Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-14 / 242. szám

1987. október 14. Kelet-Magyarország 3 Adósságrendezés ötletekkel Elnök az almafán Kulcsra zárva az iroda, a majorban sehol egy lélek. A gacsályi Dózsa Termelőszövetkezet központjában egy időnként lepottyanó gesztenye jelzi az idő múlását. A tagság, a vezetők, az irodisták mind-mind az almát szedik. Az elnök, Szabó András is a sorok közül kerül elő, nem éppen az ünneptől való ru­hájában. Feleségestül kint van reggel óta, hogy miha­marabb végezzenek a felfo­gott résszel. Nem valamiféle munkaakcióról van szó, ha­nem egy új vállalkozási for­máról. De erről majd ké­sőbb. Leülünk a hűvösbe a fák alá beszélgetni. Az el­nök tikkadtan bont meg egy üveg Berlinert. Teheti: sza­badságon van, mint minden­ki. Szükség­intézkedések — Két éve hatalmas jégve­rés érte ezeket a kerteket — néz fel a lombok közé Szabó András —, talán mostanára tértek magukhoz a fák. 1800 tonna szokott általában te­remni. de 85-ben nem volt több 600-nál, és tavaly sem érte még el a régit, a meg­szokottat. Ez a két év a jégverés óta nemcsak az almában volt mozgalmas. Annyi idő telt el azóta is, hogy a jelenlegi ve­zetés vette át a közös gaz­daság ügyeit. Nem szerencsés csillagzat alatt történt a vál­tás, mert ugyanabban az esz­tendőben az 1600 hektárból a belvíz miatt vetetlen maradt 270 hektár, a búza 60, a ku­korica 70 százaléka pedig tönkrement. — Csak szükségintézkedé­seket hozhattunk —. emléke­zik vissza a gyászos emlékű időkre Szabó András. — A kombájnokat bérbe adtuk, arattunk még Cecén is, ami­ről sokan azt se tudják hol van. A traktorokat pedig a szomszédos gazdaságoknak, ahol mégis volt mit csinálni. Közben pedig a kényszer- pihenőkben volt idő gondol­kodni: mit lehetne csinálni, ha a természet végre a ke­gyébe fogadná a mostoha adottságú szatmári gazdasá­got. A tagság szemét legin­kább a meglehetősen sokat tétlenkedő nagy gépek szúr­ták. A Rábát el is nevezték betonvirágnak, mert hamar elvégezte amit tehetett, utána pedig beállt a majorba a le­betonozott placcra és onnan sárgállott naphosszat. Nem is egyedüli volt a monstrum a maga műfajában, mert egy Fiat traktort is vettek a vál­tás előtt néjjány évvel. 1984- ben 12 millió forint értékű géphez jutott a gazdaság, és a többi beszerzés eredményé­vel együtt ma 15 millió fo­rinttal tartoznak az IKR ne­vű termelési rendszernek. — Óriási a túl gépesítettsé­günk, és ennek terheitől meg kellene szabadulnunk — fo­galmazza meg a mostani idők nyomasztó gondját az elnök. — Megpályáztuk az egyedi adósságrendezést, mégpedig olyan programmal, ami igyekszik követni mindazokat az elveket, amelyeket a me­zőgazdasági kormányzat kí­vánatosnak tart. A részletek: a búza terüle­te 100 hektárral csökken, vagyis annyi marad, a meny­nyinek megfelelő talajt tud­nak adni. A kukorica marad, mert abban eddig sem haj­lottak kompromisszumra. Be­jön néhány új ipari növény, amelynek jó a kereslete, és erdősítenek a rosszabb föl­dekből hatvan hektárt. Az ál­lattenyésztési telepe); rekonst­rukcióba vonnák, hogy a húsmarhatartásban az idejét-, múlt lékötÖtt. tartást meg­szüntessék. Kiszámolták, hogy így az 1.2 millió forint bérnek felét megtakaríthat­nák. Van két 1000 négyzet- méteres baromfinevelőjük, amely ma még teljesen ki­használatlan, ennek üzembe helyezéséről és benne te- nyésztyúktartásrói tárgyal­nak a Hunniacooppal. Saját kockázatra A legfontosabb ágazat a gyümölcsös, amelyben máris nagyrészt új vállalkozási for­mában dolgoznak. A tagság hat nap szabadságot kapott a szüretre, egyébként teljesen saját kockázatára műveli a kivett fákat.' — Soha ennyi ember ezek­ben a kertekben még nem szedte az almát —. mondja örömmel az elnök, aki maga az élő bizonyíték az akció si­keres voltára. — Megtakarít­juk ezen módon nemcsak a szedés, a metszés és néhány más munka bérköltségét, de még az erre eső közterhet is. Ma erre az intézkedésre ins­pirál bennünket a szabályozó rendszer. de azt hiszem, hogy ez az irányzat marad a továbbiakban. Űtra kelünk megnézni a többi kertet. Üres és lesze- detlen sorok váltják egy­mást, ki hol tart a szüret­ben. Egy fiatalos következik a kert másik végében, egy­két sárga alma „világít” messziről. Ott maradt a ma­daraknak. meg azért, hogy lássuk: golden spur, amit nemrég telepítettek. Banán­illatú Átadás előtt az új nyírbátori szakmunkásképző intézet, (elek) Mellette idared, amely szin­tén a fajtaváltásra ajánlott név. Lesz még mutsu is, amely banán illatú, és igen szép da­rabos alma. Mostanában 15 hektár új telepítésre készül­nek a gacsályiak. Ültetnek 10 hektár szilvát és öt megy- gyet is. mert betársultak a csegöldiek által koordinált Erdőhát Konzervipari Társu­lásba. Fellendült a paradi­csom. paprika és a zöldség- termelés. és valamennyi ház­tájiban elvégezhető munkájú növény. A tsz-en keresztül forgalmazva megkapják az árkiegészítést, a tagság pedig olyan jövedelemhez jut. ame­lyet nem terhel más -költség. Tervek és tervek. Részben már valóság némelyik, de a teljes rhegvalósulashdz szük­ség Van az egyedi rendezési program elfogadásához. Ezt várják most a gacsályiak, de nem tétlenül. A 160 tag, va­lamint a rokonság és min­denki aki él és mozog szedi az almát. A termés jó, a kö­zeli kilátások tehát biztató­ak. A távolabbiakhoz pedig igazán reális tervekkel ren­delkeznek. Esik Sándor Művészetről mindenkinek Nagyhalászi esték címmel művészettörténeti előadásso­rozatot indít a község műve­lődési háza és a helyi köz- művelődési társulás. Havon­ta lesz egy-egy előadás. El­sőként arról hallhatnak az érdeklődők, hogy vajon mi­ről mesél „a szépen zengő pelikánmadár’'. Ez az elő­adás október 15-én 17 órakor kezdődik. A jövő hónapbain a csíki székely hímzésről, azt követően pedig a debreceni írókázott tányérokról, egy népvándorláskori aranykor­sóról, a korona három kicse­rélt zománcképéről, a teres­kei Szent László legendáról, a csengersimai templom mennyezetéről és Csontváry Zarándoklás című alkotásá­ról tart előadást Pap Gábor művészettörténész. TiszalöMii oroszul, Nagyfiúban németül Hat nyelv, Itat tantárgy A hét végén lejár a jelent­kezési határidő a két tan­nyelvű gimnáziumokba. Mint arról már hírt adtunk, me­gyénkben a nagykállói Korá­nyi Frigyes gimnáziumban a német, a tiszalöki Teleki Blanka gimnáziumban pedig az orosz nyelv alapos elsajá­títására lesz mód, mivel ezekben a középiskolákban a matematikát, fizikát, bio­lógiát, történelmet és a föld­rajzot idegen nyelven tanul­ják majd a gimnazisták. A képzési idő Nagykállóban öt év, az első osztály 1988. szep­tember 1-jével indul. Itt nem szükséges a német nyelv elő­zetes ismerete (mint aho­gyan az ötéves képzési for­ma esetében a többi nyugati nyelvnél sem). Tiszalökön 1988. február 1-jével kezdő­Tanácsi testület napirendjén az egészségügy Szakképzés, minőség, megelőzés Nagyító alatt Nyírbátor és körzete Öröm és gond egyszerre jellemzi Nyírbátor és a körzet falvainak egészségvédelmét — állapították meg a megyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai bizottsá­gának kihelyezett ülésén, amelyet a közelmúltban tar­tottak Kislétán. Az orvosok közül mind többen teszik le a szakvizs­gát, több védőnő végzi el az idén is az egészségügyi fő­iskolát. Az alapellátásban és a járóbeteg-szakrendelésben dolgozók többsége szakkép­zett. Az ellátásban nagy szere­pet betöltő körzeti orvosok — átlagosan — kevesebb be­teget látnak el, mint ahány beteg jut a megyében egy orvosra. Ezért több idejük jut a felvilágosításra, a megelő­zésre, az egészségnevelési propagandára. Bizonyára ennek is betudható, hogy a megelőzés terén kiemelt fel­adat a tüdőszűréshez kötött, komplex lakossági szűrés el­végzése. A szív-, a cukor- és a magas vérnyomásos bete­geket gondozásba veszik, tavaly már csaknem 6100-an KORSZERŰSÍTÉS ELŐTT. Több százmilli­ós középtávú fejlesztéssel elkezdődött a Nyíregy­házi Dohányfermentáló Vállalat helybeli üzemé­nek rekonstrukciója. Jö­vőre új kocsányozó gép­sor, 1989-ben pedig új fermentáló gép kezd dol­gozni az üzemben, meg­növelve a vállalat ver­senyképességét a dohány nemzetközi exportpia­cán. (pristyák) — ez a körzet lakónépességét tekintve minden tizedik em­ber! — szerepeltek a nyil­vántartásban. Sokféle baj ese­tén nem kell a megyei kór­házba, vagy a szakrendelésre utaztatni a beteget. A nő- és belgyógyászati, fogászati szakrendelés mellett labora­tórium, röntgen, fizikoterápia és munkaalkalmassági szak- rendelésen gyógyítják a be­tegeket. A tervezett szakrendelések közül viszont nem sikerült megszervezni a sebészeti szakellátást. Tavaly a szak- rendeléseken 65 ezren jelen­tek meg, de egy betegre mind­össze 10,7 perc! jutott... Bi­zonyos terheket levesz a szakrendelésről a jól működő üzemorvosi hálózat. Egy üzemben főfoglalkozásúként, a többi helyen másodállás­ban látja el a doktor a dol­gozókat. Az anya- és gyermekvéde­lem terén is sok a tennivaló. A magas csecsemőhalandó­ság abból is adódik, hogy a cigány újszülöttek aránya 23—25 százalék. A szakorvo­sok, védőnők jelentős egész­ségnevelő munkát végeznek e népréteg gyermekvédelmi és családtervezési gondjai­nak megoldásában, az egész­séges életmód kialakításá­ban. A közegészségügy helyze­tét — a gazdaságilag szűkö­sebb körülmények ellenére is — megfelelőnek minősí­tették. A gyógyszerellátáshoz, bár alapvetően Nyírbátorban és a vonzáskörzetében lévő hét patika elegendő — szük­séges a kézi gyógyszertárak működtetése. Az idősekről történő gon­doskodás nem formális. Nyír­bátorban és Penészleken szál­lást is adnak az öregek nap­közi otthonában, ha kérik. Jelentősen gyarapodott a házi szociális gondozónők száma és mind több idős emberhez viszik el a humá­nus gondoskodás melegét. Nyírbátorban hárman, a von­záskörzetben huszonötén hi­vatásos szociális gondozó­ként teljesítenek szolgálatot. A jövőben növelni szeretnék a szociális étkeztetésben ré­szesülők számát. A város és körzete egész­ségügyi ellátásának javítását várják a majdan épülő egész­ségközpontoktól. A bizottság ülésén is elhangzott: ezek a központok bizonyára elősegí­tik a társadalmi program megvalósítását. (t. k.) dóén, négy és fél éven át tart az orosz nyelvű oktatás, te­hát a jelentkezők a nyolca­dik osztály második félévét már itt végzik el, miközben intenzíven tanulják az oroszt. A nyolcadikosok természe­tesen más idegen nyelvű kö­zépiskolába is jelentkezhet­nek, hiszen ezekből több is lesz (illetve máris van) az országban, összesen 6 nyelv­ből lehet választani! Á Sza- bolcs-Szatmár Megyei Ta­nács művelődési osztályára eddig beérkezett jelentkezési lapok tanúsága szerint az angol a legnépszerűbb, azt a német, majd az orosz követi, és csak nagyon kevesen ér­deklődnek a többi nyelv iránt. A sárospataki angol nyelvű osztályba jelentkezők például vegyék számításba, hogy tavaly az ottani 36 helyre 800-an(!) pályáztak. A nagykállói gimnázium­ban túljelentkezés várható. A tiszalöki orosz nyelvű kép­zés iránt egyelőre kisebb az érdeklődés. Az írásbeli felvételi vizsga minden nyelvből november 9-én lesz. Ez három részből áll (matematika, szövegértés és -értelmezés, értelmi szint felmérése). A nyelvek közül — értelemszerűen — csak oroszból lesz írásbeli felvéte­li (vagyis a három teszt kö­zül az egyik az orosz lesz). A felvételizők november 27- ig kapnak értesítést az ered­ményről, és akik megfelel­tek, december 4—5—6-án •tesznek szóbeli vizsgát. A megyei tanácsra e cikk leadásának napjáig, tehát hétfőig mintegy 250 jelent­kezési lap érkezett be, ezek azonban az utóbbi napokban megsűrűsödtek, s a legtöbb­re (mások tapasztalatai alap­ján is) most számítanak. Fel­készültek rá, hogy a nyíregy­házi írásbeli felvételin akár ezren is elkészíthessék dol­gozatukat. Viszont azt ta­pasztalják, hogy néhányan csak egy-két iskolát jelölnek meg a felvételi lapon, holott — feltéve, hogy nem ragasz­kodnak egyetlen nyelvhez — annál nagyobb esélyük len­ne a felvételre, minél több iskolát neveznek meg tanul­mányaik esetleges helyszíné­ül. (gönczi) FÜSTÖLGÉS­A rádióban, a televízióban és az újságokban sokan figyelmeztetnek ben­nünket egészségünk megóvá­sára. Mozgalom indult a füst­mentes munkahelyekért, köz­ségekért. A szombat esti tévé­híradóban láthattuk, hogy or­szágos egyesület alakult a do­hányzás megszüntetésére, de legalábbis csökkentésére. Bán- fy György színművészt is meg­szólaltatták ez ügyben. És mit ad isten, a tévéhíradó után, 55 percen keresztül füs­tölögnek, italt kortyolgatnak a Horváth Jenő dalaiból készült műsor szereplői. Cigarettát adott a rendező először Szilá­gyi Tibor, majd a többi szín­művész, énekes kezébe is. S ha a művész nem dohányzott, akkor a lokálban ülő nők és férfiak gyújtottak rá. S közben reklámot csináltak a Törley pezsgőnek. Nem tudom, hogyan képzelte el Koltay Beáta rendező, hogy kit és mit segít ezekkel a be­állításokkal? Ha a tévé képer­nyőjén (is) kevesebb dohány­zást látnánk, talán mi is rit­kábban gyújtanánk rá. Szabó Endre

Next

/
Thumbnails
Contents