Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-17 / 271. szám

1987. november 17. Megnövekedett a szőnyegtisztítás a Nyíregyházi Patyolat Vállalatnál. Űj szolgáiíatás- ként bevezették a szőnyegek gépi szegését. (elek) Egy felmérés tanulságai Véleményt mond a gyermek Félidejénél tart az a felmérés, amelynek során a me­gyei pedagógiai intézet munkatársai kérdezik a gyereke­ket a munkáról, a tanulásról, arról, miként vélekednek ön­maguk és mások tevékenységéről. Bár a vizsgálatnak még csak az első szakaszáról készülhetett összegzés, az eddig kialakult kép is számos tanulsággal szolgál. A felmérésbe két és fél ezer gyereket vontak be. Az óvodában a nagycsoportosok,' az általánosban a negyedike­sek és a hetedikesek, a kö­zépiskolában a harmadiko­sok; a szakmunkásképzőben a másodikosok véleményét tu­dakolták. A legfontosabb megállapításokat igyekez­tünk számba venni Rozgonyi Tibornéval, az intézet mun­katársával. — Nagyon kedvező kép alakult ki az óvodai neve­lésről. A gyerekek négyötöde kifejezetten szeret óvodába járni, és a többiek válaszai is inkább bizonytalanságról, mint teljes elutasításról árul­kodnak. A gyerekek nagyon szívesen végzik a rájuk bí­zott apróbb feladatokat. Saj­nos, otthon kevés megbíza­tást kapnak, mert a szülök egyrészt türelmetlenek a gye­rekeikkel, másrészt túlságo­san is kímélik őket. Csak minden második gyerek tud­ja pontosan megmondani, mi is a munkája anyukának, apukának. A hetedikeseknél már pon­tosan kirajzolódnak a ked­vezőtlen tendenciák körvo­nalai. A gyerekek nagyobb részének elmegy a kedve a tanulástól, ami részben az iskolai kudarcokkal magya­rázható. A másik ok: lassan szárba szökken a szülők és a többi felnőtt által elvetett mag, tehát az a vélemény, hogy a tanulásnak nem sok értelme van, „abból nem le­het megélni". A gyerekek majdnem felé­nek kimondottan rossz véle­Színes fotó Nyíregyházáról Jó munkát kíván a gép A gép reggel jó munkát kíván, majd kéri a kezelőjét, hogy ellenőrizze a paraméte­reit. A „csodamasina” egy Fuji színeskidolgozó gépsor, amellyel a Nyíregyházi Fény- szöv helyben oldja meg a megyében készült színes fo­tók előhívását. Nem volt olcsó, hiszen 6,8 millió forintért vásárolták — ezért az árért azonban a Fuji-cég vállalta, hogy amíg csak működőképes, negyed­évenként ellenőrzi. Az ösz- szeszerelésében és a kipró­bálásában is egy japán mér­nök segédkezett. A két hétig tartó próbaüzem kitűnően Si­került, bebizonyosodott, hogy a negatívhívó automatának valóban csak' tizenegy perc­re van szüksége ahhoz, hogy a negatív elkészüljön, s hogy a papírkészítő rész óránként — pedig csak közepes telje­sítményű — kilencszáz ké­pet dob ki magából, méretre vágva, szortírozva. Jönnek is sokan a csodájára, mert nemhogy Magyarországon, hanem Európa egyetlen szo­cialista államában sem mű­ködik még ez az új típusú, Fuji-vegyszerekkel, víz nél­kül dolgozó automata gépsor. Nem közömbös sem a Fényszöv, sém a fotósok szá­mára, hogy ezentúl a színes tekercseket nem kell a fővá­rosba küldeni. A szövetkezet ugyanis várhatóan 23 millió forintot meghaladó forgal- mat;í'ftjg évente lebonyolíta­ni, irézéntúl nem kell attól Grádus Irén a Fuji-cég MI- NILAB 23 M típusú gépén készíti a színes nagyításokat. (cs) tartani — ami korábban saj­nos gyakran előfordult —, hogy a filmek összecserélőd­nek, mert a gép kizárja en­nek lehetőségét. Gyorsabb lesz a szolgáltatás, a három­napos expressz és a tíznapos normál vállalási időn túl be­vezetik a „szuperexpressz” határidőt: akinek nagyon sürgős, egy órán belül elő­hívathatja a képeit! Annak ellenére viszont, hogy nem kell utaztatni a képeket, a vállalási díj nem lesz ol­csóbb, mert a színes fotókat eredeti, jó minőségű Fuji- papírra hívják elő. B. A. Ne pusztuljon tovább ménye van a szellemi mun­káról, magas a bizonytala­nok aránya, és ennek a kor­osztálynak csak egyharmada tartja fontosnak, kedveli a szellemi tevékenységet. Első­sorban a segédmunkások gyermekei, de a magánvál­lalkozók, a szakmunkások és az alkalmazottak fiai-lányai is a fizikai munka mögé so­rolják a szellemi munkát. Még nagyobb arányban uta­sítják el azt a lehetőséget, hogy valaha vezetők legye­nek. A legtöbb elfoglaltságuk a falun (vagy kertes házban) élő, illetve a jól tanuló váro­si gyerekeknek van. A csel­lengők a lakótelepek gyön­gébb tanulói közül kerülnek ki, akik a szó szoros értelmé­ben nem tudnak magukkal mit kezdeni. A középiskolában folytató­dik az anyagiasság térhódí­tása, de lényeges romlás egyetlen területen következik be: erőteljesen csökken a fia­talok együttműködési hajlan­dósága, segítőkészsége. A ta­nulás fontosságát elsősorban a szakmunkástanulók vonják kétségbe, de a szakközépis­kolások, gimnazisták jelen­tős részének is ez a vélemé­nye. Viszont valamelyest megnő azoknak az aránya, akik fontosnak tartják, hogy képesek legyenek mások irá­nyítására — jóllehet tovább­ra is az így vélekedők van­nak kisebbségben. A tizenhét év körüliek pontosabban ér­zékelik a problémákat, és jó részük lényegesnek érzi, hogy szükség esetén tovább­képezhesse magát, más szak­mákat vagy szakmát is el tudjon sajátítani, több terü­leten is megállja a helyét. A vizsgálat második része most kezdődött és januárban fejeződik be (témája a tanu­lás minősége). De az első szakasz megállapításain már­is érdemes eltöprengeni. Gönczi Mária Reálisabban a tanyákról Vagy a szemlélet, vagy a rendeletet alkotó személye változott, de legvalószínűbb, hogy a kényszer diktálta: ma már a tanyák többségében nem ijesztgetik kényszerbontás­sal, sok tízezres bírsággal azokat, akik építenek, hanem hi­vatalosan és persze engedéllyel tehetik azt. Közel másfél év­tizede látott napvilágot az a rendelet, amely az engedély nélküli építkezések következményeit megszigorította. Az eredeti szándék minden bizonnyal az volt, hogy a fő­városiban, a városok peremén és különösen az üdülőhelye­ken — például a Balatonnál — valamiféle korlátot állít­sanak az elburjánzó építke­zések elé, ám a szigor ,a fal­vakban és különösen a ta­nyákon csattant, s ott fizet­tek nagy összegéket azért, mert egy-egy gazdasági épü­let született, vagy mert a fiataloknak a szülők portá­ján építették fel a házat. Egy tanya egy lakája Voltak persze akkor is olyan tanyák, ahol engedé­lyezték az építkezéseket, ám a tanyák többségére — ha nem is a tanya szélén, ha­nem tanácsi határozatokban — ki tették a tábláit: tovább­fejlesztésre nem javasolt. És ez sok helyen komoly meg­bélyegzés volt. A fiatalok nyilván nem maradtak ott, a magukra maradt házak pusz­tulni kezdtek. Ma számon tartanak olyan tanyát is, ahol egyetlen ház áll, s abban egyetlen egy ember él, mint például Bujon a Pap rét, vagy a Kóborló, de ilyen a tiszabercél'i Scihmidt-tanya is. miköziben tanyának minősül Rozs rétszőlő a maga 862 la­kójával és Felsőpázsit is, ahol 1500-nál is többen él­nek. Amikor a múlt évben nap­világot látott az új Országos Építésügyi Szabályzat, jelen­tősen átértékelte a tanyák helyzetét is, hiszen minden olyan család, akit a tanyák­ról városba vagy nagyobb településre kényszer í tettek, azok ott lakásigénylőként je­lentek meg, miközben az ott­hagyott házra az enyészet várt, vagy jó esetben városi ember hobbitelke lett, s a korábban családok otthonául szolgáló épület alma tárolóvá, gazdasági épületté degradá­lódott. Döntő: az út Ezért mondta ki a rende­let, hogy felül kell vizsgálni a korábbi szabályozást, s amennyiben a tanya mező- gazdasági .termeléshez szük­séges, gépjárművel megköze­líthető, ivóvízzel és villamos energiával ellátott, vagy ez megoldható és a térség alap­fokú ellátó sa biztosított, ak­kor ott telkek alakíthatók ki, amelyekre családi házak építhetők. Persze azt is elő­írta a szabályzat, hogy ezek az épületek ne valamilyen „városias” lapos tetők vagy emeletesek legyenek, hanem olyanok, amelyek beillesz­Nem bocsánatos bűn Az ittas járművezetést va­lahogy hajlamosak vagyunk bocsánatos bűnnek tartani, elnézni. S felháborodunk, ha az elkövetőt jelentősebb összegű pénzbüntetéssel sújtják: „miiért kell ezzel a családot is büntetni?” De a gépkocsivezető, aki ittasam ül a volán mögé, tisztában kell legyen vele, hogy ezzel a cselekményével mennyire veszélyezteti a közlekedés biztonságát, s hogyha fény derül rá, a bíróság kemé­nyen megbünteti. Csonka Mihály nagyikállói lakos nem számolt rá, hogy az ittassága kiderül, nyűgöd­kednek a tájba, és homlok­zatmagasságúk nem haladja meg a 4;5 métert. Természetesen megmarad­tak azok a tanyák is, ame­lyeket továbbfejlesztésre- je­löltek ki, de hozzátettek még 61 olyan tanyát is, ahol idő­közben változtak — az ott élés szempontjából javultak — a körülmények. Ilyen lett többek között a nagycserke­sz i tanyák közül Báji-bokor vagy Púposhalom, a nyírte­leki Varjúlapos, a Nyíregy­házához tartozó Polyák-lbo- kor, Szélsőbokor, Kisteleki szőlő, Ilonatanya, Jókái .telep, Salamon-bokor, Hadotbás sor, Rókahegy, Varga-bokor, Já- nos-bokor, Örökösföld III., Kőlapos, Alsóbadur, Báli rat- bokor. De adnak már enge­délyt a nyírbátori Várad! tagban, a bátorligeti Üjta- nyán, a nagykállói Harango­don, a vásárosnaményi Pető­fi tanyán is annak, aki épí­teni akar. Egy számítógépes felmérés alapján dolgozták ki azok­nak a tanyáknak a körét, ahol ugyancsak lehet majd építeni, ha a tanácsok meg­teremtik a közlekedési lehe­tőségeket, tehát azt, hogy ezekre a helyekre szilárd burkolatú út vezessen. Ilyen a nagycserkeszi Betti bokor és Táncsics bokor, az újfe­hértói Kis- és Nagy Vadas­tag, a kótaj'i Szabadság .te­lep, Bajzát tanya, a geszte- rédi Lovas tanya, a buji Fe­kete halom és Szántóhalom, a kemecsei Kormon tanya, az.apagyi Emma tanya, a pi- ricsei Kispíricse, a teremi Nagyfenék, a .szamossályi Üj- Szaimossályi, a fehérgyarmati Miilótanya, a vásárosnamé­nyi Károlyi tanya, az újkené- zi tanyák, a gyulaházi Réfa- lya utca. Van az utak kialakításán túl egyéb feladata is a taná­csoknak, hiszen az építések engedélyezésének feltétele, hogy telekosztási tervek ké­szüljenek, amelyeken a meg­lévő állapotok mellett fel kell tüntetni az üres és a kialakí­tásra tervezett építési telke­ket. További . lehetőségek Bár a gazdasági helyzet és a tanácsok pénze ma nem kedvez a kistanyák fejlesz­tésének meggyorsításához, mégsem reménytelen a Nyír­telek Pallagpusztán, a Nagycserkesz Horváth bo­korban, a Nagyikálló Sziron- don, a Nagyhalász Poklandos tanyán, a gávavencsellői Pa- szabcsúcson, a nyíregyházi Gerhálbokorban, Rákóczi bo­korban, Mátyás bokorban, Súlyán bokorban, a Tornyos- pálca LásZló tanyán, Puszta­újfalun, a Gégény Tölgyes tanyán, Tiborszállás Halmos­tanyán, Vadaskertben, az Ura Börvelyi úton, a Nagydobos Gizella tanyán élőik helyze­te sem, mert ha kialakulnak a közlekedés feltételei, még ezek a tanyák is fejleszthe­tők lesznek, vagyis itt is épülhetnek családi házaik. Balogh József tan beült március 6-án a dé­li órákban a személygépko­csijába úgy, hogy előtte sze­szes italt fogyasztott. Amikor a rendőrjárőr leállította és megszondáztatta, a szonda erősen elszíneződött, s a vér­vétel is azt bizonyította, hogy Csonka alaposan a po­hár fenekére nézett. A bíróság Csonka Mihályt ittas j-ánművezetés vétsége miatt 9600 forint pénzbünte­tésre ítélte, s mellékbünte­tésként 2 évre eltiltotta a közúti járművezetéstől. Az ítélet jogerős. m. í. A KPVDSZ vendége: Komár László Tizenévesek, felnőttek kedvence A koncertet október 25-re tervezték, de a népszerű éne­kes betegsége miatt elma­radt. Szombaton — rajongói legnagyobb örömére — meg­tartották a KPVDSZ-ben. Előtte a Bessenyei könyves­boltban találkozott a közön­séggel, s a két óra alatt amíg dedikálta a lemezeket, ka­zettákat, fényképeket, lehe­tetlennek tűnt megközelíte­ni. Népszerűségének újabb bizonyságát adta: az auto­gramra várók között a 6-tól 60 évesig minden korosztály képviseltette magát. A művelődési házban be­szélgettünk a művésszel, akit a legfiatalabbak is Lacinak szólítanak. — Néhány hét, és itt , az év vége. Hogyan zárod 1987- et? — Talán ez volt az eddigi legsikeresebb év, 1981-től számítva, akkor jelent meg ugyanis első nagylemezem. Remélem az elkövetkező éveknek is nyugodtan nézhe­tek elébe. Eddig megjelent lemezeim aranylemezek let­tek, bízom benne, hogy a legutóbbi az „Ez a divat” cí­mű is hamarosan eléri a bű­vös százezres póldányszámot Ügy tudom jelenleg a lemez, és a kazetta is hiánycikk. Az igazság az, sokan „támadtak" ezért a lemezért, pld. az If­júsági Magazinban Sebők Já­nos írt egy cikket, Nosztalgia ’87 címmel. Én nem harag­szom rá ezért, mostanában valóban megszaporodtak a nosztalgia lemezek, de ahogy járom az országot, azt ta­pasztaltam, kell ez a lemez, van igény rá. Bárhová el­megyek ahová meghívnak i 'legkisebb falúba is, ezt az évet vég igkoncerteztük Fa­ragó „Judy” Istvánnal, s fi­atal barátaimmal, egyben ál­landó kísérő zenekarommal, a Mámbo-Combo együttes tagjaival. Remekül kiegészít­jük egymást, sokat segítenek a lemez elkészítésében, de énekelnek isi Hamarosan ki­bővülünk egy szaxofonossal. Eddig csak a hazai sikerek­ről beszéltem, hadd említsem meg tavaszi, hathetes ameri­kai turnénkat is, ami nagy­szerűen sikerült. Főleg ma­gyarlakta területen léptünk föl Montrealban, Ottawában. Edmontonban, de jártunk Catgaryban is. Teltházas előadásaink voltak, lelkesen énekelték velünk a Mambo Italianót, vagy az Isztambul­ban című számokat. Persze nemcsak az idén megjelent korongról énekelek, hanem a korábbiakról is, ezekről a legsikeresebb a Fiam és a No Miss. — A jövő tervei? — Már elkészítettük, de csak a jövő év augusztus 16- án jelenik meg Elvis halálá­nak 11. évfordulójára az „EMLÉK II.” nagylemez, amelyen folytatom Elvis munkásságának bemutatását, s ezen lesz „életem dala” is. Pályafutásom talán legszebb szerzeménye, angolul My way a címe ami magyarra fordítva azt jeleníti: Utam. Szövegíró barátommal ezt túl egyszerűnek találtuk, így lett belőle: Várj még ... (h. g.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents