Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-10 / 213. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. szeptember 10. Füsktlásaak olcsóbban ÜJ POSTAI SZÁMÍTÓGÉPEK. A Magyar Posta Számítástechnikai és Elszámolási Intézete újonnan vásárolt számítástechnikai berendezésekkel gyarapodott. Az új francia gépek elsősorban a nagyközönségnek nyújtott postai szolgáltatások színvonalát javítják. Ezek a berendezések tartják nyilván majd az egyéni és közületi televízió-előfizetőket,— készítik a havi másfél millió díjnyugtát és a távbeszélő számlákat. Ugyancsak a rekonstrukció keretében állították munkába az igen korszerű szovjet R—36-os számítógépet, — amely főként a postai hírlapterjesztésben játszik fontos szerepet. (MTI Fotó) Az idei tanévben sem jut hely minden közép- és főiskolásnak a kollégiumban. Marad a bejárás, vagy az albérlet. Az újságban megjelent hirdetések alapján néhány címet megnéztem, milyen a kereslet, illetve a kínálat. Ügy tűnt: a főiskolások iránt nagyobb bizalommal vannak a bérbeadók. (Így hát én is másodéves tanár- képzőssé alakultam át, így csengettem be a találomra kiválasztott három címre. Az első cím a Ságvári városrészben volt. Kellemes kertvárosi rész, mindenütt társasházak. Csengetésemre középkorú hölgy nyit ajtót. Amikor elmondom, miért jöttem, beljebb invitál. „Két diáknak szeretném kiadni a szobát, természetesen konyha-, fürdőszoba-használattá!, fejenként 1300 forintért. Ebi Rendkívüli teljesítmény Csengetésre átadás Itt nem volt szalagvágás, nem mondtak avatóbeszédet, nem dicsértek tervezőt, beruházót, kivitelezőt, „csak” egyszerűen, csendesen, minden különösebb ceremóniát kerülve csengetésre megkezdődhetett a tanítás a Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat gyors, pontos, áldozatot is vállaló munkájának eredményeképpen. i- Nyíregyházán, a Bethlen Gábor és az Egyház utca sár- lkán; lévő iskola védő fakorlátján a felirat még most is olvasható, amely szerint a vállalat az építést 1987. április 6-án (nem -tévedés!) kezdte, s az átadási határidő 1987. szeptember 30. S így már érthető a csendes örvendezés, a tervezők--építőik köszöntése a nyilvánosság előtt is, hiszen azt kellene kiírni: „Az építkezés alatt a tanítás zavartalan." Valóiban így van, meggyőződtem róla magáim is. Gyors intézkedés Augusztus 31-én még ott ilábtam a szorgoskodó ácsolhat, akik kerítéssel levállasz- '.tottrtáik -az iskolaudvart az építési területtől. Söpörtek, hogy ■a -nebulókat tiszta udvar várja. Szombaton ók segítettek visszaszállítani és bepakolni a bútorokat a tantermekbe. Amikor megszólalt a hívó csengő, készen állít minden szükséges a tanításhoz. Ki mert erre gondolni a kemény, fagyos-jeges téli napokban, -amikor -az egyik pillanatról a másikra a hóteher alatt összeroskadt az egyik -tanterem és a szolgálati lakás fölött a tetőszerkezet? Februárban riasztották az IKSZV-1 azzal, hogy az életveszélyt szüntesse mieg. Gyorsan cselekedtek. Hasonló vol-t Nyíregyháza város tanácselnökének döntése is. Lényege: mivel a helyreállítás gazdaságtalan, új, négy tantermes iskolát kell építeni. Így született meg a 3-.as számú iskola új szárnyának meg- építési terve! Egyelőre fejben. iKi tervezze meg, ki építse meg úgy, hogy itt szeptember elsején megkezdődjön a tanítás? Az iskola igazgatója a még a szerencsétlenség előtt pályázatot hirdetett a főépület felújítására. Erre jelentkezett az IKSZV is. Amikor a többi vállalkozó meghallotta, hogy szeptember 1-re kell elkészülni az iskola új szárnyának, feladták a „mérkőzést”. Egyedül maradt a Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat vezetőgárdája. Alig öt hónap Merész vállalkozás volt? Minden bizonnyal. Kockáztattak? Igen. De bíztak magukban, mert felmérték, mire képesek. Nehéz körülmények között, a szüik iskolaudvaron, a járdán tárolva építőanyagokat, valósággal a gépkocsikról húzták fel a falakat. Aki erre járt, tapasztalhatta, hogy nőttek ezek a falak. Alig 5 (!) hónap alatt négy tantermet, a tetőtérben két orvosi helyiséget és egy kulturális helyiséget építettek. Nagy volt az izgalom, a várakozás a város vezetőinek körében: vajon elkészülnek-e az építők az isHolá- val? Mi történik, ha -nem? Hova helyezik : el a 3-as iskola tanulóit? Tóth János, az IKSZV igazgatója augusztus 28-án alig három (!) percben értékelte a munkát. Mondandójában vált egy .mondat, mely így hangzot!t;.,„Kö- szönöm a rendkívüli teljesítményt!” Az volt. Mindenkinek szólt. A városi tanácstól elismerő oklevelet kapott Tóth Tibor főmérnök, Korbély András gépkezelő. Akii József kőműves, Gaál Ferenc vízvezeték- szerelő, Béres Sándor villanyszerelő brigádvezető és Szmolár Mihály a vállalat kiváló dolgozója kitüntetést kapták meg. Szünet nélkül Rendikívüli teljesítmenyert rendkívüli elismerés jár. A munkások és termelésirányítók olykor szombaton és vasárnap is (augusztus 20-i ünnep 3 napján is) dolgoztak! Összesen 340 ezer forint prémiumot és jutalmat kaptak. Megérdemelték. Bizonyította egy gárda, egy vállalat: így is lehet. Minden bizonnyal a jövőré nézve is jó ajánlólevél lesz e vállalatnak. Farkas Kálmán Megjelent a Statisztikai Évkönyv Életünk számokban A Központi Statisztikai Hivatal a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában adta közre a Statisztikai Évkönyv, 1986 című új kiadványát. * A kötet — a hagyományoknak megfelelően — a számok formanyelvén ismerteti hazánk életének minden olyan területét, amelyre vonatkozóan statisztikai megfigyelés folyik. Az évkönyv patinás múltját jellemzi, hogy első kiadása 1872-ben jelent meg, és a sorozat azóta töretlen. Mind tartalmában, mirid formájában sokat fejlődött az évtizedek során, s ma már hagyománnyá vált az is, hogy megjelenése az Alkotmány ünnepéhez kötődik. Az évkönyv szerkezeti felépítése a korábbi kötetekét követi, ami megkönnyíti az adatok továbbvezetését és összehasonlítását. A legfontosabb mutatószámok változását hosszú idősorokban tekinti át, majd képet nyújt az ország gazdasági és társadalmi szerkezetéről. Az 1986. évi részletes adatok ismertetik' a népesség számának és összetételének, a foglalkoztatottság és a népmozgalom alakulását, majd gazdasági eredményeinket veszi nagyító alá a kötet. Bemutatja a termelés és felhasználás főbb folyamatait, és részletesen közli a termelő és szolgáltató ágazatok tevékenységének mutatóit. Elemzi a termelés, a termelékenység, az anyag- és energiafelhasználás, a forgalom és az árak alakulását, rámutat a jelenségek összefüggéseire. A kiadvány további fejezetei a lakosság életkörülményeiről tájékoztatnak. A jövedelmek és a fogyasztás bemutatásán túl képet ad a szociális és kulturális ellátásról, az egészségügyi helyzetről, a lakáskörülményekről, és ismerteti a fontosabb kör- riyezetstatisztikai' .adatokat. 'Táblázatai az igazságszolgáltatással, a balesetek, valamint az időjárás alakulásával is foglalkoznak. Érdekes továbbá az újtípusú gazdálkodó szervezetek működését és a valutaárfolyamok változását bemutató rész. A főbb mutatószámok területi bontásban is megtalálhatók. A világban elfoglalt helyünk értékelését számos nemzetközi összehasonlító adatsor segíti. ben a fűtés, világítás díja is benne van. — Van-e valamilyen különleges kikötése? — kérdezem. • — Mivel sem én, sem a két lányom nem dohányzik, jó lenne, ha ők sem dohányoznának. Ezenkívül szeretném, ha este 10-re hazaérnének. Következő cím a 12-es megállójától nem messze, kertes ház. Nyugdíjas néni nyit ajtót. Mikor közlöm vele, hogy főiskolás vagyok, azonnal megmutatja a szobát. Gondozott, szép kerten haladunk át. A szoba nagyméretű, régi bútorokkal berendezve. A néni közli, mivel szimpatikus vagyok neki, ezért ha szerzek még egy lányt, kettőnknek 1200- ért kiadja, ebben a világítási, illetve a fűtési díj is benne foglaltatik. Vendéget fogadhatok, fiúkat is, tv-nézés engedélyezett. Ha moziba akarok menni nyolctól tízig, külön kapukulcsot is ad. Mosás, vasalás tetszés szerint, de azért ne vigyük túlzásba, ágyneműt vigyünk. Búcsúzóul még egyszer elmondja, holnap menjek vissza, örülne, ha megegyeznénk. A harmadik cím jósaváro- si. Elég hamar megtalálom az utcát. Szimpatikus fiatal- asszony fogad. Egyedül neveli elsős kislányát, ezért adja ki a kisszobát. Elsősorban diáknak szeretné. A szobában heverő, asztal, szekrény, a falon tengerpartot idéző óriásposzter. A szoba ára 1200 forint, plusz a villany fele. Konyha-, fürdőszoba-használat, vendégfogadás szabadon. íme, néhány kínálat albérleti szobákból, anno ’87. néhány kínálat al- szobákból, anno ’87. <h. g.) TOLLTÉPÖK. A megyében sok kistermelővel, szakcsoporttal a balmazújvárosi Vörös Csillag Termelőszövetkezet koordinálja a libanevelést. Az előnevelt kislibákat a szövetkezet adja, az évi háromszori libatépéshez is Balmazújvárosból érkeznek az asszonyok. A tollat és a hízott libát ugyancsak a tsz vásárolja fel. Képünkön: egy nap alatt megfosztják pihés tollruhájuktól a libákat Nyírjükön Németh Imre 3800 darabos libafarmján. (Császár Csaba felvétele) A tárgyalóteremből Fegyvert barkácsolt Sokan talán nem is tudják, hogy az engedély nélküli lőfegyver tartása milyen súlyosan büntetendő cselekmény. Büntető törvénykönyvünk kimondja, hogy „aki a lőfegyver és lőszer készítésére, tartására, átadására vagy forgalmára vonatkozó rendelkezéseket megszegi, bűntettet követ el és öt (!) évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.” Lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés eseteiben hozott ítéletet a kisvárdai, majd a megyei bíróság az elmúlt hetekben. Egy autószervizben dolgozott korábban Száj ez István kisvárdai lakos. Az autószerelés közben arra is jutott ideje, hogy egy emberi élet kioltására alkalmas lőfegyvert barkácsoljon össze. Az egyik munkatársától kapott hozzá lőszert, s otthon gyakorolta a célbalövést. Papp István kisvárdai lakos korábban hivatásos vadászként dolgozott, így könnyen hozzá tudott jutni a lőszerekhez. Amikor a munkaviszonya megszűnt, nem adott le minden lőszert, hanem engedély nélkül megtartott jó néhány kispuska-, vadász- és géppisztolygolyót. Nagy Attila kistiszaháti Lakos ismeretlen külföldi személyektől légpuskákat vett és ezeket otthon úg^ alakította át, hogy alkalmasak legyenek kispuskalőszer kilövéséhez. A lőszert az MHSZ-klubból szerezte be, amelynek sokáig tagja volt. Még a szintén kistiszaháti Tóth János is a bíróság elé került, mert talált egyszer két csomag, kispuskalőszert az utcán, s nem de volt lőszertartási engedélye, de megtartotta. A négy vádlottat lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette miatt ítélték el, valamint Száj ez Istvánt ezen kívül egy rendbeli, folytatólagosan elkövetett lopásért is — az új munkahelyéről csaknem 15 ezer forint értékű védőfelszerelést ,tulajdonított el. Öt a bíróság 1 év javító-nevelő munkára ítélte, amelyet a munkahelyén, 15 százalékos bércsökkentéssel köteles letölteni. Papp Istvánt 2 év próbaidőre felfüggesztett 7 hónapi szabadságvesztésre ítélték, Nagy Attilát 12 ezer forint, Tóth Jánost pedig 8400 forint pénzbüntetésre. Az ítélet jogerős. B. A. Albérletnézőben HiRünH ZÁHONY VONATOT FOGADOTT AZ ESTI HÍRLAP augusztus 3-t számában a fenti címmel jelent meg emlékezetébresztő írás az átrakó építéséről. A beruházás engedélyét 1946. május 10-én írta alá a közlekedési miniszter. A munkák első ütemében egy raktári, két személyvonat fogadó-indító és egy mozdonyfordító, normál nyomtávú sínpárt terveztek. A széles szovjet kocsik fogadásé ra-tárolására két-két vágány készítését javasolták. A változó forgalomsűrűség miatt maximálisan 100 érkező kocsi fogadására kellett felkészülni. Az építők gyors munkája eredményeként 1947 júliusában Záhony vonatot fogadott. Pótmunkaként egy gördülő anyag-átszerelő telep is létesült. A MÁV teherkocsihiányának enyhítésére a szovjet fél 10ezer vasúti kocsit adott át. Vételárként a MÁV-nak 6 ezer teherkocsit kellett kijavítani és széles nyomtávra szerelni a szovjet vasutak számára. E munkát a debreceni járműjavító végezte. EGY VAROS — TÖBB VAROSKÖRNYÉK A MAGYAR HÍRLAP augusztus 4-i száma riportot közöl Nyíregyháza és vonzáskörzete együttműködéséről. Ebben olvashatjuk Csabai Lászióné szavait : „Az eredmények ellenére is azt kell mondanom, hogy a városkörnyék kialakítása óta még nincs olyan szoros kapcsolat a város és vonzáskörzetének helységei között, mint az kívánatos lenne. Leszámítva egyes eseteket, általában az együttműködés közös érdekeltségi alapját nehezen találjuk. Ennek egyik oka, hogy Nyíregyháza nem természetes központja a közigazgatási értelemben vett városkörnyéknek. Azaz egyes, ide tartozó falvak, a régi beidegzettsé- gük szerint más, hozzájuk közelebb eső, nagyobb településekhez kötődnek ... A laza kapcsolatok másik oka aztán ebből következik, vagyis, hogy túlságosan nagy is ez a városkörnyék. Más szóval túlságosan sok tanácsnak — szám szerint huszonnégynek — kellene valamiképpen megtalálni a városhoz fűződő, a velünk közös érdekeltséget. Kérdés azonban, hogyan lehetséges ez?” A nyíregyházi tanácselnök végül azt mondta, hogy gondolkodnak rajta: nem lenne-e célszerű felosztani a városkörnyéket. Vagyis, az egyes nagyobb községek körül kialakult természetes településegyüttesek működnének együtt, tehát így több „város- környéke” lenne a megyeszékhelynek. KOMPON INNEN, KOMPON TÜL A NÉPSZABADSÁG augusztus 26—i számából arról tájékozódhatunk, hogy a timári Béke Tsz- ben hogyan gazdálkodnak. A termelőszövetkezet a Tisza mindkét partján gazdálkodik. A szabolcsi részen intenzív növény- termesztés folyik, a nagyobbik darabon a Bodrog és Tisza közötti 1600 . hektáron viszont nem egészen ők döntik el_. mit mikor vetnek. Itt ugyanis a Bodrog kénye-kedve szerint jár a víz. Nem lehet gátakat emelni, ezért más módon alkalmazkodnak a helybéliek a sajátos adottságokhoz. Fél éven át itt legelnek a szövetkezet tehenei. A magasabb részeken pedig ugyancsak a szarvasmarháknak siló- kukoricát termelnek. Most 240 fejőstehenet tartanak itt, az állatok maguk takarítják be a termést és csak kevés abrak ki egészítést kapnak. Az egy állatra jutó hozam egyáltalán' nem kiemelkedő, mindössze 4500 liter egy évben, ám ilyen módon olcsó, és ez többet ér a szépen hangzó rekordoknál. A fejést egyszerűen megoldották: fejőházat építettek a legelőre, s így jóformán csak a tej szállításáról kell gondoskodni. PREMIER MÁTÉSZALKÁN Nemrégiben négy megyében — Borsod-Abaúj-Zemplénben. Sza- bolcs-Szatmárban, Somogybán és Szolnok megyében tartották a közhasznú munkákról hozott rendelet premierjét — olvastuk a MAGYAR NEMZET augusztus 12-i számában. A mátészalkai tanácsnak szinte a legjobbkor jött ez a rendelet, olyan munkákat végeztet el, amelyeket már nagyon régen szeretett volna. Vékony István tanácsi tisztségviselő mondja: — A közhasznú munkára jelentkezők között nincsenek vállalatoktól az utcára került emberek. Sokan közülük hosszabb ideje nem dolgoztak, van, akinek ez az első munkahelye. Aki már dolgozott, általában szakképzetlen. Segéd-, legfeljebb betanított munkás. Van, akit betelt munkakönyvei miatt nem vett már föl a következő vállalat. Mi nem a munkakönyvét nézzük, hanem az embert, aki rászánta magát és dolgozni jelentkezett. . . Harmincöt új emberünk van a tanács közterület-fenntartó vállalatánál, ha lenne rá pénz, akkor többnek is tudnánk munkát adni.” Munkájukkal elégedettek, jól haladnak a kijelölt munkákkal, s bizonyos, hogy lesz hova tenni az alapbéren felüli mozgóbért is a jó munkáért.
