóparancsnokság szakemberei. Mert ha igazi tűzről van szó, az üzem — ahol sokféle gyúlékony anyaggal dol­goznak — akár porig is éghetett volna a majd’ háromne­gyed óra alatt. Ez az eset figyelmeztető volt az üzemi tűzoltók szá-' mára. Idén májusban ugyan­ezt a feladatot „már” 15 pere alatt hajtották végre. Mivel még mindig számos hiányosságot fedeztek fel az ellenőrök a FEFAG-ban, ezért több vezető ellen sza­bálysértési feljelentést tett a tűzoltóparancsnokság. A tüzeket egyszerűbb meg­előzni, mint oltani és a ká­rokat helyreállítani. Ennek ellenére nem veszik minde­nütt komolyan az óvó rend­szabályokat. Ezt mutatják az elmúlt öt év tapasztalatai. Vásárosnamény ipari üze­mei közül a forgácslapgyár tűzvédelme az egyik legbiz­tonságosabb. Szükség is van a gondosságra, mivel rend­kívül tűzveszélyes a techno­lógia. Legnagyobb gondot az alapanyag szárítása és a kész lapok csiszolása okozza. Az üzem vezetői törekszenek a biztonságos termelésre. Ezt bizonyítja, hogy az ország­ban elsőként vásároltak Gre- Con szikraérzékelő és oltó­berendezést, mely még a sza­bad szemmel nem látható kis szikrákat is- érzékeli és eloltja. A helyi termelőszövetkezet tűzvédelme sajnos elmarad az. iparéhoz képest. Hátrányt jelent, hogy az épületek el- avultabbak, s jórészt korsze­rűtlen, elhasználódott gépek­kel dolgoznak. Ilyen körül­mények között az átlagosnál nagyobb körültekintésre len­ne szükség, de a vezetők és a dolgozók tűzvédelmi fegyel­me lazább a szükségesnél. Nagy előrelépésnek számít, hogy a közelmúltban egy 200 köbméteres tüzivíztárolót építettek a Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben. Sajnos, a kereskedelemben^ és az intézményekben is szá­mos szabálytalanságot fe­deztek fel az ellenőrzések al­kalmával. Az egyik legna­gyobb veszélyforrás a bol- ' tokban a zsúfoltság. Gyakran szabálytalanul tárolják az árukat, nem megfelelően használják a fűtőberendezé­seket. Az intézményekben — pél­dául az óvodákban, iskolák-' ban — jellemző, hogy nincs szakképzett tűzvédelmi fele­lős. A hozzáértés hiánya mi­att nem mindig veszik észre a tűzvédelmi szabálytalansá­gokat. Hiányzó főkapcsolókarok, illesztőgyűrűk, házilag bar­kácsolt — patkóit — bizto­sítékok. Többek közt ilyen rendellenességeket vettek észre az ellenőrök a kórház­ban. Körültekintésre pedig nagy szükség van, mert sok tűz­eset fordul elő a vásárosna- ményi tűzoltóság körzetében. Az elmúlt öt év alatt 230 al­kalommal repült föl a „vö­rös kakas". A kárérték meg­közelítette a 9 millió forintot. Az esetek egyharmada Vá- sárosnaményban fordult elő. Nem kevés — egy híján félszáz — alkalommal hívott segítséget a lakosság: jó­részt lakástüzekhez. Mint az országban mindenütt, Vásá- rosnaményban is igaz, hogy a családok tudomásul sem veszik, hogy milyen veszé­lyekkel élnek együtt. Jellem­ző a többszintes lakóházak­ban, hogy pb-gázpalackot vagy különböző tűzveszélyes folyadékokat tárolnak a pin­cében. Évente átlagosan 40—50 alkalommal vonul ki a vásá- rosnaményi önkéntes tűzoltó­egyesület a különböző tűz­és káresetekhez. Ha szüksé­ges segítenek Mátészalka és Kisvárda körzetében is. Ta­valy óta új tűzoltókocsi se­gíti az önkéntesek munkáját. A lakosság és a dolgozók na­gyobb biztonsága érdekében elsősorban a megelőzésre, a tűzvédelmi fegyelem erősíté­sére szükséges nagy figyel­met fordítani. Ha kell, szigo­rúbb intézkedésekkel: sza­bálysértési feljelentésekkel, borsos bírságokkal. Kedvezmény Tavaly hoztak határozatot Vásárosnaményban az iparo­sokat, illetve magánkereske­dőket megillető adóalapcsök­kentő kedvezményről. A kis­iparosok közül azok része­sülhetnek ebben, akik példá­ul hiányszakmában, a szol­gáltatásban, vagy a peremke­rületekben tevékenykednek, rendszeresen dolgoznak a ta­nács és intézményei felújítá­sán, karbantartásán, vagy például hiánycikkeket gyár­tanak. Magánkereskedők közül az ellátatlan városrészekben dol­gozók, a hiánycikkeket for­galmazók, illetve az idegen- forgalmi ellátásban részt ve­vők pályázhatnak a kedvez­ményre. Alapkövetelmény a panaszmentes munka, s a köztartozások — az adó, az SZTK-járulék — maradékta­lan teljesítése.' Bár a városban 141 iparost és 43 magánkereskedőt tar­tanak nyilván, az idén közü­lük csupán egy petőfitanyai magánkereskedő részesült a kedvezményben. Ifjúmunkások, szakmunkástanulók ^ I Vetélkedő Ifjúmunkás- és szakmun­kástanuló napot tartottak ok- tóber 31-én szombaton Vásá­rosnaményban. A sport- és vidám kulturális rendezvé­nyekkel gazdagított program keretében mintegy száz fia­tal — lakatosok, esztergályo­sok, férfiszabászok, üvegcsi­szolók — mérték össze tudá­sukat, s adtak számot politi­kai felkészültségükről. A Medicor gyáregységében, a lakatosok versenyén Sütő Barna, a Magyar Acéláru­gyár szakmunkása és Takács Károly tanuló végzett az el­ső helyen, az esztergályosok között pedig Baksa Sándor, a Medicor dolgozója és Si­Verscnyben a szabászok. mon Dániel tanuló győzött. A férfiszabászok vetélkedő­jén — melyet a Vörös Októ­ber Férfi ruhagyár helyi gyáregységében rendezték meg — Balogh Éva szak­munkás és Zámbor Erika ta­nuló szerepelt a legeredmé­nyesebben. Az üveggyárban, az üvegcsiiszolók között Fo­dor Margit tanuló bizonyult a legjobbnak. A szákmai versenyeik mel­lett kispályás Labdarúgó-baj­nokság, asztalitenisz és sakk­verseny színesítette a nap programját. Miit és jelen határán mjfözeleg a városi jubi- jft leum, a számvetés ideje. A vásárosna- ményiak a következő esz­tendőben minden bizonnyal gyakrabban teszik majd fel a kérdést: mire volt elég a városi lét első tíz éve? A lap hasábjain elébe me­gyünk a mérlegkészítö szándéknak, s előbb inkább arra keressük a választ, ho­gyan ívelt a várossá válás útja, milyen állomásokra tekinthetünk vissza a jelen­ből? A negyedszázada napvi­lágot látott lexikonban a Vásárosnamény címszó mellett csupán rövid be­jegyzést találunk. 1960-ban a település 3810 lakost számlált. A járási székhely fontos átkelőhely a Tiszán a Szamos torkolata alatt, olvashatjuk. Malmát a kör­nyező falvakból látogatják, téglagyára, erdőgazdasága és törzsállattenyésztő állo­mása még említésre méltó. Büszkélkedhet gimnázium­mal és kórházzal. Kilenc évvel később Vásárosna- ményhoz csatolták Gerge- lyiugcrrnyát és Vitkát, a kö­zös igazgatás már több mint hétezer ember sorsát, mindennapjait formálta. Az újabb nagy „ugrásra” évti­zedet kellett várni. A váro­si jog elnyerésének eszten­dejében Vásárosnamény a beregi táj gazdasági, kultu­rális központja: Az iparte­lepítő beruházások nyomán uralkodó lett a fafeldolgo­zó ipar, a nők foglalkozta­tásában sokat segít a ruha­gyári üzemegység. A nyolc­vanas évek elejére üveg­gyárat létesítenek, az ipari dolgozók létszáma megha­ladja az ezret. A népesség döntő többsé­ge tehát továbbra is a föld­höz kötődik, a mezőgazda­ságban keresi boldogulását. A nyomort szülő birtokvi­szonyokon a beregi falvak­ban az ország más helyei­hez hasonlóan változtatott az 1945-ös földreform. Kö­zel hétszáz hold. szántót osztottak szét a nincstele­nek, azaz volt cselédek, mezőgazdasági munkások és törpebirtokosok között. A kisgazdaságok aránya lett uralkodó, ugyanakkor 1952-ben megalakult a Vö­rös Csillag Tsz. A tagság átvészelte a politika követ­kezetlenségéből támadó ne­hézségeket, megszilárdítot­ta a szövetkezetei. Az öt­venes évek végére egyen­súlyt teremtettek a takar­mánytermelés és az állat- állomány között, szilárdult a munkafegyelem, a tagok példamutatóan dolgoztak. A harminc-negyven család el­szántsága jó alapot terem­tett a vásárosnaményiak körében a termelőszövetke­zeti mozgalom kiszélesíté­séhez. A szövetkezés gondolata a kereskedelemben is meg­nyilvánult. A földműves­szövetkezet tagsága segítet­te 1959—1960 telén a ter­melőszövetkezeti agitációt. „Megpróbálták a házan­ként felkeresett egyénileg dolgozó parasztságban fel­ébreszteni maguk, család­juk és a község iránti fele­lősség érzetét. f orrni, feszülni kezdett valami, szembe ke­rült a múlt és a je­len, a régi termelési vi­szony maradványai a ki­bontakozó új termelőerők­kel." — írja egyik tanulmá­nyában Gyarmathy Zsig- mond. Az agitátorok érvei között akkor nem szerepel­hetett, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság megteremté­se egyben a várossá válás egyik korai, ám fontos lé­pése. (rg) FIATALOK ROVATA Baráth tanár úr Ahogy kék melegítőjében elvegyül a folyosón trécselő diákok forgatagában, bizony nem sok különbözteti meg Baráth Tibor tanár urat ta­nítványaitól. Vásárosnamény egyik legfiatalabb gimnáziu­mi pedagógusa alig 8—9 év­vel idősebb, mint növendé­kei. — Hogyan tud az osztályokban tekintélyt tartani? — Szerintem a tekintély­nek semmi köze nincs a ta­nár életkorához. Egyszerűen meg kell találni a megfelelő hangot a gyerekekkel. Ez nekem eddig úgy tűnik, si­került. A lányokkal kevesebb a gond, a fiúkhoz viszont kicsit több szigorúságra van szükség. — Ha jól tudom, a nyíregyhá­zi tanárképző tőiskolán szer­zett diplomát. Hogyan került a II. Rákóczi Ferenc Gimnázi­umba? — Ezzel a diplomával el­vileg általános iskolában kel­lene tanítanom. Kapóra jött, hogy a gimnázium meghir­dette a testnevelő szakos ta­nári állást. Megpályáztam és meg is nyertem azzal a fel­tétellel, hogy elvégzem a Testnevelési Főiskolát. Örü­lök a lehetőségnek, mert a terveim közt mindenképpen szerepel a továbbtanulás. — Manapság elég ritka a férfi pedagógus. Véletlenül, vagy tu­datosan választotta ezt a pá­lyát? — Eredetileg állatorvos­nak készültem, ezért is jár­tam a nyírbátori gimnázium biológia tagozatára. Végül meg sem próbálkoztam az egyetemi felvételivel, hanem egyből a tanárképző testne­velés-biológia szakát pályáz­tam meg. Első nekifutásra felvettek. — Nem zavarja, hogy csak testnevelés szakosként foglal­koztatják? — Nem, bár mindkét tan­tárgyat egyformán szeretem. Néha előfordul, hogy bioló­gia órán helyettesítek, de ez elég ritka. — Ezzel — gondolom — arra utal, hogy nincs túl sok sza­badideje. — Nincs, de ez egyelőn nem zavar, mert nem szere tem a tétlenséget. Az iskolá ban én irányítom a röplab daszakosztály munkáját. í Vörös Meteor SC-ben pedij a felnőtt röplabdaszakosztáh edzője és játékosa is vagyok Ez annyit jelent, hogy a hé minden napján edzést, szom hatonként pedig meccseke tartok. Szabadidőm csak va sárnap van. — Milyennek látja a fiatalol állóképességét? — Sajnos, erről nem sol jót mondhatok. Főleg az e! sősök gyengék, pillanatot alatt kifulladnak, végignyá vogják az órát. Kilencvenö százalékuk nem tud futni kötelet mászni — nem szól va az olyan erősítő gyakor latokról, mint a fekvőtámasz Nehezíti a. munkámat, hogi a középiskolások sokkal lus tábbak, mint az általános is kolás gyerekek. Az oldalt összeállította: HÁZI ZSUZSA Ez már az ötödik

Next

/
Thumbnails
Contents