Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-28 / 228. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. szeptember 28. íla Jás elitt a MtV-bBIcsMe Levél a mamáknak Egy évre bezárták a nyír­egyházi MÁV-bölcsődét, hogy október elsejétől megszépült formában, a közegészségügyi előírásoknak megfelelően fo­gadhassa a gyerekeket. Ha­talmas munkába fogtak, ugyanis a konyhát bővíteni kellett, új csoportszobákat épített ki a Kelet-magyaror­szági Állami Építőipari Vállalat. A 44 gyerek elhelyezésére alkalmas létesítményben a berendezési és felszerelési tárgyakat is teljesen kicseré­lik, így összesen 14 millió fo­rintba kerül a MÁV-nak az átalakítás. Amint azt dr. Si­monná Szabó Katalin, a deb­receni igazgatóság osztályve­zető-helyettese elmondta, jó kapcsolatot alakítottak ki a városi tanáccsal, így az át­alakítás ideje alatt nemcsak a gyerekeket tudták elhelyez­A megszépült bölcsődében fo­lyik a berendezés, (jl) ni a város más bölcsődéiben, hanem a dolgozók is szak- képzettségüknek megfelelő helyet kaptak. A 22 gondozóval, technikai alkalmazottal induló bölcső­de benépesítéséhez körleve­let küldtek ki a gyermek­gondozási szabadságon lévő vasutas anyukákhoz. A ta­nács segítsége, hogy meg­egyeztek: mód nyílik a gye­rekek elhelyezésére a lakás­hoz közelebb eső bölcsődék­ben, ugyanakkor a MÁV-böl- csődébe a déli lakónegyedből és a Szamuely tér környéké­ről is felvesznek gyerekeket. A lehetőség szerint év köz­ben is felvesznek gyerekeket, hogy ne legyen gond a mun­kába állással. „Felnevelek iket tisztességgel, lecsllettel” Révben a Dávid árvák Három gyermek kapaszkodott az édesanya koporsó­jába. Férj nem gyászolta a fiatalon elhunyt anyát, rég elhagyta családját. Talán csak a legidősebb fiú, a 17 éves Attila lelkében vert gyökeret a bizonytalanság, mi lesz most már velük, apátlan-anyátlan árvákkal? A parányi Szamos-parti falu, Olcsvaapáti gyászoló gyülekezetében két ember tudta biztosan, hogy soha nem kell az állami gondozottak kenyerét enni a ma­gukra maradt gyerekeknek. Balogh Gábor és fele­sége ... Három gyermeket nevelt takarítónői fizetéséből az édesanya, afcit már évekkel ezelőtt leszázalékoltak, azon­ban újabb, gyógyíthatatlan kór támadta meg. Lassan a három gyermek, Attila, Er­zsiké és István látta el a ház körüli munkát. Gyakran át­ment a nagyfiú a szomszéd­hoz, ahol Balogh Gábor ta­nította meg a kerti munkák, a ház körüli tennivalóik leg­többjére. Az anya végleg ágynak esett, és az idén má­jus 30-án örökre megpihent. Ahol kettő elfér... A gyerekeket Baloghné még aznap átvitte magúikhoz, ne virraissaanak egyedül. Történt mindez szombaton, a temetést hétfőre tették. Még aznap reggel felkeres­ték őket a székely község, Panyola tanácsának képvise­lői és elmondták, a legegy­szerűbb, ha rögtön állami MIÉRT NEM ŐRZIK? Lövedék a láda alatt Hangos csikordulással akadt meg az ásó valamiben. „Ta­lán egy erősebb gyökér" — morfondírozott a segédmun­kás, s még egyszer odabökött a szerszámmal. Most már tisztán hallani lehetett: fé­men koppan a fém. A föld, egy lövedéket rejtett — talán a második világháború egyik „emlékét”. Történt mindez szeptem­ber 18-án Nagykállóban, a Vöröshadsereg utca 3. szám alatti portán. — Azonnal bejelentettem a tanácson és a rendőrségen is, hogy mi került elő az udva­runkban. Sajnos nem kaptam megnyugtató választ arra, hogy mikor viszik el a löve­déket — pítyergett pár nap­pal később szerkesztőségünk­ben Porzsolt Istvánná. — Na­gyon nyugtalan vagyok, mert láttam, hogy gyerekek dobál­ják az utcáról a tárgyat. Fé­lek, nehogy tragédia történ­jen. A porta népe megtette a magáét. A robbanótestet egy fenyő ágai alá helyezték, le­takarták egy ládával, amire egy deszkát is helyeztek. Ilyen esetben tennivalójuk van a helyi illetékeseknek is. Mit tett a tanács? Intézke­déseikről szeptember 24-én a következő felexüzenetet kap­tuk: „Törő Imre vb-titkárral voltunk kint Porzsolt István­ná lakásán, ahol a robbanó­anyag megfelelően van elkü­lönítve. A nagyobb bizton­ság okáért szóltunk a Ga- mesz karbantartó részlegé­nek, hogy a telken a garázs- építés miatt kibontott kerítés ideiglenes visszaállításáról gondoskodjanak. Ismételten felhívtuk a tanárok figyelmét a robbanásveszélyre. Kértük . a bejelentőt, kapuját tartsa .zárva, hogy idegenek az ud- varra ne tudjanak bemenni. Tasijaik, hogy ez nem meg­nyugtató. de sajnos a tűz- • sMHiéssfflifeBt aaftmmk nincs te­hetőségünk sürgetni.'’ Az értesítést a bejelentés után elküldték Budapestre. Hogy mikor viszik el a Löve­déket az udvarról, az a jövő titka, mert a rendelet sze­rint .a tűzszerész járőrnek legkésőbb 1 hónapon belül kell hatástalanítania a rob­banótestet. A helyzet valóban nyugta­lanító. A portán jelenleg építkeznek, s hiába körülte­kintő a tulajdonos, ha vala­melyik munkás fittyet hány a biztonsági szabályoknak. Kérdés: mi történik, ha vé­letlenül mégis betéved egy idegen — netán egy gyer­mek — az udvarra ...? Fotóriporterünk pénteken a helyszínen járt, ahol a kö­vetkező fogadta: Péntek délelőtt, valamivel kilenc óra után. Az utcai ka­pu kitárva, ám belül terem­tett lélek sincs. Hátul valamit építenek, az alapok és pár fal már felhúzva. Egyiken ci- garettás doboz, a munkások nincsenek itt. Keresünk. Előbb hátul az embernyi gaz­ban, ott semmi. Egy férfit kérdünk, mondja, valahol az első udvarban kell lennie. Vitzameggäwlk, aztán végül megvárni Kffli fenqßäfm tövé­ben oJwwtóüfta. Tnajfim egy deszka. A Inda alatt lapul a rozsdás, jő harminc centimé­gondozásba veszik a gyere­keket. Balloghék kérték: a temetés után összeül a csa­lád, hadd döntsenek közösen a gyermekek sorsáról. — Mia is összeszorul a szí­vem, ha arra a beszélgetésre gondolok — emlékszik vissza az „édes mostoha”. Az egyik .idős néni, aki négy gyerme­ket nevelt fel már eddig, el­vállalta volna a nagyfiút, de a többiekkel már nem bírt volna egyedül. Attila a test­vérei nevében annyit tett hozzá, inkább állami gondo­zásba mennek, csak együtt maradjanak. Akkor szóltam köabe: sehová! Majd mi fel­neveljük őket tisztességgel, becsülettel. Ahol két gyer­mek elfér, jut hely még há­romnak ... Nagy kő esett le a rokon­ság szívéről, és az állam­igazgatás szakemberei is örültek a megoldásnak. Ba­logh Gáborék családi élete garancia arra, hogy az árvák a lehető legjobb körülmé­nyek közé kerültek. A három gyermek tehát átköltözött a szülői házból Gabi bácsihoz, Ági nénihez — ahogy hívják a gyámság­gal most már hivatalosan is megbízott szülőket. Az új tanévet innen kezdték. Attila harmadikos kőművestanuló, Erzsiké másodikos kötő-hur- koló, István pedig Nábrádra jár a körzeti iskolába Gá­borral, Baloghék vérszerinti gyermekével. Balogh Ági, aki harmadikos kereskedel­mi szakközépiskolás Debre­cenben, szintén örült a hir­telen gyarapodott családnak. Családi kirándulás Maguk építette, szép ház­ban vezet körbe a Balogh házaspár. Az egyik szobában énekesek, sportolók, könnyű­zenei együttesek képeivel ta­pétáztak, ez a fiúk birodal­ma. A két kislány szintén külön szobát kapott. A szü­lők a legkisebb szobát hagy­ták meg^ maguknak. Az idegenben ott motosz­kál a kérdés, vajon mi kész­tette ezt a két embert, hogy ma, amikor egyre drágul a megélhetés, minden elten- szólgáltatás nélkül három kamaszodó gyermek gondját a nyakukba vegyék? — Tudja, engem a mosto­haapám késsel zavart ki a házból, és ma sem felejtem azt a bizonytalanságot — próbál erőt venni megi.ndult- ságán a fiatalasszony. — Ha nem lettek volna jó embe­rek, ma nem itt tartok. Ak­kor, érettségi után menekül­tem a házasságba, de áldha­tom a sorsat, hogy ilyen párt találtam. Ügy érzem, ha én már megtehetem, hogy se­gítsek, — remélem, megérti —, nem zárkózhattam el. Mintha láthatatlan adósságot törlesztenék... — El sem hiszi, mennyi örömmel ajándékoznak meg bennünket^ a gyerekek — szól a családfenntartó, aki bunkóiéiként keresi a kenye­ret. — Elvittük őket Debre­cenbe a virágkameválira. Három napiig maradtunk. Attiláék először élvezhették a közös családi kirándulás örömét. De mi biztos elfogul­tak vagyunk velük szemben, kérdezze meg a szomszédo­kat, mennyit változtak pár hónap alatt. Segítség sok helyről Nyílnak a kertkapuk, a hétfő délelőtt amúgyis csen­des Olcsvaapátiban. — Rájuk sem lehet ismer­ni, mióta Ági neveli őket — így Szabóné, Klára néni. — Mondtam is az uramnak, mikor kirándulni mentek — egyforma inget varrt nekik Ági anyja —, hogy nem tesz­nek különbséget köztük a szülők... Csak azt kérjük, adjon az isten nekik erőit és türelmet, hogy végigcsinál­ják, amit vállaltak. Kósa Andarné, Szászi Ber­talanná, Szászi Meny hér tné és Szászi Istvánné bólogat. A tágabb közösség is segí­teni akar. Az elhunyt anya munkahelye, a nábrádi Szik­ra Tsz. Itt Tóth Józsefné iszemélyzetiis, Olcsvaapáti párttitkára felhívással for­dult a környékbeli üzemek­hez. Az örökségnek számító, ma még igen elhanyagolt há­zat akarják rendbe tenni, hogy legalább az indulásnál legyen majd a gyermekek­nek valami. A Metrípond az előtetőt szereld fel, a tsz sze­relőbrigádja 15 ezer forintot ígért, a Szavicsav beköti a házba a vizet. Az irodai bri­gád és az állattenyésztők pénzt kínáltak, az olcsva­apáti asszonyok kitakaríta­nak a festés után. Varga Jó­zsef tsz-elnök ígérte, a hi­ányzó anyagiakat a közös gazdaság állja. —■ ... kár, hogy már a pa- szulyt kifejtettük, mert köz­ben gyakorolhattuk a szorzó- itáiblát Istvánikávail — kísér a kapuig Ágnes asszony. Három gyermek révbe ért. Tóth Kornélia Szabálysértési tárgyalás Közlekedési szabálysérté­sek ügyében tartott helyszíni tárgyalást Kótajlban a nyír­egyházi kapitányság igazga­tásrendészeti osztálya. A há­rom szabálysértés közül ket­tő kisebb jelentőségű, egy azonban súlyos: ittas veze­tés. Sóstóhegy és Nyírszőlős kö­zött igazoltatta a rendőrjárőr S. Zoltán erőgépvezetőt júni­us 6-án az esti órákban. S. Zoltán éppen hazafelé tar-' tott, s útközben betért egy presszóba. Megkívánt és be­kapott egy fél cherryt, bár tudta, hogy a négy utasa kö­zül egyiknek sincs jogosítvá­nya, s így tovább is neki kelj vezetnie. A tárgyaláson azzal védekezett, hogy már kevés út volt hátra, ezért mert inni, Cherry, zöldség, avagy: kismotor-e a nagymotor? egyébként is csak ötvennel ment. A fél cherry azonban sokba került: fél évre visz- szavonták a vezetői engedé­lyét, valamint 7 ezer forint pénzbírságot köteles fizetni. A piacra szállított zöldsé­get Cs. József június 20-án hajnalban. A teherautó rak­felületén viszont a paprikán és a paradicsomon kívül egy utas is utazott — anélkül, hogy a személyszállítás felté­telei, a rögzített ülés, a létra és a vezetővel való érintke­zés biztosítva lettek volna. Amikor az igazoltató rendőr felajánlotta, hogy eltekint a szabálysértéstől, ha leszállít­ja az utasát, Cs. József ezt durván visszautasította. A feljelentés ezért megtörtént. Cs. Józsefet 2 ezer forint pénzbírsággal büntették. F. Ferencet is a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése, valamint engedély nélküli vezetés mi­att bírságolták meg. Vett ugyanis kéz alatt egy Simson motorkerékpárt, amelynek nem volt rendszáma. Mind­addig segédmotor-kerékpár­ként járt vele, amíg egy iga­zoltatás alkalmával a rendőr fel nem világosította: csak akkor minősül segédmotor­nak, ha levizsgáztatják. F. Ferencnek volt vezetői enge­délye, de csak „B” kategóriá­ra, amely ugyan segédmotor­ra érvényes, de nagymotor­ra nem. Az eredmény: 1500 forintos bírság. B. A. I lein — marad Több ggiilliós hátralék Az utóbbi évek egyik legvi­tatottabb intézkedése a tele­pülésfejlesztési hozzájárulás bevezetése volt Magyarorszá­gon. Első alkalommal a múlt évben vetették ki a „tehót”. Ezen a címen 14 és fél millió forintot várt Nyíregyházán a tanács, amiből kevéssel több mint 6 millió forintot fizet­tek be. A nagy összegű hát­ralék idén tovább gyarapo­dott. Június végén már csak­nem 15 és fél millió forint hozzájárulással tartozott a város lakossága. Az elmaradás egyik oka, hogy akik nem szavazták meg, azoik általában nem is fizetik az összeget. Kedvezőt­lenül hatott, hogy különböző mendemondák keltek szárny­ra. Elterjedt, hogy megszün­tetik a településfejlesztési hozzájárulást. Am a jelenlegi álláspont szerint legalább a tervidőszak végéig érvény­ben marad ez az intézkedés. A döntés oka, hogy a telepü­léseken nagyon sok cél a te- hóra épül. Mivel beszűkültek a tanácsok bevételi forrásai, más módon nem tudják tel­jesíteni a vállalásokat. A tehóra szervezett feladatok végrehajtása pedig javában tart. Már tavaly megkezdték többek közt a Körte utcai iskola, a 200 személyes örö­kösföldi óvoda építését, a vá­rosi tv-hálózat bővítését, a Hímesben, Sóstóhegyen, a Ságvári kertvárosban egy-egy ABC építését, a nyírszőlőst Bodrogi utcában az útépítést. E munkákra milliókat fize­tett ki a lakosság helyett a tanács. Aki elmaradt a befi­zetéssel, attól kötelezően be­szedik a tartozást. Köztudott, hogy a telepü­lésfejlesztési hozzájárulást az adókkal együtt vetik ki. Az adóíveket időben eljuttatták Nyíregyházán a lakossághoz: tanácsi dolgozók kézbesítet­ték az érdekelteknek. Csupán azok nem kapták meg az adóívüket, akiknek rendben van a számlájuk vagy túlfi­zetésük volt. Előírás szerint két részletben: március 15-ig illetve szeptember 15-ig kell befizetni a kirótt összeget. Aki nem tartja meg a határ­időket, annak havonta egy százalék adópótlékot számol­nak fel. Hátráltatja a munkát, hogy sokan nem tesznek eleget be­jelentési kötelezettségeiknek. Például: a név, a cím, vagy a tulajdonjog változását je­lenteni kell, mert ezáltal sok felesleges bosszúságtól kí­mélheti meg magát — és az ügyintézőket is — az ügyfél. Szép számmal érkeznek mentesség iránti kérelmek a városházára. Főleg a fiatalok életében történnek olyan vál­tozások, melyek indokolják az ideiglenes mentesség meg­adását. Például: a feleség gyesre kerül, a férjet sorka­tonai szolgálatra hívják be. A mentesség szólhat egy vagy több évre is. Van rá példa, hogy méltányosságból tekin­tenek el a kirótt összeg be­szedésétől. Az idén eddig 868 ezer forint befizetését tö­rölték a megyeszékhelyen in­dokolt kérések miatt. Idén január 1-jén egyéb­ként összesen 33 millió 600 ezer forint adóhátraléka volt Nyíregyháza népének. Sajnos vannak olyan adófizetők, akik tartozása már százezrek­re rúg. Ha az adóstól nem lehet másképpen behajtani tartozását, akkor egy becsüs és egy foglaló keresi fel la­kásán, akik listát készítenek a lefoglalható tárgyakról... (h. zs.) tér hosszú fémtest. A házzal szemben iskola, a háitsó ud­var mellett egy másik. Gye­rekekkel ...

Next

/
Thumbnails
Contents