Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-31 / 257. szám

200 éves lenne Magyar köiyvek a Szovjetunióból az Inczédy-ház Botanikus kert volt itt Az újratelepített és városi­asodé Nyíregyháza nevezetes­sége voít a botanikus kert­ben 1787 óta álló boltíves, tornácos ház, amelyet 1973. április 9-én bontottak le. Az Országos Műemléki Felügye­lőség 1964-ben itörölte a vé­dett épületeik sorából, s a városi tanács már 1969-ben elrendelte a Bocskai utca 57. számú épület lebontását. A tulajdonosok és a lakos­ság jó része igyekezett meg­menteni és idegenforgalmi célokra felhasználni ia szép, ún. Inczédy-házat, s így 5 évig 'tartó huaavona keletke­zett, sajtóvita is kialakult erről. Eredetileg Schulek-kert- nek hívták e részt. Nyíregy­háza város magisztrátusa ugyanis 1790-ben közvetle­nül az ótematő melletti (a maii kórház szomszédságá­ban lévő) legélőíterületbő! 12 holdat ladományozott kert telepítésére az evangélikus egyháznak (talán Tessedik Sámuel szarvasi ev. lelkész és mezőgazda működésén fel léik eredve). Ekkor Sctiu- lek János (1754—1820) evan­gélikus lelkész (1789. okt. 16 —1820) lakott itt, s ezért is illették „Tiszteletes Schulek János úr kertje” (1795. évi városi térkép), illetve „Ev. plébános kertje” • (1804. évi uradalmi térkép) elnevezé­sekkel. A botanikus kert tagozó­dása a következő volt; az összesen 18 ezer négyzetöl­ből 14 ezer gyümölcsös, 3 ezer díszkert és konyhakert, s végül 1 ezer négyzetöl ud­var, az épületekkel. A kert tökéletesen 'megfelelt a XVIII. század végi francia kertépítő stílusnak, azonban mellőzte annak fényűző kel­lékeit (szökőkút, szobrok, hidak). Schulek János három év­tizedes működése után meg­halt, s a papi székben uno­kaöccse: dr. Schulek Gáspár (17.22—1827) lett az utóda, akit azonban nem nagyon érdekelt a botanika. Így ha­marosan bérbe adta a kertet a híres ügyvédnek és tábla- bírónak, 'nagyváradi Inczédy Györgynék (1780—1854), aki 1825-iben azt meg is vásárol­ta. A szabadságharc bukása után Inczédy György ide vo­nult vissza, és gyönyörű ar­borétumot létesített. Így Schulek János neve mindin­kább feledésbe ment, s a helybeliek csak az Inczédy- kert elnevezést használták Majd e megjelölés is elho­mályosult, mert iaz 1900. év­ben a botanikus kert gya­korlatilag megszűnt, ugyanis kettévágták a szomszédos Oros községbe vezetett nyíl­egyenes országúitta'l. Milyen növényei voltak í botanikus kertnek? Csal Az Inczédy-ház „röntgenképe”: jól mutatja az árkádokat és a tetőszerkezetet. Romjaiban is megkapó. (1973. ápr. 9.) sejthetjük, erről nincsenek tényszerű adataink. Azt lát­hattuk 1973. évi lebontása előtt is, hogy az Inczédy- ház körül rendkívül dús, burjánzó lícium-sövény hú­zódott (a nyíregyházi régi városárok jellegzetes növé­nye), s Inczédy György leá­nya, az éppen 100 éves Ka­rolina méni (özv. Marschalkó Gusztávné) pedig elmondta 1940-ben: „Mintha kolostor­ban járnánk. Évszázados gesztenyefák koronái borí­tottak védőszárnyait a széles boltíves épületre.” Ugyanek­kor mondta el Inczédy Ka­rolina: „A ház 153 éve, tehát 1787-ben épült", mégpedig a Rákóczi-család birtoklása idején használt vadászlak helyére. 200 éves lenne most, és 3 évvel megelőzte a bota­nikus kertet! Az eredetileg Schulek-féle ház 7 szobából állott, s ezek között volt a vadászszoba és a fűtőház 'is. A fűtés ke­mencével történt. A nagy ív keresztmetszetű, homorula- tos főpárkány arról tanús­kodik, hogy az épület késő barokk kort. Eredetileg fa­zsindely fedte. Tetőszerkeze­te egyidős és teljesen azonos volt az evangélikus templo­méval (ugyanazok az ácsok csinálták). Úgy gondolom, hogy vá­rostörténeti szempontból rendkívül fontosak az Inczé- dy-féle kertre és házra vo­natkozó ismeretek, mert a legújabb helytörténeti köny­vek sem tartalmaznak ilyen adatokat. Éppen ezért tisz­telettel említem meg adat­forrásaimat, illetve adatköz­lőimet: Inczédy György leá­nyának, Karóiménak 100 éves korában, 1940-ben a „Nyírvidék''-nek adott nyi­latkozata; illetve az ugyan­csak 100 éves korában el­hunyt unokán ak, özv. Os- gyáni Józsefné szül. Mikecz Borbála (1880—1980) hozzám intézett levelei. Ök ketten látták az egész 200 évet! Sok adatot megtudtam Búj köz­ségben 1971-ben a volt rész­tulajdonos. Jancsó Istvánná szül. MurschaLkó Etelka el­beszéléseiből, valamint Die­nes ö. István (1906—1986), kitűnő helytörténész 1972. nov. 6-4 szóbeli közléséből és feljegyzései rendelkezésre bocsátásából. Csak öt év múlva, ismételt lakossági sürgetések nyomán került -az új, jellegtelen bér­ház falára egyszerű emlék­tábla (az ígért bronz vagy kerámia dombormű helyett), amely szokatlanul bőséges szövegezése ellenére is alig­ha érzékelteti az egykori ház és 'kert várostörténeti jelen­tőségét. örvendetes viszont, hogy 1974-ben Nyíregyháza város tanácsa a Sóstói Park­erdőből 45 hektár területet biztosított a Bessenyei György Tanárképző Főiskola számára botanikus kert lé­tesítése céljából. Az elsősor­ban oktatási célokat szolgá­ló főiskolai kert egyre na­gyobb látogatottságnak ör­vend. Dr. Fazekas Árpád Beszélgetés a Kárpáti Kiadó igazgatójával A több nemzetiségű orszá­gokban, az egyes népek kul­túrájának, nyelvének megőr­zésében fontos szerepet tölte­nek be a könyvkiadók. A Szovjetunió Kárpátontúti te­rületén a Kárpáti Könyvkiadó Vállalat többek között ilyen missziós szerepet is vállal; az orosz'nyelven kívül magyar, ukrán és moldván nyelven je­lentet meg műveket. A kiadó általános jellegénél fogva tár­sadalompolitikád, termelési- műszaki, mezőgazdasági, tu­rista tájismereti és nem utolsó­sorban szépirodalmi kiadvá­nyokat ad ki. A kiadó több, mint negyven éve alakult meg, közvetlenül a háború befejezése után, 1945-ben, majd 1964-ben — hatáskörét kiterjesztve — át­szervezték. Fennállása óta mintegy 3500 kiadványt jelen­tetett meg közel ötvenmillió példányban. A magyarországi olvasók számára'sem ismeret­len a könyvkiadó tevékenysé­ge. hiszen nem egy könyvük hazánkban is forgalomba ke­rül. A magyar—szovjet barátsá­gi napok rendezvénysorozatá­nak egyik kiemelkedő esemé­nye az a könyvkiállítás, amely október 30-án nyílt meg a me­gyeli könyvtárban. A Kárpáti Kiadó a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülé­sével, illetve a megyei könyv­tárral rendezi ezt a kiállítást, amely a Szovjetuniót mutat­ja be a könyvkiadás tükrében. A kiállítást a Kárpáti Kiadó Nyíregyházán vendégeskedő igazgatója, Borisz Alekszand- rovics Gvargyionov nyitotta meg. Ebből az alkalomból be­szélgettünk az igazgatóval, aki 28 éve dolgozik a kiadónál és 16 éve vezeti az intézetet. — Magyarországon sajnos, nagyon sok időbe telik egy könyv kiadása. Egy-egy szer­zőnek nemegyszer két-három évet is kell várnia arra, hogy a kiadóhoz leadott kézirata megjelenhessen. önöknél hosszabb vagy rövidébb az át­futási folyamat? — Hogy hosszabb vagy rö- videbb időbe telik-e nálunk egy-egy könyv kiadása, arra nem tudok se igennel, se nem­mel válaszolni. Minden attól függ, hogy mennyire aktuális a téma, amelyről a könyv szól. hogyan van előkészítve a kéz­irat stb. Előfordul az is, hogy egy-egy könyv egy-másfél év alatt jelenik meg. de ezek in­kább politikai, illetve terme­lési kiadványok. Más köny­veknek nálunk is .szabi) az átfutási idejük. — Hány magyar nyelvű szépirodalmi könyv lát napvi­lágot önöknél évente? — Viszonylag nem túl sok regényt, verset vagy más iro­dalmi művet adunk ki; évente 80—90-et. Ebből több mint 20 magyar nyelvű. Gyakran je­lennek meg -nálunk magyar klasszikusok, pl. Petőfi, Móra, Jókai és Gárdonyi, de a mai magyar irodalmat is figyelem­mel kísérjük. A közelmúltban Gál István Napimádóik c. könyvét, Petrovách István if­júsági regényét és Harmat Endre politikai írását jelentet­tük meg. — Tudjuk, Kárpátalja ma­gyar íróinak a müveit is gon­dozzák ... — Minden irodalmilag érté­kes prózát és verset megjelen­tetünk. Bállá László, Bállá Károly, Füzessy Magda és Szá­lai Borbála könyvei láttak napvilágot mostanában. Min­den évben van egy antológi­ánk is, amely a legfrissebb termést tartalmazza. Legutóbb Kulcsár Attila: Mikor az utcán átmegy a néne... Mikor az utcán átmegy a néne Fekete kendője gyászlobogót lenget; fékek csikordulnak megfeszül az istráng s a lóerőkben baljós hőkölések. — öt rosszalta a hosszú élet ily elfajulását, — öt intésnek szántak saját túléléshez Sokan a kivégzésre páholyukban felállnak, mások eltakarják a gyerek arcát, pedig a kerékbe töretés ezúttal elmarad a vezető hóhér időben fékezett. öt virtusból átszaladt még előtte élve De felmorajlik a csalódott tömeg hogy a tisztes anyókát agyon kövezzék goromba szavazzák utca pellengérén. öt gondja ketrecébe zárva incselkedőként megugatta, de egy óvó figyelme mégis karon-ragadta, s a másik oldalon csoszogva elvegyült. Pedig — tíz csak a látvány torzszúlöttjét félte, — tíz talált élete elhulló perceit, — tíz a szemtanúság megtételét feszengte — öt kamikáze autójának roncsát: Mikor az úttesten átmegy a néne ösvényt tapos tanyai messzeségbe, melyen hazagondolhatsz az ügyes volántól — Táncolj ... (Morvái Tibor grafikája) ezúttal nem lett gázolás ez itt megúszta most, de saját nénikénk ott cserben-hagyásos. a Magyarországra is eljutó Lendület c. antológiát adtu ki, és hamarosan lesz egy h; sonló Évgyűrűk címmel. — Magyarországon is örü tünk annak, hogy a peres trojka szellemében több olyc film is előkerült a szovj filmgyárak polcairól, amely két korábban nem vetíthette A Kárpáti Kiadónál van-e h sonló jelenség? — Nálunk erre nem ve szükség. Az íróasztalflófcb; nem volt olyan kézirat, am lyet koráhhan nem adhatta! ki. A jó írók jó műveit mi dig megjelentettük. — Magyarországon sajn- csökken az olvasási kei Mint kiadónak. bizonya vannak tapasztalatai, hogy alakul ez a Szovjetunióban — Mi . is érezzük, hogy olvasási kedv visszaesett. D jó könyveknek most is sok vasójuk van. Érdekes példá hogy az utóbbi évek egyik 1< nagyobb sikerét egy • on nyelven kiadott könyv arat 500 recept a magyar kon.yt ból — ez a könyv címe. A advány 850 ezerí!) példányt jelent meg. Borisz Alekszandrov Gvargyionov igazgató ezu, a megyei könyvtárban rém zett kiállításról beszélt. 1 szönetet mondott a szervezi nek azért, hogy a Népek 1 rútsága érdemrenddel ki.tün tett ungvári Kárpáti Kiadc bemuitaikozhatatt. Majd mondta, hogy az itt kiállí' mintegy 200 kiadványt a r gyei könyvtárnak ajándék zák. — Ezek a könyvek kül böző terjedelműek és élt kivítelezésűek — mondta fejezésül —, de van egy kö vonásuk: mindegyik bará kézimunkája. Bodnár Isti Értékmenté Készül a Nevetségesen kevés, eg milliónál is kevesebb for jut évente megyénk öss; múzeumának fenntartású de a szakemberek ezt a kic is igyekeznek úgy beoszta hogy a szép régi épületek r nél tovább épségben marad nak. Erről a megőrző munl ról tárgyaltak a Hazaf Népfront megyei környez esztétikai bizottságának 1< utóbbi ülésén a Sóstói Mű: umfaluban, ahol Nagy Fere a megyei múzeumok igazga ságának igazgatóhelyettese Erdész Sándor a Múzeumi; igazgatója tartott tájékoztat Szépen folytatódik a mű umfaluban az építkezés külön figyelemre méltó, h< saját erőből, viszonylag költséggel dolgoznak. A holdas területen a további; ban elkészül még egy nyír gi szegényparaszti porta, • tirpák tanya, egy kocsma, hozzák a nagygéci templon és régi kismesterségek mű tőinek pavilonsort adnak Többek között kalapos, kér gyártó, fazekas, kékfestő szíti és kínálja majd ott p tékáit. A múzeumfaluba ke a Jósa András Múzeum gj teményének egy része, e: tál a központi múzeumban a kiállítási tér, több anyt tudnak bemutatni. Egyetlen épen maradt \ kastélyunkra, a vajaira ta\ 300 ezret költöttek, kicseré a tetőzetet, megóvják az é kés freskót. A további tér között szerepel a pince h nosítása: a vajaiak kezde nyezésére igényes, kávé! hangulatú presszót alakíta ki az épületben. Szépen al< a mátészalkai múzeum 1 nyezete, ahol több mint négyzetméteres területhez tottak hozza, így a hónap gén átadhatják az új sze színt. Hasonlóan biztatóal tiszavasvárt tervek is. Az egyik legnagyobb zeumi munka jelenleg a ke K|y| HÉTVÉGI MELLÉKLET *

Next

/
Thumbnails
Contents