Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-12 / 240. szám
£ Kelet-Magyarország 1987. október 12. Mandabokortól Tokióig Férfiasságukon nem esik csorba Ezer jel japánul Él a Nyíregyháza környéki tanyavilágban, közelebbről Mandabokorban egy fiatalember. Szülei támaszaként segít a mezőgazdasági munkákban, az állatok ellátásában. Amúgy fizikus, jóllehet jelenleg nem ez a kenyérkereső foglalkozása — habár, ahogy vesszük, hiszen igen nagy hasznát veszi, hogy jártas a műszaki tudományokban. Racskó Ferenc ugyanis japán fordító, az egyetlen széles e vidéken. — Hatodikos osztályos voltam, amikor kaptam az iskolában egy jutalomkönyvet. Az volt a címe, hogy A százarcú Japán. Faltam a könyveket, természetesen ezt is elolvastam. De aztán évekig nem jutott eszembe Japán. A nyelvek iránt sem éreztem különösebb vonzalmat. A nyiregyházi Krúdy Gimnáziumba jártam matematika tagozatra. Az iskolában angolt és oroszt tanultunk. Mind a kettőből ötös voltam, de igazából a németen keresztül szerettem meg a nyelveket. A németet szinte véletlenül, egy személyes ismeretségnek köszönhetően tanultam meg, ebből is érettségiztem. Fizikusként szerzett diplomát Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Az egyetemi évek alatt ébredt fel benne az érdeklődés a japán nyelv iránt, de komolyan csak akkor látott neki a tanulásnak, miután elvégezte az egyetemet, és elhelyezkedett egy vállalatnál. Tehát miközben már dolgozott, vendéghallgatóként visszajárt az egyetemre, ahol három éven át tanulta a japánt tanárától, Yamaji 'Ma- sauori lektortól. Annak idején tizenketten gyürkőztek neki a feladatnak, de csak Racskó Ferenc végezte el eredményesen a hároméves kurzust (illetve évismétléssel később még egy angol szakos tanárhallgató). Nem csoda, hiszen rendkívüli nehézséget jelent az írásjelek elsajátítása — a legnagyobb japán szótárak 49 ezer(!) Racskó Ferenc, a fordító. írásjelet tartanak számon. • Ennyit persze maguk a japánok sem tudnak fejben tartani. — Szinte minden japán családban ott van a szótár, úgy, mint nálunk valamikor a Kalendárium vagy a Biblia — folytatja beszélgető- partnerem. — Japánban gyakorlatilag mindenki leérettségizik, egyharmaduk pedig egyetemet vagy főiskolát is végez, nos, ők körülbelül 4— 5 ezer írásjelet ismernek, de az általános iskola hat osztálya alatt is megtanulnak a gyerekek vagy 900 írásjelet. Én az egyetemi évek alatt körülbelül ezer jelet sajátítottam el, de azóta is folyamatosan tanulok. Megnehezíti a dolgot, hogy japán—magyar szótár nincs, tehát az angol vagy a német, ritkábban az orosz nyelvet is segítségül kell hívnia munkájához (jellemző, hogy az. első japán—magyar nyelvkönyv sem itthon jelent meg, hanem a közelmúltban Japánban, egy társalgási zsebkönyv). — Másfél éve csak ebből élek, szakszótárak segítségével japánból fordítok magyarra műszaki cikkeket, az utóbbi időben a legtöbbet orvosi, gyógyszerkutatási eredSzócikk egy japán—angol szótárból. ményekkel foglalkozó tanulmányokat, találmányi leírásokat. Az első munkám egy műanyagkémiai tanulmány volt, nagyon megkínlódtam vele — igaz, akkor még naponta csak fél — egy oldalt tudtam lefordítani, ma már akár tízet-tizenötöt is. Itt, Mandabokorban lakom, mert ehhez a munkához kell a csönd, a nyugalom, a fizikai munka pedig nagyon jó ki- kapcsolódás, és a szüleimnek is segítségükre lehetek vele. Arra a kérdésre, hogy vajon megfizetik-e nem mindennapi munkáját — hiszen itthon lámpással kell keresni a japán fordítót —, így válaszol: — Jobban, mintha állásban lennék valahol, de kevésbé, mintha például magánórákat adnék... Ez idáig kétszer járt Japánban. Első ízben tavaly, a fordításokért kapott pénzből utazott el egy hónapra a felkelő nap országába, ahol nagyon sok ismerősre, barátra tett szert, és végre alkalma volt beszélgetni az elsajátított nyelven. Meghívására az ősszel ellátogatott hozzá egyik barátja, aki most tavasszal vendégül látta őt Japánban. Novemberben pedig — azaz a jövő hónapban — ismét messziről érkező vendége lesz Mandabokornak — de ez már magánügy . . . Gönczi Mária Egy élelmes kisiparos — nyugati mintára — állítólag már olyan jelvényeket készít, amelyeket azok a férfiak viselhetnek majd, akik művi meddőségen estek át. Ezzel fennen hirdethetnék veszélytelenségüket a gyengébb nemre ... Az ellenőrizhetetlen pletyka jól példázza azt a felajzott érdeklődést, amely a módosított egészségügyi törvény művi meddővé tételéről szóló rendelkezését kíséri. Szeptember elseje óta — az érdekeltek írásbeli kérelmére — családtervezési, illetőleg egészségügyi, genetikai indokkal nőkön és férfiakon egyaránt végezhetnek ilyen műtéteket. Családtervezési célból akkor, ha a kérelmező betöltötte 40. életévét, vagy elmúlt 35 éves, és három, illetve legalább 30 éves és négy, vér szerinti élő gyermeke van. — Mi a műtéti eljárás lényege? kérdeztük dr. Magasi Péter professzortól. — Az ondóvezeték elmetszése és egy darabkájának kiemelése, nem pedig az elkötés, ahogy ezt sokan tévesen tudják. így százszázalékosan megakadályozható a megtermékenyítés. A beavatkozás helyi érzéstelenítéssel történik, nem fájdalmas, és a műtéti heg 10—12 nap alatt tökéletesen begyógyul. — Vannak-e utóhatásai a műtétnek? Vagyis a beavatkozás mennyire befolyásolja az orgazmusképességet, a férfiasságot? — Potenciazavar nem jelentkezik. A páciens továbbra is teljes értékű férfi marad, de nemzőképesség nélkül. — És ha valaki — mondjuk — a műtétet követő két év múlva mégis gyereket szeretne? — A törvény háromhónapos gondolkodási időt ír elő, hogy a házastársak jól megfontolhassák döntésüket. Egyébként az orvostudomány mai állása szerint a nemzőképesség — ha nem is százszázalékos eredménnyel — visszaállítható. Akik családtervezési célból kérik a művi meddővé tételt, és az előírt feltételeknek megfelelnek, azoknak írásbeli kérvényt kér benyújtani vagy az Országos Urológiai Intézet és az Orvostovábbképző Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatójához, vagy a debreceni, a pécsi, a pesti, ill. ^a szegedi orvostudományi egyetem urológiai klinikájának igazgatójához. Az Egészségügyi Minisztérium a későbbiekben további intézményeket is kijelöl a műtétek végzésére. (A Vasárnapi Hírekből) OROSZLÁNOK A KOSSUTH TÉREN. A nem mindennapi látványosság pár napja történt Nyíregyháza főterén. Egy autóban két oroszlánkölyök volt látható — a járókelők nagy csodálkozására. Mint kiderült, a korábban már lapunkban bemutatott Szemők János vásárolta a Debreceni Állatkerttől a 8 hónapos oroszlánokat vadasparkja számára. Kinga és Jespa azóta már megbarátkoztak füzesbokori otthonukkal és új gazdájukkal. (Magyar László felvétele) Az úttörőmúzeum Min M|a a nap 24 órálábél? „Féloldalasait” élünk... Hogyan élünk manapság? Nehezen — mondhatják sokan. Ám, ha azt vizsgáljuk, hogy mire futja a nap 24 órájából, látnunk kell: nemigen tudunk az idővel gazdálkodni, kapkodunk, „féloldalasán** élünk. Legalábbis a Központi Statisztikai Hivatal tavaly végzett felméréseinek tapasztalatai is ezt bizonyítják. Az elmúlt tíz esztendőben nemhogy csökkent volna a munkával töltött idő, sokkal inkább növekedett. Igaz, szerkezetében módosult, mégpedig úgy, hogy csökkent a főmunkaidő, ám megháromszorozódott a külön munka. Csökkent az aktív keresők száma, ugyanakkor általánossá és elfogadottá vált a szabadszombat. Azt gondolhatnánk, a felszabaduló időt a szervezet regenerálására, a tágan vett családi egyiüttlétekre fordították az emberek. Hát nem. Ilyen-olyan- amolyan pluszmunkákat vállaltak. Sőt, még a korábbi pihenőidőből is lecsíptek valamennyit. Iránymutató statisztika Kétségtelen, a népgazdaság nehezebb helyzete mindenkor kihat a családok körülményeire. Vagyis, tavaly sokkal több pénz kellett a megélhetéshez, mint teszem azt tíz esztendővel korábban. Ezek után adódik a kérdés: mire marad még Idő? Pontosabban : a maradék időt mire fordítják az emberek? Itt kell utalnunk olyan meghatározó tényezőkre, mint a családi állapot, hiszen természetes, hogy más időbeosztással él a több-kevesebb gyereket nevelő családos, mint az egyedülálló. Vagy említhető az életkor, az, hogy a szóban forgó személy férfi-e vagy nő, melyik társadalmi csoportba tartozik, milyen településen él? Például a vidéken, elsősorban a falun élő rengeteg Időt kénytelen fordítani házépítésre, lakáskarbantartásra. Aligha kell tehát hangsúlyozni: egy-egy felmérés tapasztalatai általánosságban igazak, azonban nem feltétlenül helytállóak egy adott személyre. Mégis szükség van rájuk, mert megmutathatják a végbemenő változások irányát. Mindennapi gyakorlataink gyenge pontjaira utal, hogy sok időt köt le a tartós fogyasztási, cikkek vásárlása és a különböző ügyek intézése. Általában — a felmérések tanúsága szerint — ezt a férfiak végzik. Nyilván a kielégítetlen szolgáltatási igényekkel van összefüggésben az, hogy növekedett a karbantartásra, háztartásban végzett javításokhoz felhasznált idő. Amiben megegyeznek a férfiak és a nők, az az, hogy minőkét nem kevesebbet alszik, kevesebbet pihen és több időt szán étkezésre és kávézásra. A nők ugyanannyi időt fordítanak testi higiéniára, mint tíz esztendővel ezelőtt. A férfiak viszont kevesebbet. Vajon lehet-e mindezt az életritmus felgyorsulásával magyarázni? Alvás helyett tévézés Kevesebb a vendégeskedés, a férfiak kevesebb könyvet és napilapot olvasnak és több hetilapot és folyóiratot. Ezzel szemben -a nők több könyvet és hetilapot, magazint olvasnak. Am, mindkét nem csökkentette a rádiózást. Bár kétségtelen, a gépesítettség könnyíti, gyorsítja a család körüli teendőket, mégis figyelemre méltó, hogy a főzésre 18, a takarításra 24 százalékkal kevesebb idő jut, mint egy évtizeddel korábban. Érdemes megjegyezni még: e téren is szerkezetváltozás történt. Az egészen fiatalokat nem számítva, kevesebbet járnak az emberek moziba. Csökkent a színházba, a hangversenyre járók száma. A séta, a hétvégi kirándulás a perifériára szorult. A legfiatalabbaknak ítélt 15—19 évesek diszkóban eltöltött ideje csaknem megháromszorozódott. És ez mindenképpen figyelmeztető! A gyermekek javára Kedvező kép alakult ki a gyermeknevelésről, a gyermekgondozásról. Statisztikai adatok szerint most több idő jut a legfiatalab- bakra. Igaz, a felmérés elismeri, hogy elsősorban a GYED bevezetésével magyarázható a növekedés. Csaknem kétszer annyi időt fordítanak a szülők elsősorban az anyák, a gyermekkel való tanulásra, mint tíz esztendővel korábban. Más megközelítésből viszont úgy látja a felmérés, hogy a vezető értelmiségi nők kevesebb időt juttatnak gyermekeik számára, mint más csoportok. Mindenesetre, egy részletekbe menő felmérés tisztább képet mutatna a gyermeknevelésről és a gyermekgondozásról. Visszakanyarodva eredeti témánkhoz; a munkával töltött idő erőteljes növekedése valószínűleg előbb- utóbb kimerüléshez, az egészségi állapot romlásához vezet, amely negatívan hatna a társadalomra, a gazdasági életre. A statisztika időben jelez, az időmérleg negatív tapasztalatai pedig figyelmez- tetőek; jobban kell sáfárkodnunk a nap 24 órájával. jubileuma rrm hallgassunk fi LUlLK NÉZZÜNK MEGM 1987. október 12., hétfő 1977-ben országos esemény színhelye volt a szabolcs- szatmári község, Vaja. Tíz révvel ezelőtt itt nyitották •meg az Országos Hagyományőrző Múzeumot. Október 15- én és 16-án úttörőtörténeti emlékülés lesz, melyen a meggyei úttörőtörténeti bizottság tagjai adnak számot* úttörőcsapataink hagyományőrző munkájáról, az ország különböző részéből ideérkező mozgalomtörténészeknek. A tízLátogatók az úttörőmúzeum- ban éves jubileumra befejeződött az úttörőmúzeum felújítása; a kiállítás újrarendezése. A megyei emlékeket bemutató helyiségben idézik Farkas Bertalan üzenetét, ajándékát; s az életének epizódjait megjelenítő emlékeket. A Hagyományőrző Múzeumot a nagy- közönség ismét látogathatja, az idei múzeumi hónap ajándékaként. (m. k.) KOSSUTH RÁDIÓ 4,30—7,59: Reggeli zenés műsor. — 8,20: Mit üzen a rádió? (ism.). — 9,00: A hét zeneműve. — 9,30: Gsoóri Sándor versei. — 9,40: Ki kopog? — .10,05: Nyitnikék. — 10,35: Bach: Ddúr szvit. — 11,00: Bioritmus. — .11,20: Két kőruskantáta. — 11,47: A szovjet kultúra hónapja. Vaszilij Belov karcolatai X/7. rész. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Házunk tája. — 13,00: Klasszikusok délidőben. Madrigálkórusok. — 14,10: Kölcsey Ferenc önarcképe. — 14,30: Operettdalok. — ,14,55: Édes anyanyelvűnk (ism.). — 15,00: Veszélyben. — 15,30: Nóták. — 16,05: Játékteremtő. — 17,00: Gazdasági magazin. — 17,30: Ferencsik János 41/40. rész. — 18,14: Mese. — 18,25: Könyvúj- donságok. — 18,30: Esti Magazin. — 19,15: Közvetlen kapcsolat. .. — 20,15: Könnyűzene. — 20,28: Széngáz. Hangjáték. — 21,00: Egy rádiós naplójából.— 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Ütőképes kutatóhálózat. — 22,50: Federico Garcia Lorca versel (ism.). — 23,05: Évszázadok mesterművei. — 0,15—4,20: Zenés műsor. PETŐFI RÁDIÓ 4,30: Reggeli zenés műsor. — 8,05: Verbunkosok, nóták, — 9,05—12,00: Napközben. Közben: 12,10: Miljutyin: Juanita csókja. — 12,25: Kis magyar néprajz. — 12,30: Katonadalok, néptáncok. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig ... A rádió kívánságműsora. — 17,05: Népzenei felvételek. — 17,30: ötödik sebesség. — 18.30 —19,30: Zeneközeiben. — 19,30: Sportvilág. — 20,05—23,00: Show, ami show. — 23,20: Régi magyar táncok. — 23,35: Köny- nyazene. — 0,15—4,20: Zenés műsor. BARTÓK RÁDIÓ 6,05—7,59: Muzsikáló reggel. — 8.10: Zenekari muzsika. — 9,11: Az Orosz Állami Férfikar énekel. — 9,30: Világhírű előadó- művészek. — 10,00: Operaáriák. — 10,35: Rockpódium IV/4. rész. — 11,05: Komolyzenei hangverseny. — 12,31: Francia muzsika. — 13,04: Holland—magyar nyelvű irodalmi est. — 14,00: Magyar zeneszerzők. — 14,38: Pilar Lorengar énekel. — 15,30: Zenekari muzsika. — 16,30: A hét zeneműve (ism.). — 17,00: Diákfélóra. — 17,30: Finn dzsesszmuzsika. II/l. rész. — 18,30: Érdekességek, zeneművek. . . (ism.l. — 19,05: Wagner: A nibelung gyűrűje. — 23,05: örökzöld melódia. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 6,20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúlról. (A reggeli adás szerkesztője: Veszprémi Erzsébet.) — 17,30: Hírek. — Programajánlat. — Sportösszefoglaló. — Fészekrakás ’87. (Korpás Éva). — 18,00— 18,30: Észak-tiszántúli krónika. — Lapszemle. — Műsorelőzetes. (A délutáni adás szerkesztője: Ágoston István.) NYÍREGYHÁZI városi tv Élőadás a városrendezésről. Válaszolnak: Nyíregyháza vezetői. A műsor telefonszáma az adásidőben is: 13-275. SZLOVÁK TV 16,30: Ausztrália (dofcumen- tumfilm befejező rész). — 17,00: Katonák műsora FF. — 17,50: Bizalmas levelek. — 18,20: Esti mese. — 18,40—19,10: Művelődési műsor. — 19,30: Híradó. — 20,00: Ketten (tévéjáték). — 21,35: Aktuális kérdések. — 22,00: Égszínű hegyek, avagy valószínűtlen történet (feliratos szovjet film). 2. MŰSOR 16,55: Spanyol temészetfilm- sorozat. — 17,20: Károly, a detektív. — 17,40: Verebek a tüskebozótból (tévésorozat). — 18,30: A hét eseményei magyar nyelven. — 19,00: Torna. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Híradó. — 20,00: Vychodna 1987 (folklór). — 20,30: Sportvisszhangok. — 21,30: Híradó. — 22,00 : Világhíradó. — 22,15: Kulturális magazin. SZOVJET TV 14,00: Hírek. — 14,15: Dokumentumfilm. — 15,00: Hírek. — 15,15: Az orosz beszéd. — 15,45: Spanyolország neínzeti ünnepe elé. — 16,05: Rajzfilmek. — 16,45: Világhíradó. — 17,00: Problémák, útkeresések, megoldások. — 18,30: „Hazám” fotópályázat. — 18,55: K. Scser- bakov Rahmanyinov-műveket ad elő. — 19,00: Híradó. — 19,40: Az átalakítás reflektorfényében. — 19,50: Vasza Zselez- nova (szinímű). A szünetben: Világhíradó. — 21,05: Sakk VB. — 21,20: Vörös és fekete (film 1. rész). — 22,25: Hírek. — 22,30: Sz. Lemesev énekel. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: TEX ÉS A MÉLYSÉG URA. Béke mozi de.: A JED1VISZ- SZATÉR. Du.: AZ ÉN KIS FALUM. CUTTER ÚTJA. Móricz mozi: A CÁPA. 12. hétfő 14,00: PINOHKIÓ — bérletszünet. 19,00: A PELES- KEI NÓTÁRIUS — Kölcsey- bérlet. Krúdy színpad: 12. hétfő 19,00: A KÉP. SZÜKSÉGLAKÁS. Molnár Ferenc.
