Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-05 / 209. szám
MÓRICZ ZSIGMOND* fl szabolcsi földvár cölöpöket, amelyek hidoszlo- pai voltak a hajdani mocsár felett. Az alföldi földvárak csaknem mind elenyésztek, s hogy ez ma is megvan, meg- becstilhetetlenné teszi ezt a különös építményt. A nomádkor képe tisztán megelevenedik az ember szeme előtt. A várgyűrü, amely tizenkét katasztrális holdra terjed, elég volt arra, hogy egy uralkodó nép abban az időben biztos oltalmat nyerjen benne. A vároldalak igen meredekek, úgyhogy még gyermek sem tud ma sem lefagy felmászni rajtuk, s könnyű volt az oltalmazásuk Ahogy az ember megáll a 'jár fokán, érzi a hódító és büszke érzést, ahogy uralko- ~~ iik ez a központ a táj felett, ’ügy kis országot jelentett, a eigázott népek feletti uralmat. Mikor a magyarok bejöttek s elfoglalták az országot, Szabolcs vezér birtokba vette a várat s még magasabbra emelte, négy-öt méterrel a régi falakat. Itt tanyázhatott az Árpád-kor elején az a törzsfő a maga táborával, innen szállhatott ki hadra, ha a roppant távolságból jövő hír érkezett. Még ma is emlékezik a néphagyomány arról, hogy Budáról tűzjelzéssel adták a hírt, s különböző színű tüzek jelentették a parancsot. Egy vagy két éjszaka alatt így jutott el az ország parancsa idáig. Végig az Alföldön meg lehet állapítani az őrhalom- sort, amelyekről ezeket a tűzjelzéseket adták. S ezeken az emlékeken át feltűnik valahogy az ezer év távola is. Ez a vármegye talán legtisztábban őrzi az Árpádok alatt kialakult rendi szerkezetet. Ez egy egészen más világ, mint az ország többi része. A Kunságban például fel lehet ismerni ma is a három századdal később érkezetteknek frissebb nomád jellegét. A Kunság akkor alakult, mikor a tatárjárás kitörése idején a magyarság telepítési politikával volt kénytelen foglalkozni. S maguk a kunok lekéstek az eredeti magyar világtól. Még 1390-ben pápai bulla inti a magyar királyt, hogy gondoskodjék arról, hogy a kunok, akik már több mint száz éve megkeresztelkedtek, valóságos keresztények legyenek. Hajukat nyírják le, pogány áldozataikról és szokásaikról mondjanak le, s tűrjék meg a papot maguk között. Ha 1400-ban még ilyen pogá- nyok voltak, száz év kevés volt arra, hogy lélekben ka- tolizálódjanak, s mivel a reformáció megjelenésekor az egész nép azonnal áttért az új hitre, a kunok valósággal a pogányságból léptek át a reformációba. S ezt az egyetemességet végig megőrizték, a tagosításig vagyonközösségben s rendi közösségben éltek, nemesnek helyet nem adtak, s így egy különös gerinces kommunitásban éltek Mária Terézia koráig, sőt a szabadságharcig. Ezzel szemben Szabolcs megyét a török kor is megkímélte attól a teljes pusztulástól, ahogy például Békés megye és más alföldi megyék elpusztultak. Szabolcs megye megtartotta teljes szerkezeti életmódját. Itt még ma is vannak nemesi kúriák abban az állapotban, mint Nagy Lajos korában élhettek. A keme- csei házakból látja az ember a hatszáz év előtti életet. Ke- mecsén még ma is szer-nek mondják az utcasort, Derékszer a Derék utca neve. A jobbágyságnak, a kisne- mességnek s a nagybirtoknak, az uradalomnak levegője sehol oly tisztán és egyetemlegesen nem maradt meg, mint ezen a tájon. S ezzel annak az ősi kultúrának a karaktere is megvan, amely a nomád magyarságot az Árpád-házi királyok alatt átalakította földművelő, majd kulturvilággá. Itt áll a szabolcsi földvár, ahonnan kiszállottak a kalandos hadakra, s érzem a füvek és a levegő ízéből, mikor megjöttek a vad magyarok az itáliai, a német, a francia, sőt a spanyol hadjáratokból, s felhasított az itthonmaradtak rivallgása, mikor megjöttek, néha évekig való ódáiét után a hősök, s megrohanták őket az itt- honmaradottak s leszedték a lóról a bátrakat. Hányán jöttek meg, kik maradtak oda? E pillanatban, mikor ezeket jegyzem föl, a vár túlsó partján hatalmas asz- szonyi jajszó harsan föl, rettenetes és vérfagyasztó sikoltás: — Jaj, jaj, ja jaj, jaj; édesapám! Megkérdeztem a helybeli urakat, mi történt, s elmondták, hogy a várudvaron tragikus halott fekszik. A falu csordását tegnap délután agyonszúrta a bika. Lementem a hullaházba, kis fabódé, s megnéztem a halottat a koporsóban. Hatalmas szál magyar, deres bajszú, csontos, kemény ember, egy az ősmagyarok közül, mereven fekszik, s hullaformában oly ősi s oly rendkívüli jelenség. A bikának „futosója” volt, s amikor elvitték a tehenet, utána akart menni a bika még egyszer; a csordás nem elégedte, mert fizetési zavar volt. A fiatal bika azonban nem nyugodott bele a késő évezredek jogállapotába, s a gulyást, aki különben maga nevelte fel az állatot, megfélemlítette. A gulyás hátrált, egy árokba esett, az erősebbik állat rá, s beledöfte a szarvát a bordái közé. Csak egy percig volt rajta, csak leszúrta, akkor felemelte a fejét s elment legelni. A gulyás azonban ottmaradt. Kevés vártáivá után fölállott, s ötven méternyire még elvónszolta magát, egy jajszó nélkül a kút felé ment, hogy kimossa sebét, összeesett és meghalt. Az egész falu népe részvéte kíséri, s közelednek asszonyi jajszavak, özvegye és négy árvája maradt. Felesége kis, száraz alföldi asszony, tele tüdőből, s valami hallatlan erővel jajgat. Ennek a vidéknek ősidőktől megmaradt még a halottsiratása is. Nem néma gyásszal, nem önuralommal viszik a fájdalmat, hanem szabad folyást adnak annak, s rettenetes nagy üvöltéssel, a pogány kor kegyetlen, eget hasító jajdok- lásval gyászolnak. Iszonyúan illett ez a borzalmas időkhöz, amelyek még itt lebegnek a földvár felett. e az ég ragyogóan deMW rült, a búzatáblák éretten hullámzónak a szélben, a szénagyűjtök rendületlen nyugalommal vonják össze a rendeket, s a déli órákban egy ezeréves ősi kép és hangulat borzong. *45 éve hunyt el Móricz Zsig- raond, az évforduló alkalmából közöljük Írását. és 16. között a nyolcadik ngaroconnak a gödöllői Pe- i Sándor Művelődési Közit adott otthont. Itt a meg- ttó után képzőművészeti JHtást tekinthettek meg az leklődők. Sor került kiad- lyok, fanzinok, poszterek, ikátok, könyvek, bélyegek isítására. illetve csereberé- e is. Csemegének számított archív filmvetítés (Gólem), premier előtti, filmbemuta- :on is szórakozhatott a kö- iség. zgalommal várt esemény It az Aranymeteor-díjak át- ása. Ezt a TIT Tudományos- ítasztikus Klubja alapította ?0-ben, a célból, hogy éven- az előző év hazai sf-ter- íséből a legjobbakat jutal- izza, illetve alkotóikat ki- itesse, további jó, sőt még )b munkára serkentse. A odaítéléséről egy tizenöt ;ú bizottság dönt. A külön- e kategóriákban elnyerhető rangot jelent a hazai sf- dvelők között. Nagy volt az öröme a nyír.- yházi delegáció tagjainak, likőr őket szólították a díj /ételére. A Jules Vernét áb- toló 78 milliméter átmérőbronz emlékpliakettel járó levélen ez olvasható: „A íregyházi Váci Mihály Me- ei és Városi Művelődési izpont METAMORF sci-fi ibját a tudományos-fantasz- us kiváló mozgalmi élettel a METAMORF című fanjuk összeállításával, szer- sztésével és megjelentetésé- 1 végzett munkájukért anymeteor-díjjal jutalmaz- k.” >Jyári szünet után, most ptembertől újra indulnak a lalkozások. Az Ifitanya bhélyiségében minden ér- dődőt szívesen fog-adunk, ■unk. Az öszejövetelek -bnyire nyíltak és rendsze- t minden második hét Idjén este hattól kezdőd- c. lajnos a felszínes érdeklő- c (és az érdektelenek) a tu- nányos-fantasztikus irodalés filmalkotásoknak sok- r csak az egyik, a kedvel- b és könnyen emészthető andos-cselekményes olda- látják. A mai, rohanó vi- unkban élők nehezen fogók igényesebb gondolko- ra, ezért az elvontabb esz- Euttatásokat tartalmazó vek veszítenek népszerűsé- :ből. Emiatt a sci-fiben I nagyobb a hordalék, mint irodaiam más területein. igények szülte termelés síkúvá vált. Pedig a scien- fiction már évtizedekkel lőtt jelentős múlttal rendezett, de csak napjaink- kezd a művészetek periás területeiről beljebb dorolni. E mozgás elősegí- ;t, az ilyen irányú érdeklőkielégítését tűzte ki céljá- i METAMORF sci-fi klub. Huszár István klubvezető Paszternák feltámadása Meghurcolták Zsivago miatt Borisz Paszternák 1890. február 10-én született az oroszországi Peregyelkinó- ban. Ugyanitt helyezték örök nyugalomra 1960. január hó 30-án. Peregyellkino Moszkva „Szentendréje”. Gyönyörű kis település allkotóhá- zakkal, üdülőkkel, nyaralókkal; alkotásra késztető édene a művészeknek. A Paszter- nak-iház — annak idején — a szellemi élet központja, írók, festőik, zenészék találkozóhelye. Gyakori vendég volt L. Tolsztoj, M. Gorkij, s otthon érezte itt magát R. M. Rilke is. Ebben a kifinomult szellemi környezetben, a korabeli előkelő, úri orosz otthonok puha melegéből nőtt fel a kis Borisz. Első versei 1911-ben, első verseskötete 1914-ben jelenik meg. A forradalmat nagy reménynyel, mondhatni lelkesedéssel fogadja, hiszen általa az emberre rákényszerített társadalmi erők, megkötések letörését reméli. Politikumot nem találunk lírai megnyilatkozásaiban, -mert ő a forradalmat „ ... nem a szociális lény, , hanem az érzéki lény szabadulásaként értelmezi ...” Verseiben gazdag érzelem, romantikus pátosz, s az akkori évek reménykedő, vágyakozó optimizmusa fejlődik ki. Nem csoda hát, hogy követőinek, rajongóinak száma egyre nő, már- már kikiáltanák a hon legnagyobb költőjének. Pedig a versírást B. Paszternák csak előgyakorlatnak tartja, s egyre csak a „nagyregény” megalkotását tervezi, arra készül. A 30-as években elszigetelődik, inkább a fordításnak — politikai támadásoktól megkímélt — műhelyébe húzódik vissza. Shakes- peare-drámák, a Faust, Shelley, Keats, Verlaine versei kerülnek ki tolla alól nyelvén, de lefordítja a János vitézt, Petőfi verses meséjét is. Magányából a második világháború mozdítja ki. Író- brigádokkal a fronton lévő katonákat keresi fel. Hazafias verseiben feltámad újból a lelkesedés, mert úgy érzi, hogy a háború megpróbáltatásai közelebb hozzák egymáshoz az embereket, őszintébbé teszi a kapcsolatokat, s értelme, értéke van a cselekvésnek. A háború után, 1948—55 között komolyan nekilát a tervezett „nagyregény” megírásának. Hogy oly felfokozott erővel lát neki a munkának, abban szerepet játszik egy tragikus eseményekkel terhelt kései nagy szerelem is. 1957-ben a regény, a Doktor Zsivago készen van. Hozzáértő bírálók szerint ugyan e művében nem sikerült megvalósítania a célt, mit maga elé tűzött: „.. .azokról az évekről, embereikről, sorsokról, amelyeknek a keretét a forradalom adta meg, úgy kell írni, hogy elálljon tőle az ember szívverése és égnek álljon a haja.... ám ha e regény nem is koronája irodalmi működésének, mint ő maga hitte, de zseniális lírájának méltó társa.” A Doktor Zsivago „az orosz történelem 1903-tól 1929-ig terjedő periódusát fogja át, epilógusa a nagy honvédő háború idején játszódik... s szinte túlzó optimizmust sugároz”. „A regény hőse Jurij Andrejevics Zsivago orvos, gondolkodó ember, színes egyéniség .... aki nem képes elfogadni a forradalmat, nem látja át értelmét és a maga passzív módján hagyja, hogy életét, sorsát, tu- da;tát összeroppantsa ez a titokzatos erő .. Hazájában nem fogadják el közlésre a regényt, sőt politikailag súlyosan megbélyegzik miatta. Elképzelhető, mekkora támadásnak lesz kitéve, amikor 1958-ban, egy milánói kiadó gondozásában megjelenik a Doktor Zsivago a nyugati könyvpiacon. 1965-ben film is készül belőle, Omar Sharif főszereplésével. ^ Nagy port kavar Nyugaton, aminek persze erős tápot ad, hogy a könyv „tiltott” mű volt a Szovjetuniósok mindent belemagyarázott ban. Tiltott könyv, amelybe Borisa Paszternák otthon a visszahúzó politikai erő, Nyugaton pedig a szenzációra vadászó reakciós sajtó. Szinte dicshimnuszokat zengenek róla a nyugati sajtóban. A felfokozott hírverés csak kárára van az írónak. Kizárják az írószövetségből és nyílt levélben mond le a neki ítélt irodalmi Nobel- díjról. Az ellene indított ellenséges politikai kampány az érzékeny lelkű embert megtöri. Teljesen visszavonul, csupán levelezéssel tart kapcsolatot ismerőseivel, barátaival. Jóval halála után, az 1986-os írószövetségi kongresszuson Jevtusenko nyílt szavazáson fogadtatta el," hogy Borisz Paszternák születésének századik évfordulójára létesítsenek emlékházat a peregyelkinói Paszter- jj nak-házból. Vozsnyeszensz-1 kij vezetésével megalakult a Paszternák irodalmi örök-g ségét feldolgozó írószövet-] ségi bizottság. Hatálytalan!-1 tották a harminc esztendő-; vei ezelőtt hozott határoza-j tot, amely Paszternákot ki-f zárta az írószövetségből. Jevtusenko szerint Borisz, Paszternák a szovjet iroda-, lom „gyöngyszeme”, regényét annak idején megalapozatlan, hamis vádak érték, félremagyarázták. A Doktor Zsivago című film főszerepében Omar Sharif Alkonyattájt, hazafelé már a nagy völgybe értem; a bányában, a kőtörő parasztokat néztem. Számolgattam, hányszor lendül egy perc alatt karjuk, hányszor sebzi a fölcsapó kősörét az arcuk, húszszor tán . . . egy óra alatt egyezerkétszázszor... Alkonyodik. S ők dolgoznak reggel hét órától. Ezerkétszáz ... Hány ezer tizenkétszer annyi? Eltűnődtem: tudhatnak-e ők még simogatni, puha kézzel érinteni asszony, gyermek-arcot? Vagy úgy megszokta karjuk már a sújtást, a harcot, hogy csak ütnének örökkön . . . Álltam még tűnődve. Puha zápor — este ömlött a fákra, a völgybe. X - r. 1987. szeptember 5. 0 0 (A költő kiadatlan verse, 1937J _____________________ ZELK ZOLTÁN: ■ V. 1V/ í 1^
