Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-18 / 272. szám

198T. november 18. Kelet-Magyarország 3 Öntözéssel Dupla hozamok Kevés az olyan, öntözésre kedvező adottságokkal ren­delkező termelőszövetkezet, mint a tiszadobi Táncsics. A Tisza, a Holt-Tdsza, a Király­ér, az Indics-csatorna és még számos mesterségesein kiala­kított vízfolyás 4 ezer hektár területet tesz öntözhetővé. Ezzel a lehetőséggel a tisza- dobiak eddig — megfelelő öntözőberendezés híján ' — csak részben éltek. Most egy nagyszabású öntözési terv megvalósításán fáradoznak. Ez év nyarán kapták meg izraeli importból az AYA- NOT önjáró öntözőberende­zéseket. A sokat tudó prog­ramvezérlésű berendezések annak ellenére, hogy késve érkeztek, enyhítettek valamit az aszály okozta gondokon. Jövőre a két berendezést már folyamatosan üzemelte­tik, sőt újabbakat is vásárol­nak. Az öntözésre alapozva növelik a zöldbab, a borsó vetésterületét, de juttatnak vizet a gabonaféléknek is. A tsz szakemberei azzal szá­molnak, hogy a növényter-- mesztés hozamai a mestersé­ges esővel egyes területeken megduplázható. nélkül? V alamit észrevettem tegnap. Gátlásaim voltak. De nemcsak nekem alakult ilyen ér­zésem. Sokan mások is zavartan forgatták a ci­garettát kezükben. Volt, aki az irodai ajtó előtt toporgott. Más az utcán nézegette, ki füstöl rajta kívül. Jómagam, bár egyedül voltam a szobá­ban, kimentem, hogy ami­kor rágyújtok, ne zavar­jam magam. Valami te­hát történt. A füstmentes világnap szelleme megál­líthatatlanul beszivárgott közénk. Lehet, akadt, aki egész nap megtartóztatta magát. Volt, aki mérsé­kelte az önmérgezést Akadt, aki mást agitált. Más meg magát győzköd­te. Mindez már valami. Aztán kiültem a park padjára, hogy friss leve­gővel töltődjek fel. És néztem, mint rohannak az utcán a Trabik, teherau­tók, buszok, motorok — füstöt okádva. Mit is ért az önmegtartóztatás? Kí­méltük tüdőnket, de más nem a miénket. Füstmen­tes világnap? Utcai gázo­sítással. (bürget) HA A CSALÁD NEM SEGÍT... Egy adott társadalomról sok mindent elárul, miképp gondoskodik Idős tagjai­ról. Most, mikor a költség- vetés csökkentése az egyik cél az országban, sokak­ban felvetődik: hogyan gazdálkodnak az illetéke­sek az öregek sorsának könnyítésére szánt forin­tokkal. Munkatársaink kérdései is e körül forog­tak nemrég a megye né­hány helyszínén. A két Tisza-parti kisköz­ségnek, Mezőladánynak és Űjkenéznek alig haladja meg a lélekszáma a kétezret, de a nyugdíjas korúak több mint ötszázan vannak. Szilvácsku József, a mező- ladányi székhelyű közös köz­ségi tanács elnöke és Makiá­ri Dániel, az újkenézi elöl­járóság tagja egyöntetűen ál­lítja, ha nem is rohamosan, de észrevehetően öregszik a két település lakossága. Egy­re több az üres, ám még jó állapotban lévő lakás, egyre több a magára maradt idős ember. Úttörők viszik az ebédet A sok üres ház a gondok egyik forrása, de egyben a megoldás kulcsa is lehetne. Ha e jól karbantartott házak megvásárlói is hozzájuthat­nának bizonyos szociálpoli­tikai kedvezményekhez, az innen városokba elszakad­tak, s ott lakásra hosszú ideig várók könnyebben visz- szatérnének szülőfalujukba, elhagyott szüleik mellé. Ez teremtené meg az igazi gon­doskodás feltételeit: az anya­gi biztonság érzelmi háttér­rel párosulna. A két községben segélyek­re egyébként a tanácsnak egymillió forint áll a rendel­kezésére. A harminc, rend­szeres segélyre szorulónak 900 ezer forint jut évente, rendkívüli segélyekre pedig százezer forintot oszthatnak szét. Ez az összeg elegendő­nek tűnik, s a legutóbbi tá­jékoztatók szerint nem kell attól félniük a rászorulók­nak, hogy rajtuk akar majd spórolni az ország. Az idősekről való gondos­kodás szép, s máshol is má­solható példája: a magatehe­tetlen öregeknek o kedvez­ményesen kapott ebédet a helyi úttörők viszik házhoz. Így nincs szükség főállású házi gondozóra, annak is megmarad a bére. Gond viszont a rendkívüli segélyek körüli huzavona. Rendkívül hosszadalmas pa­pírmunkának kell megelőz­nie a segély odaítélését, s ez pontosan a segítség „rendkí- vüli”-ségét akadályozza. A nehezedő gazdasági helyzet­tel természetesen itt is tisz­tában vannak, az öregedés tagadhatatlan tényéről is szó volt már az imént. Ami vi­szont könnyebbség: mind Anyagi biztonság érzelmi háttérrel Gondoskodás az idős emberekről TÖBB SZÁZ FÉLE GUMIÁRUT gyártanak a tiniári Béke Termelőszövetkezet gumiüzemében. Jelentős azok száma is, melyekkel importot helyettes ítenek. (jl) több a két faluban az olyan öreg, aki huzamosabb mun­kaviszonyt tudhat t-. háta mögött, s biztos nyugdíjat kap. Térítés nélkül Az első borzongató őszi fuvallat a tűzhely mellé pa­rancsolta Ramocsaháza öreg­jeit. Most aztán várhatnak néhány hónapot, míg újra kiülhetnek a kispadokra egy kiadós beszélgetésre. Más le­hetőségük ritkán adódik a ta­lálkozásra, hiszen a telepü­lésen nincs idősek klubja. — Eddig nem is volt ilyen igény — szól Mogyorósi Já­nos, a falu elöljárója. — Ná­lunk a családok maguk gon­doskodnak az öregekről. Ha jól emlékszem, legutóbb 1985 előtt került a faluból szociá­lis otthonba valaki. Szeren­csére kevés a teljesen egye­dül élő idős ember, összesen húszán szorulnak szociális gondoskodásra. Ök a bölcső­de konyhájáról kapják hét közben az ebédet — többen térítés nélkül. Aki igényli, annak házhoz viszik az ételt, néhány rászorulónak pedig házi gondozónő segít az ott­honi tennivalókban. Legnagyobb igény Ramo- csaházán az anyagi segítség­re van. Mintegy negyvenen részesülnek teljes, illetve részösszegű rendszeres szo­ciális segélyben. Emellett éves szinten 100 ezer forin­tot fizethet ki az elöljáróság rendkívüli segélyezésre. — Ez az összeg nagyon ke­vés — folytatja az elöljáró. — Alaposan meg kell gon­dolni a pénz sorsát, mert a falu népe nagyon odafigyel rá, hogy kinek juttatunk be­lőle. Köztudott, hogy egy ember évente hat alkalom­mal kérhet rendkívüli se­gélyt. Ha akarnánk se tud­nánk ennyiszer adni, mert akkor 5—6 család közt kelle­ne elosztani az egész évi ösz- szeget. Tapasztalatom szerint aki nem restell kérni, az gyakrabban kap, aki szerény, annak kevesebb jut. Előfordul, hogy indokolat­lan igénylések érkeznek az elöljáróságra. Ilyen ok miatt a kérelmek egyharmadát kénytelenek elutasítani. — Az idén eddig 64 ezer forintot osztottunk ki a száz­ezerből. Ami kevés maradt, arra annyi a jelentkező, hogy hamarosan végére járunk a pénznek. Általában ezer-ezer- ötszáz forintot fizetünk egy személynek, ritkábban 3 ezer forintot. Egy kis kiegészítés­re legfeljebb akkor számít­hatnánk, ha a baktalóránt- háii tanács megtakarítana valamennyit a rendkívüli se­gélyre fordítható összegből — de ez szinte reménytelen. Ezért ha mi már nem tu­dunk adni, a rászorulók na­gyon indokolt esetben a bak- tai tanácshoz fordulhatnak segítségért. Többre lesz szükség A Hodászi Nagyközségi Kö­zös Tanács területén több mint 1200 idős ember él. Ró­luk gondoskodni nemcsak a család, a tanács feladata is. Nem könnyű a dolga, hiszen három település: Hodász, Kántor jánosi és Nyírkáta mellett a tanyán élő idősek sorsáért is felelős. A tanács illetékesei szeret­nének eljutni minden rászo­ruló idős emberhez, akiknek felkutatásában jelentős segít­séget nyújtanak a települé­sek orvosai, ápolónői. Ök jel­zik, ha körzetükben rosz­szabbra fordult egy-egy idős ember sorsa, ha segítségre, támogatásra van szükség. Az állam nyújtotta támo­gatások közül Hodász kör­nyékén is a szociális étkezte­tés a legnépszerűbb forma, ma már minden gondozásba vett idős emberhez naponta eljut a friss ebéd. A napi menüt a községek óvodáiban, illetve a helyi étteremben fő­zik. Amíg Hodászon tíz, ad­dig Nyírkátán három, Kán- torjánosiban pedig húsz idős embert látogatnak rendsze­resen azok a gondozónők, akik főállásban végzik ezt a nem könnyű, de annál em­berségesebb munkát. Az idős emberek különbö­ző mértékben igénylik a ta­nácsok segítségét. Van aki­nek elég az anyagi támoga­tás, hiszen . magát ellátni egyedül is képes. A rendsze­res szociális támogatást azok az öregek kapják, akiknek havi jövedelme nincs, vagy minimálisnak mondható. Az elmúlt év decemberének sta­tisztikája szerint a három te­lepülésen' összesen 164 idős embernek nyújtottak rend­szeres anyagi segítséget. A legújabb felmérések szerint idén ez a szám tovább nö­vekszik, hiszen már ez év áprilisában 171-re növeke­dett a rendszeres segélyre jogosultak száma. A rendkí­vüli — azaz alkalmanként igényelhető támogatás össze­ge idén eléri a 350 ezer fo­rintot. A legsúlyosabb helyzetben lévők sorsán szociális otthon­ba utalással próbálnak segí­teni. Az elmúlt évben heten, idén augusztusig már hatan választották ezt a megoldást. Bár a hodászi szociális ott­hon nem a községhez tarto­zik, annyit mégis elértek a helyi vezetők, hogy a rászo­ruló idős emberek ebbe az otthonba kerülhessenek. A megszokott környéken ma­radva talán saját otthonuk feladásának súlyát is köny- nyebben viselik az otthon hodászi lakói. .. Mint láthattuk, az idősek­ről való gondoskodásnak igen sok módozatával élnek me­gyénk településein, s a lehe­tő legigazságosabban igyek­szenek elosztani a rendelke­zésre álló javakat is. Ám az öregségükre egyedül marad­tak helyzete akkor lenne iga­zán megnyugtató, ha nem­csak a társadalom, de több gyermek, s hozzátartozó is jobban a szívén viselné sor­sukat. Az összeállítást készítették: Balogh Géza, Házi Zsuzsa, Kovács Sva A SZABOLCS HÚSIPARI VÁLLALAT új üzemében a csontozás nehéz fizikai munkáit gépesítették. Jakab Zol­tán darabolófürész segítségével dolgozza fel a fél sertése­ket. (Elek Emil felvétele) Válogatás a KSH megyei igazgatóságának jelentéséből Tudja-c, hogi/ ••• ... silókukoricát az 1986. évinél egyötödével nagyobb területről takarítottak be. ... a kukorica hektáron­ként egy tonnával kevesebb termést adott, ez jelentősen csökkenti a takarmányalapot. ... téli almából a 460 ezer ton­na termés csak héttizede az elő­ző évinek, a szovjet export ár­bevétele kilogrammonként 0,80— 0,90 forinttal kevesebb volt, az alacsonyabb átvételi ár és a gyengébb minőség miatt. ... az őszi kalászosokat az előző évinél nagyobb terüle­ten irányozták elő, őszi ár­pából egyezer, rozsból két­ezer hektárral többet vetet­tek, mint tavaly. ... a harmadik negyedév végén 8 ezerrel kevesebb szarvasmarhát és 25 ezerrel kevesebb sertést tartottak a megyében, mint egy évvel korábban. ... a tehénállomány nem változott, viszont az anyako­cák száma mintegy 6 száza­lékkal kevesebb volt szep­tember végén az egy évvel korábbinál. ... vágómarhából és vágó­jukból kevesebbet, vágóba­romfiból és vágónyúlból töb­bet vásároltak fal, nőtt a tyúktojás, a tehéntej és a gyapjú felvásárolt mennyisé­ge is az egy évvel korábbi­hoz képest. ... a hozamkiesések miatt a mezőgazdasági nagyüzemek alaptevékenységének éves üzemi termelési értéke az előző évinek csak kilenctize­dét érheti el. ... az alaptevékenységen kívüli tevékenység üzemi ter­Olvasónk írja M unkámból eredően gyakran előfordul velem, hogy a más­napi budapesti tárgyalásra már az előző napon el kell utaznom a fővárosba. Így történt legutóbb is. Volt időm, elindultam a belvá­rosba. A Katona József Színház előtt nagy tömeg. Egyre többször hallok szű- kebb pátriámra utaló sza­vakat. Mint kiderült, a Mó­ricz Zsigmond Színház ven­dégszerepelt a neves buda­pesti színházban. A tömeg, a jegyre vadászók őket vár­ták. Mit szaporítsam a szót, szülővárosom nevének ki­ejtése után — életemben először — megnyíltak előt­tem az ajtók. Pedig az ere­deti férőhely-számmal Vastaps szemben több mint 460-an néztük meg aznap' este az őfensége pincére voltam című darabot. A nézők egy része a lépcsőn ült, a fiata­lok oldalt álltak. A tűzol­tó és egy néni a színház személyzetéből mellettem állva nézte végig az elő­adást. Én, aki itthon is láttam a darabot, éreztem, hogy a más környezetben feszül­tebbek művészeink, lassúbb az előadás ritmusa. A pro­dukció azonban itt is re­mek volt, és én nagyon büszke voltam ezen az es­tén. Művészeink hétszer köszönték meg a szűnni nem akaró tapsot. K. E. Nyíregyháza melési értéke az állami gaz­daságoknál egynegyedével, a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek közös gazdaságai­ban egytizedével több lesz, mint 1986-ban. ... a lakosság készpénzbe­vételei 1987. I—III. negyed­évben meghaladták a 16 mil­liárd forintot. A növekedés üteme elmaradt az előző év azonos időszakáétól. A több­letbevétel 914 millió forint volt, melynek több mint fele munkaviszonyból, 17 száza-, léka áruértékesítésből szár­mazott, ötödé egyéb bevétel, 9 százaléka társadalombizto­sítási kifizetés volt. ... a munkabérek a III. ne­gyedévben nőttek a legnagyobb ütemben (7,5 százalékkal). A me­zőgazdasági termékek felvásárlá­sát mérsékelte az alma keve­sebb termésmennyisége, gyen­gébb minősége, alacsonyabb ára. Jelentős volt a bevételkiesés a burgonyaértékesítés csökkenése miatt is. A társadalombiztosítási és az egyéb lakossági kifizeté­sek növekedése szintén kisebb volt az előző évinél. ... a lakosság betétállomá­nya szeptember végén 10 milliárd forint volt, valami­vel kevesebb a nyitó állo­mánynál. Az egyes bevétel­típusok közül egyedül a ta­karéklevelek összege növeke­dett. Kedvezően alakult a munkabér-átutalások és a nyugdíj-előtakarékossági be­vételek száma. Csökkent a kereslet a kötvények iránt, jelenleg túlkínálat tapasztal­ható. ... a lakossági hitelek ál­lománya az év folyamán 14 százalékkal nőtt, és a negyed­év végén meghaladta a 15 milliárd forintot. A 100 forint betétre jutó hitel összege 152 forint lett. Főleg a lakáskor­szerűsítéshez, helyreállítás­hoz nyújtott kölcsön összege emelkedett, de megnőtt az érdeklődés a rövid- és közép- lejáratú hitelek iránt is. ... a foglalkoztatottak száma a megfigyelt anyagi ágakban összességében tovább csökkent. Ez a folyamat az év végéig vár­hatóan tovább folytatódik. A létszámfogyás legnagyobb mér­tékű az építőiparban és a közle­kedésben volt, bővülés csak az élelmiszeriparban és az állami gazdaságokban tapasztalható. A fizikai foglalkozásúak számának csökkenése mindegyik népgazda­sági ágban nagyobb volt a szel­lemiekénél. ... az átlagbérek és az át­lagkeresetek az iparban és a közlekedésben az előző év azonos időszakáénál na­gyobb, a többi ágazatban ki­sebb ütemben emelkedtek. ... a megyében az elhe­lyezkedési problémák átme­neti megoldására 226 főnek engedélyezték a közmunka végzését, jelenleg mintegy 170 fő dolgozik ilyen formá­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents