Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-04 / 260. szám

1987. november 4. Kelet-Magyaronzig 3 Ember, környezet A közelmúltban zá­rult nemzetközi ■környezetvédelmi tanácskozáson mind Ábra­hám Kálmán, az Országos Környezet- és Természet- védelmi Hivatal elnöke, mind a külföldi szaiktekin- télyek úgy fogalmaztak: immár nem a környezet, hanem az ember védelmé­ről kell beszélnünk. A szennyezett vizek, a zaj és a mérges levegő már gyer­mekeink fejlődését, egész­ségét, a felnőttek biztonsá­gát veszélyeztetik. Komoly és aggodalmat keltő szavak, s nem is kell messze menni, hogy pél­dákat találjunk ezek bizo­nyítására. Elég, ha valaki Tiiszavasvári felé utazik, s nézi, hogy rossz széljá­rásban miként úszik me­gyénk fölé a lenin városi szennyezett füst. Elég em­líteni, hogy megyénkben ■még mindig sorakoznak a nem veszélytelen hulladé­kok. De szólhatunk kisebb dolgokról, a rossz autók garmadáról. Elég kiülni a Sóstói útra délután, hogy az ember a rák felé veze­tő legbiztosabb utat is ki­próbálja. Változatlanul botránylkeltő időről időre az Ér-patak is. Aki viszont látni is' akar még. mérge­zést, az süsse le a szeméit, nézze a járdákat, az úttes­teket, s láthatja: olajban úszunk, s ez mind folyik, csörgedez tovább a folyók felé. De a ködös időben a kertekben égetett hulladék, szerves is, olyan füstfelhőt borít ránk, hogy nem győ­zünk köhögni. Bmbervédelem — ezt sürgeti az OKTH, erről be­szélnek a szakemberek. Vannak törvényeink, me­lyeket kevesen tartanak be, de még kevesebben tartat­nak be. Akkor vajh miért vannak? Hogy a világ lás­sa, hogy nekünk ilyen is van? Nagyon jogos a nö­vekvő felháborodás. És az aggodalom. Jó lenne végre, ha itt Nyíregyházán és a megyében a sok okos szó után már hatékony tettek is következnének. Ne mentsük fel magunkat az­zal, hogy nem lehet min­den autót leállítani. De pár 'tucatnyit lehet, s akkor ta­lán komolyan veszi más is a törvényt. N e hivatkozzunk ar­ra, hogy nincs pénz. Többszörösét fizeti ki az egészségügy ar­ra, amit úgy mondunk': kö­vetkezmény. Ne hivatkoz­zunk népgazdasági érdek­re, mert a népgazdaság legnagyobb értéke — tu­dom, ez profánul hangzik — az ember. Akit védeni kell. Az embertől. (bürget) MVMK—TIT-szervezésben Természettudományos hetek A Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ, illetve a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat termé­szettudományos heteket ren­dez, melynek során az MVMK-ban, valamint a tu­domány és technika házában az érdeklődőknek jeles szak­emberek tartanak előadáso­kat. Azok témaköreiről cím­szavakban: többek között szó lesz a csillagok életéről, az állatok helyéről, szerepéről a világunkban, a rovarvilág- különlegességekről, a számí­tástechnika jelenlegi helyze­téről és alkalmazásáról, az űrtechnikáról és egyebekről. Mikromotorral ÜJ — NSZK GYÁRT­MÁNYÚ — GÉPEK­KEL KORSZERŰSÍ­TETTÉK Nyíregyhá­zán a Fogtechnikai Vállalat laboratóriu­mát. Képünkön: Füle- ki Jánosné gyorsfor- dulatú mikromotorral fogöntvényt csiszol. (Farkas Zoltán felvé­tele) November 11-től Ádósuli — laikusoknak Ha nem érti, vagy bőveb­bet szeretne tudni róla, irat­kozzon be az adósuliba; kér­déseire választ kaphat. Szo­katlan feladatra vállalkoz­tak a Bessenyei György Ta­nárképző Főiskola népműve­lés szakos hallgatói: gyakor­ló művelődési házukban a Jó- savárosban négy előadásból álló „adósulit" indítanak no­vember 11-től. A konzultá­cióval egybekötött foglalko­zásokat szerdán esténként tartja Tátrai Béláné. a Szé­chenyi István Közgazdasági Szakközépiskola igazgatóhe­lyettese. A forgalmi adó és a személyi jövedelemadó rej­telmeit ismertető tanfolyam­ról az érdeklődők bővebb fel­világosítást kaphatnak a jő- savárosi művelődési házban (Nyíregyháza, Május 1. tér 10Á.). ’ Otthon, Szabolcsban H erencsényből, egy pa­rányi, Nógrád megyei faluból érkezett -Sza­bolcsba Kulik István és ha­marosan itt érezte magát ott­honosan. Ebben nyilván sze­repe volt csegöldi születésű feleségének, de a „kívülről" jött ember azonnal tapasztal­ta az itt élők nyíltságát, ven­dégszeretetét. Bár Kulik Ist­ván hanglejtésén a palóc táj­szólás * érződik, a szíve mé­lyén Szabolcs-Szatmárhoz húz. Most, amikor négy évti­zedes szolgálat után nyugál­lományba vonult az MHSZ- től, sokan nem is tudtak róla, hogy nem tőzsgyökeres nyír­egyházi. Évtizedeken át az MHSZ megyei titkárhelyette­seként a gazdasági területet irányította. — Nyugdíjba vonuló káde- ■ekről sokszor olvastam, hogy életútja eleve méghatározott colt, csak a munkásmozga­lomhoz csatlakozhatott és így tovább. No, gondoltam, ha erre sor kerül, én elkerülöm majd ezeket a sablonokat! És mit tesz a sors, látja, én is :sak ezt mondhatom. Gon- loljon csak bele, lehetett /olna-e más pályára men­tem? Apám bányagéplakatos seresetéből tartott el három jyereket. Anyám paraszt- ánynak született, zsellér volt ,'ilágéletében. Én, ahogy a cezem fel tudtam emelni, (azdasági cselédnek szegőd­éin el a községi bíróhoz. Vé- •igéltem a háborút, láttam xngernyi szenvedést, nyo- norúságot. Később tagja lét­em a demokratikus rendőr- légnek, karszalagos rend- enntartóként szolgáltam a zülőfalumban. Mint legidő- ebb gyereknek, az apa el­vesztése után, a család meg­élhetéséről is kellett gondos­kodnom. Amint megalakult — 1948-ban — a Magyar Honvédelmi Szövetség, tagja, majd aktivistája, később al­kalmazottja lettem. Mint a falu járó értelmiségiek,'mun­káskáderek egyike, bejárhat­tam az országot. Ki tudná megmondani, hány kilomé­tert kerekeztem sárban, hó­ban, fagyban?! De nem is ez az érdekes. Kirajzolódott előttem az új társadalom ké­pe és megismerhettem na­gyon sok rendes embert, akik önmagukat nem kímélve er­re a lapra tettek fel min­dent ... Kulik Istvánt felvették a pártba. Dolgozott különböző beosztásokban. 1971 óta az MHSZ megyei titkárhelyette­se. — A honvédelmi szövetség az egyik legnépszerűbb tár­sadalmi szervezet és nem azért mondom, hogy „haza­beszéljek”. A megyében 300 klub, nagyon sok szakosztály van és több alkalommal az ország figyelmét is magunk­ra vontuk egy-egy kezdemé­nyezéssel. A dinamikus 70-es években felépítettük váro­sainkban az MHSZ-bázisokat, Nyíregyházán és Mátészal­kán egy-egy rutinpályát, a megyeszékhelyen a repülőte­rünk új hangárját avattuk. Később azonban megcsap­pant a központi és a helyi tá­mogatás, nekünk is — a ta­karékosság mellett — újabb bevételi források után kellett néznünk. Ekkor tapasztalhat­tuk klubjaink, szakosztálya­ink odaadó munkáját. A re­pülő-ejtőernyős klub távve­zetékek, víztornyok festését, kémények bontását vállalta, a könnyűbúvárok víz alatti berendezések, szivattyúk iszaptalanításával kerestek pénzt, a rádiósklubok CB-te- lefonok felszerelését végez­ték a taxiknál. Korántsem teljes a felsorolás. Örömmel tapasztalhattuk, hogy az MHSZ-nél tevékenykedő em­berek szabadidejükben szí­vesen végeztek valamilyen munkát. A fiatalok hazafias, hon­védelmi nevelése, a sorkato­nai szolgálatra történő felké­szítése mellett az MHSZ je­lentős szerepet vállal a gép­járművezető-oktatásban. Évente 4 és fél ezren szerez­nek jogosítványt náluk!- Nyugdíjas éveire az uno­kák szabják meg Kulik Ist­ván programját. Az ő kedvü­kért vettek egy kis telket és kertészkednek benne. Több restanciát szeretne pótolni. Olvasni, barkácsolni kellene, amire eddig alig-alig jutott idő. Lövész-bírói képesítése révén szeretne versenyeken is közreműködni. K ulik István eredményes munkáját több alka­lommal ismerték el kitüntetéssel. A napokban ünnepélyesen átnyújtották neki az MHSZ főtitkára em­lékgyűrűjét és a Haza Szol­gálatáért Érdemérem arany fokozatát. Tóth Kornélia Az iskola kapcsolatai Tantermek „egy bokorban” Nyírgelsén körülbelül 1200 ember él. A falu vagy öt ki­lométerre van a székhelyköz­ségtől, Nyírbogáttól. amely- lyel 1977-ben egyesült (a tsz is közös). Tévélánc, tornaterem — Az egyesülés után in­dult fejlődésnek ez a falu — ismeri el maga Lakatos Zol­tán is, a nyírgelsei elöljáró­ság vezetője, egyben az isko­la igazgatója. — Van munka- alkalom, most megállt az el­vándorlás is. Csak azt sajná­lom, hogy amikor idekerül­tünk, vagyis 2f évvel ezelőtt, még 314 gyerek járt iskolá­ba. most pedig 157 . . . De ők legalább jó körül­mények között tanulhatnak,, ami ugyancsak az utóbbi év­tized gyarapodásának ered­ménye. Jóllehet az iskola összesen 8 tanterme, torna­terme ma is több épületben van. de „egy bokorban". A hely elegendő, csak délelőtt tanítanak. Bővíthették a rtap- közit, minden gyereket fel tudnak venni. A tanács se­gítségével a tanulószobát is megszervezhették. Bevezet­ték a központi fűtést, kor­szerűsítették a világítást. Büszkeségük a zárt tévélánc, számítógépük is van, igaz, mindössze egy (a nyírbogáti iskolában tíz). Amire nem futja Gondjaik között akad kró­nikus is. de a többség be­látható időn belül orvosol­ható. Orvoslandó is. mert már jó ideje bosszankodnak miattuk. Lakatos Zoltán elő­ször az óvodát említi: — Tavasszal megcsúszott az épület tűzfala. Lebontották, ezzel az életveszélyt elhárí­tották. De azóta is nyitva van elöl a tető, még szeren­cse. hogy eddig nem voltak nagyobb esők. Kiégett az élelmezésvezető irodája, en­nek a rendbetétele is egyre késik. Ugyanez a helyzet az iskola kerítésével. Vagy a másik: a tanév elején a ta­nács minden vásárlást leállí­tott. Kérdem én, miből ve­gyünk irodaszereket, a gye­rekeknek anyagot az óvodai,, iskolai foglalkozásokhoz? Egyébre sem telik. Az igaz­gató tudomása szerint a szi­gorúan szakmai lapokon kí­vül mást nem rendelhet az iskola. Nem jár egyetlen na­pi- és hetilap, folyóirat sem. Utánanéztem néhány — vé­leményem szerint — fonto­sabb újságnak. Az eredmény több, mint elgondolkodtató: Nyírgelsén senki sem olvassa az Élet és Irodalmat, a Heti Világgazdaságot, a Magyar- országot, a Kortársat vagy a Valóságot. Egyetlen előfizető­je van az Új Tükörnek, eb­ből árus példányként elkel Az iskola számára alapvető fontosságú, hogy milyen kapcsolatban van fenntartójával, a helyi tanáccsal. Nyír­bogát és Nyírgelse együttműködése jó, ha nem is zavarta­lan — példa arra, hogy a társközségekben még nagyobb gonddal kell kezelni ezeket a kapcsolatokat. De a tapasztal­tak más tanulsággal is szolgálnak. még egy. Ketten járatják az Élet és Tudományt. A Köz­nevelés egyetlen példányban érkezik, ez az iskoláé. A tantestületnek egyébként 15 tagja van, közülük öten képesítés nélküliek (régi gondja a községnek), s csak egyikük jᣠfőiskolára. Terven felül A nyírbogáti tanácson Mi­zsák István vb-titkár meg­erősíti a pénzszűkéről Nyír­gelsén mondottakat, de min­den másban kiegészítendőnek érzi az általam hallottakat: — A pénzt nem a Nyírbo- gáton épülő egészségház va­lóban terven felül megvaló­sított, két és fél milliós be­ruházása (ennyivel végzett többet az idén a kivitelező) vitte el. Ennek megvolt a fe-■ dezete. Az óvoda és a kiégett iroda rendbetételéhez szüksé­ges pénzt viszont a bogáti és a gelsei iskola idei költség-, vetéséből kellett elvennünk, ezért korlátozzuk most a vá­sárlásokat. De az iskolaigaz­gatója által is felsorolt mun­kákat két héten belül befe- jeztetjük. Eddig sem rajtunk múlott a késedelem. Nyírbogáton és Nyírgelsén is nehéz mesterembert kapni a javításokra, az iparosok ál­tal apró-cseprőnek minősí­tett. azaz nem elég jól fizető munkákra. Volt. aki túl so­kat kért, más meg elvállalta ugyan, de csak ígérgetett. Most végre sínen van min­den. eddig elmaradt munka. Ismét szóba hozom a vá­sárlásoknak valóban szemet szúró korlátozását. A vb- titkár szerint azonban ez az alapellátást nem érinti, a na­gyobb szemléltetőeszközök vásárlását állították le. A szóban forgó írásos utasítás egyébként úgy szólt, hogy „csak az intézmények műkö­déséhez legszükségesebb esz­köz és anyag vásárlását en­gedélyezzük”. Írásban be­nyújtott igény, előzetes egyeztetés alapján. Ki mit tud... A jelek szerint nem ártott volna tisztázni, ki mit ért azon, hogy. „a legszüksége­sebb". Annál is inkább, mert a GAMESZ vezetője. Kóródi István a pénzhiányról tud ugyan, de erről a bizonyos utasításról nem. Mint aho­gyan a nyírgelsei óvoda, is­kola ezzel kapcsolatos gond­jairól sem. — Bizonyára a szokásos év eleji nagy bevásárlás idei el­maradása okozta a félreér­tést. De minden szükségessel el tudjuk látni az intézmé­nyeket, és a megígért három számítógépet is meg fogja kapni a nyírgelsei iskola, igaz, már csak a jövő évben. Arra is csak az új költ­ségvetés készítésekor lesz mód, hogy az iskola megren­deljen néhány lapot. Külön­ben, mint mondják, ezek hi­ányáról sem tudtak a taná­cson. Gönczi Mária A Felső-Tisza vidékén rr Őszi védművizsgálat Befejeződött az őszi véd­művizsgálat a Felső-Tisza-vi- déki Vízügyi Igazgatóság te­rületén. Ennek során ellenő­rizték az ár- és belvízvédelmi művek, berendezések, árvé­delmi központok, szivattyú- telepek és egyéb, a védelmi biztonságot szolgáló létesít­mények állapotát. A mind­ezek során szerzett tapaszta­latokat záróértekezleten érté­kelték és meghatározták a teendőket. A tanácskozáson a megyei tanács és a vízgazdál­kodási társulatok is képvisel­tették magukat. Megállapí­tották, hogy a védművek, esz­közök, gát- és csatornamű- vek állapota megfelel a köve­telményeknek, illetve a víz­ügyi szolgálat is kellően fel­készült. Ivóvízvezeték Gyulatanyán A napokban átadták ren­deltetésének a Nyírtelekhez tartozó külterületi települé­sek ivóvízvezeték-rendszeré­nek első ütemét, melynek ré­vén Gyulatanyán mintegy 110 család jutott vezetékes ivó­vízhez. Ök a beruházási költ­ségekhez telkenként mintegy 20 ezer forinttal járultak hozzá.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents