Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-17 / 271. szám

1987. november 17.

Kelet-Itfagyarország

I.:

ALMA, VEGYESBEFŐTT ES SÁRGADINNYE. A vajai Rákóczi Termelőszövetkezet központjában még tart a feldolgozási csúcs. A hűtőtárolóban folyamatosan csomagolják az almát, melyből most jelentős mennyiséget finn exportra szállítanak. Szovjet exportra kerül a Mini konzervüzem által gyártott vegyes befőtt. Az a sárgadinnye, amelyet szeletelnek, viszont Szovjetunióból érkezett. Feldolgozzák és ízesítő anyagot gyártanak belőle. (Jávor László felv.)

Válogatás a KSH megyei igaigatóságának jelentéséből

Tudja-e, hogy...

... 1987. első kilenc hónapjában a munkanapok száma 192 volt, eggyel több mint az előző évben.

... Szabolcs-Szatmár megye szocialista iparában a termelési volumen továbbra is az országost meghaladó mértékben (4,5 százalékkal) emelkedett és várhatóan éves szinten az előző évinél gyorsabb ütemben növekszik. A termelékenység összességében kedvezően alakult, a létszám viszont folyamatosan csökken.

... az iparban foglalkoztatottak átlagkeresete a bázis időszakhoz képest 7,6 százalékkal nőtt.

... a gazdálkodó egységek differenciálódása a termelés indexe alapján tovább fokozódott. A megfigyelt 93 iparvállalat és szövetkezet négytizede a bázisnál alacsonyabb termelést ért; ezek döntő része a könnyűiparba tartozik. 24 egység termelésnövekedése 10 százalék fölötti, ezen belül 11 (8 nehéz-, egy könnyű- és két élelmiszeripari) gazdálkodó növelte termelését több mint 30 százalékkal.

... a korábbi éveknél dinamikusabban nőtt a nehézipar, csökkent viszont a könnyűipar termelése. A megye cipőipari vállalatai, szövetkezetei termelési-értékesítési gondokkal küzdenek.

... az ipari termelési érték felét a nehézipar, 29 százalékát az élelmiszeripar és egyötödét a könnyűipar állította elő.

... a megyei székhelyű ipar értékesítése összehasonlító áron az előző év I—III. negyedévének szintjén alakult, a külkereskedelmi eladás viszont csökkent. Ez a tendencia várhatóan az év végéig nem változik. Az exporton belül csökkent a rubel, nőtt a nem rubel elszámolású eladás.

... a megyei székhelyű ipar termékei iránti kereslet változó képet mutat. A megfigyelésbe vont vállalatok jelenlegi rendelésállománya meghaladja az egy évvel korábbit. A rendelésállomány 24 százaléka rubel, 18 százaléka nem rubel elszámolású külkereskedelmi értékesítésre vonatkozik.

... a kivitelező építőipari szervezetek I—III. negyedévi saját építési-szerelési tevékenységének volumene az előző évek azonos időszakát jóval meghaladó mértékben nőtt, a bázisidőszakinál közel 10 százalékkal több. Ezen belül az állami kivitelezők tevékenysége növekedett, az arányában nem jelentős szövetkezeti kivitelezőké csökkent.

... a harmadik negyedév végéig az éves előirányzott érték héttizedét teljesítették. Az I—III. negyedévi lekötött

szerződésállomány az éves tervezett tevékenység 95 százalékának megvalósítását teszi lehetővé.

. .. nagyobb ütemben folytatódott a létszámcsökkenés, elsősorban az építési-szerelési tevékenységen dolgozó, fizikai (8,5 százalékkal), szakképzett munkásoké.

... a nagymértékű létszám- csökkenés és termelésnövekedés eredményeképpen az építési-szerelési munka termelékenysége figyelemremél- tóan nőtt, a bázisidőszakinál 20 százalékkal több.

... az építőiparban a keresetek 7,8 százalékkal növekedtek.

... a megrendelőknek 440 lakást adtak át, az időszak utolsó napján 864 pedig kivitelezés alatt állt. Mindkettő jelentősen elmarad a megelőző év azonos időszakától.

... a mezőgazdasági termelési eredmények jóval elmaradnak az 1986. évi hozamoktól, a mezőgazdasági nagyüzemek egy részénél a pénzügyi egyensúly megbomlott, néhány esetben szanálási eljárásra kerülhet sor.

... az ipari növények közül a napraforgó termésátlaga meghaladta az előző évit, dohányból és cukorrépából viszont kevesebb termett.

... a burgonya tavalyinál egyharmadával kevesebb termése iránt élénk kereslet alakult ki, ami a felvásárlási és fogyasztói árak alakulásában is megnyilvánul.

Egekben a „földi alma” ára

Volt egyszer, még az átkos ántivilágban egy falu, abban pedig egy lány, aki még azelőtt adott életet gyermekének, hogy bekötötték volna a fejét. Leányanyának lenni soha nem volt kellemes, de akkoriban még az ártatlan utódot is törvény sújtotta: csak az anyja nevét viselhette. A faluban mindenki tudta, ki az apa, senki ki nem mondta nevét harmadik ember jelenlétében. Nem mintha olyan nagy valaki lett volna, de „tisztességes” családapa, módos gazda hírében állt. Jó hírnevét csak növelte, hogy a szegény megesett leányzót minden tavaszon megsegítette néhány választási malaccal. Majdnem mindenki jól járt tehát, éppen úgy, mint...

... ugyancsak néhány kűr- ínyékümkbeli falu a knumipli- ' term ésével. Le volt ugyan szerződve a közös és a ház- tája,’ várható mennyisége ugyanazzal a kereskedelmi vállalattalamelyik éveiíte rendszeresen el is viszi, ám jött egy pesti ember és nem kevesebb, mint tizennégy forintot kínált a burgonyáért.

Ráígértek

Megszédült a leányzó — akarom mondaná a tsz, és nem tudott ellenállni a csábításnak. Szerződés ide, jó kapcsolat od<a, megvált az árujától, de egyúttal a jó hírétől is. Éppúgy, minit a bevezető történetben, itt sem ■titok a tizennégy forintos vevő kiléte, mégse ejtené ki a nevét földi halandó. Vége lehetne a történetnek egy kínálkozó csattanóval: és vajon lesz-e tavaszonta malac?

Legyen itt helyette a mesében egy konkrét közjáték.

negyven-ötven százalékát vitte el az aszály a várt krumptitermésnek, de ettől jóval kevesebbet ajánlottak jel a szerződők a kereskedelemnek. 2850 tonna initerven- aiós keretét a Zöldért csak 2505 tonnáig tudta megtölteni, vagyis ennyit tárolt be. Illetve 'tárolt volna, miért még ennyire is csak volt kilátás. Október 31-ig mind- össsze 1348 tonnát adtak át neki. Budapest ellátására még 2000 tonna kellene, és a szükséges intervenciós keret erre is rendelkezésre áll. De hiába, eltűnt ez a mennyiség is. Mivel azonban az anyag nem vész el, a krumpli is ott lesz a fővárosi ember asztalán.

Zsebből fizette

Megmondanánk, hogy ki által, van azonban ^tisztesség” is a világon. Legtöbbször még az illető tsz vezetője is csak sejti, hogy ki leT W olt még kicsi, melen- gető ereje az őszi

— napsütésnek, lehetett bánni a betonozással. Szombaton már megcsináltak az új járdából jó néhány tíz métert, vasárnap ismét végezték a munkát.

A szabadsághős tábornokról nevezett, Damjanich utcába az alapanyagot a község vezetőinek intézkedése nyomán vitték, a kivitelezést az utcabeliek vállalták. Hétvégi munkaszüneti napokon. Mert bizony jó az, esőben, sárban, hóban biztosan, szilárd alapon járná. Csaknem minden háznál van munkabíró férfi, még keltő szakmabeli is akad s egyetértőén összer fogtak. Vezetékes víz van az utcában, egy-két szükséges eszköz meg minden háztól kikerül.

így vasárnap is szaporodott, készült a közös betonjárda. Ahogy haladtak a munkálkodók, egyik-másik lakásból tálcára rakott poharakban kávéval kínálta a háziasszony az önként seA vízszintező

Ténykedőket. Néhol meg saját termésű borral. No nem úgy és nem annyira, hogy bárkinek is megártson a murci. Csak annyit, amenynyi a munka mellett a beszélgetést is megtartotta. Ilyenkor, többesben óhatatlanul előjönnek a közös helybeli meg nagyvilági ügyek.

Déltájban idős Szilágyi Józsi bácsi lépett ki szép portája kapuján. Egyik hóna alatt, ki tudja hány éves, de bizonyára szerinte még mindig csalhatatlan, fakeretes vízszintező. Egyébként Józsi bácsiról tudni kell, hogy hosszú munkaképessége idején nagyon jó hírű kőműves mesterember volt. Nevét a községen kívül is, fél megyényi körzetben ismerték, a jóra, pontosságra, tartósságra kész garanciának számított.

Most Józsi bácsi a házuk előtt készült új járdára lépett. Kézbe vette az alaposan kiszolgált vízszintezőjét, s lassan lehajolva jak- tette az álig szilárdult friss betonra. Aztán többjeié csúsztatta, maga is mellé térdepelve, a jobban látás okáért. Bizonyára veszélyesen káros lejtéseket keresett.

Tf égül öreges tempó- y san állt fel. Vízszin- w tezőjét újra a hóna alá fogta, úgy nézegetett erre-arra az utcában. S azután még kis ideig csak a serénykedő, ismerős dolgozókat figyelte. Szó nélkül. Akiknek jó, hogy dolgozhatnak.

Nem kiabált, nem reklamált Józsi bácsi. Mert hogy a vízszintezési ellenőrzés megnyugtatta mint tapasztalt régi mestert. Rendben van minden.

Asztalos Bálint

heteit ,az az idegen, aki hipp- hopp megjelent a tag portáján és zsebből kifizette neki a tizennégy forintot. A nevek és a címek vándorolnak krumpli- és almaügyben. Ide írnánk egyik volt arany- csapattag, ám külföldre szakadt, most azonban fel-feltűnő honfitársunk nevét, de csak kitüntető jelenléte biztos S zabol cs-Sziatmárban Meg az, hogy már hét forintot is kínálnak a léalmóért. De maradjunk a krumplinál.

Volt már szó Budapest ellátásáról, térjünk még vissza egy gondolat erejéig. „A megyében egyszerűen nem bíznak meg többé” — idézi az íiltetéksseket Takács József. ,a megyei tanács keréstee- delmi osztályvezetője. Azt mondják, és igazuk van, lehet krumplit másutt is termelni.'Sőt termeltetni is.

Tükrözi a ráfordítást

Egyelőre kilencforintos lengyel krumplival fpldoz- ©atják a hiányt,' de abban mindenki egyetért, hogy ez nem válhat tartós megoldássá.

A krumpli szabadáras — mondhatja az, aki e sorokat olvassa. Jogos. Sőt az is, hogy ennek ellenére kevés az, amit kínálnak érte a nagykereskedők. A tizennégy viszont sok. Mert abból a boltban húsz lesz. Kovács István, a Zöldért igazgatója a tv-híradóban azt mondta, hogy az árnak tükrözni kell a ráfordításokat és a termelés fenntartásához, valamint egy ■tisztességes nyereséghez szükséges összeget. Ez pedig valahol a kettő között lehet. Lassan a fémzárolt vetőgumót is eladnák egyes megszorult termelők. A megszorult- ság lehet ok, de magyarázat

nem.

Lehetne tisztességesen ?

Hogy mi lenne a tisztességes viselkedés? Erre ma kevesen tudnak mindenkinek használható receptet adni. Helyette folytassuk a megesett leány történetét. A fel- szabadulás után fedhivajtta a jegyző, mondván: az lenne a becsületes, ha a gyermek az apja nevét viselhetné, a demokrácia meghozta ennek a lehetőségét. Ám a leányzó azt mondta: kéll a becsület máskorra is. Végül pedig feltesszük a kérdést a „szemérmesen” titkolózófcnak: bíznak a jövő évi malacukban?

Esik Sándor

Nevelési

tanácsadó

Egy évvel ezelőtt kezdte meg működését Fehérgyarmaton a nevelési tanácsadó, amelynek munkatársai tavaly 246 gyermeket vizsgáltak meg, és segítették a rászorulókat a beszédhibák javításában. Fejlettségi vizsgálatot végeztek 134 gyereknél. Szatmárcsekén, Kispaládon, Rozsályban és Tiszabe- csen a helyszínen foglalkoztak a gyerekekkel. Hetenként kétszer — a szülők elfoglaltságára gondolva — munkaidő után is várják az érdeklődőket. Segíti a gyarmatiak tevékenységét a debreceni Gyengénlátók Általános Iskolája és Nevelőotthona, a nyíregyházi nevelési tanácsadó és a Szabolcs- Szatmár megyei Pedagógiai Intézet, de elsősorban természetesen a szülők, a pedagógusok és a gyermekek bizalmára számítanak. További előrelépést jelentene, ha egy pszichológust és egy ún. „utazó” gyógypedagógust is munkába állíthatnának.

Tessék?!

K

önyvajánlat a rádió hétfő reggeli műsorában. Mint megtudom, a szóban forgó újdonság főszereplője valóságos személy, egy fiatalember, aki igen sok mindennel próbálkozott az életben. Egyhez-más- hoa tehetsége is lett volna, mégsem tudott megállapodni mondjuk a színészetnél, mert úgy vélte, abból nem lehet (elég jól) megélni.

Márpedig ő pénzt akart (de sokat). A rövid ismertetés nem térhetett ki a részletekre. Annyit azért megtudhatott a hallgató, hogy hősünk végül belépett a vállalkozók soraiba, ahol aztán csakugyan sokra vitte. Maga is elismeri, hogy a mi körülményeink között temérdeknek számító pénz megszerzéséhez időnként kiskapukat kellett keresnie és találnia, sőt, nem egyszer csalt is.

S Iám, a pénz sem boldogítja egyéb babérokra is áhítozó hősünket. Megfeledkezve (?) az anyagi boldogulás általa használt, igencsak kétes tisztaságú módszereiről, azt fájlalja, hogy a társadalom nemhogy elismeréssel adózna a „pénzcsinálóknak” — egyenesen gyanakvással figyeli az újgazdagokat, akikhez immár ő is sorolja magát...

Erre szoktuk azt mondani — legalább hallgatna ...

(gm>

Szerződés ide vagy oda

Fehérgyarmat: