Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-05 / 234. szám
1987. október 5. Kelet-Magyarország Szépség, ügyesség, erő. Szombaton és vasárnap a nyíregyházi tanárképző főiskola csarnokában — területi bajnokság keretében — serdülő tornászpalánták versenyeztek a győzelemért, a helyezésekért. A szépen kidolgozott gyakorlatokat elismeréssel nyugtázta a közönség. A színvonalas verseny egy-egy pillanatát örökítette meg Jávor László fotóriporter. Otthonosan a medencében Karcsapások egyéves korban A nagymama sikongva takarta el szemét, amikor unokája elindult a medence felé. A négyéves fiúcska, mitsem zavartatva magát, csobbant a vízben, majd bukózott egyet és kutyaúszásban araszolt a kötelek felé. Mikor elérte, diadalittasan mosolygott aggódó nagymamájára. Kishúga is odatotyogott a vízpartra, majd mamája biztatásáBalról a négyéves Normantas Máté, jobbra kishúga, Andrea. ra beledőlt a „nagy pancsiba”. Édesanyja kinyújtott kézzel várta, de utána már nem kellett fogni a kicsit, aki érezve a szülői közelséget, ügyesen lubickolt a vízben. Amikor szinte mindennap olvassuk a vízbefúlásos balesetek egyre növekvő szárnál, amikor azt halljuk, hogy az általános iskolából kikerülő gyerekek közel 80 százaléka nem tud úszni, amikor látjuk, hogy a szülők szinte elrettentik gyermekeiket a víztől, meglepődve figyeltük a tanárképző főiskola uszodájában a két apróság mozgását. — A legfontosabb a gyerek számára — mondta a fürdőzés után a parton az anyuka, Nor- mantasné Módis Andrea —, hogy ne érezze a gyerek a veszély- helyzetet, mert akkor egy életre félni fog a víztől. Én sose ijedtem meg, mindig arra oktattam őket, hogy a víz szeret titeket, megtart a hátán, felhoz a felszínre, de csak akkor, ha azt csináljátok, amit én mondok nektek. — Máté egyéves korától velem jött a vízbe — folytatta —, a nyakamba kapaszkodott, majd a maga módján tempózott. Csak velem volt Hajlandó bemenni a vízbe. Amikor terhes voltam Andreával, es egy főiskolás lány tanítgatta, egyszer sem ugrott be a vízbe. Azóta újra visszaállt a régi szeretete a vízhez. Ö maga lesi el a többi úszótól a mozgást és már háton is jól úszik. Végigússza a medencét, majd egy rövid pihenő után újra teljesíti a távot. — A 14 hónapos Andreával féléve járunk az uszodába. Akkor még járni sem tudott, de egy hét után szépen elindult, felmászott a kiságyra, látszott, hogy a vízben való mozgás segíti a járás kialakulását. — Azzal, hogy hetente háromszor hordom őket az uszodába, nem akarom siettetni a fejlődést. inkább az igényt szeretném bennük kifejleszteni az egészséges életmódra és a mindennapos tisztálkodásra. Megszokták, hogy úszás előtt zuhanyozni, a WC-re kimennek, ezt látják tőlünk és követik. Egyik gyerek sem vakmerő, az engedélyem nélkül nem ugrik a medencébe, idegen helyen pedig csak velem együtt mennek a vízbe. Amióta úsznak, nincsenek étkezési, alvási problémáik, nem kaptak el semmilyen komolvabb betegséget. És higgye el. nekem ' is könnyebb. Én amatőr szinten mindig úsztam, és nem volt szívem otthon hagyni, vagy kiültetni őket a medence szélére, örülök, hogy Máté teljesen biztonságosan mozog a vízben, Andrea is remélem két év múlva már követi bátyja példáját. Akkor már egyikükre sem kell állandóan rászólni, hogy ezt, meg azt ne csinálja. Nyugodtan úszhatok én is, ők is. Amit az anyuka legelőször hangsúlyozott, a türelem és a kitartás. Enélkül talán most is ott kuksolhatnának a szobában, vagy egy-egy betegség után járhatnának az orvoshoz. Az uszoda csak a lehetőséget adta számukra, és ők éltek vele. Az eredmény pedig figyelemreméltó: már kicsikorban megszerették a vizet a gyereket, barátjuknak érzik, otthonosan mozognak ebben a közegben, a betegséget csak hírből ismerik. A példa adott, szívesen tudósítanánk több hasonlóról. (máthé) Diagnózis a sportorvos munkájáról Elitté nincs titnk? Kick-box hét végén Nyírségiek a müncheni világbajnokságon Sportorvos. Olt látni a pályán, a versenyzők között. Kezében az elmaradhatatlan táska. De miért síel mindig és mit csinál? Sebet kötöz? Gyógyít? Injekcióz? Keveset tudunk róla. — Hogyan lesz valaki sportorvos? Úgy. hogy hivatása mellett szereti a dául kézi- és fiatal koromban. Aztán tizennyolc esztendei sebészkedés után sportorvos lettem. Tehát sebész, ortopéd és traumatoló- gus, sportorvos . . . Ars poetica. Ha a sportorvos naplót vezetne, a legelső lapra ezt írná: ,,1. Minőségi sportorvosi szűrővizsgálat. 2. Sportsérülések gyógyítása. 3. Maximális munkafegyelem." — Ellenőriz- ; az edzésállapotot. Mérünk, vizsgálunk, elem- zünk és következtetünk. Észrevételeinket elmondjuk az edzőnek. aki ezek alapján is adagolhatja a terhelést. Könnyíthet vagy nehezíthet a munkán . . . Igen, vigyázunk, hogy ne legyen túl nagy a terhelés. Bár... Sokszor van olyan érzésem, hogy a labdarúgóknál ez felesleges. Náluk túledzettség? Alig fordult elő még praxisomban. — A felelősség? Ez az. ami mérkőzések,, versenyek közben hallatlan súllyal nehezedik ránk. Valóban könnyű a sérülés? És ha nem? Vagy, ha mégis? Mert a sportolók sem egyformák. Van aki bátran csatázik és küzd, nem érez fájdalmat. Aki csín be megy és ütközik. Akit ha megölnek. megrázza magái, megy tovább. És vart. aki legparányibb horzsolásra elájul. Alapelvem: beteg gyerek ne sportoljon versenyszerűen. — Egyes versenyzők nem orvosi. hanem pszichikai esetek. Ha egyáltalán lehet rajtuk segíteni. De ahhoz hogy ezt tudja egy sportorvos, közel kell kerülnie az emberhez. Megszerezni bizalmukat, de ezzel sohasem visszaélni! Különben vége az egésznek. Beszélgetés a gyakorlatról: — Milyen ember Bakosi a sportorvos szemével? — Egyéni hajlama van a sérülésekre. — És Stefán? — Óriási akaraterő — könyök- túlterhelés. — Csabai? — Az úszók ritka vendégek a sportorvosi rendelőben. — Molnár Tamás? — Nála a hosszúinak körül túl- terheléses steril gyulladás alakul ki. — Vannak úgynevezett sportági sérülések: labdarúgóknál a térd. az izom. Kézilabdában: a kéz, az ízület, a csukló, a térd. Atlétáknál: ín, izomsérülés, boka, úszóknál: fül- és szemkötőhártya folyamat. Teniszezők: könyök, boka, térd. — Gyógykezelésük? A néhány napos pihentetéstől a hosszú ideig tartó gipszkötésen át a műtétig terjedhet. A sérülés súlyossági fokától függően . . . Életmód, sportszerűség: — A játékos, a versenyző életmódja nem titok az orvos előtt. A terheléses pulzus, a vérnyomás és a megnyugvási idő sok mindent elárul. Csak egyeztetni kell észrevételeimet az edzővel. Tapasztalataim szerint a legsúlyosabb veszélyt az ital jelenti. Sok fiatal tehetség eltűnt már, mert bevetette magát a züllött éjszakába. Az igazság az. hogy a labdarúgók életmódban példát vehetnének más sportágak művelőitől. — Hány sportolót felügyel? — Nyíregyházán körülbelül évi 25 ezer ember fordul meg sportorvosi szakrendelésen. Természetes. van aki többször is visz- szajön. A megyében ez további 20 ezret jelent. Ezt a munkát Szabolcs-Szatmárban húsz kollégával együtt végezzük. Dr. Árkosy Ferenc sebész-főorvos, sportorvos. Olt izgul a pályán, toporog a többiekkel. Az edző azért hogy siker szülessen, ő azért, hogy ne történjen sérülés, ölében orvosi táska és egyebek. Dolgozik szélben, esőben. hóban, forróságban. Nincs víkendje, nincsenek szabad vasárnapjai. Vigyáz, hogy az ép lélek ép testben találkozzék. ík. gy.) Az egyre népszerűbb sportág, a kick-box világbajnokságát rendezik a hét végén Münchenben. Az eddigi világversenyeken több tucatnyi érmet szerző magyar válogatottban két szabolcsi fiatalember is helyet kapott. Gönczi János és Sándor György nem esélytelenül lép majd szo- ritóba a full-contactosok versenyén. — Előbb önvédelmi tanfolyamra jártam, majd shotokánozni. Azután tudomást szereztem, hogy Nyíregyházán kick-boxozni is lehet és jelentkeztem — emlékezik vissza Gönczi Jancsi a négy évvel ezelöttiekré. — Én később kezdtem mint Jancsi, ökölvívó edzésekre jártam, ám egyszer lekéstem a buszt és szüleim eltiltottak tőle. Majd egy otthoni disznóölésen Jancsi elkezdte mutogatni, amit a kick-boxban tanult és nagyon megtetszett. Előbb otthon gyakorolgattam, majd én is eljöttem a nyíregyházi klubba. Az apagyi unokatestvérek ezt nagyon jól tették, és Károly István edző azonnal felfigyelt a két tehetségre. Kemény munkára fogta őket, bár nehéz dolga nem volt. Nem kellett őket noszogatni. Alighanem minden edző ilyen szorgalmas tanítványokról álmodik. Az edzések mellett otthon rendszeresen túlóráztak. Persze csak miután végeztek a rájuk háruló házkörüli munkával. Ök pedig nagyon igyekeztek, hogy mihamarabb azt csinálhassák, amit nagyon szerétnek. Az apagyi iskolában 'ktiíöfi kis edzőtermet rendezték' be és volt, hogy karácsonykor is tréningezlek. Volt olyan verseny, amelyen Jancsi lábcsontja és Gyuri kézujjesontja volt eltörve, de elindultak. Mindketten a sémi- r contacttal kezdték. Erinél a küzdésformánál nem lehet teljes erővel ütni, illetve rúgni. Jancsi már 1985-ben, a Budapesti Világbajnokságon részt vett, akkor rutintalansága miatt nem ért el nagy eredményt. Tavaly felköltözött Budapestre, dolgozott és a válogatott kapitánynál, Kyra Péternél edzett. Majd váltott, így a full-contact legnagyobb ígérete. Itt szorítóban kell mérkőzni, és teljes erővel lehet végrehajtani az akciókat. — A full-contact tetszik igazán, keményebb, igazán férfias. Itt egyértelműen el lehet dönteni, ki a jobb — vallja Gönci János. Ugyanezt az utat járta meg Sándor Gyuri is. ö egy szegedi versenyen bizonyította, hogy a full-contactosok között a helye. A közelmúltban, a nyíregyházi világbajnoki válogatón mindkettőjüket láthattuk. Mindketten biztosan nyertek súlycsoportjukban. — Jancsinak van a legjobb lába — jellemzi tömören unoka- testvérét Gyuri. — Nagyon kemény, harcos fiú — kapja ő a jellemzést Jancsitok Ez nem unokatestvéri oda-visz- sza dicséret, hiszen a szakemberek véleménye szerint is Gönci technikája bámulatos, Gyuri küzdőképessége pedig irigylésre méltó. Nyugodtan dicsérhetik őket. mert nem olyanok, akik elbízzák magukat az ilyen szavak hallatán. Bár Jancsi májusban bevonult, minden lehetőséget megkap a sportolásra. Amikor tehetik hazajönnek és ilyenkor Nyíregyházán edzenek. Legutóbb egy szombat délelőtt iz- zasztották egymást a nyíregyházi stadion ökölvívó-termében. A hét elején még edzőtábor, majd a hét végén a müncheni szorítóba lép a két fiú. Jártak már' Becsben. Stockholmban, most a bajor fővárosban mutathatják meg mit tudnak. Gyurinak még elsősorban a rutin- szerzés a cél, ám Jancsinál akármi is lehet. Még érem is. Mán László sportot. Én pél- kosárlabdáztam Hátizsákkal az „apostolok lován” A szombati csípős reggelen hátizsákos, bakancsos turisták gyülekeztek a nyíregyházi vasútállomás előtt. Nem vonatra vártak, az „apostolok lován”, azaz gyalogoson kívánták megtenni a tervezett 50 kilométert. A Nyíregyházi Zöldért Vörös Meteor Természetbarát Egyesülete első ízben rendezte a Nyír- ség-^SO teljesítménytúrát Nyíregyháza— Baktalóránthá/.a törtvonalon. A vállalkozók — százhatvan- ketten — reggel 6 és 7 óra között indultak. A mezőny nemzetközivé bővült, romániai résztvevők is akadtak. Az indulók mintegy fele az ország más részeiből — Székesfehérvárról, Debrecenből, Dorogról... — érkezett,, majd taposta a szabolcsi homokot a turisrajelzések mentén. A legidősebb természetbarát 58, a legfiatalabb 11 esztendős volt. Szép számmal jöttek a nyíregyházi Bánki szakközépiskolából, az i- es számú gyakorlóból. Kisváfdá- ról. Mátészalkáról . A túrázáshoz ideális időjárás segítette a résztvevők dolgát, a Mohos tónál elfogyasztott zsíroskenyér. alma és üdítő ital erőt adott a további gyalogláshoz. A legügyesebb résztvevő délután negyed háromkor érkezett a baktai célba, majd sorra következtek a többiek . . . Valamennyi résztvevő szintidőn belül érkezett célba, ahol bográcsban főtt szatmári kötözött tésztaleves, no meg a részvételt igazoló oklevél és jelvény várta az ügyes túrázókat. De nem ezért tették. Elsősorban *'4.z egészségük karbaritatiá ■? sáért gyalogoltak, felrtiért^k; hogy mire képesek. Mert a láb —- ugye — mindig „kéznél” van . . . Wolfslake: Petrikovics bravúrja Kiemelkedően szerepelnek az NDK-ban a magyar salakmotorosok a négy fordulóból álló nemzetközi egyéni versenyen. A szombati, 2. fordulóban teljes sikert arattak, Petrikovics végzett az élen (14 pont), megelőzve Ba- loghot (14) és Kovácsol (12). összetettben Balogh áll az élen (27 pont). Mögötte a verseny 1983. és 1984. évi győztese, a csehszlovák Hradecky (25). majd Petrikovics (25) következik. 100 óra — 1392 kilométer Vasárnap délben fejeződött be az egri városi stadionban a „100 órás Hungária váltófutás". A szokatlan erőpróba 12 résztvevője négy napon és négy órán át egymást óránként váltva folyamatos futással bizonyította rendkívüli felkészültségét. Veres Imre. Káló Csaba. Honfi Gábor, Budai Árpád. Mátyás László, Tóth Zoltán. Ragó Ferenc. Tóth Gyula;, Kovács József. Hajas János. Koltai' Péter és dr. Martinovics János mostani futását sokan tekintették meg. nem kevésért éjszaka. rtiszen a váltó — á kivilágított stadionban — ekkor sem pihent. A 100 órás futás résztvevői 3480 kört, 1392 kilométert tettek meg. A legtöbbet Káló Csaba futotta 141.2 km-ével, míg a 47 éves korelnök, dr. Martinovics János 95.2 km-t teljesített. Mint minden új kezdeményezés után, így itt is felmerült a folytatás kérdése, az. hogy akadnak-e majd követők, vagy csak „volt egy 100 órás futás Egerben" . . . (MTI) Furár „doppingja” Mintha egy ip.szilon lépett volna be a szobába. Deltás vállak, vékonyodó felsőtest, csupaizom lábak. 67,5 kg-ban ő a hazai legjobb. Pedig még csak 22 éves, junior korú az NYVSSC* válogatott kerettag súlyemelője, Furár István. A Vegyész-Tisza Kupa után a 67,5 kg-osok között egyedüliként készült az ostravai világbajnokság előtt a válogatott kerettel. A VB előtti főpróbán ugyan beállította egyéni legjobbját, a 290 kg-ot, de harmadik lökésgyakorlata után mésis bosszankodva dobta le a súlyt*. Legalább 300 kg kellett volna ahhoz, hogy csapattag legyen az idei év legrangosabb világversenyén. Kárpótlásul az ostravai vonatról lemaradt versenyzők Svájcban. Zilnachban léptek dobogóra. A nemzetközi viadal mecénás sa, Brüger úr, aki bár soha nem emelt súlyokat, mégis millióiból finanszírozza a nevéről elnevezett kupát. Furár mindkét fogásnemben először 125-ön. ihletve a lökésben 155-ön bebiztosította magát. Másodikra 130-at szakított, illetve 162,5-öt lökött. Sajnos mindkét fogásnemben elrontotta harmadik gyakorlatát. Végül egy lengyel versenyző mögött 292,5 ks-os egyéni rekordjával ezüstérmet szerzett. Még a VB előtt kerek-perec megmondták a fiatal súlyemelőnek: legalább 305 kg-os összteljesítményt kell elérnie a négy hét múlva kezdődő junior- vagy a decemberi magyar bajnoksár gon ahhoz, hogy jövőre olimpiai kerettag legyen. Ahogy Furár mondta, számára ez jelenti az igazi doppingot. (Képünkön: Furár a Svájcban szerzett díszes emléktárgyakkal.) (máthé) T
