Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-14 / 242. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. október 14. Azt beszélik a városban... MI LESZ, HA JÖN A TÉL? A városközpont új lakóházának elkészült szárnyába, a tizen­két tanácsi bérlakásban ugyan már költözhetnek a lakók, az OTP-s lakásokkal azonban baj van. Ügy hírlik, hogy a SZÁÉV leáll a munkával, mert nincsen hőszigetelő anyag. Ha tényleg így történik, félő, hogy a hideg beálltával komoly károkat szenved a félkész épü­letszárny. Tényleg nincsen semmilyen megoldás? KÖZREND, KÖZBIZTONSÁG Közös erővel TEHO­számtan A településfejlesztési hozzájá­rulás céljaként meghatározott munkákból az egyik már meg­valósult: a Pethe Ferenc Általá­nos Iskola bővítése elkészült. Sajnos azonban a befizetésekkel akadnak gondok a városban, vannak, akik még tavalyi köte­lezettségüknek sem tettek eleget. A városban egyébként összesen közel háromezren fizetik a hoz­zájárulást, mintegy nyolcszázan mentesítettek ez alól, 150 kérel­met pedig hamarosan elbírálnak. Egymásnak ellentmondó infor­mációk jutottak el a lakosság­hoz, sokan azt gondolták, hogy a teho meg is szűnik. Most már egyértelmű, hogy 1990-ig minden­képpen marad. A bizonytalanság is hozzájárulhatott ahhoz, hogy eddig mintegy másfélmillió fo­rintot fizetett be a lakosság, ho­lott idén a terv kétmillió egy­százezer, sőt még tavalyról is van hétszázezer forint hátralék. Ajánló Október második felében kicsiknek és nagyoknak egy­aránt érdemes lesz odafi­gyelni jó néhány programra. Október 12-én az Alkaloida könyvtárában nyitották meg a megyei munkahelyi műve­lődési heteket, melynek ke­retében látható Takács Erzsé­bet Munkácsy- és SZOT-dí- jas szobrászművész kiállítá­sa, s több egészségügyi is­meretterjesztő előadás hang­zik el olyan népszerű témák­ról, mint az alkoholizmus, a dohányzás, a leggyakrabban előforduló nőgyógyászati megbetegedések. A munka- időalap védelméről és gaz­dasági kérdésekről beszélget­hetnek az érdeklődők 23-án Egri Imrével, a tanárképző főiskola tanárával, valamint a társadalmi és gazdasági feszültségekről 26-án Tikéi Csdbával, az Üj Reflektor Magazin szerkesztőjével. 19-től 24-ig tart a „Termé­szetesen, egészségesen’’ hét­vége, amely remélhetőleg megmozgatja a város egész fiatalságát. Lesz videovetítés az óvodások részére, alma- zsúr és tréfás ügyességi ver­seny, lomtalanítási akció és tisztasági őrjárat, kerékpá­ros akadály- és családi ko­cogóverseny, Túró Rudi-vál- tó és almahámozóverseny, valamint vitafórum a város elöljáróival, előadások és termékbemutató a korszerű táplálkozásról. Mindezek he­lyét és idejét plakátok és szórólapok népszerűsítik majd. 17-én tartja az Alka­loida az első megyei lakóte­lepi sporttalálkozót, melyre még mindig várják 25 fős csapatok jelentkezéseit. 24-én pedig középiskolás bajnok­ságok lesznek labdarúgás, at­létika és kézilabda sportágak­ban — az „Egy, két, há ... tűz!” akció keretében. A művelődési ház két je­lentősebb programot kínál: 14-én Mensáros László ze­nés előadóestjét, s 28-án Ho- fi Géza szórakoztató műsorát. Szurkos Imro emlékéro Jótékonysági futball­mérkőzés A Lombik SE Baráti Köre jó- ftékony célú labdarúgó-mérkő­zést rendez október 20-án, ked­den délután fél háromtól a Lom­bik SE és az első osztályú Deb­receni MVSC csapata között. 'A mérkőzést a közelmúltban várat- ílanul elhunyt egykori kiváló ti- szavasvári labdarúgó Szurkos jlmre emlékére szervezik. A ked­di összecsapásra nem érvényesek ia pályabérletek, a belépődíj egy­ségesen harminc forint lesz. A mérkőzés teljes bevételét az el­hunyt labdarúgó családjának megsegítésére fordítják. A várossá válás számos változással jár egy sor szo­ciális jelenségben, és bizo­nyos fokig bonyolultabbá te­szi a törvényesség, a közrend és a közbiztonság értékelé­sét. elemzését is. A faluból a városba történő nagyobb arányú áramlással párhuza­mosan a bűnözés mértéke is megnövekszik a városok­ban.- Tiszavasvárival kapcsolat­ban nyilvánvalóan nem le­het még általános érvényű tendenciát kimutatni, hiszen városi múltja ehhez még igen rövid. Figyelmeztető vi­szont, egyben dicséretes, ahogyan az egyes társada­lomra veszélyes jelenségekre a helyi irányító szervek rea­gálnak. Ez tükröződött a kö­zelmúltban _ megtartott ta­nácsülésen is, amikor a köz­rend és közbiztonság helyze­téről szóló beszámolót vitat­ták meg. Amellett, hogy a testület megállapította: ia vá­ros területén a közbiztonság megfelelő, jó néhány negatív jelenségre is ráirányította a figyelmet. Kiemelhető ezek közül a törvényesség, a közrend és a közbiztonság javítására irá­nyuló társadalmasítás: vagy­is, hogy rendszeresen foglal­koztatják az önkéntes rend­őri csoportot, állandó elem­zésnek vetik alá -a gyermek- és fiatalkorúak bűnözésének okait, s igyekeznek folyama­tosan feltárni ezeket. A ta­nács jól érzékeli a tennivaló­kat. Sürgeti egy határozot­tabb rendőri egység — pél­dául rendőri őrs — kiépíté­sét, de a tanácstagok érzéke­lik azt is, ihogy a jelenlegi, 'hét fős rendőri állomány duplájára növelése sem le­het annyira hatékony, mint az állampolgárok mind na­gyobb számának bevonása a közrend, a társadalmi tulaj­don védelmébe. Szükséges ez azért is, mert elég gyakori a társadalmi, a személyi tulaj­don sérelmére elkövetett bűncselekmények száma, és az okozott károk nagysága is egyre növekvő tendenciát mutat. A tanács ezért határozott úgy, hogy sajátos eszközeivel segíti ezt a munkát. Utasí­totta ugyanis a hatósági osz­tály vezetőjét, hogy a terüle­tükön működő vagyonőröket (rend észék, mezőőrök, hal­őrök stb.) hívjta ’össze, és szervezzen a részükre a bű­nözés megelőzését, felderíté­sét szolgáló ismeretterjesztő előadást. Felkérte a testület a gazdálkodó szervek veze­tőit arra, hogy a rendőri el­lenőrzések során tett megál­lapításokat rendszeresen nyomon kövessék, és a fel­tárt hiányosságok, mulasztá­sok megszüntetését célzó in­tézkedéseiket maradéktala­nul megtegyék. Ez a felkérés nagyon is in­dokolt és megalapozott. Az utóbbi időkben feltárt va­gyon elleni bűncselekmé­nyek okainak elemzése során valóban rendszeresen kimu­tathatók, hogy kellő figye­lemmel, a legelemibb intéz­kedések megtételével a bűn- cselekmények elkövetése megelőzhető lett volna. Ti- szavasváriban és körzetében az ügyészség is néhány jel­zéssel élt a bűncselekmé­nyek elkövetése utáni elem­zésék alapján. Biztató, hogy az utólagos ügyészi ellenőr­zések a gazdasági egységek vezetőinek intézkedéseit eredményesnek találták. Ha pedig ez még általánosabbá válik, akkor minden bizony­nyal az eredmény sem ma­rad el. dr. Toronicza Gyula városi vezető ügyész ÁROKVITA A zt mondják sokan, hogy tűrhetetlen már az a felfordulás, amit a gáz bevezetése okoz. A fel­túrt utcák lakói naponta jár­nak a tanácsiak nyakára, hogy mikor temetik már be az árkokat, mikor áll hely­re a közlekedés. Tisztelt Tü- relmetlenkedök! Nem éri meg a pillanatnyi kényelmetlen­ség, ha utána megszűnnek a fűtési gondjaik? Hogy nem kell majd szenet cipelni, sa­lakot kotorni, kéményt kor- moztatni? Lássák be, hogy a gáz vezetése bonyolult dolog, nem lehet méterenként nyo­máspróbát végezni, hogy az árkok minél hamarabb eltűn­jenek. A TIGAZ és a kivite­lezők ismételten vállalták, hogy megtartják a szerződé­ses határidőt, s november 30- án átadják az utolsó szakaszt is. (b. a.) Segélytelefonok Szükség lenne nyilvános telefonokra a városban, de er­re csak akkor kerülhet sor, ha majd elkészül a iervbe vett új központ. Addig is van azonban honnan telefo­nálni, ha valakinek sürgős hí­vása lenne. Segélyhívásokra a büdi területen a szociális otthon, a Gépállomás út kör­nyékén a Mezőgép, a Vásár­tér környékén a SZAVICSAV, Szorgalmatosán az iskola, Jó- zsefházán pedig egy magán­lakás telefonja vehető igény­be. . . . hogy még mindig nincsen közvilágítás, gyalogjárda a te­mető felé, pedig itt lenne már az ideje. Itt bizony. A TITÁSZ-szal kötött szerződés értelmében legkésőbb az év végéig el kellene (kellett volna?) ké­szülnie a közvilágításnak. Az áramszolgáltató vállalat azon­ban — más irányú feladatai­ra hivatkozva — a jövő év­re akarja átütemezni ezt a munkát. A város és a válla­lat vitája még tart. .. Egyéb­ként, ha elkészül a közvilá­gítás. akkor a következő fá­zisban hozzálátnak a terület feltöltáséhez, és megkezdő­dik. a járdaépítés. (Egy kis gond azonban itt is jelentke­zik. mert forgalombiztonsági okokból egyelőre nem enge­délyezték a 36-os útról a fel­töltést. Keresik a megoldást.) . . . hogy nem megoldott a rendőrségi ügyelet rendszere, gyakran Nyíregyházára kell te­lefonálni, ha valami történik. Valóban előfordulhat, még hétköznap, napközben is, hogy az őrszobán éppen nin­csen rendőr, mert valahol in­tézkednie kell. Augusztus el­sejétől azonban megteremtet­ték annak a lehetőségét, hogy ilyenkor a városi tanácson Dombrádi Sándorné gyám­ügyi előadót lehessen értesí­teni, ha valamilyen gond adódik. Az előadó aztán to­vábbítja a jelzéseket a rend­őröknek. A hétvégi és éjsza­Menetrend-egyeztetést tar­tottak október elején a me­gyei tanács közlekedési osz­tályának, a VOLÁN-nak és a MÁV-nak a képviselői a he­lyi tanácson. Nagy horderejű változtatásokról nem esett szó, annak ellenére, hogy so­kan nehezményezik: öt óra után nincs tömegközlekedési eszköz Tiszavasváriban, vala­mint ritkán járnak és igen zsúfoltak ,a Vasvári és Nyír­egyháza között közlekedő bu­szok. A tiszadobi ipari szakmun­kásképzősök arra panaszkod­tak, hogy reggel nagyon ko­rán indul a gyermekváros fe­lé busz és erről is át kell szállni Tiszalökön. A délutá­ni járat nem igazodik a taní­táshoz, ezért aki Tiszavasvári felé megy, azt az óra befe­jezése előtt tíz percbe! min­den nap el kell engedni. Az a kérésük, hogy később in­dítsák a buszokat. ; az uta­zást ne kelljen átszállással félbeszakítani. Az Alkaloida már harma­dik eve jelzi a VOLÁN-nak,. hogy munkakezdés előtt 10— 15 perccel korábban, műszak végén pedig ugyanennyi idő­vel később indítsák a járato­kai folyamatos ügyeletre azonban valóban szükség lenne, a város vezetői to­vábbra is szorgalmazzák a megoldását. .. . hogy ha már elkészült a központban a gépjárműparkoló, akkor a Kossuth utcának azon a szakaszán meg kellene tilta­ni a parkírozást. A parkírozó tényleg elké­szült, bár a szabványoknak még nem felel meg — nem lehet ugyanis hozzájutni a burkolatjelek felfestéséhez szükséges festékhez... A Kossuth utca egyik oldalán most is tilos a parkolás. A másik oldallal kapcsolatban két elképzelés van: vagy ott is állandóra megtiltani a megállást, várakozást, vagy pedig csak a nappali órákra, amikor nagyobb a forgalom. Mire a parkírozó véglegesen elkészül, addigra eldől ez a vitatott kérdés is. ... hogy az írószerbolthoz bal­esetveszélyes körülmények kö­zött tudnak átmenni az úttes­ten, s kérdezik: nem kellene oda jelzőlámpa? Várhatóan jövő nyárra el­készül a 36-os út rekonstruk­ciója a városközpontban, ami többek között a büdi kanyar levágásával is jár. Ennek ré­szeként szélesítik az úttestet is, s szerepel a tervekben a zebra felfestése is. Ha ez megvalósul, akkor lényegesen biztonságosabb lesz a gyalo­gos közlekedés. kát, mert a dolgozóknak nincs idejük a zuhanyozásra, öltözködésre. A VOLÁN most is azzal utasította el a kérést, hogy a környék menetrend­jét amúgy is az Alkaloidá­hoz igazítják, ne akarjanak még többet, és egyébként sem boríthatják fel a hely-- közi járatok csatlakozását emiatt. .. A Hódikötnek hasonló pa­nasza volt, amit szintén nem tartottak indokoltnak. A Me­zőgép jelezte, hogy buszcsat­lakozás hiánya miatt képte­len kilenc tiszadadai dolgo­zót két műszakban foglalkoz­tatni. A válasz: kilenc ember miatt nem indíthatnak kü­lön buszt, foglalkoztassák őket egv műszakban. A MÁV-hoz egyetlen ész­revétel érkezett: a hajnali személyvonat csatlakozása nem biztonságos a Hajdú ex- presszhez,’ ézért néhány perc­cel korábban kellene indíta­ni. A MÁV nem ezt a megol­dást választotta, hanem meg­nyugtatta az utazóközönsé­get, hogy a Hajdú után indít egy másik vonatot Budapest­re, amihez jó lesz a személy­vonat csatlakozása. e. a. A várostörténet lapjairól < Botot vitt verekedő urának m ma első olvasásra talán #* szokatlan is, kétszáz ** évvel ezelőtt a büdiek nem találtak abban semmi furcsát, hogy puttonnyal fi­zettek a halért. A rétségben használt csikázó és halászó helyekért ősszel, szüretkor kellett megszolgálniuk, sző- _lőszedőket meg puttonyoso- • r kát állítottak ki maguk kö­zül. A tokaji uradalom sző­lőskertjeiben két kezük munkájával törlesztettek azért, hogy egész évben a határ vízborította részein - tenyésző halakhoz hozzá­jussanak. A fizetésnek ezt a módját egyik pontjában az az úrbé­ri szerződés tartalmazza, melyet 1785-ben Bűd lakos­sága valamint a tokaji ura­dalom kötött. A királyi kincstár kezelésében lévő uradalom elöljárói megszab­ták a robot évi nagyságát, a learatott nád beszolgálta­tandó részét, a teljesítendő fuvarozások mennyiségét. Ezen utóbbi kötelezettség igen súlyos terheket jelen­tett a büdieknek. Ahogy ar­ra Hunyadi József Tiszabüd- ról írt könyvében utal, a forspontra rendelt lakosok egy-egy alkalommal több hétig távol voltak család­juktól. A község által veze­tett jegyzőkönyvekben gyakran találunk erre vo­natkozóan bejegyzéseket. 1788. augusztus 30-án Kál­idból Tokajba szállítottak a büdi szekerek rozsot. Pár héttel később szep­tember végén a debreceni sóházból Szolnokra kellett eljuttatni 4400 mázsa sót, és ehhez Bűdről is rendel­tek négyökrös fogatokat Debrecenbe. A következő év februárjában pedig za­bot fuvaroztak Váradra az „ármáda”, azaz a hadsereg számára. A fuvarbéli ter­hektől eltekintve a büdiek jól jártak azzal, hogy az úr­béri szerződés a tokaji ura­dalomhoz kötötte sorsukat. A kamara urai rendszerint a falutól távolabb, a köz­pontban laktak, csak kisebb rangú megbízottak irányí­tották helyben a munkát. Nem voltak kitéve a büdi­ek a földesúr szeszélyének, zaklatásának. A szorgalmasabbja, a tő- rekvőbbje élt is ezzel a könnyebbséggel, a régi jegy­zőkönyvi bejegyzések azon­ban azt is elárulják, hogy mások életét nehezítő, ke­serítő mihaszna emberek is akadtak a faluban. Pólyák Miklós hites esküdt ember 1787 májusában azzal jelen­tette fel Császári Lászlót, hogy az őt becsületében megsértette, ráadásul „ki- teremtézte”, vagyis károm­kodással illette. Tanúkat is állított, ezért Császári Lászlót deresre, harminc pálcaütésre ítélték. Beteg­ségére való tekintette meg­engedték neki, hogy bün­tetését száz ezüst dénárral megváltsa. Burnáth János az idő tájt már harmadszor állt verekedés és káromko­dás miatt bírái elé. Har­minc botot mértek ki rá azzal a súlyosbítással, hogy a következő esetben már a szolgabíró elé kerül az ügye. A férfiak után néhány szó asszonyok cselekedetei­ről. Mészáros Péterné botot vitt verekedő urának, ezért „24 korbácsra ítéltetett, mivel pedig viselés lévén megengedtetett egy váltó­forintnak fizetése a kasz- szába.” ß urnäth Józsefnét ugyan­csak verekedés miatt marasztalták el. Fe­jére olvasták, hogy anya­ként nem próbálta csillapí­tani gyermekét, hanem ő maga is a sértett fél ellen fordult, ingét leszaggatta. Tizenkét korbácsütéssel büntették, de „tekintvén öregségét” megválthatta pénzzel a korbácsot ... (r. g.) Később, korábban, jobb csatlakozással Menetrendügyek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents