Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-08 / 237. szám
1987. október 8. 1 Párbeszéd a párttagsággal A tagkönyvcsere előkészítése az alapszervezetekben A TAGKÖNYVCSERE ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK újabb jelentős szakaszához érkeztünk. A Központi Bizottság 1987. június 23-i ülésén hozott határozata alapján októberben kezdjük el a párt belső életének e fontos eseményével kapcsolatos munkát az alapszervezetekben. Ekkor ismeri meg a párttagság taggyűléseken a Központi Bizottságnak a párt szervezeteihez, tagjaihoz írott levelét, és határozzák meg a tag- könyvcserével kapcsolatos helyi feladatokat, melynek kialakításához minden alapszervezetnek eljuttatjuk a Központi Bizottság határozatát és a szervezeti tennivalókat segítő útmutatókat. A társadalmi körülmények növelik e taggyűlések jelentőségét. A felszabadulás óta immár hetedik ' alkalommal kerül sor a pártélet eme kiemelkedő jelentőségű politikai eseményére. Volt amikor egyszerű technikai feladatként kezelték; 1949-ben, a két munkáspárt egyesülése után tagrevízióval kötötték egybe. Az MSZMP időszakában végrehajtott tagkönyvcserék mindenkor kapcsolódtak az időszerű társadalmi, politikai feladatokhoz. Ez most sincs másként. A Központi Bizottság a párttagsági könyvek cseréjének alapvető céljaként azt fogalmazta meg, hogy: a párttagságot mozgósítsuk az aktuális társadalmi, gazdasági feladatok megoldására, a gazdasági-társadalmi kibontakozási program végrehajtására. Itt tehát nem arról van szó, hogy a tagkönyvcse- re időpontjához „igazította” a Központi Bizottság a kibontakozási programját, — hiszen a tagkönyvcsere időpontját elsősorban objektív körülmények aktualizálták — hanem arról, hogy ezzel a politikai akcióval is segítsük a társadalmi-gazdasági stabilitást és megújulást. Másik célunk, hogy ebben az időben behatóbban foglalkozzunk a pártélet belső kérdéseivel, különösen a párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységének, a pártfegyelem, a párt belső demokratizmusának, a kommunisták tudatosságának és felelősségérzetének az. erősítésével. NÖVELI FELELŐSSÉGÜNKET, hogy * társadalmunk többsége ma is a párttól vár olyan kezdeményezéseket, amelyek a kibontakozást, a gondok leküzdését szolgálják. Ehhez adott kellő alapot a Központi Bizottság 1987. július 2-i állásfoglalása, melynek során a pártnak volt annyi bátorsága arra: szembenézzen a valósággal, a hiányosságokkal, és ereje ahhoz, hogy kezdeményezzen és ösztönözze a gazdasági-társadalmi kibontakozást. A tagkönyvcsere másik fő célkitűzésének a párt belső életének áttekintése során feladatunk, hogy elősegítsük a párt politikájának a megvalósítását, erősítsük a párt vezető szerepének érvényesítését, tömegkapcsolatainak az elmélyítését, hogy tovább fejlesszük elért eredményeinket és felszínre kerüljenek a hiányosságaink. Az előttünk álló nem könnyű feladatok azt igénylik, hogy az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítsunk a munkastílus és a munkamódszerek fejlesztésére, mert ez nemcsak szűkén vett pártügy. mivel a párt belső élete, munkastílusa kihat az egész társadalom életére. Erősítenünk kell a párton belüli demokráciát, a nyílt közösségi légkört^ a kritikai, önkritikái szellemet, a pártszervezetek önállóságát és felelősségét. Azt is látnunk kell, hogy a gazdasági, társadalmi életünkben jelenlévő nehézségek és feszültségek a pártban is éreztetik hatásukat, bizonytalanságot, türelmetlenséget, esetenként kétkedést váltanak ki a párttagság körében is. A kommunisták is nehezebben igazodnak el a politikai, társadalmi, gazdasági életünk bonyolultabb kérdéseiben, különböző problémáiban. Ezért a tagkönyvcserét előkészítő egyéni beszélgetéseket, — melyet novembertől jövő év február végéig kell lebonyolítani — fel kell használni arra, hogy az elfogadott párt- és kormányprogramot széles körben megismertessük, megértessük, el's ____________________________________________ fogadtassuk, és nem utolsósorban, hogy ennek megvalósítására és képviseletére megnyerjük a párttagságot. Célunk, hogy a kibontakozási program helyi tennivalóit lehetőleg minden párttag magáénak érezze, megtalálja saját feladatát a kibontakozás menetében, hogy a kommunisták személyesen is tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy eleget tegyenek azoknak a követelményeknek, amelyek e munka során rájuk hárulnak. EZEKET A BESZÉLGETÉSEKET párbeszéddé kell alakítanunk. A párttagoktól kérjünk bátor véleményt a kongresszus óta eltelt két és fél év folyamatairól, jelenségeiről, személyes tapasztalataikról, arról, hogy hogyan látják megvalósíthatónak az országos és a helyi kollektívák előtt álló feladatokat. A beszélgető csoportok kérjenek javaslatokat, ötleteket ahhoz is, hogy hogyan lehet a párt egységét erősíteni, a pártdemokráciát fejleszteni, a pártmunka tartalmi, szervezeti életét korszerűsíteni. A párbeszéd során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a párttagok kiönthessék lelkűket, elmondhassák egyéni gondjaikat, problémáikat is, és ha lehetséges, a pártvezetőségek nyújtsanak segítséget azok megoldásához. A vezetőségek is körültekintően készüljenek fel a párttagok munkájának, emberi magatartásának, társadalmi aktivitásának az értékelésére, minősítésére. Várhatóan a beszélgetések során lesznek olyanok, akik kételyüket, aggályukat fogják hangoztatni célkitűzéseinkkel szemben, és esetleg kilépési szándékukat fogják megfogalmazni. Velük is türelmesen kell beszélgetni. Indokaikat érdemes lesz meghallgatni, megszívlelni, tanulságait összegezni. Biztosan lesznek közöttük olyanok, akiket továbbra • is szívesen látnánk sorainkban, és céljaink pontosabb megismertetésével, meggyőző szóval, más belátásra vagy eredeti szándékuk megváltoztatására tudunk rábírni. Találkozni fogunk olyanokkal is, akiket környezetük megbántott, meglazult a kapcsolatuk a közösséggel, avagy vélt vagy valós sérelmek érték, és. ezért akarnak kilépni a pártból. Ezek ügyét is körültekintően kell kezelni és ha indokolt, panaszaikat megvizsgálni. BIZONYÁRA A NEGATÍV TÉNYEZŐK MEGSZÜNTETÉSE UTÁN többen továbbra is sorainkba kívánnak tartozni. De lesznek olyanok is, akik a pártpolitika lényegi tételeivel nem értenek egyet, akik nem tudnak, vagy nem akarnak eleget tenni szervezeti szabályzatba foglalt követelményeknek, akik egyéni érdekeiket a közösség fölé helyezik. Mivel a párt önkéntes szervezet, ezért ezek saját elhatározásukból, vagy az alapszervezet kezdeményezésére minden hátrányos következmény nélkül kiléphetnek a pártból. Az alapszervef- zet vezetősége kezdeményezheti' azok törlését a párttagok soraiból, akik nem tesznek eleget kötelességeiknek, illetve alkalmatlanok a párttagságra. Jelentős feladat hárul majd a vezetőségre, hogy az elhangzott véleményeket, a beszélgetések tapasztalatait összegezzék és azt taggyűlés elé terjesszék, valamint ennek alapján meghatározzák a helyi feladataikat, a felsőbb pártszerveknek szóló észrevételeket, javaslatokat pedig lakkozás nélkül továbbítsák. Célszerű, ha e taggyűléseket a beszélgetéseket követően minél hamarabb megtartják, és nem halasztják márciusig. AZ ÜJ PÁRTTAGSÁGI KÖNYVEKET az arra illetékes pártszervek a beszélgetések során egyeztetett adatok alapján állítják majd ki. Az 1989. január elsejétől érvényes tagkönyveket 1988. novemberében, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 70. évfordulójáról megemlékező ünnepi taggyűléseken adják át a párttagoknak. Bíró József, az MSZMP KB alosztályvezetője ________________________________________ Geszterédi beszélgetők. (T. K. felvétele) ÜJ TÍPUSÚ KERÍTÉSEK FEHÉRGYARMATRÓL L§pke, Kunsági A Lepke és a Kunsági típusú kerítésekkel az egész országot meghódította az elmúlt években a Fehérgyarmati Asztalos és Vasipari Szövetkezet. Most új típusú kerítéssel jelentkeztek a piacon. A közelmúltban pályázattal nyert támogatásból ipari vágányt épített a szövetkezet, így Győrtől Kecskemétig akár vagonba is szállíthatnak. Év végére 55—58 millió forintos árbevételre, s a tavalyinál nagyobb nyereségre számítanak a gyarmatiak. Gazdasági megújulás képekben Á sokoldalú faforgácslap Megkezdődtek a közös finn—magyar üzem alapozási munkái az ÉRDÉRT vá- sárosnaményi Faforgácslap Gyárában. A beregi gyárban több lépést tettek a gazdasági megújulás jegyében. Az új üzem is ennek nyomán épül és átadása után kétszeresére nő a gyár termelése. (1. kép) Kísérleti gyártás alatt áll új termékük, a nehezen égethető forgácslap. Az érdeklődés elsősorban. ipari és mezőgazdasági üzemek részéről nagy e termék iránt. (2. kép) Az AGROBER, SZÁÉV és a forgácslapgyár közös értékesítésben komplett faházat szeretne exportálni az NSZK- ba. A most épülő, közel 270 négyzetméter alapterületű mintaház hasonmása — remélhetőleg — még az ősszel felépül Dortmundhan. A tervek szerint 15—20 épületet szeretnének közösen exportálni a jövő évben. (3. kép) Figyelemre méltó eredményt értek el az importgáz felhasználása terén. A közelmúltban üzembe helyezett porégető berendezés nemcsak a gyártás során keletkezett port hasznosítja, megtakarítják a szállítási költséget is. A múlt évben 16,5 millió forint gyarapította ilyen úton a gyár eredményességét. (4. kép) Elek Emil f gggézem a Stohaneket, JW aki úgy jön felém az l utcán, hogy az orráf val majd a földet túrja. Lumbágó gondolom és kez- l dem megsajnálni, de ne- I kém jön. Bele a gyomromba. Mondom neki: — Ha annyira fáj, ne I mászkáljon! — Erre nem ' szól semmit, csak körbe mutat. Tele van az utca I lumbágóssal. Csupa hétrét- ‘ görnyedt, lógófejű honpolgár. Ennek már fele sem I tréfa. Járvány tört ki. Ra- ! gályos. De ki terjeszti? Sto- hanek tudja. — A Petőfi adó — mcmd- I ja. — Az a kedves, jó hangú és jó modorú fiatalember a Reggeli csúcsban közölte, | hogy a nyáron egy nagyon öreg és nagyon bölcs vénemberrel szemlézte a bú- I zát. — Na és? — A nagyon öreg és nagyon bölcs Vénember azt mondta a búzára: olyanok, mint az emberek. Az a búzaszál, amelynek üres a kalásza kihúzza magát, peckes és pöffeszkedő, de amelyiknek szem is van a kalászában. az szerény, lehajtja a fejét. Hát ehhez tartsuk magunkat kedves hallgatóink — mondta az a kedves, jó hangú és jó modorú fiatalember. — Értem. Akkor maga most egy búzaszál. Tömött kalásszal. Tele a feje. Stohanek keserűen bólint. — Sokan hallhatták az adást. És milyenek az emberek? Mindent készpénznek vesznek. Ha én ezek után a szokásomhoz híven emelt fővel járok, akkor képesek azt hinni, hogy egy felfújt hólyag van a nyakamon. — De hát magának diplomája van. Ha jól tudom kettő. — Tűzzem a hátamra, a mellemre? Vicces lenne. Eszembe jut a nyakigláb kamasz trikója. Jött velem szembe és láttam az írást a mellén: „Jövök!” Nagy ötlet, gondoltam, ezt megnézem magamnak hátulról is. Érdemes volt. A hátán öklömnyi betűkkel virított: „MEGYEK!” Jót nevettem, aztán eszembe jutott, mi lesz, ha egyszer fordíva veszi fel a trikót? Kap egy fülest a papájától, hogy azt mondja: — Édes fiam! Te ne gyere nekem hátulról. De félre a viccel, sajnálom ezt a Stohaneket. Ha nem restellne, hogy a két diplomájában összesen sincs egy jeles, akkor tényleg a mellére és a hátára tűzné. Na de hadd járjon lógó fejjel. Legalábbis addig, amíg az a kedves jó hangú és jó modorú fiatalember újra nem találkozik azzal a nagyon öreg és nagyon bölcs öregemberrel ott a búzatábla szélén. 4 hogyan én, a bölcs öregeket ismerem, azok előbb vagy utóbb azt is megmondják: „Olyan a búza, mint az ember. Ha sok benne a víz, akkor sem áll peckesen a kalász, A víz is lehúzza a fejeket.” Ehhez tartsuk magunkat. Seres Ernő Sdet'Magjaromág Le a fejjel ?
