Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-08 / 237. szám

2 Eelet-Maijruoruáe 1987. október 8. Vendégünk: kiras ai HSZK-ból Kettős élmény Nagy örömmel hallgattuk október 5-én a nyíregyházi evangélikus templomban a hamelni (NSZK) Kantorei an der Marktkirche és a Szabolcsi Szimfonikus Zene­kar közös koncertjét. A kó­rus a szimfonikus zenekar tavaly őszi látogatását viszo­nozta. Vendégünk, az NSZK- beli énekkar 1947-ben ala­kult. Vezetője 1979 óta Hans- Christoph Becker-Foss, aki kántor és orgonista Hameln- ben, 1980 óta pedig Hanno­verben tanít a Zeneművésze­ti Főiskolán. Az énekkar rendszeresen fellép Hameln- ben, külföldi hangverseny- kőrúton pedig Olaszország­ban és Magyarországon járt. Pedagógustól a háziasszo­nyig. diákig mindenféle fog­lalkozású ember megtalálha­tó a kórusban. Ezért még in­kább csodálatos az a szak­mai biztonság, muzikalitás és a szólamok kiegyenlített hangzása, amit a nyíregyhá­zi koncerten hallottunk. A műsorban Palestrina, Mendelssohn, Brahms, Pep­ping, Bruckner és Verdi kó­rusművei szépen kidolgozot­tak voltak, érezni lehetett rajtuk Becker-Foss karnagy alapos, körültekintő munká­ját, biztonságos vezénylésé­vel pedig azt bizonyította, hogy otthon van mindenféle műfajban, a XVI. századi Palestrinától a romantikán át a XX. századi Peppingig, aki a mai evangélikus egy­házi zene fő képviselője. Rá­adásként megszólalt még egy francia szerző műve — or­gonán, Andreas Karthauser előadásában, mely modern­ségével, különleges hangzá­sával hatott. Szünet után Duruflé: Re- quiemje hangzott el az ének­kar és a Szabolcsi Szimfo­nikus Zenekar előadásában — Magyarországon most elő­ször. Örömnap, hogy mindez itt, Nyíregyházán történt, s hogy a szabolcsi szimfoniku­sok is részt vehettek ebben a munkában, amelyre Pazar István karnagy készítette fel az együttest igen lelkiisme­retesen. A művet szintén Becker-Foss karnagy vezé­nyelte, nagy szakmai hozzá­Becsület H agyták már* * el a mások pénzét? Sajnos, én már igen, még gimná­ziumban a színházi bérletek árát. Ezért is tudom elképzelni, mit érezhetett az a lány, aki az élelmiszeripa­ri szakiskola kollégiumának, illetve a diáktanácsnak a harmincezres betétkönyvét veszítette el — benne a fris­sen kivett ezer forinttal. Nem szerettem volna a bőrében lenni... Egészen a múlt hé­tig. A nyíregyházi, Rákóczi utcai gyógyszertárban ugyan­is a becsületes megtaláló, Oravecz Sándor, a Fácán ut­cából leadta a betétkönyvet és a pénzt. A gyógyszerészek pedig nem sajnálták a fárad­ságot, s kikutatták a tulajdo­nosokat. Köszönet mindany- nyiuknak. (—PP) Hangverseny Nyíregyházán értéssel. Az előadáson érző­dött. hogy jól megérti egy­mást a két együttes, noha csak egyetlen próbalehetősé­gük volt. A szólistáknál Eva Schau­er szép mezzoszoprán hang­ja és Andreas Karthauser or­gonajátéka is nagymérték­ben hozzájárult az est jó hangulatához. A közönség lelkes, hosszan tartó taps­sal köszönte meg az együtte­sek munkáját. Nagyszerű ér­zés, hogy a zenében nincse­nek nyelvi nehézségek, hisz- szük, hogy az országhatáro­kat átlépve, a zene nyelvén tovább szövődnek az emberi kapcsolatok, s ennek lesz folytatása is. Papp Istvánná Kezdőrugás M entsen meg az ég attól, hogy a foci­pályákon divatba jött kezdőrúgás-eladá­sokból valami kabinet­kérdést fabrikáljak. Egy azonban azonnal a tolira kívánkozik: van itt pénz, nosza, adóztassunk, hiszen ha valakinek van ötezre, hogy feltűnési viszketegsé- gét kiélje, az pengesse le az államnak is azt, ami annak jár. Volt valami, ami viszont már jobban borzolta az idegeimet. Az a hír, mely tudtul adja: szocialista brigádok gyűj­tenek pénzt arra, hogy ők is labdába rúgjanak. Hallom itt és ott: tár­sadalmi szervek, humani­tárius egyesületek, szer­vezetek kérik a pénzt in­nen is onnan is, hogy ne­mes célokat oldjanak meg. Mert kell a segítség a vaknak, a mozgássérült­nek, a rászoruló szegény­nek, a gyógytáborba kül­dendő lisztérzékeny és cukorbeteg gyermeknek. A véges költségvetéseket tár­sadalmi adakozással toldják meg. Kuncsorál- nak, néha bizony megalá­zó módon. És ekkor kide­rül, hogy közösségek, me­lyek a szocialista címet viselik, teljesen célt té­vesztve, kezdörúgásra gyűjtenek. Holott, ha va­lakik, úgy ők lehetnének a példamutatók. Furcsa az értékvesztés egy-egy megnyilvánulása. Mert ha kivagyi kisiparos így mutatja, hogy ő is va­laki, ám legyen. Rúgjon és fizessen. Alig lehet ez viszont példa egy közös­ségnek. (bürget) Diákprogramok a megyeszékhelyen Nyíregy-Házibuli Egész tanévre szóló nagy vetélkedésre hívta a város középiskoláit a KISZ városi bizottsága .és a diáktanács. Nyíregy-Házibulit szervez­tek, amelynek keretében if­júsági találkozókra,, fesztivá­lokra, játékokra, vetélkedők­re, sportversenyekre várják a fiatalokat. Az igen gazdag tartalmú városi diáknaptár­ban szereplő valamennyi programra várják a KISZ- bizottságok jelentkezését, s á részvételt, a feladatok vég­rehajtását a diáktanács pon­tozza. Külön jutalmazzák azt, ha az iskolák kezdeményez­nek városi szintű programo­kat. Már túljutottak a fiatalok a tanévnyitó tinibulin, de ezen kívül is számtalan ér­dekes esemény vár rájuk. Különösen hangulatosnak és hasznosnak ígérkezik ok­tóber 30-án a Mi városunk- vetélkedő. A csapatoknak októberben — előzetes fel­adatként — társadalmi mun­kát kell végezniük az iskola környezetének szépítéséért (a feladat végrehajtását a HNF körzeti bizottságai igazolják). A vetélkedő napján pedig a város történelméből, jelené­ből kapnak feladatot a kö­zépiskolások. Válasz cikkünkre Boltbezárás Lapunk 1987. szeptember 12-i számának „Szerintem” című rovatában — az érin­tett lakosság jelzése alapján — szóvá tettük, hogy má­ról-holnapra bezárt egy napi élelmiszercikkeket árusító bolt Nyíregyházán, a Bocs­kai utcáin. Írásunkra Hanu- szik Béla, az Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat válla­lati tanácsának elnöke és igazgatója, Bódi Andrásné — többék között — a követke­ző választ küldte: „A tárgyban szereplő tej­boltunk megnyitásától kezd­ve veszteségesen üzemelt, ami az utóbbi időszakban már jelentős méreteket öl­tött. E tendencia végeredmé­nye az volt, hogy boltunk át­lagos havi forgalma alig ha­ladta meg a 60 ezer forintot, míg éves szintű vesztesége felül volt százezer forinton. Bemutató szombaton, Nyíregyházán Mi Her szerepében: Mensáros Színházi életünk nagy ese­ménye az Ármány és szere­lem bemutatása. Nemcsak azért, mert Schiller klasszi­kus darabjának a játszása különleges színházi élményt ígér, hanem parádés szerep- osztása miatt is. Két fiatal, pályakezdő, tehetséges szí­nész bemutatkozása mellett a magyar színjátszás egyik leg­nagyobb egyéniségének, Men­sáros Lászlónak a játékában gyöftyörködhetünk. A Kos- suth-díjas és Kiváló művészt próba közben kértük meg a beszélgetésre. * Művész úr, nemrégiben láthattunk a televízióban egy önnel folytatott beszélgetést. A röpke kis riportból az tűnt ki, hogy az utóbbi időben kevés munkája akad! Egész színházi életünk nagy szégyene lenne ez, ha valóban igy volna. (Mensáros László hevesen és dühösen tiltakozik.) — Az egész televízióriport- hoz, olyan formában, ahogy az elhangzott, semmi közöm. A csonkán hagyott beszélge­tésből valóban úgy tűnik, mintha nem lenne munkám. Ez pedig nem így van. Nyug­díjaztatásom óta kevesebbet játszom, igaz, de szép fel­adataim vannak. Ezeket mind elmondtam a riport­ban. Felháborító, hogy csak a beszélgetés egy része ma­radt a tévé adásában. * Sokan pedig úgy vélték, hogy a nyíregyházi színház ez-, után a beszélgetés után hívta meg vendégszereplésre. — Nem így van. Kellet­tem, hívtak és örömmel jöt­tem Léner Péter meghívásá­ra az önök színházához. * A szabolcsi színhák életé­vel még csak most ismerkedik. E rövid betekintés után mi a véleménye az itt folyó színhá­zi munkáról? — Több vidéki színházban is megfordultam már. Sze­repeltem például Debrecen­ben, Pécsett és Szegeden. Nem az udvariasság mondat­ja velem, de itt találkoztam a legkellemesebb, legkollegi- álisabb társasággal. Ügy lá­tom, itt nincsenek intrikák, hazugságok, olyan dolgok, amelyek a színész életét megkeserítik és amire az energiáját csak elfeesérli. Léner Péter személyében van egy hozzáértő és rendkívül határozott feje a színháznak, aki pontosan tudja, mit akar, és aki nem rejti véka alá a véleményét. Éppen ezért mindenki megtalálja a szá­mítását, és a színház is ilyen kiváló eredményeket tud felmutatni. A színház vilá­gában az a legcsúnyább, ha ígérgetnek mindenfélét, és végül is más kapja meg a korábban odaígért szerepet. * A darab, amelyikben ön is fontos szerepet játszik, két­száz évvel ezelőtt íródott, ön szerint mi az aktualitása be­mutatásának? — Ezer évvel ezelőtti da­rabot is be keli mutatni, ha az időtálló. Minden olyan színdarabot játszani kell, amely örökérvényű. A nagy és zseniális írók örök embe­ri problémákat írnak meg, olyat, ami mindig aktuális. Itt van Schiller darabja, a bemutatásra váró Ármány és szerelem. A két főhős, Fer- dinánd és Lujza vergődik és szenved környezetük, szüle­ik hamis értékítélete miatt. Megpróbálnak tiltakozni is a szegény szerelmesek... Elő­ítéletek ma is vannak, elő­ítéletek miatt ma is nagyon sok ember szenved és háttér­be szorul. * Hogy érzi magát Nyíregy­házán? — Kellemesen csöndes kis szobára leltem, a Palermo panzióban. Tetszik a város is. * Kutyáját is magával hoz­ta Pestről. .. — Meg nem tudnék lenni nélküle. Nagyon okos kisku­tya. A színházi előadásokat mindig az öltözőben várja végig. Csalhatatlan érzékkel megérzi, hogy mikor van vé­ge az előadásnak, és ilyenkor ugat. * Említette, hogy a tévébe- szélgetésböl kihagyták a ter­veit. A Kelet-Magyarország ol­vasói nagyon örülnének, ha hallhatnánk róluk. Hiszen nincs az ország legkisebb zu­gában sem olyan színházked­velő ember, aki — éppen a televízió jóvoltából — ne gyö­nyörködött volna játékában, ne részesült volna művészete megtisztító erejében. — Október 19-én Francia- országba utazom, ahol egy NSZK—magyar film forgatá­sában veszek részt. Azután a Nemzetiben próbálok, a Ve­lencei kalmárban Antónió szerepét. Ezért majd néhány hétig szünetelnek az Ármány és szerelem előadásai, csak később folytatódnak. Bodnár István A gazdaságossá tétel érdeké­ben sokmindennel próbál­koztunk: így módosítottuk a nyitvatartási időt, a tejbol­tok profilján belül szélesítet­tük a választékot (töltelék­áru, cukrászsütemény, alap­vető élelmiszerek, üdítőita­lok, kenyér) ... A melegáru­forgalmazás azonban — ami­re e tejbolt profilja épül — átlagosan 1800 forint kö­rül alakult havonta, ami azt jelenti, hogy naponként ösz- szesen 3 liter kakaó és 5 li­ter tejeskávé helybenfogyasz- tására volt igény. Tudjuk, elsődleges célunk a lakosság élelmiszer éllátá­sát kiegyensúlyozottan, a vá­sárlói igények kielégítésével teljesíteni. De egyre erőseb­ben jelentkezik a gazdasá­gosság igénye is. Ennek elle­nére 152 boltegységből 55 élelmiszerboltot, munkahelyi büfét, tejboltot üzemeltet vál­lalatunk többmillió forintos veszteséggel. Mégsem törek­szünk a mindenáron való be­zárásukra, mert az érintett területeket nem hagyhatjuk ellátatlanul. A szóvá tett üz­let bezárására viszont azért került sor, mert az abban forgalmazott élelmiszerek árusítását a tejbolt közvet­len közelében lévő húsüzlet és élelmiszer-háztartási bolt megfelelő szinten tudja ga­rantálni. Nem máról-holnapra tör­tént a bolt bezárása: már február 25-én kezdeményez-, tűk e lépést á tanácsnál, majd június 2-án kértük a működési engedély cseréjét, miután gondoskodtunk a ki­esés pótlásáról.” (A szerk. megjegyzése: Va­ló igaz, senki sem kénysze­ríthet egy vállalatot napja­inkban arra, hogy több mil­lió forintos vesztéséggel dol­gozzon. Megjegyzésünk célja sem ez volt, csupán a kör­nyékbeliek mélttatlankodásá- nak kívántunk hangot adni.) HÍRŰIM NÖVÉNYNEMES1TÖ MUNKA A Gazdálkodás c. szakfolyó­irat összeállítást közöl Szabolcs- Szatmár megye agrárágazatának helyéről és szerepéről. Ebben bemutatják a Vetőmagtermelte­tő és Értékesítő Vállalat Kutató- központját. A kutatóközpont te­vékenysége 30 kutató irányítá­sával 3 kísérleti telepen és nagyüzemi bázisgazdasági háló­zaton keresztül valósul meg. Az intézet jelenleg 20 államilag el­ismert növényfajtával rendelke­zik. s további 39 fajtajelöltjét pe­dig az országos fajtakísérletek­ben vizsgálják. Az államilag el­ismert „Vica”. „Robi” és „Ze­usz” zöldborsófajták érési cso­portjukban bővítik a magyar fajtasort, csökkentik a vető­magimportot. A nemzetközi ko­operációban létrejött zöldhüve­lyű „Rovet” zöldbab, kiváló konzerv- és hűtőipari fajta. A nagy értékű fehérjetartalmú ta­karmánynövények sorát bővíti a három lóbab (Kisvárda—22, Kis- várda—25 és Kisvárda—29), és a két csilagfürt (Nyírségi édes és a „Nelly”) fajta. A hazai bur­gonyanemesítés megtorpanása után eredményesnek ígérkezik a jelentős számú rózsa típusú faj­tajelölt és alapanyag szövette- nyésztéses úton való felszaporí­tása. NYARVÉG NYÍRBÁTORBAN „A művészeti események szer­vezői úgy gondolják, hogy . . . szeptembertől, októbertől lehet és kell az emberiséget katarzis­teremtő művekkel meglepni” — olvashatjuk a Népszava szeptem­ber 3-i számában. A fenti című cikk írója szerint „Nyírbátor­ban másként gondolkoznak, s hogy jól azt a közönség igazol­ja. Mert nézzük csak a nyírbá­tori zenei napok idei program­ját, amely a huszonegyedik ren­dezvénysorozat azóta, hogy fel­fedezték a város műemlék temp­lomát, mint hangversenyek ideá­lis helyszínét, majd innen ter­jeszkedtek a környék kis. te­nyérbe simuló méretű templom- kái, múzeumai és az ezekkel merőben ellentétes küllemű üze­mi szerelőcsarnokai felé ... A közönség pedig, amelynek egy része a kezdetektől jelen van, más része pedig már beleszüle­tett abba a helyeztbe, hogy itt valami történik, a zene hatása alá kerül e nyár végi estéken és számára ez a kikapcsolódás, ez a szórakozás. Ez a közönség pe­dig, amely, minden helyszint zsúfolásig megtölt, és hosszú évek óta megtöltött, egyet pon­tosan tud és érez: azt, hogy nem nézik le, hogy a legjobbat akar­ják nekik adni.” UTAZÄS A FELSÖ-TISZA-VIDÉKEN Az Olvasó Nép c. folyóirat leg­utóbbi számában Karácsonyi Ist­ván utazásának tapasztalatait adja közre. A hivatalos kiad­ványból következik, hogy fel­adata elsősorban az „olvasó nép” tettenérése. Szatmárcsekén a könyvtár állománya hétezer- kettőszáz kötet, ötven négyzet- méter területen, amihez még a kényelmes ülőbútorokkal, olva­sólámpákkal berendezett, har­minc négyzetméteres olvasószol­ba járul. Kétszázhetven beirat­kozott olvasó van. A fiatalok kö­rében nagyon népszerű a ház névadójának — Kölcsey Ferenc — minden munkája ... Az épü­let sohasem üres. itt üzemel ugyanis a mozi, s itt a klub. A Kölcsey-emlékszoba pedig sok látogatót vonz. Más vidékről is. Esztendőként több tíz ezren ke­resik fel. Tiszakóródon a könyv­tár negyven négyzetméteres, s 5000 kötet az állomány. A könyvtár szépen van berendez­ve. A folyóirat-állványokon sok szaklap. Mezőgazdaságiak. Ma már az emberek olvasnak. Az idősebbek Jókait. Mikszáthot és természetesen Móricz műveit forgatják, a fiatalok meg Csur- ka István, Mándy és Végh Antal könyveit keresik. Kisívben előzött Gondatlansága miatt tavaly- december 10-én halálos köz­lekedési balesetet okozott Koppányi József budapesti Iáik os. Pótkocsis teherautóval ha­ladt a 4-es számú főúton Ajak irányából Nyíregyháza felé. Párás, ködös idő volt aznap, ezért nem is hajtott gyorsan, csak 50 km h-s se- sebességgel. A 306-os kilomé­terkőnél megkezdte egy ke­rékpáros előzését; figyelmet­lenségből azonban nem tar­tott kellő oldaltávolságot, s a pótkocsi oldala felborítot­ta a biciklist. A pótkocsi jobb hátsó kereke átment a kerék­páron, a rajta ülő B. Sándor nyírtassi lakos pedig az üt­közés következtében messzi­re repült. Olyan súlyos sérü­léseket szenvedett hogy kór­házba szállítás után néhány órával életét vesztette. Koppányi József a bírósá­gon nem ismerte el a bűn- cselekmény elkövetését. Ta­gadta, hogy miatta borult volna fel a kerékpáros. A műszaki és az igazságügyi or­vosszakértő véleménye azon­ban nem támasztotta alá a vádlott vallomását: egyértel­műen megállapították, hogy a balesetet Koppányi József okozta. A nyíregyházi bíróság íté­lete ellen Koppányi József fellebbezést nyújtott be a megyei bírósághoz. A másod­fok is bűnösnek találta ha­lálos közúti baleset gondat­lan okozásának vétségében, s az ítéletet súlyosbította: 2 év próbaidőre felfüggesztett 10 hónapi szabadságvesztésen kívül 15 ezer forint pénz­mellékbüntetésre ítélték és 2 évre eltiltották a közúti járművezetéstől.

Next

/
Thumbnails
Contents