Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-14 / 269. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. november 14. A megyénkben élő Normantas Paulius litván fotóművész fotóiból rendeznek kiállítást Budapesten az angyalföldi József Attila Művelődési Központban. A tárlat november 25- ig tekinthető meg. Ungvári fodrászok Szabolcsban Szovjet fodrászok munká­jával ismerkedhetnek meg megyénk lányai és asszonyai a jövő héten. November 17- én hat női és férfifodrász, il­letve kozmetikus érkezik Ungvárról Szabolcs-Szatmár- ba. Kedden és szerdán Nyír­egyházán, a Mártírok terén lévő szalonban, csütörtökön és pénteken pedig Vásárosna- ményban dolgoznak a vendé­gek. Az ungvári Szmericska- ja Szolgáltató Vállalat dolgo­zói a Nyíregyházi Fodrász Szövetkezet szakembereinek látogatását viszonozzák. A cserelátogatást az idén meg­kötött, s 1990-ig szóló mun­kaverseny keretében szervez­ték meg. A nagy gond a parkolás Lőnek a táblákra Országos program része­ként forgalmirend-felülvizs­gálatot végeztéik az idén Sza- bolcs-Szatmár megye főút­iam, városainak terű leiten, s ahol szükség volt rá, javítá­sokat. módosításokat hajítot­tak végre. A helyi tanácsok véle­ményt nyilvánítottak a meg­lévő forgalmi renddel kap­csolatban, s javaslatokat tet­tek a szükséges változtatá­sokra. Szinte mindenütt a aarlkolás jelentette a legtöbb gondot. A forgalom biztonsá­ga érdekében több helyre ki kellett tenni a ,, Megáll ni ti­los!" táblákat, s ahol lehe­tőség volt rá, parkolókat ala­kítottak ki. Néhol a busz­megállóhelyeket a jelenlegi­től néhány száz méterrel előbbre vagy visszáblb he­lyezték, esetleg új helyre ■költöztették. Sok helyen kel­lett változtatni a kijelölt gyalogártkelő helyeken is. Sajnálatos tény viszont, hogy az utóbbi időben meg­nőtt a forgalomirányító táb­lák szándékos rongálásának száma. A nyomokból ítélve sokan céltáblának használják Emeletek, (jl) a táblákat, légpuskáikkal azon gyakorolnak. Mindezek mellett sok kárt okoznak a közúti balesetek is. Egy-egy tábla nyolc-tíz év alatt megy tönkre, elveszíti fény­visszaverő képességét, meg­kopik, leszakad róla a fólia. Ez utóbbi egyébként nyugati importból származik, s pó.- lása eléggé költséges. A Nyíregyházi Közúti Igazgatóság megyénk 2065 kilométer hálózatát látja el közlekedési táblákkal, s évente mintegy 16 millió fo­rintot fordít forgalomtechni­kai tevékenységre. Ebbe be­letartozik az útburkolati je­lek festése is. 14 100 darab tábláról kell gondoskodniuk, azokat javítani, vagy ha szükséges kicserélni. Évente mintegy 880 darab forgalom- irányító táblát helyeznek ki. A kisebb javításokat a köz­úti igazgatóság is elvégzi, ki­egyengeti az elhasználódott részeket, le maratja róla a fóliát, s helyére újat ragaszt. Az új táblákat a Közúti Gépellátó Vállalattól és a Fővárosi Közterületfenntar- rtó VáLlalastttól vásárolják. Kihelyezésük átlagosan 2500 forintba kerül darabonként. Az útburkolati jelek festé­se is a közúti igazgatósághoz ,tartozik. 1750 kilométer bosszú úthálózaton festik a Mező, záróvonalakat, illetve egyéb forgalmat irányító jel­zéseket. (K.) Távgyógyítás Halló! Doktor úr? — Halló! Jó estét kívá­nok! ... A doktor ismét a telefon mellett ül, talán front van, vagy reggel sokan odafigyel­tek a rádióban vele elhang­zott beszélgetésre, minden­esetre csak hosszú megszakí­tásokkal tudunk szót váltani. — Járt már panaszával a körzeti orvosnál? ... A „Telefon a szívről és az érrendszeeri megbetegedések­ről" szeptemb, 16. óta mű­ködik a városm .jori művelő­dési házban, ihol minden szerdán öttől hatig „él" a 11- 701-es vonal. A tanácsadó szolgálatot, melyet az ott­hont adó művelődési ház, a megyei kórház és a TIT szer­vezett, eredetileg azzal a cél­lal indították, hogy segítsé­get nyújtson a szívbetegségek megelőzéséhez — elsősorban táplálkozási és életviteli kér­désekben. — Sorolja fel. legyen szí­ves, milyen gyógyszereket szed . . . Az érdeklődők zöme azon­ban konkrét panaszokkal for­dul a telefondoktorhoz. Egy- részük sajnálja az időt, a fá­radtságot, amely egy orvosi vizsgálattal jár, ezért hívja fel a megadott számot, más részük viszont azért veszi fel a kagylót, mert a sze­mélytelen hangnak szabadon kitárulkozhat, nem kell szé­gyenkeznie. — Az előírt diétát betart­ja? ... A szív- és érrendszeri meg­betegedésben szenvedőkön kí­vül kértek már tanácsot a súlycsökkenés megállításához, az impotencia gyógyításá­hoz, de a legmegdöbbentőbb egy öngyilkossági szándékkal jelentkező telefonáló volt. Tárcsázták már Pestről is a számot és hiába szakadt meg kétszer is a vonal, a hívó fél kitartóan újra jelentkezett. — Javaslom, fogyasszon ét­kezési búzakorpát. . . A nagy érdeklődés mutat­ja, hogy szükség lenne Nyír­egyházán egy állandó tele­fondoktorra, de még in­kább egv lelki segély- szolgálatra. Sokan küszköd­nek ugyanis idegi jellegű problémákkal, akiknek fél gyógyulást jelent, ha alapo­san kipanaszkodhatják ma­gukat. A körzeti orvosi, szak­orvosi rendelőkben nincs le­hetőség a kiadós beszélge­tésre, mert az ajtóban már többen is toporognak annak a helyén, aki a doktor elé ke­rült. — ... és jó lenne, ha meg­szerezné a Medicina kiadó Diétáskönyvét. Viszonthallás­ra! Nem telefonon keresztüli gyógyításra van szükség, csak arra, hogy valaki — egy szakképzett személy — tü­relmesen meghallgassa em­bertársai panaszát, s ha tud, segítsen. Mint ahogy ... de a nevet inkább hagyjuk, ma­radjon inkognitóban a Vá­rosmajor utcai „telefondok­tor”, akinek működéséről nemcsak a városban, hanem a megyében is egyre többen szereznek tudomást. B. A. R»fl»kterféayb«n Mindennapi közérzetünk T apasztalatból tudom, hogy az illetékesek általában nem veszik jó néven, ha a velük kap­csolatba kerülő emberek .(ügyfelek, vásárlók és így tovább) a sajtó közreműkö­dését kérik panaszaik or­voslásához. A dolgok rend­je valóban az lenne, hogy minden elintéződjék a ma­ga egyenes útján. De amíg ez az út olykor kanyargós­nak, rögösnek bizonyul, vagy éppen zsákutcába ve­zet, addig nincs mit csodál­kozni az emberek bizalmat­lanságán. Novemberi számában a televízió Új Reflektor Ma­gazinja (felelős szerkesztő- műsorvezető Ilkei Csaba) több csüggesztő példát is felsorakoztatott. Itt van mindjárt a hatvani eset. Szinte máról holnapra bu­tikokat húztak fel egy ház­sor előtt. Azóta a víz — nem lévén más útja — a családi házakat áztatja, amelyeket egyébként a bu­tiksor elvágott a kiépített úttól is. A lakók persze pa­naszt tettek, de hiába. A fe­lülvizsgálat során az illeté­kesek semmi szabálytalan­ságot nem fedeztek fel. Vé­gül a megyei NEB mégis­csak megállapította, hogy a lakóknak igazuk van. Eső után köpönyeg — a tanácsi osztályvezető fegyelmit ka­pott ugyan, de a butiksor maradt. Egy másik példa: a búto­roké, amelyekkel — mint az egyik kereskedő mondta a riportban — szinte az első perctől fogva, azaz évtize­dek óta baj van. A boltban ugye rendszerint a minta­darabot tekinti meg a vevő, aki ilyenformán zsákba­macskát vesz — egyébként akkor is, ha nem minta után vásárol, mert nem tudhatja, hogy a hazaszállí­tás után milyen állapotban találja a drága pénzen, hosszas utánjárással meg­szerzett rekamiét, konyha­bútort; S ha reklamál, eset­leg még azt is megkaphatja „pont ide tudott jönni?!”. Szerencsés esetben — pél­dául a tévé kamerája előtt — a törött bútort árusító bolt vezetője kijelenti, az üzlet „van olyan nagyvona­lú, hogy lerendezi a rekla­mációt” ... Tehetetlensé­gem, kiszolgáltatottságom mindkét esetben nagyjából egyforma. Pedig nem is tégla volt a tét — mert akkor nyiladoz­na csak a bicska a zsebem­ben! Ugyanis vagy egyálta­lán nem kapok, vagy ka­pok, de a felét eladják más­nak, vagy megvehetem a másik felét is — ha hajlan­dó vagyok dupla árat fizet­ni érte a fuvarosnak (plusz a szállítási költség). Elismerésre méltó az a ki­tartás, amellyel a Reflektor a visszásságokat, a kisem­berek gondjait pásztázza. Különösen fontos ez most, amikor az ő megértésükre, áldozatvállalásukra számí­tunk, arra, hogy azonosul­janak a közös célokkal. Lét­kérdés tehát, milyen a köz­érzetük — a közérzetünk. (gönczi) Ne jusson illetéktelen kezébe Hol és hogyan tárolandó a vadászfegyver, a .töltény? Mivel az utóbbi időben több igen súlyos bűncselek­mény eszköze volt illetékte­len kezékbe került vadász- fegyver. ezért úgy gondol­juk: a fegyver és a lőszer itárolásáról nem árt szólni. Annál is inkább, mert Sza- bolcs-Szaitmár megyében kö­zel kétezren rendelkeznek vadászpuskával, sőt, egy va­dásznak több fegyvere is le­het. A Magyar Vadászok Or­szágos Szövetsége Szalbolcs­600 főállomás és 400 Ikerállomás Űj telefonközpont Naményban Távhívásra is alkalmas konténer távbeszélőközpontot helyeztek üzembe pénteken Vásárosnaményban. A köz­pont 600 főállomás és 400 ikerállomás befogadására al­kalmas. Az előfizetők azon­ban most még nem csatla­kozhatnak az országos távhí­vó hálózathoz, mert arra csak az új mátészalkai crossbar rendszerű távbeszélőközpont üzembe helyezése után lesz lehetőség. Vásárosnamény, Gergelyi- ugornya, Vitka és Jánd elő­fizetői egységes helyi háló­zatba kapcsolódnak. A három helységben a helyi beszélge­tések kapcsolása gépi úton fog történni. A központ át­adásával magasabb színvo­nalú szolgáltatás feltételei te­remtődnek meg a városban. A távbeszélőközpont és az egységes hálózat telepítése 37 millió forintba került, amely­ből a Vásárosnaményi Váro­si Tanács 16 millió forintot biztosított, a többit a Debre­ceni Postaigazgatóság fedez­te. A tegnapi átadással több hónapos próbaüzemeltetésre kerül sor. Ezt követően szü­letik döntés a végleges át­adás időpontjáról, majd meg­kezdődhet az új távbeszélő­állomások felszerelése. Az új központ üzembe helyezésével egyidőben kicserélik az utcai nyilvános állomásokat is. Szükségessé vált a három helység előfizetőinek kapcso­lási számát megváltoztatni. A Debreceni Postaigazgatóság számváltozási jegyzéket adott ki a központ előfizetői részé­re. Az új számokról az ér­deklődők a tudakozóból kap­nak tájékoztatást. Agresszív sofőrök télen Nem látni az út szélét A tél közeledtével nem árt egy­két dologra felhívni a gépjármű­vezetők figyelmét, még akkor sem, ha sokan talán lényegte­lennek tartják. Érdemes felidéz­ni: 1986 novemberében és decemberében száztizenkét bal­eset történt közútjainkon. Eb­ből 17 halálos, 63 súlyos, 32 köny- nyü sérüléssel járt. 1987. január­jában 17. februárban 46, már­ciusban 39 baleset történt. Eb­ben az időben is értelmetlenül halt meg 7 ember, 48-as súlyo­san- es 47-en könnyen sérültek .meg. Télen a legnehezebb a gépko­csivezetés. (Nem véletlen, hogy sokan leállítják járművüket a hideg idő beköszöntével.) Gyak­ran keletkezik köd, ami megne­hezíti a látást. A köd sűrűségé­től függően csökkentsük a se­bességünket, kapcsoljuk be a tompított fényszórót. Sokkal nagyobb követési távolságot hagyjunk, és sebességünket (ne hirtelen) a biztonságérzetünkhöz szükséges mértékben csökkent­sük. Ilyenkor „még az út szélét sem látjuk”, szokták mondani — és a sok árokba borult autó mutatja, hogy valóban nem látták. A téli vezetés egyik feltétele, hogy nehezebb körülmények miatt, a nyárinál több tartalék­kal rendelkezzünk. Tehát. ha járművünkbe ülünk, legyünk kipihentek, s véletlenül -se fo­gyasszunk — a hideg „ellensú­lyozására” — alkoholt. Az alko­hol a biztonságos közlekedés legnagyobb ellensége. Minden 4—5. balesetnél az alkohol játssza a fő szerepet. Megyénkben az említett hónapokban 41 baleset­nél szerepelt az alkohol. Kutatók megállapították: ha valaki kö­zepes alkoholos befolyásoltság állapotában van. annak való­színűsége, hogy balesetet okoz, a normál állapothoz képest 35- szörösére nő. Az ,,indulatvezérelt'' ember közúti agresszivitását a közle­kedés téli körülményei csak fo­kozzák. A téli csúszós utak, a korai sötétedés, a gyakori köd, a bepárásodó ablak, a zárak be­fagyása, a kipörgő kerekek, a hóakadály — rendre „felidege­sítik" az agresszív embert. De ugyanígy fokozzák az indulatait azok az autósok, akik a fent em­lített jelenségek ellen küzdve lassan haladnak. Tragédiához vezethet viszont az a jelenség is, amikor valaki felismeri a másik agresszivitá­sát és ott, azonnal meg akarja „leckéztetni". Tehát a másik ag­resszivitását felismeri, de a sa­játjáról nem tud. Fülöp János rendőr alezredes, a megyei közlekedésbiztonsági tanács titkára Szatmár megyei Intézőbi­zottságánál megtudtuk, hogy a vizsgán a vadászjielöltok a fegyver és a lőszer szabályos tárolásának ismeretéről is számot adnak. Vadászfegyvert csak állan­dóan Lakott helyen (házban) szahad tárolni. (Tehát példá­ul víkendházban nem!) A sö­rétes vadászpuskát csak szét­szedett állapotban és tokban szabad tartani. A golyós fegyverből pedig a zárdu­gattyút ki kell szedni, és az a töltényirekeszben zárandó el. A fegyvert is tokba kell tenni.) A fegyvert és a töltényt is külön, méghozzá nem szab­ványzárral zárható helyen kell tartani. A nem szab­ványzár alatt azt értjük, hogy a puskát olyan szek­rényben nem szabad tárolni, amelyikhez mondjuk egy Ikattes kulcs kell, mert ahhoz bárki könnyen hozzájuthat. Ha a fegyvert egy szekrény­ben tartják, akkor annak kétrészesnek kell lennie, s mindkét rész külön lakattal, vagy cilinderzárral legyen zárható. Az egyik részben a puskát, a másikban a töltény helyezendő el. Sörétes fegyver esetében 600 darab lőszer tárolható, a golyós puskához pedig 100 darab. (Hivatásos vadász a kispuskájához otthon maxi­mum 200 lőszert tárolhat.) A szekrény kulcsa mindig a fegyver tulajdonosánál le­gyen. Az említettek megtartását a rendőrség ellenőrzi. Aki «az előírások bármelyikét meg­sérti, az ellen szabálysértési eljárást kezdeményeznek. Ha a mulasztás olyan fokú, ak­kor a vadász fegyvertartási engedélyét és a fegyverét is bevonhatják. (cseléinyi)

Next

/
Thumbnails
Contents