Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-03 / 233. szám
Sveda Béla 44 éves. Vencsellőn született, szülei földművesek voltak. Nyíregyházán, a Vasvári Gimnáziumban érettségizett 1962-ben, majd 1967-ben Szegeden jogi diplomát szerzett. Először az EPSZER Vállalat igazgatási és jogi osztályvezetője lett, majd kereken hét éve a megyei földhivatalhoz került. Először a földhasználati és földvédelmi osztály vezetője volt, a hivatal átszervezése óta pedig az ingatlannyilvántartási és földhasználati osztályt vezeti. KM Az Országgyűlés ez év tavaszán alkotta meg az új földtörvényt. Ennek egyik legtöbb embert érintő és érdeklő része a tartós földhasználat volt. Milyen változást hozott az új jogszabály? — Az építés céljára tartós földhasználatba adott föld beépítéssel, a már beépített föld e rendelet hatályba lépésével a tartós föld- használó tulajdonába kerül. Ez azt jelenti, hogy a törvény, illetve végrehajtási rendeletének hatályba lépésével — 1987. szeptember 1-től — a tartós földhasználat intézménye megszűnik. A városi földhivataloknak gondoskodniuk kell arról, hogy a már beépített föld a jogszabály erejénél fogva a tartós földhasználó tulajdonába kerüljön. Abban az esetben, ha az ingatlan-nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy a telek beépítése megtörtént, a földhivatal hivatalból intézkedik a tulajdonjog bejegyzéséről. # ... és amelyikre még nem épült fel a ház? — A még be nem épített telek csak beépítés esetén adható a tartós földhasználó tulajdonába. ^ Mi a teendője a föld gazdájának? — Ha felépült a ház, kérelmet kell benyújtani a földhivatalhoz a tulajdonjog bejegyzésére. A kérelemhez csatolni kell az épület használatbavételét, illetőleg végleges fennmaradását engedélyező határozatot, vagy annak hiteles másolatát. Egyszerűsítési szempontból javasolnám, hogy a kérelemhez — a használatbavételi, illetve végleges fennmaradást engedélyező határozat mellett — csatolják az épületet feltüntető vázrajzot. — Az ingatlan adataiban bekövetkezett változást — például épület létesítését — az ingatlan-nyilvántartási jogszabály alapján egyébként is be kell jelenteni a használatbavételi engedély kézbesítésétől számított 60 napon belül. Az épületet feltüntető vázrajz elkészítése a területi földhivataloknál, földmérésre jogosult szervnél, vagy a Földmérés című névjegyzékben szereplő földmérőknél rendelhető meg. A Mi lesz a termelés céljára tartós használatba adott földekkel? — A tartós földhasználó kérelmére a használatba adó köteles térítésmentesen a föld- használó tulajdonába adni. A tulajdonba adást a helyi tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szervétől, vagy a használatba adó termelőszövetkezettől kell kérni. A tulajdonjog rendezését a volt föld- használó is kénheti. Ezt az indokolja, hogy számos esetben még nem történt meg a! használatbavételi díj teljes összegének megfizetése, amit a tulajdonba adás előtt rendezni szükséges. Lényeges rendelkezése a jogszabálynak, hogy közös tartós földhasználat esetén a földhasználók a tulajdoraba- adási kérelmet csak együttesen terjeszthetik elő. A kérelemhez minden esetben csatolni kell a volt tartós földhasználó tulajdonszerzési nyilatkozatát. A termelés céljára szolgáló termőföldre ugyanis csak akkor jegyezhető be a tulajdonjog, ha ezáltal a tulajdonában lévő termőföld nem haladja meg a magánszemély által megszerezhető mértéket. ^ Mennyi ez a mérték? — Alapvétő szabály, hogy magánszemélynek legfeljebb 6000 négyzetméter termőföldje legyen. Ez a tulajdonszerzési korlátozás — az örökléssel, az elbirtoklással és a ráHétvégi interjú dr. Sveda Bélával, a földhivatal osztályvezetőjével az új földtörvényről a nagyüzemek is hatósági engedély nélkül változtathatják meg területük művelési ágát az erdő-, gyümölcsös és szőlőtelepítés kivételével. Az engedélyezési eljárástól függetlenül a művelési ág megváltoztatását be kell jelenteni a földhivatalnak. A A művelési kötelezettség teljesítését a w földhivatalok minden évben ellenőrizték határszemle során. Történt-e változtatás e munka végrehajtására? — Bizonyos apróbb változások történtek. Lényegileg a művelési kötelezettséget továbbra is szigorúan kell a földhivataloknak ellenőrizni. A törvény ezt úgy nyomatékosít- ja, hogy a földhivatalok számára rendszeres ellenőrzési kötelezettséget ír elő. ^ Kell-e fizetni azért, ha valaki a termőföldet kivonja a termelésből? — Ezért földvédelmi járulékot kell fizetni. E járulék összegének meghatározását az új földtörvény nem változtatta meg. Van-e olyan mezőgazdasági műveléssel kapcsolatos fogalom az űj földtörvényben, amely az előbbiekben nem szerepelt? — Igen az ugarolás. Bár ez régi agrotechnikai eljárás, de az utóbbi időben ez nem volt alkalmazható. Az új jogszabály szerint nem művelési kötelezettség elmulasztása, ha a szántó művelési ágú termőföldet pihentetés céljából legfeljebb három éven át ugarolják. Természetesen ez nem jelenthet gyomosodást, elparlagosodást. építéssel történő tulajdonszerzés kivételével — a magánszemély valamennyi tulajdon- szerzésére vonatkozik. £ Mint kiderült: van kivétel is ... — Igen. A törvény felhatalmazást ad arra, hogy az átlagosnál eltérő minőségű termőföld tulajdonának szerzését, továbbá a családtagok tulajdonszerzésének mértékét a jogszabály az alapvető szabálytól eltérően is megállapíthatja. Az átlagostól eltérő minőségű termőföldet 2 kategóriába sorolja a jogszabály. Egyik az ún. kiemelt település kategóriája, ahová a városok, városi jogú nagyközségek és országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező települések tartoznak. Megyénkben a 7 város nyert ide besorolást. Ezekben a településekben a termőföldtulajdon nagysága belterületen 1500 négyzetméter, külterületen 3000 négyzetméter lehet. — A másik kategóriába azok a települések tartoznak, ahol nem működik mezőgazdasági nagyüzem, vagy az átlagos termőhelyi értékszám a 25-öt nem haladja meg. Ide 103 községünk, illetve településünk tartozik. Termőföldtulajdon nagysága itt belterületen 3000 négyzetméter, külterületen pedig 3 hektár lehet. 115 településünk az egyéb település (átlagos) kategóriába nyert besorolást, ahol a termőföldtulajdon nagysága belterületen 3000 négyzetméter, külterületen 6000 négyzetméter. A még be nem épített és a már beépített telek nagyságát mindhárom településkategóriában figyelmen kívül kell hagyni. — Merőben új rendelkezése a miniszter- tanácsi rendeletnek, hogy bár a család tagjainak (házastársak és kiskorú gyermekek) tulajdonát továbbra is együttesen kell figyelembe venni, azaz a család tagjai csak az egy magánszemélyre megállapított mértékű termőföldet szerezhetnek, azonban a család tizennegyedik életévét betöltött kiskorú tagja a magánszemélyre megállapított mértékig további termőföldet szerezhet. £ Hogyan számítják ki a különböző települési kategóriába tartozó termőföldek területét? — Általános szabály, hogy akinek van már földje, hozzászámítjuk a megszerezni kívánt föld területét. A módszer bonyolult. A kiemelt település belterületén négyszeres, 1500 négyzetméter X 4 = 6000 négyzetméter, a kedvezőtlen adottságú és egyéb település belterületén kétszeres, 3000 négyzet- méter X 2 = 6000 négyzetméter, a kedvezőtlen adottságú település külterületén pedig 0,2-szeres, 3000 négyzetméter X 0,2 = 600 négyzetméter szorzóval kell figyelembe venni. A már meglévő és a megszerezni kívánt föld területe együttesen nem haladhatja meg a 6000 négyzetmétert. Nézhetünk egy példát? — Természetesen. Ha valakinek egy kiemelt település külterületén van 1000 négyzetméter termőföldje, kétszeres szorzóval kell figyelembe venni, így a 2000 négyzetméter átlagos minőségű termőföldnek, ha ugyanennyi földje a kedvezőtlen adottságú község külterületén van, akkor 0,2-del szorozva 400 négyzetméter átlagos minőségű termőföldnek minősül. Az átszámítás szerint tehát a példa szereplőjének 2400 négyzetméter átlagos minőségű termőföldje van. A válasz tehát, hogy a szerző fél további 3600 négyzetméter átlagos minőségű külterületi termőföldet szerezhet. Ez a 3600 négyzetméter átlagos minőségű termőföld megfelel a kiemelt település .külterületén 1800 négyzetméternek, a kedvezőtlen adottságú település külterületén pedig 18 000 négyzet- méternek. A Mikorra várható a földhasználat átvezetése tulajdonjoggá? Nyilvántartásunk szerint a megyében közel tízezer az építési és termelési célra tartós használatba adott ingatlanok száma. Az 1987. május 31-i állapot szerint ez 786 hektár. Tudj.uk, hogy a tartós használatba vevők is idegenkedtek a tartós földhasználattól, így igényelni fogják a tulajdonjogi rendezést. Ez nagy feladatokat ró a földhivatali szervezetre, melyet csak úgy tudunk megfelelően teljesíteni, ha a hozzánk forduló állampolgárok, vagy jogi képviselők beadványaikat a jogszabályi előírásoknak megfelelően készítik elő. A Ismereteim szerint a korábbi jogi szabályozás ismerte a „mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkozó”, illetve azzal „nem élethivatásszerűen foglalkozó” megkülönböztetést, valamint a szerzésnél különbséget tett aszerint, hogy valaki szőlő, gyümölcsös, vagy szántó tulajdonjogát szerezte meg. 'Változtatott-e ezen az új szabályozás? — Igen, mindkét esetben. Az új jogi szabályozás csak magánszemélyt ismer. A korábbi szabályozás szerint 3000 négyzetméter szőlő, gyümölcsös és erdő 6000 négyzetméter földterületnek felelt meg. Az új szabályozás szerint a szerzés szempontjából nincs jelentősége, hogy szőlő, gyümölcsös vagy szántó szerzésére kerül sor. • Az előzőekben azt mondta, hogy jogszabályi lehetőség van arra, hogy a 6000 négyzetméterben meghatározott „birtok- maximum” bizonyos esetekben túlléphető. Ez a többlettulajdon korlátozás nélkül léphető túl? — Nem! Bár a lakásokról és lakótelkekről, valamint az üdülő és üdülőtelkek mértékéről nem szóltam, de ha a többlettulajdon öröklés, elbirtoklás, ráépítés, házasság- kötés, vagy örökbefogadás folytán keletkezett, a tulajdonos azt olyan mértékig köteles elidegeníteni, hogy a család tagjainak tulajdonában maradó lakások és lakótelkek, üdülő és üdülőtelkek ne haladják meg a család tagjainak létszámát. A termőföld esetében ez a mérték 15 hektár, ami független a család létszámától. A Sok gondot okozott eddig a művelési ágak megváltoztatásával kapcsolatos eljárás. Az új földtörvény módosított-e ezen? — Jelentős könnyítések következtek be! Például a művelési ág megváltoztatásához nincs szükség hatósági engedélyezésre. Kivétel az árutermelő szőlő és gyümölcsös, illetve a természetvédelem alatt álló terület. De A Más könnyítés, egyszerűsítés történt-e w ezekben az eljárásokban? — Ez ideig bizonyos területhatáron felül az erdő telepítését a MÉM Földügyi és Térképészeti Hivatal engedélyezte. Az új földtörvény életbe lépése óta az erdőtelepítés engedélyezését a területi, illetve a megyei földhivatal hajtja végre. Itt szeretnénk egy lényeges megszigorítást megemlíteni, mégpedig azt, hogy az új jogszabályok csak a nagyüzemi művelésre alkalmatlan, vagy a tizenkét aranykoronánál gyengébb minőségű termőföldre engedélyezi a termelési célú erdők telepítését. A Nagyon elterjedt elsősorban a városok ^ vonzáskörzetében a földhaszonbérlet. Lesz-e lehetőség a haszonbérelt földek megvásárlására? — ,A termelőszövetkezeti tulajdon védelme megköveteli, hogy a szövetkezet az ingatlan tulajdonjogát más jogi személyre és magán- személyre nem ruházhatja át. Ez a tilalom azonban nem vonatkozik — többek között — a nagyüzemi mezőgazdasági művelésre nem alkalmas termőföldre. Kedvező rendelkezése a törvénynek, hogy az ingatlan használóját, bérlőjét, haszonbérlőjét elővásárlási jog illeti meg. A termőföld nagyüzemi mezőgazdasági művelésre való alkalmatlanságát — az érdekelt tulajdonos (kezelő) kérelmére — a megyei földhivatal állapítja meg. Az Országgyűlésen hallottak alapján kedvezőbb megítélés alá esnek a jogellenesen külföldön tartózkodók ingatlantulajdonjogának rendezésével kapcsolatos eljárások. Miben foglalható össze a változás lényege? — Valóban, már a törvényjavaslat is szorgalmazta, hogy a jogellenesen külföldön tartózkodó magánszemély ingatlantulajdona — kérelmére — arra a magánszemélyre szálljon át, aki azt örökölné. Ezt a humánus javaslatot az Országgyűlés magáévá tette, s törvénybe iktatta. Időközben megjelent a végrehajtásról szóló rendelet, melynek alapján az eljárást a jogellenesen külföldön tartózkodó utolsó állandó belföldi lakóhelye szerinti megyei rendőr-főkapitányság .íviít- ja meg. Ha az eljárás nem indult meg hivatalból a jogellenesen külföldön tartózkodás kezdetétől számított egy éven belül a jogosult az illetékes közjegyzőnél kérheti az eljárás megindítását. Köszönöm az interjút. Balogh József ... az idén a kelleténél többet kellett hallani a gombamérgezésekről. Tegyük hozzá, minden hír nagy felhördülést váltott ki. Volt amelyik azért, mert az orvos a halottakat per „darab” emlegette, bár ez kisebb érdeklődést keltett, mint a tragédiák sora. Fel is merült bennem, mi rejlik e végzetes és ostoba halálok mögött. Mondhatná valaki: a tudatlanság. A gombák nem ismerete. Tartok azonban attól, hogy többről van szó. Egy magatartásforma csúcsosodik ki az ügyek nyomán. Az, ami nemcsak gombaügyben jellemző, hanem életünk más területein is tapasztalható. Ez utóbbiak, bár nem halálosak, de mégse mondhat juk őket ártalmatlanoknak. A talányok helyett akkor arról, amire gondolok. Az erdőben, réten gombászkodók egy része, s láthatóan nem kis része abból indul ki: mit nekem a szakértő, mit nekem a tudomány, „én mindent tudok”. Ismerem én! — bizonyítja környezetének. De nem alábecsülendő az se, hogy a hozzáértésre nem számot tartó gombász gyorsan, sokat akar szedni, lényegében: „mindegy, milyen áron”. Csak legyen, neki legyen, mindegy, milyen, csak sok legyen. A „halámolás” egyik velülete ez is, ami életünk mögött ott húzódik, néha nem láthatóan, máskor ugyancsak szembetűnően. Halottakról vagy jót, vagy semmit — hallom az intő szót. Nem volt elég büntetés nekik, hogy a mohóság és tudatlanság miatt meghaltak? De én nem is a halottakról, hanem a szemléletről akarok szólni a jövőben is. Arról a döbbenetes félműveltségről, amely úgy Ítéli meg, hogy nála nincsen okosabb. Kérem, nézzenek körbe ismerőseik, környezetük világában! Hány ilyen embert találnak! Ők mindent jobban tudnak adóról, gazdaságról, politikáról, pletykáról. ők a megfellebbezhetetlenek. Valahol a tudat alatt félnek szembesülni a tárgyi tudással, a tudománnyal, a valósággal. Mint a gombász, aki végül saját áldozatává palik. A „megszerezni mindent” se ismeretlen. Nemcsak a rét és erdő gombájáról van most szó. A kivagyiság rettentő megjelenése ez, hiszen, nem számít se ár, se módszer. Hogy ez tisztességtelenséghez is vezet? Főleg ahhoz vezet. Míg a gomba gyorsan végez áldozatával, addig a féktelen szerző lassan készíti ki magát, s ami még roszszabb, mindazokat, akik környezetében élnek. De nem nagyon vagyok hajlandó felmentést adni a butáknak sem. A gombagyűjtögetö primitivizmusa önveszélyes, a butaság általában közveszélyes. De míg a rét és erdő szélére nem állíthatunk őrt, hogy minden ostobát féken tartson, addig társadalmi méretekben lennie kell egy kontrollnak, mely az öntelt ostobát meggátolja a cselekvésben. Mert végső konklúzióként: a halámoló, a kitmgyi, a mindent tudó: buta ember, hiszen a leglényegesebbnek van híjával. A kritikus döntés művészete hiányzik belőle. Ügy mondják, a gombák megismerhetők. Van szakértői tanfolyam, felismerő tanfolyam, csúcsszakértői tanfolyam. Vannak szakkönyvek, van irodalom, vannak plakátok, kiképzett gombászok. Szent meggyőződésem, hogy az ostoba, az öntelt, a kivagyi nem fog tanulni, nem jár tanfolyamra, nem fog olvasni szakirodalmat. Mint ahogy egyetlen alkoholista se szokott le a tévé nyomán az italról, s egyetlen dohányos nem rettent meg a dobozra írott felhívástól. Félek, hogy a gomba tovább pusztít, öl, s bizony sokszor nagyon is ártatlanokat. Szomorú a nyári statisztika. De bizony az is szomorú lenne, ha „darabosítani” tudnánk, kik, hol, mikor és hányszor ölték környezetüket a kellemetlen, káros magatartás mérgével. Mert a gőg galócája is öl. Ez is felismerhető, mint a rossz gomba. Áldozatainak száma se kevesebb. 1587. október 3. KM f—w
