Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-12 / 240. szám

198-7. október 12. Kelet-Magyarország 3 Az olvasó kérdésére Seres Ernő főmunkatárs válaszol Igény a szebb és kulturál­tabb környezetre olyan em­beri vágy, amelyet csak tisz­telni és támogatni lehet. Sok kérdés és észrevétel érkezett ebben a témakörben. Sári Istvánná kérdezte: „Mikor lesz tereprendezés Nyíregyházán a Kossuth utca elején, ott ahol a magasházak az OFOTÉRT-üz- let és tapétabolt van? Hat éve lakunk már itt, akkor fejeződött be az építkezés és a környék azóta is sivatag. Társadalmi mun­kát is vállalnánk, de tele van a föld kődarabokkal, vassal. Ezek­nek a kiszedéséhez gép is kelle­ne.” A kérdést, illetve a kérést a városi tanács műszaki osz­tályára Angyal Lászlóhoz to­vábbítottam. íme a válasz: Annak idején, amikor a la­kások épültek, a tereprende­zésre külön megállapodás történt az OTP-vel. Valóban sürgős a munka elvégzése, és az ehhez felajánlott társadal­mi munka meggyorsítaná a rendezést. A városi tanács tá­mogatja a kezdeményezőket és ha a kövek, vasak kieme­léséhez gépre van szükség, megadja. A részletesebb fel­világosításokért Barna Mik­lóst kell megkeresni a terv­osztályon. Ez lehet az elfo­gadható válasz Fábián Já­nosnak is, aki az iránt ér­deklődött, hogy lesz-e terep- rendezés Nyíregyházán a Do­hány utcai OTP-lakás körül. Amennyiben ehhez a lakók segítségét kérnék, szívesen vállalnának részt a munká­ból. Nem is kérdés, de kérdéscso­kor az, ami a város üzlethálóza­taira, illetve üzletek funkciójára vonatkozott. Egyik kedves olva­sónk kifogásolta, hogy nincs pa­pír- és írószerbolt az Október 31-e tér környékén. Tóth István Pál levelében viszont azt kérdez­te, miért csak italbolt lesz a Csaló köz sarkán? Nincs élelmi­szerüzlet a környéken, pedig nagy szükség lenne rá, hiszen a Korányi Frigyes utca végén ren­geteg új ház épül. A Nyíregy­háza, Toldi utca és Arany János utca sarkán lakók levélben azt panaszolták, hogy épült oda egy elárusító bódé, de bár ne épült volna. Sört, bort isznak ott, ran­dalíroznak egyesek és nincs nyu­galom. Hogy lehetne megszüntet­ni az elárusitóhelyet? Az- illetékesek válasza le­het, hogy nem mindenkit elé­gít ki, de — mert reális ér­veket tartalmaz — el kell fo­gadni. Az Október 31-e tér környékén bővül majd az üz­lethálózat, hiszen a piros ház­zal szemben, az út túloldalán épülő házak földszintjén üz­letsor lesz. Ezeket a különbö­ző kereskedelmi szervek igénylik és kapják. Lehetsé­ges, hogy ott papír- és író­szerbolt is nyit. Arról, hogy a Csaló köz sarkán italbolt lesz, a tanácsnál nem tud­nak. Ilyen című engedélyt nem adtak ki. Ami az élel­miszerboltokat illeti: a Korá­nyi Frigyes úton és környé­kén lévő építkezések meg­kezdésekor azzal számoltak, hogy a lakosság ellátása a jósavárosi üzletekre hárul. Ez nem zárja ki annak a le­hetőségét, hogy az új lakóte­lepi részekben ne legyen majd élelmiszerbolt. Erre van terület és van ilyen irányú terv. A Toldi utcai lakók problémája nem újkeletű. Igaz, hogy a város különböző részein felállított pavilonok nem mindig a meghatározott funkció szerint működnek, de erről nem az engedélyező szerv tehet. Szigorúbb ellen­őrzésre és fegyelmezettebb vállalati magatartásra van szükség. Ide kívánkozik, hogy ha egy zöldséges pavilonban sört is árulnak, az nem olyan nagy baj, inkább az a prob­léma, ha a vevő a sört a helyszínen fogyasztja el. Gazdálkodjunk jobban az idő­vel és nemcsak a magunkéval, de másokéval is. Ez a lényege annak a telefonbeszélgetésnek, amit H. J-vei folytattam. Kedves olvasónk azt mondta el, hogy ka­pott egy csomagot, később egy ajánlott levelet és nemsokára rá egy pénzes utalványt. Mert a kézbesítő érkezésekor nem tar­tózkodott lakásában, a küldemé­nyekért be kellett menni a pos­tahivatalba. Nem egybe, három­ba. A csomagért a Stadion úti, az utalványért az Ungvár sétányi, az ajánlott levélért a főpostára hívták. Miért? A postahivatal vezetőjének válasza a postai rendtartást illetően érthető is meg nem is. (Kívülállónak.) Tény, az Ószőlő utca két kézbesítő kö­zött megosztott terület, ebből is adódhatott a bonyodalom, másrészt a postaigazgatóság által meghatározott rendszer pontosan előírja a kézbesíté­si szabályokat. Ezt az ügyfe­lek érdekében igyekeznek a lehető legjobban megtartani. Az árakról. Levélben és tele­fonon is sokan kérték a véle­ményemet az árakkal kapcsolat­ban és főként a zöldségárakat kifogásolták. Mit mondhatnék? A zöld­ség szabadáras kategória, en­nek ellenére jó magam is so- kallom. hogy a burgonya ki­logrammjáért 14—16 forintot kérnek. Ebben az árban most nemcsak a magánkereskedők (és általában a kereskedők) mahinációja van, de inkább az időjárás. Az aszály leg- - jobban a burgonyát károsí­totta. Ezért nemcsak az ár magas, a zavartalan ellátás is veszélyeztetett. írtunk ró­la, hogy burgonyaimportra szorulunk. Ezt nehéz megér­teni Szabolcsban, de a tényt el kell fogadnunk. Végül egy személyes kérdésre, szignózott, ~ más szóval névtelen levélre válaszolok: „Milyen ala­pon kap valaki fizetést csak azért, mert megírja a vélemé­nyét?” Olyan alapon és jogon, hogy megírja a véleményét. Illetve egy kicsivel többet tesz. Szolgáltat. Híreket, in­formációkat továbbít, esemé­nyeket tudósít, riportokat kö­zöl. Van rá igény, hiszen elő­fizetnek rá, sőt aki a vá­lasztott újságját, folyóiratát megrendeli, az olvassa is a cikkeket. Természetesen az írás is egy szakma valahol, nem elég csak az íráskészség, a mesterséget is meg kell ta­nulni. Ha fizetnek az ember­nek, az nem azért van, mert csak leírja a véleményét. Tudja, hogy mit ír és hogyan kell írni. N emcsak cégtáblát cse­réltek, tevékenységet is váltottak nem­régen Tiszavasváriban, amikor a VOSZK varróüze­mét átvette a Csemege Édes­ipari Vállalat. A lányokat, asszonyokat átképezték, jobb körülmények között többen dolgozhatnak. Ko­rábban ugyanilyen „meg­lepő” hír volt, hogy a zá­honyi bőrdíszmű üzemet a Szabolcs Cipőgyár vette át. Vásárosnaményban az író- gépgyártást hagyták abba, az átképzett dolgozóknak a Medicor Röntgengyár ad munkát. Mondhatjuk, hogy az em­lített cégek az első fecskék voltak, ahol gazdaságunk felgyorsult tempójánál a kevésbé hatékony munkát váltották fel jobban kecseg­Gazdaváltás tetővel. A példák arra is utalnak, hogy megcsonto­sodott előítéletekkel kell leszámolnunk, amikor • a gazdaság élénkítésére ho­zott intézkedések kellemes és kellemetlen oldalát vesz- szük számba. S mindez leg­inkább az adott üzemben dolgozó embert érinti, aki­nek rá kell jönnie, hogy nincs „nyugdíjas” állás, az eddig megszerzett szakér­telem, gyakorlat helyet más kell, mert azt fizetik meg, azt igényli a piac. Nem lehet tapsolni azok­ban az esetekben, amelyek­nél az utolsó pillanatban derül ki, hogy rossz gazdá­ja volt a vidéki gyárnak a nagyvállalati központ. (Per­sze ezekben az esetekben maga a nagyvállalat is gyengének bizonyult.) Külö­nösen rossz szájíze kere­kedik a munkásoknak, ha kiderül, hogy korábban ta­kargatott hibák következ­ményeinek szenvedő ré­szesei. Azonban példák van­nak arra, hogy az adott kollektívát meg lehet nyer­ni, velük új, immár biztos eredményeket lehet elérni. Hozhatjuk a fehérgyarmati evőeszközgyár esetét, mert az önállóságot kapott FE­TEFÉM Kisszövetkezet egy­re inkább bizonyít. Nem véletlen, hogy a jó példát Fehérgyarmatról hozzuk. Néhány száz mé­terre az említett* szövetke­zettől a Metripond Mérleg- gyár került hasonló hely­zetbe a vállalati központ gyenge gazdálkodása mi­att. A megye vezetőinek el­tökélt szándéka, hogy ez a gyár megtartsa munkás­gárdáját, találjon olyan termelési profilt — s gaz­dát — amely az eddigiektől eredményesebb termelést tesz lehetővé. A z ottani kollektíván is múlik, mennyire tud­ja bizonyítani élet- képességét, mennyire gyor­san tud váltani az új hely­zetben. Lányi Botond Ongropat = ablak a világra A barnát többen szeretik Gombamód szaporodnak a lakóházak városainkban, falviunkban. A többemeletes háztömbök mellett tetőteres, szinteltolásos otthonok sora­koznak. Ám laki magánerő­ből építkezik, az állami tá­mogatás ellenére tapasztal­ja: a telekhez jutás, az en­gedélyek, az építőtanyagok beszerzése ma sem könnyű. A választékot gyakran szű­kösnek, szegényesnek ítél­jük. Érzik ezt aZ építő,és épí- tőanyiagipar szakemberei is, ezért tesznek új és új kísér­teteket az igények mind szé­lesebb körű kielégítésére. Számtalan gond mutatko­zott a korszerű, a hőtechni- toai előírásoknak megfelelő nyílászáró szerkezetek pia­cán is. Fában szegények lé­vőn korábban acéllal és alu­míniummal kísérleteztünk, ám ezek térhódítássá mérsé­kelt volt. Más után kellett néznii. Az építőipar nemes, ősi anyagát, a fát kiszorítani nem tudja, de bizonyos ese­tekben jól helyettesíti a PVC. 1975-től gyártsanak ha­zánkban tartós, ütés-' ^s ko­pásálló mű anyágáj fókát,1 -áto- a ;méj|ht)\i:efee­dett igá^^kn'ék-'^' ’.Já1(jftmöm ' haaai nagyvállalat rrerfícfcu- ‘ dott eleget-termi. A—Borsod i - Vegyi Kombinát kezdemé­nyezésére újabb üzemek kapcsolódtak be a termelés­be — ;a nyíregyházi ÉPSZER Vállalatnál 1985 júniusában kezdték az NSZK-beli Köm- merlíng cég licence alapján gyártani és értékesíteni az Ongropat PVC-ajtókat és ab­lakokat. Ez év január l-jétő:I az asztalos, a lakatos -és iá -mű-' anyia-gablak -üzem leányvál­lalatként működik az anya­intézmény mellett. A nyílás­zárókat előállító részlegben- huszonkét dolgozó darabolja és szereli össze a BVK-tól érkező, -bsatméteres profilo­kat.'.'Hegesztett sarokikapcso- latokkal, acélmerevítő beté- ték'kel , készülnek a .kiváló hő- és^h'angsaigetelést adó ajtók; -ablakok, mely-ék utó­lagos felületkezelést — má­zolást — nem igényelnek. Idén 40 millió forintos ter­melési értékkel számolnak, s -ennek igyekeznek is eleget tenni. Fehér, barna, s e két szín £ zek után már nyugodtan ha­lok meg — mondta Stohanek a lépcsőházban, miköz­ben a muskátli átte­lelő helyét készítette elő. — Elmennék mellette, de látom, dagadt a feje, a sze­me. — Mi történt — kérdezem — elesett? — Rosszabb —* só­hajtja — ufót láttam. — Ufót? — Azt. Repülő csé­szealjat. — Értem. Erre mondta, hogy ezek után nyugodtan hal meg. De mitől dagadt a feje? Stohanek begerjed. Ritkán ilyen. De ha lyen, akkor hebrencs és dadog. Alig bírom kihámozni a lényeget. Mindenekelőtt közli velem a miniszterel­nök fizetését: — Harmincnégy rongy. — Tudom. Néztem a tévét, viszont nem értem miért ment át argóba. Méghogy rongy? — A csehóban ta­nultam. Ott hallot­tam, mielőtt leittam magam. Pia hatért, kilóban. Na, nem! Ettől már letettem magam . a grádicsra. Lehúztam magam mellé Stoha- neket, barátságosan vállon veregettem, és kértem, nyugodjon meg. — Szóval a minisz­terelnök fizetése. De mi köze ennek a cse­llóhoz, az ufóhoz, és főként miért dagadt a feje? — Figyeljen rám, szomszéd. Mit mon­dott a maga felesége, amikor meghallotta a miniszterek fizeté­sét? —- Mit mondott, mit mondott... meg­kérdezte, és Te meny­nyit is keresel, szí­vem? Erre azt mond­tam, én nem vagyok miniszter. Mire ő le­kicsinylőén, hát ez a baj! — Na látja! Dettó nálunk is. Azzal a kü­lönbséggel, hogy a miniszterelnöki fi­zetéshez a kommen­tárban a nejem orde­náré jelzőket kevert: Te mafla, te mulya, legalább szóvivő len­nél! Hát ezért men­tem le a kocsmába. Leittam magam a sárga földig. Amikor hazamentem, egy csé­szealj repült felém. Mókára vettem a szi­tut, megjegyeztem, nicsak, egy ufó. És éppen a mi kony­hánkban. De ekkor már jött a csésze is, kiskanállal, és filte­res teával. Csak a te­át sajnáltam. Mond­tam: anyukám most veszed fel ezt a pa­zarló tempót, amikor felment a tea ára? Hát így történt. — Jó, jó, de miért mondta azt, hogy most már nyugodtan hal meg? — Na hallja. Van egy ismerősöm, egy kofa. Annak hetente megvan a harminc­négy rongya. Hány szór gondoltam már rá, ha ennek a kofá­nak ennyi a jövedel­me, akkor mennyi le­het egy miniszternek Féltem attól, hogy mert helyenként olyan nagy a fizu. ab­ba megyünk tönkre Most már megnyu­godtam. £ * n is. Mondtam Stohaneknek borogassa a sze­mét kamillával, esne járjon a kocsmába és ne nézze mindig e tévét. Legjobb kikap­csolódás néha a ké­szülék kikapcsolása Viszont be lettem olt­va. Már nem is érde­kel, mennyit keres c miniszterelnök, de azt szeretném tudni, hogy mennyit keres a fő­nök? Seres Ernő Készül az Ongropat. kombinációjával készülnek a tetszetős, minden igényt kielégítő, hazai viszony-lat­ban ma a legkorszerűbbnek mondható ablakok. A barnát többen keresik, ám a szűkös devizakeretek miatt akadá­lyokba ütközik a színező­anyag -behozatala. A fehér termékek -előállítása keve­sebb -gondot Okoz, s ia lakó­házak -változatosabb, hangu­latosabb felütetszínezését -is elősegíti. — Alig győzünk eleget tenni a lakossági és közüle­ti megrendeléseknek — mondja Erdei Tibor, iá le­ányvállalat főmérnöke. — Jelenleg 5—6 millió forint értékű félkész termékünk hever raktáron üveghiány miatt. A hazai síküveggyár­tás gondjait mi is megszen­vedjük. Úgy vagyunk, mint az egyszeri kőműves: ha van vödör, nincs malter és for­dítva. Pedig szeretnénk lét­rehozni egy üvegszervizt. A típusméretekből akarunk raktározni, hogy szükség ese­tén akár egy napon belül pó­toljuk a betört ablakszemet. Igen erős mechanikai hatás­nak kell érnie a felhasznált üveget, hogy eltörjön, ám ha mégis előfordul, az ÉPSZER vállalja majd a cserét. Az Ongropat-termékek be­építése egyszerű, ám óriási figyelmet, precizitást kíván. Utólag kell behelyezni az épületbe, s az ideiglenes rög­zítés után ki kell próbálni, megfelelően működik-e a szerkezet. Csak ezután sza­bad véglegesen beépíteni, mert az esetleges hibák ké­sőbbi korrigálása szinte le­hetetlen. Egy átlagos méretű csalá­di ház építőjének ma 10—15 ezer forint többletkiadást je­lent a PVC-ajtók. ablakok alkalmazása. Ám a befekte­tés hamarosan megtérül, ha figyelembe vesszük, hogy térfogatát nem vesztő, fes­tést nem igénylő nyílászáró szerkezetekről van szó, me­lyek nem engedik elszökni a hőt, kizárják a környezet za­jait. S ezek nem is megve­tendő szempontok. SZERKESZTŐI OOOOOOOO LEVELEK Több olyan levelet kaptunk az utóbbi időben, amelyek­ben vélt vagy valós hibákra hívták fel a figyelmet olva­sóink. Vári Imre nyugdíjas pedagógus Nyíregyházáról például többek között a kö­vetkezőket írta: „A Kelet-Magyarországnak rendszeres előfizetője va­gyok, sokszor találok benne igen érdekes, a magyar törté­nelemmel összefüggő íráso­kat, de — sajnos — többször előfordulnak bosszantó hiá­nyosságok is. Ez alkalommal két ilyenre hívom fel szíves figyelmüket. Rövid kis ismertető meg­emlékezés jelent meg Brassai Sámuelről születésének 190. évfordulója alkalmából. Sze­rintem illett volna bővebben ismertetni Erdély egyik leg­nagyobb tudósának életrajzát. Brassai Sámuel a kolozsvári házsongárdi temetőben dísz­sírhelyen alussza örök álmát, fent a bejá­rattal szemben. A Ma­gyar Tudományos Akadémia Erdély és az akkori egész Magyarország egyik legna­gyobb tudósa, a magyar tu­dományos élet nagyszerű egyénisége megérdemelt vol­na bővebb ismertetést is! A napokban fogadtuk nem­zeti büszkeséggel a „Szent Jupát” két világhíressé lett hajósát Fa Nándort és Gál Józsefet. A jugoszláviai Opa- tijába történt megérkezésü­ket a tévé egyenes adásban közvetítette, de önöktől csak egy Ötsoros, eldugott kis in­formációt érdemeltek. Miért ez a szűkmarkúság, amikor más, sokkal jelentékteleneb­bekre jut idő és hely is?” Kovács Attila mátészalkai és „Vidéki” aláírást választó olvasónk egyaránt azt tette szóvá, hogy — ellentétben azzal, amit szeptember 24-í számunkban írtunk — nem lehet 6300 kilométer mélységű, 22 centiméter át­mérőjű lyukat fúrni a Föld közepébe. Mindenekelőtt köszönjük olvasóink észrevételeit. Vá­ri Imrének azt tudjuk mon­dani, hogy — sajnos vagy szerencsére — gyakran a bő­ség zavarával küszködünk, s a terjedelem is gátat szab le­hetőségeinknek. Az évfordu­lókat például a Magyar Táv­irati Iroda évfordulónaptá­ra alapján választjuk. Októ­ber 10-én például tíz, 11-én hét, 12-én hat közül kellett választanunk, s ezek fele­harmada közel állt hozzánk, de — dönteni kellett. így tör­tént ez Brassai Sámuel ese­tében is. Máskor, ha terjedel­mi okok miatt kerülünk baj­ba, inkább a megyei ese­mények javára döntünk. így volt ez a Szent Jupát foga­dásával is. A tévé, a rádió, a központi lapok olyan nagy terjedelemben és részletesen írtak világjáró hajósaink­ról, hogy mi úgy éreztük, megelégedhetünk a puszta tény közlésével; hazaérkez­tek. Más a helyzet a Föld köze­pébe történő fúrással. Újabb ellenőrzés nélkül hitelesnek gondoltuk az MTI közlését, s az esti szerkesztés — mint „érdekes” hírt — kiadta sze­désre. Megszívlelendő tehát, hogy este nyolc tájban a lapzárta sietsége közben is ellenőrizni kell minden ada­tot. Akkor is, ha „profi” helyről érkezik. Igyekezni fo­gunk ... Marik Sándoj Daróczi Mária v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents