Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-31 / 257. szám

Dr. Török István 1936-ban földmun­kás családban, Abonyban született. Budapesten szerzett vegyipari techni­kusi oklevelet, majd közgazdasági egyetemet végzett. Veszprémben pedig vegyipari szervezöméimök lett az otta­ni egyetemen. Hosszabb ideig dolgo­zott Nyíregyházán a Taurusban. Mi­előtt a KSH—SZÜV Nyíregyházi Szá­mítóközpontjának igazgatója lett, a Szabolcs-Szatmár megyei Szálloda és Vendéglátó Vállalat igazgatója volt. Tagja a Neumann János Számítógép­tudományi Társaságnakkét éve a me­gyei szervezet társelnöke. Az MTESZ- ben 25 éve tevékenykedik, a Szerve­zési és Vezetési Tudományos Társa­ságnak megyei titkára. Doktori érte­kezését „Szabolcs-Szatmár megye tár­sadalmi-gazdasági fejlődésének főbb tényezői, különös tekintettel a számí­tástechnika szerepére” címmel védte meg. Nős, van egy 23 éves fia, aki a COMPORGAN Rendszerház dolgozója. 9 Ma fejeződött be Nyíregyházán az első számítástechnika-alkalmazási konfe­rencia. Mi hívta életre ezt a kezdemé­nyezést? — A KSH—SZÜV Nyíregyházi Számító- központjában értékes munkát fejt ki az MTESZ üzemi csoportja. Dolgozóink közül igen sokan tagjai a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságnak, valamint a Neu­mann János Számítógéptudományi Társa­ságnak. Közülük is legaktívabbak az SZVT- tagok. Valamennyien szóba hozzák a mun­kával és a társasági élettel kapcsolatban egyaránt, hogy Szabolcs-Szatmár gazdaságá­nak gondjain nagyon sokat segíthetnek a számítástechnika vívmányai, valamint a korszerű vezetési és szervezési eljárások. G Mi indokolja azt. hogy nemzetközivé tették a tanácskozást? — Intézményünk és a már említett társa­ságok gyümölcsöző kapcsolatban vannak szovjetunióbeli, lengyelországi, bulgáriai, csehszlovákiai és NDK-beli szervezetekkel, amelyek igen hasznos tapasztalatokról szá­moltak be képviselőik által. ^ Szocialista országokat sorolt, amelyek között hazánk számos vonatkozásban előbbre jár, számítástechnikában és szervezéstudományban egyaránt. — Nem mindenben. Valamennyi ország kutatásaiban és fejlesztéseiben találhatók olyan eredmények, amelyeket nyugodtan ta­nulmányozhatunk az átvétel igényével. Én magam például az elmúlt évben Magde- burgban járva olyan gépeket láttam, olyan programokkal, amilyenek nálunk még nin csenek. A számítógép által segítelt tervezés és gyártás is erősebb, mint nálunk. G Ez az utóbbi a megyében mintha még gyerekcipőben járna. — Valóban nem mondható még, hogy nagy hagyományokkal rendelkeznénk. A konferencián azonban jó néhány olyan elő­adás hangzott el a MEZŐGÉP, az Alkaloida és a konzervgyár képviselőitől, amelyek alapján számíthatunk a gyors elterjedésre. A Miért éppen Záhonyba vitték cl a részt- ^ vevőket üzemlátogatásra? — Az úgynevezett ZAIR-rendszer orszá­gos hírnévre tett szert. A rövidítés a Záho­yi Vasúti Irányításra vonatkozik. Egy ilyen ' atalmas „szárazföldi kikötő” szinte vonzot­ta már egy jó szervezési és irányítási rend­szer számítógépre történő kidolgozását. El­mondhatom, hogy valamennyi résztvevő élénk érdeklődéssel figyelte a gyors és pon- os vasúti fuvarozási szervezést. Különben valamennyi előadó olyan kezdeményezések­ről számolt be, amelyek hatalmas fejlődést hozhatnak a számítástechnikában és a szer­vezésalkalmazásban. G A konferencia anyagát nyilván megfon­tolt összegzés követi majd. Mi az, amit máris le lehet szűrni a megyei helyzet­tel kapcsolatban? — Nemcsak a konferencia, hanem saját tapasztalataink is azt mondatják velünk — minek szépítgetni — hogy a megye számí­tástechnikai és szervezési helyzete nagyjából azonos gazdasági és társadalmi állapotával, sőt jellemzi is azt. 1985-ben végeztünk el egy megyei felmérést és meg kell mondjam, annak eléggé ellentmondásos volt az ered­ménye. Akkor a gazdasági szervezetek ve­zetőinek véleménye szerint — tisztelet a ki­vételnek — egy Commodore—64-es elegen­dő volt a cég „számítógépesítéséhez”. Azok aránya, akik így vélekedtek, kétharmad volt az egészhez. Alig több mint 80 szerve­ző dolgozott a vállalatoknál. Speciális szer­vezési akciókhoz külső szakvállalatot ke­vesebb mint 20"„-uk vett igénybe. Orien­tálódtak a kis szervezetek irányába, akik gyorsan és olcsón dolgoztak. A már említett Commodore—64-es majdnem mindenütt a bázisnak számított. Mi már akkor is lénye­gesen drágább megoldásokat tudtunk ja­vasolni. de hozzátettük, hogy ez valójában olcsóbb, mert többet tud — és jobban. G Azóta nem telt el több két évnél. Vál- tozott-c a helyzet? — A nagy szakvállalatokat ma is drágáll- ja mindenki, de mégis úgy tűnik, hogy in­kább veszik igénybe szolgáltatásainkat. Né­hány hete beszélgettem egy áfész-elnökkel, aki elmondta,~hogy ő is a könnyebb ellen­állás irányába haladt annak idején dönté­seivel. de már megbánta, hogy nem ránk hallgatott. Hiába fektetett be azóta csak­nem lü millió Ft-ot, nem érte el célját. 9 Tehát most besorolt üzletfeleik közé ... — Téved, a jelenlegi támogatási rendszer változatlanul arra ösztönzi, hogy a hama­rabb eredményt hozó befektetés mellett döntsön, még ha az nem is olyan tartós. Nem tudom, hogy mennyi időnek kell még eltelni ahhoz, hogy az állami támogatások rendszere jobban célra orientáló, a feladat teljes megoldását eredményező beruházáso­kat sugalljon? Egyáltalán abban sem vagyok biztos, hogy szükség van-e minden téren ál­lami támogatásra. Mindenesetre az eddigi rendszer tarka és célszerűtlen számítógép- parkot „eredményezett” — nem vigasz — nem csak nálunk, de az egész országban. Nehéz és költséges a szerviz, a karbantar­tás, alacsony a kapacitáskihasználás, a prog­ramok nem alkalmazhatók általánosan, nem kompatibilisek. G Mi a helyzet ma? — Üjabb felmérést végeztünk ebben az esztendőben, és arról számolhatok be. hogy nagyarányú átalakulás ment végbe ezen idő alatt. Ügy látjuk, hogy terjednek az IBM kompatibilis gépek és az ehhez kapcsolódó más berendezések. Szerencsére ebben az irányzatban már fellelhető az a szükséges uniformizálás, ami a számítógépeknél elen­Hétvégi interjú dr. Török István igazgatóval száfliitástechnikáríl, szervezéstudományról gedhetetlen. Már csak azért is. hogy a gé­pek egymással kommunikálni. ..beszélgetni” tudjanak. Annyira persze nem rózsás a helyzet, hogy megnyugtatónak lehetne ne­vezni. A kis gépek bűvölete még mindig nagyobb a kelleténél. Pedig ezek képességei végesek. Nem bízhatók rájuk olyan felada­tok. amelyeket csak nagy komputerek old­hatnak meg. Még szerencse, hogy a leg­újabb mikroberendezések jól kommunikál­nak a nagyokkal, így azokkal együttműköd­ve megsokszorozódik erejük. Egyelőre még csak érdekesség, de mivel ebben az irány­ban viharos gyorsaság a fejlődés, hamaro­san valóság lesz: akár műholdon keresztül is közlekedhetnek majd az adatok. A Egyelőre induljunk ki 'ábból a telefon- helyzetből, amivel a világban eléggé hátul kullogunk. — A megye még az átlaghoz képest is meglehetősen elmaradott, ennek ellenére én optimista vagyok. Városaink nagy része, sőt a falvakban néhány termelőszövetkezet is rá van már kötve a crossbar rendszerre. Ezen keresztül nagyszerűen kapcsolatot te­remthetnek egymással a számítógépek. G Jelenlegi gazdaságpolitikánk két kulcs­szava a stabilizálódás és a kibontako­zás. Mennyit tehet ennek ügyében a számítástechnika és a szervezéstudo­mány? — A szervezési színvonal javítása nélkül én nem tudom elképzelni az előrelépés le­hetőségét sem. Ezzel a véleményemmel biz­tosan nem állok egyedül. Mielőtt még rész­leteiről beszélnék, hadd mondjam el, hogy Központi Bizottságunknak ezzel kapcsolat­ban konkrét külön határozata is volt, még­pedig 1971. december 1-jén. A „vállalati munka és az üzemszervezés fejlesztése” en­nek a határozatnak a neve. Mivel azóta igen hosszú idő eltelt, fel lehetne tenni a kérdést, hogy miként valósult meg. A válaszban nem lehetne elkerülni, hogy ma is ugyanolyan égető gond, mint akkor volt. Bele kel! érte­ni persze, hogy gondok és problémák azóta is keletkeztek és nyilván a jövőben is fog­nak. Mind a számítástechnika, mind a szer­vezéstudomány lépést tart, sőt előtte jár a megoldandó feladatoknak. A gazdálkodó szervezetek egyre inkább felismerik, hogy nagyon jövedelmező beruházás ismereteink és eredményeink alkalmazása. Hasznossá­gukról számtalan esetben volt alkalmuk meggyőződni. £ Apropó: „előtte jár”, a KSH—SZÜV nyíregyházi számítóközpontja a napok­ban új épületet vehetett birtokába. Akad számos vállalatvezető és kollek­tíva, aki, ha titkolja is, de irigykedve megy el a Vasvári Pál utcai SZÜV- centrum előtt. — Igen, már azt is hallottam, hogy minek ilyen új épület egy tulajdonképpen nem is termelő vállalatnak? Én azt mondom, hogy á mi munkánk épp olyan termelés, mintha mondjuk esztergapadok állnának helyisége­inkben. Sőt! Sokkal hatékonyabb egy-egy jó szervezés eredménye, mint némely támoga­tás — mankókkal életben tartott vesztesé­ges termelővállalat tevékenysége. Mi úgy tekintjük, hogy az új helyünkön nagyobb lehetőségekhez jutottunk és nyugodtak va­gyunk, mert tudjuk, hogy ennek megfelelő mértékben leszünk hasznosabbak azok szá­mára, akik hozzájuttattak. G Tulajdonképpen mihez jutottak ezzel a gyönyörű épülettel? — Kulturált, mai igényeket kielégítő ál­lapotokhoz. így elvárható a minőségi, pon­tos. precíz munka. Ekidig tulajdonképpen méltatlan körülmények között és ráadásul a városban egymástól távol elhelyezkedő munkahelyeken dolgoztunk. Rosszul szer­vezhető. rosszul ellenőrizhető körülmények között. Most már nem hivatkozhat senki ar­ra. hogy valami is gátolná a kifogástalan munkavégzést. 0 Eddig is korszerű berendezések segítet­ték munkájukat. — De már képességeik határán. A Sie­mens nagygép például, ami tulajdonképpen termelési bázisunk, csúcsidőben túlterhelés­sel küzdött. Itt egy újabb hasonló berende­zés elhelyezésére van mód. Szükség is van rá. mert újabb munkáink lépnek be már a jövő év elejétől kezdve. Ezenkívül olyan adatbázisokat képezünk, amelyek kezelése elképzelhetetlen a kapacitások bővítése nél­kül. A programkészítés technikai feltételei is jelentősen megjavulnak új helyünkön. Eddig üzleti érdekeink érvényesítésében is gátoltak szűkös lehetőségeink. Ma már, ha eljön hozzánk akármelyik megyei gazdál­kodó szervezet vezetője, megnézheti, hogy kire bízza adatait, nyilvántartásait és kitől várhatja döntéseinek megsegítését, előké­szítését. kontrollját. Jobban be tudunk kap­csolódni a megye vérkeringésébe. A két Siemens-gép távadatfeldolgozás keretében, a már említett crossbar-kapcsolatokon ke­resztül, minden gazdálkodó szervezettel élő kapcsolatba képes lépni. G Azért mégiscsak eltöltőitek három évet alapításuk óta, még ha nem is a legmo­dernebb körülmények között. Milyen eredményekről számolhat be? — 1984. óta közel 160 ember sajátította el nálunk a számítógépkezelés, a szervezés és programozás tudományát. Nem akármi ez, hiszen voltaképpen velük együtt alakult ki ennek a különleges kultúrának a magja Szabolcs-Szatmár megyében. Ma már döntő többségük színvonalas, önálló feladatmegol­dásra képes. 9 ... és azóta már lehet, hogy másutt ke­resi a kenyerét. — Hát, így szokott ez lenni. Van, akit na- gyon-nagyon sajnálok, hogy elment, de olyan is, akinek örültem. Egy biztos, 1987 végén elmondhatjuk, hogy nem csak nálunk, de más számítógépet, szervezéstudományt alkalmazó cégnél is van már kire számíta­ni. akadnak kiművelt emberfők, akik isme­rik az előrehaladás ösvényét ezen a vona­lon. A Van akkora érdeklődés, amekkora vé- ^ leménye szerint indokolt lenne? Tisz­tában van mindenki azzal, hogy milyen lehetőséget szalaszt el, ha idegenkedik ettől az újtól? — Szerencsére fehér holló már az, aki teljesen elutasítja ezt a lehetőséget. Nem is tehet mást a többség, mint alkalmazza eze­ket a vívmányokat, hiszen a sajtó, rádió, te­levízió nap mint nap közli a meggyőzőbb­nél meggyőzőbb érveket, adatokat, hogy mennyire érdemes támaszkodni ezekre az okos berendezésekre és a szervezéstudo­mány eredményeire. Én azt tudom monda­ni, hogy valamennyi gazdálkodó szervezet stabilizálási és kibontakozási programjában helye van módszereinknek és programjaink­nak, nélkülük lassúbb lenne a fejlődés. Köszönöm a beszélgetést. Ésik Sándor----------------\ ... érdekes panoráma tarul G. ja~ rókelö elé a nyíregyházi Október 31. téren, ha megáll egy-két perc­re. A megyeszékhely 43 éve szaba­dult fél, ennek emlékét őrzi a tér — mely hivatalosan ugyan az „em­lékpark” elnevezést viseli, ám a világon senki sem használja ezt a szót: egyrészt mert hosszú, más­észt pedig egy emlékparkot más- épp képzel el az ember. A negyvenhárom évvel ezelőtti ép minden bizonnyal teljesen.mas olt. Nemcsak azért, mert a há bo­ti nyomait viselték az épületek, az ital;, és mert akkoriban nem volt ><}!/<■ 6 ez a terület, mint egy kö­zönséges útkereszteződés, ahol csi­lingelve fordult be a villamos a sarki kis bolt mellett a Kossuth utcára. Nem — inkább azért, mert nem volt együtt ennyi érdekes, és korunkat jellemző létesítmény egy helyen. Ez a tér akár jelkép is lehet — . elegendő körülpillantani. A régi, csaknem félszázaddal előbbi évekből csak a volt szállo­daépület áll. meg a mellette lévő emél”tps ház. Amellett már az új irodaház magűőUk■ Jói jelképezve egy bizonyos korszakot, amikor konjunktúrát éltünk, s meggonaC' lás nélkül bontottunk-építettünk: ez az épület kiváló példája annak, hogyan nem kellett volna elronta­ni a megyei tanács háta mögötti részt, a városközpont sziluettjét. (Ennél ..grandiózusabb" már csak a 14 emeletes Kossuth utcai ház, melynek a fele magasság is sok lett volna ...) Ott tömörlik viszont rögtön a Kelet Áruház ma mar megszokott, ám annak idején újdonságszámba menő formájú épülete — jól jelké­pezve a változást, mely a város ke­reskedelmi életében végbement: az apró boltokból a „nagy" Ungár-féle áruházon át a mai minden igényt kielégítő „szupermarketekigVe­le átellenben állnak a „dombhá­zak" — egy új. s talán korszerű­nek is nevezhető építészeti-város­rendezési elképzelés szülöttei. Mindenesetre jobban festenek, mint a mögöttük magasodó panel­monstrumok — melyek viszont ki­fejezetten jól szimbolizálhatják (ha mindenáron ilyenekben gon­dolkodunk), azt a hatalmas fejlö- mely a nyíregyházi lakásál­lománybűvégbement S a bérházak Ü^-lam rajai az ember szája, pedig — u 07 jellegzetessége — a „bérházaK„„ ’ egyre kevesebb van és lesz. ..), szóval a lakóházak mögött kéklik és csillog a számítástechnika fel­legvára. Igaz, épülete meglehetős egyhangúságról tesz tanúbizonysá­got, de ami belül van, az már nem is a ma — a jövő! S íme, a dombházak előtt készü­lőben a „fényújság", a növekvő város újabb jelképe — s egyben napjainké is. Akik már megérték a város fel- szabadulását. emlékeikben is jól nyomon követhetik azt a rohamos tempójú átalakulási, mely végbe­ment, s talán nekik mond legtöb­bet az Október 31. tér és környé­ke. Mert elég, ha a Tanácsköztár­saság térre néző Irodaházat látják — s előttük az ötvenes évek fe­szült, viharos ideje; ha a Kossuth utca lakótömbjeit nézik, a lakás- helyzetben történt változások és a mára kialakult otthonínség egy­aránt eszükbe juthat; ha a „piros ház” alatti butiksor előtt járnak, talon még a háború előtti szatócs­ból tok is eszükbe villannak (azok :"den előnyével és hátrányával együtt); aZ!kor a í^lá'npák irá­nyította autófolyaZr ak?™k £ gázolni délutáni csúcsiao„ű ’ Ián felsejlik egy fekete ernyös kon., lis a nem is olyan régmúltból: a sárga' busz láttán a keskeny sínű villamos merül fel alig több, mint másfél évtized távlatából, meg a csühögő Zsuzsi-vonat. .. Emléktöredékek, villanások, ar­cok és képek sorakoznak, ha a tér közepén álló fémszobor valamely hajlatán megtörik a fény — Élet­fa ez, a művész e nevet adta szü­löttének. S valóban életfa, ha arra gondolunk: gyökerei szertekúsznak a tér alatt. Befonják a hivatali épületek, a vásárlóktól hangos áru­ház, boltok, a komputer lakta óri­ás doboz, a nyújtózó lakóházak alapjait, s onnan kapja az éltető nedveket a Fa. Ki tudrja — reménykedjünk eb­ben! — talán még növekedésre is képes ... KM HÉTVÉGI MELLÉKLET 1987. október 31.

Next

/
Thumbnails
Contents