Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-18 / 272. szám
198T. november 18. Kelet-Magyarország 3 Öntözéssel Dupla hozamok Kevés az olyan, öntözésre kedvező adottságokkal rendelkező termelőszövetkezet, mint a tiszadobi Táncsics. A Tisza, a Holt-Tdsza, a Királyér, az Indics-csatorna és még számos mesterségesein kialakított vízfolyás 4 ezer hektár területet tesz öntözhetővé. Ezzel a lehetőséggel a tisza- dobiak eddig — megfelelő öntözőberendezés híján ' — csak részben éltek. Most egy nagyszabású öntözési terv megvalósításán fáradoznak. Ez év nyarán kapták meg izraeli importból az AYA- NOT önjáró öntözőberendezéseket. A sokat tudó programvezérlésű berendezések annak ellenére, hogy késve érkeztek, enyhítettek valamit az aszály okozta gondokon. Jövőre a két berendezést már folyamatosan üzemeltetik, sőt újabbakat is vásárolnak. Az öntözésre alapozva növelik a zöldbab, a borsó vetésterületét, de juttatnak vizet a gabonaféléknek is. A tsz szakemberei azzal számolnak, hogy a növényter-- mesztés hozamai a mesterséges esővel egyes területeken megduplázható. nélkül? V alamit észrevettem tegnap. Gátlásaim voltak. De nemcsak nekem alakult ilyen érzésem. Sokan mások is zavartan forgatták a cigarettát kezükben. Volt, aki az irodai ajtó előtt toporgott. Más az utcán nézegette, ki füstöl rajta kívül. Jómagam, bár egyedül voltam a szobában, kimentem, hogy amikor rágyújtok, ne zavarjam magam. Valami tehát történt. A füstmentes világnap szelleme megállíthatatlanul beszivárgott közénk. Lehet, akadt, aki egész nap megtartóztatta magát. Volt, aki mérsékelte az önmérgezést Akadt, aki mást agitált. Más meg magát győzködte. Mindez már valami. Aztán kiültem a park padjára, hogy friss levegővel töltődjek fel. És néztem, mint rohannak az utcán a Trabik, teherautók, buszok, motorok — füstöt okádva. Mit is ért az önmegtartóztatás? Kíméltük tüdőnket, de más nem a miénket. Füstmentes világnap? Utcai gázosítással. (bürget) HA A CSALÁD NEM SEGÍT... Egy adott társadalomról sok mindent elárul, miképp gondoskodik Idős tagjairól. Most, mikor a költség- vetés csökkentése az egyik cél az országban, sokakban felvetődik: hogyan gazdálkodnak az illetékesek az öregek sorsának könnyítésére szánt forintokkal. Munkatársaink kérdései is e körül forogtak nemrég a megye néhány helyszínén. A két Tisza-parti kisközségnek, Mezőladánynak és Űjkenéznek alig haladja meg a lélekszáma a kétezret, de a nyugdíjas korúak több mint ötszázan vannak. Szilvácsku József, a mező- ladányi székhelyű közös községi tanács elnöke és Makiári Dániel, az újkenézi elöljáróság tagja egyöntetűen állítja, ha nem is rohamosan, de észrevehetően öregszik a két település lakossága. Egyre több az üres, ám még jó állapotban lévő lakás, egyre több a magára maradt idős ember. Úttörők viszik az ebédet A sok üres ház a gondok egyik forrása, de egyben a megoldás kulcsa is lehetne. Ha e jól karbantartott házak megvásárlói is hozzájuthatnának bizonyos szociálpolitikai kedvezményekhez, az innen városokba elszakadtak, s ott lakásra hosszú ideig várók könnyebben visz- szatérnének szülőfalujukba, elhagyott szüleik mellé. Ez teremtené meg az igazi gondoskodás feltételeit: az anyagi biztonság érzelmi háttérrel párosulna. A két községben segélyekre egyébként a tanácsnak egymillió forint áll a rendelkezésére. A harminc, rendszeres segélyre szorulónak 900 ezer forint jut évente, rendkívüli segélyekre pedig százezer forintot oszthatnak szét. Ez az összeg elegendőnek tűnik, s a legutóbbi tájékoztatók szerint nem kell attól félniük a rászorulóknak, hogy rajtuk akar majd spórolni az ország. Az idősekről való gondoskodás szép, s máshol is másolható példája: a magatehetetlen öregeknek o kedvezményesen kapott ebédet a helyi úttörők viszik házhoz. Így nincs szükség főállású házi gondozóra, annak is megmarad a bére. Gond viszont a rendkívüli segélyek körüli huzavona. Rendkívül hosszadalmas papírmunkának kell megelőznie a segély odaítélését, s ez pontosan a segítség „rendkí- vüli”-ségét akadályozza. A nehezedő gazdasági helyzettel természetesen itt is tisztában vannak, az öregedés tagadhatatlan tényéről is szó volt már az imént. Ami viszont könnyebbség: mind Anyagi biztonság érzelmi háttérrel Gondoskodás az idős emberekről TÖBB SZÁZ FÉLE GUMIÁRUT gyártanak a tiniári Béke Termelőszövetkezet gumiüzemében. Jelentős azok száma is, melyekkel importot helyettes ítenek. (jl) több a két faluban az olyan öreg, aki huzamosabb munkaviszonyt tudhat t-. háta mögött, s biztos nyugdíjat kap. Térítés nélkül Az első borzongató őszi fuvallat a tűzhely mellé parancsolta Ramocsaháza öregjeit. Most aztán várhatnak néhány hónapot, míg újra kiülhetnek a kispadokra egy kiadós beszélgetésre. Más lehetőségük ritkán adódik a találkozásra, hiszen a településen nincs idősek klubja. — Eddig nem is volt ilyen igény — szól Mogyorósi János, a falu elöljárója. — Nálunk a családok maguk gondoskodnak az öregekről. Ha jól emlékszem, legutóbb 1985 előtt került a faluból szociális otthonba valaki. Szerencsére kevés a teljesen egyedül élő idős ember, összesen húszán szorulnak szociális gondoskodásra. Ök a bölcsőde konyhájáról kapják hét közben az ebédet — többen térítés nélkül. Aki igényli, annak házhoz viszik az ételt, néhány rászorulónak pedig házi gondozónő segít az otthoni tennivalókban. Legnagyobb igény Ramo- csaházán az anyagi segítségre van. Mintegy negyvenen részesülnek teljes, illetve részösszegű rendszeres szociális segélyben. Emellett éves szinten 100 ezer forintot fizethet ki az elöljáróság rendkívüli segélyezésre. — Ez az összeg nagyon kevés — folytatja az elöljáró. — Alaposan meg kell gondolni a pénz sorsát, mert a falu népe nagyon odafigyel rá, hogy kinek juttatunk belőle. Köztudott, hogy egy ember évente hat alkalommal kérhet rendkívüli segélyt. Ha akarnánk se tudnánk ennyiszer adni, mert akkor 5—6 család közt kellene elosztani az egész évi ösz- szeget. Tapasztalatom szerint aki nem restell kérni, az gyakrabban kap, aki szerény, annak kevesebb jut. Előfordul, hogy indokolatlan igénylések érkeznek az elöljáróságra. Ilyen ok miatt a kérelmek egyharmadát kénytelenek elutasítani. — Az idén eddig 64 ezer forintot osztottunk ki a százezerből. Ami kevés maradt, arra annyi a jelentkező, hogy hamarosan végére járunk a pénznek. Általában ezer-ezer- ötszáz forintot fizetünk egy személynek, ritkábban 3 ezer forintot. Egy kis kiegészítésre legfeljebb akkor számíthatnánk, ha a baktalóránt- háii tanács megtakarítana valamennyit a rendkívüli segélyre fordítható összegből — de ez szinte reménytelen. Ezért ha mi már nem tudunk adni, a rászorulók nagyon indokolt esetben a bak- tai tanácshoz fordulhatnak segítségért. Többre lesz szükség A Hodászi Nagyközségi Közös Tanács területén több mint 1200 idős ember él. Róluk gondoskodni nemcsak a család, a tanács feladata is. Nem könnyű a dolga, hiszen három település: Hodász, Kántor jánosi és Nyírkáta mellett a tanyán élő idősek sorsáért is felelős. A tanács illetékesei szeretnének eljutni minden rászoruló idős emberhez, akiknek felkutatásában jelentős segítséget nyújtanak a települések orvosai, ápolónői. Ök jelzik, ha körzetükben roszszabbra fordult egy-egy idős ember sorsa, ha segítségre, támogatásra van szükség. Az állam nyújtotta támogatások közül Hodász környékén is a szociális étkeztetés a legnépszerűbb forma, ma már minden gondozásba vett idős emberhez naponta eljut a friss ebéd. A napi menüt a községek óvodáiban, illetve a helyi étteremben főzik. Amíg Hodászon tíz, addig Nyírkátán három, Kán- torjánosiban pedig húsz idős embert látogatnak rendszeresen azok a gondozónők, akik főállásban végzik ezt a nem könnyű, de annál emberségesebb munkát. Az idős emberek különböző mértékben igénylik a tanácsok segítségét. Van akinek elég az anyagi támogatás, hiszen . magát ellátni egyedül is képes. A rendszeres szociális támogatást azok az öregek kapják, akiknek havi jövedelme nincs, vagy minimálisnak mondható. Az elmúlt év decemberének statisztikája szerint a három településen' összesen 164 idős embernek nyújtottak rendszeres anyagi segítséget. A legújabb felmérések szerint idén ez a szám tovább növekszik, hiszen már ez év áprilisában 171-re növekedett a rendszeres segélyre jogosultak száma. A rendkívüli — azaz alkalmanként igényelhető támogatás összege idén eléri a 350 ezer forintot. A legsúlyosabb helyzetben lévők sorsán szociális otthonba utalással próbálnak segíteni. Az elmúlt évben heten, idén augusztusig már hatan választották ezt a megoldást. Bár a hodászi szociális otthon nem a községhez tartozik, annyit mégis elértek a helyi vezetők, hogy a rászoruló idős emberek ebbe az otthonba kerülhessenek. A megszokott környéken maradva talán saját otthonuk feladásának súlyát is köny- nyebben viselik az otthon hodászi lakói. .. Mint láthattuk, az idősekről való gondoskodásnak igen sok módozatával élnek megyénk településein, s a lehető legigazságosabban igyekszenek elosztani a rendelkezésre álló javakat is. Ám az öregségükre egyedül maradtak helyzete akkor lenne igazán megnyugtató, ha nemcsak a társadalom, de több gyermek, s hozzátartozó is jobban a szívén viselné sorsukat. Az összeállítást készítették: Balogh Géza, Házi Zsuzsa, Kovács Sva A SZABOLCS HÚSIPARI VÁLLALAT új üzemében a csontozás nehéz fizikai munkáit gépesítették. Jakab Zoltán darabolófürész segítségével dolgozza fel a fél sertéseket. (Elek Emil felvétele) Válogatás a KSH megyei igazgatóságának jelentéséből Tudja-c, hogi/ ••• ... silókukoricát az 1986. évinél egyötödével nagyobb területről takarítottak be. ... a kukorica hektáronként egy tonnával kevesebb termést adott, ez jelentősen csökkenti a takarmányalapot. ... téli almából a 460 ezer tonna termés csak héttizede az előző évinek, a szovjet export árbevétele kilogrammonként 0,80— 0,90 forinttal kevesebb volt, az alacsonyabb átvételi ár és a gyengébb minőség miatt. ... az őszi kalászosokat az előző évinél nagyobb területen irányozták elő, őszi árpából egyezer, rozsból kétezer hektárral többet vetettek, mint tavaly. ... a harmadik negyedév végén 8 ezerrel kevesebb szarvasmarhát és 25 ezerrel kevesebb sertést tartottak a megyében, mint egy évvel korábban. ... a tehénállomány nem változott, viszont az anyakocák száma mintegy 6 százalékkal kevesebb volt szeptember végén az egy évvel korábbinál. ... vágómarhából és vágójukból kevesebbet, vágóbaromfiból és vágónyúlból többet vásároltak fal, nőtt a tyúktojás, a tehéntej és a gyapjú felvásárolt mennyisége is az egy évvel korábbihoz képest. ... a hozamkiesések miatt a mezőgazdasági nagyüzemek alaptevékenységének éves üzemi termelési értéke az előző évinek csak kilenctizedét érheti el. ... az alaptevékenységen kívüli tevékenység üzemi terOlvasónk írja M unkámból eredően gyakran előfordul velem, hogy a másnapi budapesti tárgyalásra már az előző napon el kell utaznom a fővárosba. Így történt legutóbb is. Volt időm, elindultam a belvárosba. A Katona József Színház előtt nagy tömeg. Egyre többször hallok szű- kebb pátriámra utaló szavakat. Mint kiderült, a Móricz Zsigmond Színház vendégszerepelt a neves budapesti színházban. A tömeg, a jegyre vadászók őket várták. Mit szaporítsam a szót, szülővárosom nevének kiejtése után — életemben először — megnyíltak előttem az ajtók. Pedig az eredeti férőhely-számmal Vastaps szemben több mint 460-an néztük meg aznap' este az őfensége pincére voltam című darabot. A nézők egy része a lépcsőn ült, a fiatalok oldalt álltak. A tűzoltó és egy néni a színház személyzetéből mellettem állva nézte végig az előadást. Én, aki itthon is láttam a darabot, éreztem, hogy a más környezetben feszültebbek művészeink, lassúbb az előadás ritmusa. A produkció azonban itt is remek volt, és én nagyon büszke voltam ezen az estén. Művészeink hétszer köszönték meg a szűnni nem akaró tapsot. K. E. Nyíregyháza melési értéke az állami gazdaságoknál egynegyedével, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban egytizedével több lesz, mint 1986-ban. ... a lakosság készpénzbevételei 1987. I—III. negyedévben meghaladták a 16 milliárd forintot. A növekedés üteme elmaradt az előző év azonos időszakáétól. A többletbevétel 914 millió forint volt, melynek több mint fele munkaviszonyból, 17 száza-, léka áruértékesítésből származott, ötödé egyéb bevétel, 9 százaléka társadalombiztosítási kifizetés volt. ... a munkabérek a III. negyedévben nőttek a legnagyobb ütemben (7,5 százalékkal). A mezőgazdasági termékek felvásárlását mérsékelte az alma kevesebb termésmennyisége, gyengébb minősége, alacsonyabb ára. Jelentős volt a bevételkiesés a burgonyaértékesítés csökkenése miatt is. A társadalombiztosítási és az egyéb lakossági kifizetések növekedése szintén kisebb volt az előző évinél. ... a lakosság betétállománya szeptember végén 10 milliárd forint volt, valamivel kevesebb a nyitó állománynál. Az egyes bevételtípusok közül egyedül a takaréklevelek összege növekedett. Kedvezően alakult a munkabér-átutalások és a nyugdíj-előtakarékossági bevételek száma. Csökkent a kereslet a kötvények iránt, jelenleg túlkínálat tapasztalható. ... a lakossági hitelek állománya az év folyamán 14 százalékkal nőtt, és a negyedév végén meghaladta a 15 milliárd forintot. A 100 forint betétre jutó hitel összege 152 forint lett. Főleg a lakáskorszerűsítéshez, helyreállításhoz nyújtott kölcsön összege emelkedett, de megnőtt az érdeklődés a rövid- és közép- lejáratú hitelek iránt is. ... a foglalkoztatottak száma a megfigyelt anyagi ágakban összességében tovább csökkent. Ez a folyamat az év végéig várhatóan tovább folytatódik. A létszámfogyás legnagyobb mértékű az építőiparban és a közlekedésben volt, bővülés csak az élelmiszeriparban és az állami gazdaságokban tapasztalható. A fizikai foglalkozásúak számának csökkenése mindegyik népgazdasági ágban nagyobb volt a szellemiekénél. ... az átlagbérek és az átlagkeresetek az iparban és a közlekedésben az előző év azonos időszakáénál nagyobb, a többi ágazatban kisebb ütemben emelkedtek. ... a megyében az elhelyezkedési problémák átmeneti megoldására 226 főnek engedélyezték a közmunka végzését, jelenleg mintegy 170 fő dolgozik ilyen formában.