Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-10 / 239. szám

1987. október 10.

Divatos őszi szoknyák

Az új őszi divat újdonságai a nőies stílus jegyében Részű-" lő szoknyák. Az egészen fiatalok öltözékében vissza-visz- sza tér újból a mini. Már-már klasszikusnak számítanak a hosszabb, szűk vonalú szoknyák, amelyek a téli időszakban, úgy tetszik, végérvényesen bevonultak a nők ruhatárába. Sok a felsliccelt, vagy féloldalasán gombolt megoldás.

1. Kétsorosán gombolódó lapszoknya. A puha bőr, vagy műbőr öv rágombolódik a szoknyára.

2. Elöl magasan felsliccelt szoknya, a szabásvonalba helyezett, tűzött zsebbel.

3. Szintén elöl csukódó,, felsliccelt szoknya, kissé magasított derékrészén széles övtartóba fogott bőrövvel. A szabott zseb, fémszögekkel díszített.

4. Franciás vonalú, egyenes szoknya. A lépés bőségét az elöl beállított legyezőberakás adja.

5. Szorosan a testet követő, alul bővülő 6 részes szoknya. Bársonyból-is szép.

Villányi Zsuzsa

A második-harmadik életév táján a legtöbb gyermeknél megfigyelhetünk egy olyan túlérzékenységi, fokozottan ingerlékenységre valló életszakaszt, amelyben halmozottan fordulhatnak elő a felnőttekkel szembeni dacreakciók. Ezért úgynevezett dackorszakról — pontosabban: az első dackorszakról, a másodikat ugyanis a serdülőkorra teszik — beszélünk, és feltételezzük, hogy a dacos magatartás a fejlődés által megszabott, a személyiségalakulásnak szinte elkerülhetetlen velejárója. Sok szülő megnyugtatására mondhatjuk azt, hogy csupán a túlzott erősségű indulatkitörések, vagy az időszaknak túl sokáig elhúzódó volta esetében ajánlatos pszichológushoz fordulniok tanácsért. A kisgyermek a saját dacosságán általában túlnő anélkül, hogy különösebb kezelésre szorulna.

A fejlődés által a szó valódi értelmében megszabottnak mégsem a gyermek dacosságát nevezhetjük, hanem a saját énjének a felfedezését, amelyik ebben, a

2—3 év körüli időszakban megy végbe. Feltételezzük továbbá azt is, hogy az énnek a külvilággal való ösz- szeolvadásából, összemosódásából való kiemelkedése, a környezet és az én különválása egyrészt a többi emberrel, elsősorban az anyával való kapcsolatteremtésből, érintkezésből, találkozásokból, valamint a gondolkodás ugrásszerű fejlődéséből, másrészt a saját testről szerzett tapasztalatok, képzetek körének a bővüléséből származik, önmagunk azonosságának (szakkifejezéssel: identitásának) első élFölfedezi saját énjét

Ha dam a kisgyermek

ménye azzal a felfedezéssel összhangban zajlik, hogy a gyermek kezd már terveket készíteni, és a tulajdon akaratát a külvilág elvárásaival szembehelyezi, ütközteti. Az én a te-vei; a Másikkal való viszonyban, az ismétlődő összeütközésekben, azok feldolgozásában alakul. Jeleit jól ismerjük: a beszélni kezdő gyermek kijelenti: én akarom, én egyedül, én csinálom, én, én, én .. .

Miközben a gyermek az első alkalmakkor próbálja szándékosan érvényesíteni az akaratát, kovácsolja már első terveit, amelyekhez olykor makacsul, keményen ragaszkodik, múlhatatlanul konfliktusokba keveredik környezete tagjaival. Nemcsak a csökönyössége háborítja fel sokszor a .szülőket, hanem az, hogy gyakran értelmetlennek, sőt, képtelennek tűnő tervekkel állhat elő. A szülők a hétköznapok gyakorlatából szerzett fenyegetésekkel élnek, hogy meghiúsítsák gyermekükhek a számukra elfogadhatatlan vágyait; például, hogy ő nekiindul a nagyvilágba, autót vezet, vagy ha hirtelen megmakacsolja magát, és nem akarja engedni, hogy megmossák, vagy ellenáll annak, hogy ágyba küldjék, illetve nem akar levegőzni, a sétából pedig hazamenni, és folytathatnánk tovább a sort. A felnőtt több-kevesebb pedaA konyhák higiéniájáról

A konyhában bizony nem elegendő a tárlóhelyek külső és belső felületeinek mosószeres vagy mosogatószeres lemosása. Kivált nem az. ha a rosszul al- alkalmazott hazai takarékoskodás! szokásnak megfelelően a mosáshoz használt mosóiét használják fel erre a célra, mondván „ehhez még jó lesz . -V' A mosószeres víz a látható szeny- nyet ugyan leoldja, de fertőtlenítő hatása nem tökéletes. A konyhát fertőtlenítve kell takarítani. Bakteriológusok bizonyították be a konyhák „látványos” és valóságos higiéniája közti döbbenetes különbséget. Mintát vettek egy mosószerrel csillogó-vlllogóra kitörölt és egy hypóval tisztított hűtőszekrény faláról. Az első minta tele volt baktériumokkal, a második csaknem sterilnek volt mondható. Megismételték a bizonyítást a konyhapadozattal is. Ugyanarra az eredményre jutottak. (A frissen felmosott konyhapadozat mikrobiológiai vizsgálata arra fi- g/elmeztet, hogy a még oly tisztának tűnő kőről vagy műanyagról felvett élelmet csak gondos megmosás után szabad felhasználni, bekapni, mert nem lehet tudni, hogy mi tapadt rá.)

Csirák, kórokozók tanyája a mosogató vájdling vagy a beépített mosogató. Kézen keletkező bőrbántalmak sora származhat abból, hogy a mosogatót — zománc vagy fém falát —, ugyan általában kisúrolják va- -lamilyen zslreltávolítóval. látható szennyet nem hagynak rajta.

de fertőtlenítésére nem gondolnak, az nincs szokásban. Hetenként legalább egyszer sort kell (kellene) keríteni hypós vagy más fertőtlenítőszeres vízzel való kimosására.

A mosogatóval is több csírát éltet a tűzhely lapja, gyújtócsapja, gombja, a sütő ajtaja, a tűzhely zománcpalástja. Ez abból adódik, hogy a kifröccsent étel, zsiradék és a sugárzott meleg, együtt tökéletes táptalaj a baktériumok számára. Baktériumtelepnek bizonyult a górcső alatt a szintetikus mosogatóruha. a kiöblítés után is, nemkülönben a mindössze egyszer használt törlő. Hogyan lehet ezeket kiküszöbölni, hogy bajt ne okozzanak? Mosogatórongy helyett ajánlatosabb keféket használni, aztán a forró vízzel leöblített edényeket leborogatva, törlés nélkül a helyére tenni.

Sokan ráéreznek a konyhai berendezés és felszerelés fertőtlenítésének szükségességére, de a legolcsóbb és legkönnyebben beszerezhető hypó használatától egyrészt a szer átható szaga, másrészt a kézbőrt kiszárító volta tartja vissza őket. Nos, a hypós oldatot le lehet és le is kell öblíteni — a szag rövid idő alatt elillan. A kezet gumikesztyűvel lehet megóvni a káros hatástól. Gumikesztyű híján, alapos lemosás után jóféle kézkrémmel bedörzsölve lehet helyrehozni a károsodást.

Ny. A.

ZÖLDSÉGES OMLETT. Hozzávalók: 4 egész tojás, 2 evőkanál tejföl, só, 3 dkg vaj, bármilyen főzelékféle: zöldborsó, sárgarépa, spárgafej, karfiol stb. 10—15 dkg mindegyikből, diónyi vaj.

A tojásokat összekeverjük a tejföllel, pici sóval. A diónyi vajat palacsintasütőben felhevítjük, beleöntjük a tojást, és szép pirosra sütjük lepénynek. A zöldféléket kü- lön-külön megfőzzük, kevés vajjal átkeverjük, és rátesz- szük a tojáslepényre, összecsavarjuk és melegen tálaljuk.

RÁNTOTTÁ olaszosan. Hozzávalók: 5 dkg reszelt sajt, 10 dkg sonka, 2 pohár tejföl, 5 dkg vaj, 6 db tojás, tetejére reszelt sajt és zsemlemorzsa.

JÓ ÉTVÁGYAT!

Tojásételek

A jénai tálat behintjük kb. 5 dkg reszelt sajttal, apróra vágott sonkával, majd ráöntjük a tejfölt és az olvasztott vajat. Ráütjük a 6 db egész tojást és ismét a sonkával és reszelt sajttal hintjük meg. Tetejére zsemlemorzsát teszünk. Közepesen meleg sütőben sütjük.

CSIRKEMÁJJAL RAKOTT TOJÄS. Hozzávalók: 10—15

dkg szárnyasmáj, 10 dkg gomba, 3 dkg vaj, kávéskanálnyi reszelt hagyma, bors, petrezselyem, 4 db tojás.

Mártáshoz: 2 dkg vaj, 2 dkg liszt, 2 dl tej, 2 tojássárgája, és 2 tojás fehérje.

A 3 dkg vajon megpirítjuk a reszelt hagymát, ebbe beletesszük az apróra vágott májat, a gombát, a borsot, a finomra vágott zöldpetrezselymet, és 2—3 percig pirítjuk. Ha megpirult, tűzálló tálba rakjuk, melyet előzőleg kivajaztunk, majd any- nyi tojást ütünk rá, ameny- nyit személyenként megfelelőnek találunk (1—2 db). Közben 2 dkg vajból, 2 dkg lisztből és fél dl tejből besamelmártást készítünk. Ha nagyon sűrű, a tejjel hígítjuk. Ha kihűlt, hozzákeverjük a 2 tojás sárgáját, majd a 2 tojás fehérjéből készült habot. Leöntjük Vele a tálban lévő tojásokat, ,és középmeleg sütőben világosra sütjük.

TOJÁSOS MARTÁS. Hozzávalók: 4 db főtt tojás, 2 kanál mustár, bors, reszelt hagyma, só, ecet vagy citrom.

A főtt tojások sárgáját ösz- szekeverjük a mustárral, borssal, hagymával (reszelt) sóval és ízlés szerint savanyítjuk ecettel vagy citrommal. Bármilyen sülthöz adhatjuk.

M. M.

gógiai ismereteket eláruló módszereivel igyekszik keresztülhúzni a gyermek számításait: rábeszélés, ijesztgetés, verés, a tévénézés megvonásával.

Fenyegetőzés, amelyet a gyermek akadályoztatásaként, vágyai, szándékai gátlásaként, azaz kudarcaként él át. A kudarcokat azonban, különösen ebben az életszakaszban, nagyon nehéz elviselni! A gyermek olyan heves érzelmi kitörésekkel reagálhat a korlátozó szülők, felnőttek szavaira, amelyek időnként nyílt agresszív jelleget öltenek: a földre veti magát, rúgkapál, sír, ordít, futkos.

Az, hogy fellépnek-e a kisgyermeknél ezek a heves dacreakciók, s hogy milyen sűrűséget öltenek, mindez elsősorban a nevelők személyiségétől és módszereitől függ. Olyan országokban, ahol a gyermek életkorától függetlenül személyiségének őszinte elismerésére törekszenek, ahol az önállósági törekvéseit inkább bátorítják, mint korlátozzák, az akarat kifejezése, az énérvényesítés módja többnyire minden különösebb drámai színezet nélkül valósul meg. Néhány ősi szokásait őrző, tőlünk távoli kultúrában is, amelyek semmiféle drasztikus nevelői eszközt sem alkalmaznak, a

2—3 év körüli életszakasz jellegzetes megnyilvánulásai nem éleződnek ki szélsőséges viselkedésformákban, és zökkenőmentesebben állnak az énfejlődés szolgálatába.

Nálunk a tekintélyelvre épülő nevelés hagyományait szigorúan őrző családokban

a leggyakoribb a dacreakciók előfordulása. Igaz, hogy a gyermek elevensége, életereje, vérmérsékletének hevessége is belejátszik a dacosság erősségébe, tartósságába, nem beszélve az anyák viszontválaszairól ! A gyermek akaratát megtörni kívánó, az énhangsúlyozást rosszaságnak tekintő anya, apa csak növeli a dac kifejezésre juttatását, hiszen a dac az elnyomottak fegyvere, mondja a régi nevelői gyakorlat.

Érdekes, hogy az óvodákban az igazi drámai lefolyású dacosság jóval ritkábban figyelhető meg, mint a szülői házban. A pedagógus kevesebb elfogultságot képes tanúsítani a gyermekek iránt; nem érzi magát sértve, ha a gyermek fokról fokra próbára teszi, meddig terjedhet akarata megvalósításában, hol vannak a határok, amelyeknél meg kell állnia függetlenedésében. Minden egyes nevelő, aki a személyes önállóság jelzéseire megértőén válaszol, elősegíti, hogy a gyermek mihamarabb megtanulja a saját kívánságait összhangba hozni a külvilág követelményeivel. Néhány hónap múltán képes elfogadni a gyermek, hogy nem teljesülhetnek azonnal a kívánságai, s nem reagál heves kitörésekkel, felduzzadt agresszív indulatokkal minden tiltásra. Ehhez azonban az is szükséges, hogy megtapasztalja: nevelői szeretik őt, magát biztonságban érezheti mellettük, s nem éri meg kockáztatni a szülők, nevelők szeretetének csökkenését, hacsak rövid időre történő visz- szavonását is. A szülők számára viszont világossá és egyértelművé kell válnia annak, hogy a gyermek első akarásai és tervezései — legyenek bár még oly képtelennek tűnőek is — az első és legfontosabb lépések az ember önszabályozása fejlődésének útján.

Maradék ciklámen moher és bordó bükié fonalból készült ez' a mellény, összesen 40 deka anyag kell hozzá. A minta tetszés szerinti csíkozású, és a dzsörzé meg a lustakötést is variálhatjuk benne. (Dzsörzé kötés: egy sor sima egy sor fordított váltakozása, lustakötés: minden sor sima). Ami érdekes: a mellényt oldalról kötjük, és csak a vállaknál kell összehorgolni. A csíkozás éppen ezért hosszanti. Amikor kész, az alját körbehorgoljuk láncszemekkel. A gomblyuk így készül: 1. sor: sima, de a gomblyukak helyén három szemet leláncolunk. 2. sor: a leláncolt szemek fölött egyet ráhajtunk. 3. sor: a ráhajtásokat lekötjük, és egyet beleszaporítunk. AT sor: már csak szaporítunk, hogy meglegyen a kezdő szemsíámunk. Még három sort kötünk és leláncoljuk. Körülbelül ötforintos nagyságú, ciklámen gombok díszítik. Ila van még fonal, hat centi magas és tizenöt centi széles dragont is köthetünk, amit két gombbal a mellény derekára, hátul felerősíthe- tünk. A mellény kihajtós gallérú blúzzal szép.

Hl HÉTVÉGI MELLÉKLET

1987. október 10., (9