Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-18 / 272. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. november 18. Hol tart a gáz? Éneklő diákok Három év múlva költözik Könyvtár, várólistán Furcsa dolog olykor a si­ker. Egy kisvárdai általános iskolának például olyan ének­kara van, amelyik sikert si­kerre halmoz, a rádióban szinte állandóan felhangza- nak felvételeik, de még a kisvárdaiak is alig ismerik. Legalábbis, amikor a vá­rosban a Kodály Zoltán Ál­talános Iskola holléte felől érdeklődtem, csak a hatodik járókelő tudott útba igazíta­ni. Próbára készül az énekkar, s ez nem kis ribillióval jár. A mostoha körülmények kö­zött működő iskolának ugyan­is nincs próbaterme, hang­versenyterme. Ezek híján az egyik tanteremben lesz majd a próba, de előbb a székeket, padokat ki kell hordani on­nan. Petró Márta — aki húsz éve karnagya a zeneiskolá­nak — azt is elmondja, hogy még ennél is nagyobb baj a túl kicsi terem, amelyben a kórus 70—80 tagja oly szoro­san fér csak el, hogy képte­lenség ilyen körülmények kö­zött hatékonyan dolgozni. Ám ennek ellenére — úgy látszik — mégis komoly pró­ba folyik, hiszen az énekkar országosan is a legjobbak kö­zé tartozik. A siker bizonyí­tására néhány adat: a Kóta által adományozott Az év kórusa kitüntető címet már négyszer nyerték el, a megyé­ben a nyíregyházi 4-es isko­la mellett a legtöbbször. Néhány évvel ezelőtt a kó­rus országos nagydíjat ka­pott, a rádió Éneklő ifjúság műsorában pedig több mint negyven kórusművük hang­zott el, s nagylemezre is ke­rült felvételük. A fiatal éne­kesek elméleti tudása is irigylésre méltó — s ez szin­tén az iskola szakmai mun­káját dicséri —, hiszen ebben az évben a Kodály Zoltán nevét viselő országos vetél­kedőn — amelyet szintén a Magyar Rádió rendezett — második lett az iskola csapa­ta. A karnagy a legnagyobb sikerükként mégis egy ke­vésbé látványosat említ: Ka­rai József zeneszerző az énekkar számára kórusművet írt. Ritka az olyan énekkar, amelyik ilyennel dicsekedhet. A kórus nevét mindezen eredmények ellenére a me­gyében, az országban alig jegyzik. — Kint vagyunk az ország szélén, és minket sen­ki sem segít — mondja a karnagy. Egyetlen komoly támogató a helyi művelődési központ, tulajdonképpen ő tartja fenn a kórust. Az éne­kesek is igyekeznek ezt meg­hálálni a különböző fellépé­sekkel. Ám ez a támogatás egyelőre kevés ahhoz, hogy az együttes tudásának és rangjának megfelelően sze­replési lehetőséget, elismerést kapjon. Biztatónak tűnik vi­szont a jövő év. Ha minden igaz, Dániába és Csehszlová­kiába utazik a kórus. Czeglédi Sándor, az iskola igazgatója azon kesereg, hogy a jelenlegi körülmények kö­zött még az oktatás is nehéz. Nincs ebédlő, tornaterem, a tanulók hat különböző épü­letben tanulnak. Húsz osz­tálynak 12 tanterem jut, vál­tott tanítással dolgoznak. Bi­zony, a városban már a leg­több iskola jobb körülmé­nyek között működik. Félő, hogy a tervezett új iskolából nem lesz semmi, így a zene­iskola presztízse tovább csök­ken. Ám az énekkari munka minden körülmények között fontos. Nemcsak a sikerek miatt, hanem oktatási és nevelési szempontból is. A közösségi nevelés ilyen mód­ja — amellett, hogy a zene művészi továbbadását szol­gálja — a gyermekeknek fel­lépési biztonságot ad,- fegyel­mezettebb magatartásra ser­kent. Az énekkar a többi ta­nuló számára is húzóerő le­het. omogyj Rezső, a ne­9% vés kisvárdai gyógy­szerész és polihisz­tor is szerepel abban a nemrégiben megjelent ki­adványban, amely megyénk híres gyógyszerészeit mutat­ja be. Ki is volt Somogyi Re­zső? Tusnády Mihályné írá­sából megtudjuk, hogy a város első gyógyszertárá­nak az Arany Oroszlán megalapítójának, Somogyi János gyógyszerésznek a fia, aki 1828-ban született Kisvárdán, az Ung-Bereg- Szabolcs vármegye találko­zásánál elterülő mezőváros­ban. Az 1848—49-es sza­badságharcot mint honvéd főhadnagy harcolta végig. A tragikus vég után ő is bujdosott, majd beiratkozott a bécsi egyetemre, ahol megszerezte a gyógyszeré­szeti oklevelet. 1852-től 1907-ig dolgozik az apjától örökölt gyógyszertárban, amelyet „szakavatottsággal, szelíd bánással és becsüle­tességgel vezetett” — mint ahogy egy vizsgálat megál­lapította róla. Somogyi Rezső nemcsak I A városi könyvtár sajnos nem éppen ideá­lis körülmények között dolgozik. A város régi gondja, hogy a kultúra e fellegvárát méltó épü­letbe költöztesse. Köz­tudott, hogy a város- központban lévő, egye­lőre még romos keres­kedelmi bank ad majd új otthont a könyvtár­nak, ám ennek újjáépí­tése még húzódik. Ha minden igaz, három év múlva ez is elkészül, újjáépül a palota, s köl­tözhet a könyvtár is. Meg is érdemli a városi könyvtár a szép, tágas helyet. Annál is inkább, mivel a kedvezőtlen, mostoha körül­mények ellenére közel négy­ezer beiratkozott olvasójuk van. Külön öröm, hogy en­nek 55 százaléka fiatal. A számadatokból kitűnik, hogy a lakosság közel húsz száza­léka könyvtári tag, tehát minden ötödik kisvárdai la­kos be-benyit egy-egy jó ol­vasmány reményében a régi épületbe. Bár a könyvbeszer­zési keret évek óta nem vál­tozik, mégis van miből válo­gatni. Közel százezer kötet, 180 folyóirat várj'a az olvasó­kat, és érdemes a hangtár­ban és a dokumentumok kö­zött is elbogarászni, meg­meghallgatni egy jó lemezt, vagy éppenséggel megnézni egy régi újságról készített mikrofilmet. Sajnos, a helyhiány nem mindig kedvez ennek. A fel­nőtt kölcsönző mellett ugyanis egy gyermekrészle­get, olvasótermet és zenei részleget is kialakítottak, s bizony mindenütt szűkösen vannak. Ma már természe­tes, hogy egy közintézmény szolgáltatásaihoz nem csak az intézmény falain belül juthatunk hozzá. így van ez a könyvtár néhány újszerű szolgáltatása esetében is. Ta­lán kevesen tudják, hogy betegek, időskorúak és moz­gásképtelenek számára ha­vonta egyszer házhoz viszik mint gyógyszerész,, hanem mint a városért tenni akaró közéleti ember is beírta a nevét Kisvárda történetébe. 0 vetette fel az állami is­kola létrehozásának gondo­latát. Sőt nemcsak felve­tette ezt az ötletet, hanem telket is adományozott er­re a célra. A szabadságharc eszméit gondosan őrizte, a Bach-korszakban ő 'volt a kisvárdai ellenállás egyik szervezője. Somogyi Rezső- rendkívül művelt ember volt, öt nyel­ven beszélt és írt. Értékes könyvgyűjteményének egy részét halála után a Kassai Nemzeti Múzeumnak ado­mányozták az örökösök. Anyagi áldozatot is vállal­va, részt vett a kisvárdai vár felújításában, s ő szor­galmazta először, hogy vál­jon a vár és környéke pihe­nőparkká. Kisvárdán ő volt az utol­só 48-as honvéd, élete vé­géig szerte a megyében nagy szeretet és tisztelet övezte. Megérdemelné, hogy egy iskolát elnevezzenek ró­la. a könyvtárosok az olvas­mányt. Ez a szolgáltatás ta­valy indult meg, és egyelőre 43 olvasóhoz jut el ily mó­don az olvasnivaló. Több üzemmel is együttműködési megállapodást kötött a könyvtár. A Vulkán, a Szesz­ipari Vállalatot, a TUNGS- RAM-ot, a VSZM-t, a HUNNIACOOP-ot és a TI- TÁSZ 19 szocialista brigád­ját rendszeresen ellátják ol­vasnivalóval, segítik a felké­szülésüket a brigádvetélke­dőre és nem egy rendezvényt, író-olvasó találkozót éppen az üzemben rendeznek meg. Természetes, hogy jó a kapcsolat az oktatási intéz­ményekkel is. Az óvodai, ál­talános és középiskolai cso­portok rendszeresen látogat­ják a könyvtárat, ahol ré­szükre könyvtárbemutatót és könyvtárhasználati foglalko­zást tartanak. Nemcsak a postásnak, a té­tova idegennek, de még a háztulajdonosnak is rengeteg gondot okoz, ha egy utcában két háznak ugyanaz a számo­zása. Idegesítő lehet olykor, ha például valamelyik téren a 2-es házszám után a 6-os következik, a 3-as, 4-es, 5-ös számú ház pedig hosszas ke­resgélés után a tér másik ol­dalán kerül elő. Kisvárdán pedig akad hasonló eset bő­ven. A gomba módra szaporodó építkezések miatt egész ut­cák számozása rendezetlen, de az is furcsa, hogy a Gyár úti lakótelepen minden há­zon csak páratlan szám ta­lálható, páros sehol. Onder János, a .városi ta­nács vb-titkára számtalan hasonló példát sorol fel. — A problémát a legtöbb esetben az okozza, hogy sok új épület megosztott telken épül fed. A teliket rendezik, a házszáanoit viszont nem. Gyakran előfordul, hogy több háznak azonos szánna van. Ez pedig a lakó és a ta­nács számára egyaránt szám­talan probléma forrása le­het. A lakótelepi házakkal is akad gond, a könnyebb el­igazodás értelmében itt a lépcsőházakat is meg kell majd mindenütt jelölni. A városi tanács — felis­merve a rendcsinálás szük­ségességét — a közelmúlttoain rendeletet hozott az utcanév, településrésznév megállapí­tására, és a házszámozás ren­dezésére. Ez annál is inkább szüksé­ges, ment 1990-ben népszám­lálás lesz, a számbavétel csak rendezett lakóhelyen lehetsé­ges. — A jjérosban az utcák el­nevezése sem felel meg min­den esetben a 'követelmé­nyeknek. Előfordul, hogy új utcák alakulták ki, és egy- egy régi utca nevét örököl­ték. De olyan utcák is akad­nák, amelyeknek még nincs nevük — mondja á vfo-titkár. — Most ezeknek a sorsát is hamarosan rendezik. A tanács az átszám ozás sál a tulajdonosokra háruló fel­adatokat magára vállalja. A tanácsi dolgozók a laikóhe­Sok embernek okoz bosz- szúságot, hogy a tervezettnél lassabban halad a gázvezeték bekötése. Bereczi Józseftől, a városi tanács tervcsoportjá­nak vezetőjétől kérdeztük meg, hogy hány lakásba ju­tott el eddig a gáz és hányba számíthatnak még ebben az évben rá. — Eddig száz lakásban örülhetnek a várva várt gáz­nak. A vasúton túli terület — az Árpád, Úttörő, Madách, Rudas László, Vasvári Pál — Röviden Családi lakóház építése cél­jából 41 telek értékesítését kezdte el a tanács. Az eladó telkek a Makarenko utcából nyíló kiépítésre váró új ut­cában, valamint a Gagarin utca déli oldalán vannak. * Kisvárda város a közel húszezer főt számláló lakos­ságával a megye városai kö­zött a harmadik helyet fog­lalja el, s ezentúl Felső-Sza- bolcs több minit 60 ezer em­bert számláló körzetének a központja. A népesség dina­mikus növekedése ellenére a lyükön keresik fel azokat, akiket ez érint, és a szemé­lyi igazolványban az átírást a lakásban rendezik. A töb­bi feladatot — a posta érte­sítését stb. — szintén a ta­nács intézi. Természetesen a tanácson is szívesen (látnak bárkit... A további bonyodalmak megelőzése érdekében a jö­vőben az utca nevét közvet­lenül a terület kisajátítását, illetve a közterületként való bejegyzését követően meg kell állapítani. Az utcanév kiválasztásakor pedig az ed­diginél is jobban figyelnek majd a történelmi és helyi hagyományokra. Erre egy példa: kevesen tudják, hogy Kisvárda olimpiai bajnoká­ról, Halasi Gyuláról nevez­tek el a városban a közel­múltban egy utcát. Az új rendelet természete­sen szól a házszámtáblákról is. Jó tudni, a névtáblát zo­máncozott fémlemezből kell készíteni, megfelelő színű alappal és betűvel. Ám le­het kivétel is, a városi főépí­tész másféle esztétikus szám- táblához is hozzájárul. lakóházaiban már gázzal fűt- hetnek. Sajnos gondolt okoz az is. hogy jó néhány házba nem megfelelő módon kötöt­ték be a vezetéket és ez ké­sedelmet okoz. Az év végéig várhatóan még további száz lakásban lesz gáz, a Gyár úti lakóte­lep a Szabolcs vezér, a Sza­muely, a Kun Béla, a Császy László, a Táncsics, a Mester utca és a Zrínyi Ilona tér la­kosai is fűlhetnék még az idén a légnemű fűtőanyag­gal. munkahelyek száma sem a városban, sem a városkörzet területén az elmúlt öt évben lényeges változás nem kö­vetkezett be — tudtuk meg egy jelentésből. ★ Megnyílt a gazdabolt. A .nagyállomás mellett a régi Fűszért helyén lévő üzlet többek között mezőgazdasági kisgépeket, szerszámokat és növényvédő szereket árul. ★ A közeljövőben ismét je­lentkezik a Reform klub, amely aktuális társadalmi, szociálpolitikai problémák­kal foglalkozik. A rendezvé­nyek megtartására neves elő­adókat kérnek meg. ★ Sítúrán vehetek részt a téli sportok kedvelői. Bő­vebb felvilágosítást a KISZ városi bizottságán lehet kapni. ★ Újra megnyílt a Lenin ut­cában az óra-ékszer bolt. A felújított bolt szép berende­zéssel, változatlan árukíná­lattal és szolgáltatással várja vásárlóit. ★ Lezajlottak a városi KISZ- bizottság által szervezett Ba­rátunk a Szovjetunió elneve­zésű vetélkedők. A versengés célja az volt, hogy a részt­vevők minél többet tudjanak meg a Szovjetunió történel­méről, kultúrájáról, politiká­járól, művészetéről és min­dennapi életéről. A vetélke­dőre 13 csapat nevezett be Kisvárdáról, illetve a kör­nyékbeli községekből. A fia­talok versengésén az első he­lyezést a Bessenyei gimná­zium csapata, míg a felnőt­teknél a Császy szakközépis­kola csapata szerezte meg. Az oldalt összeállította: BODNÁR ISTVÁN É__,, _ „ ' rr _ I Újabb alkotáson a kisvárdai Lrmtf (J varral, vár. Nagy Lajos megyénkben élő szobrászművész mívesen megmunkált érme a tör­ténelmi műemléket ábrázolja. Ki nőit Somogyi Rezső? Házszámok rendezése A bajnok utcája Őszi képeslap I városban is alig ismerik Megkérdeztük a tanácson:

Next

/
Thumbnails
Contents