Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-24 / 225. szám

2 Kelet-Magyarorsxág 1987. szeptember 24. Nyíregyházi képeslap — Orosi úti családi házak, (jl) _ 1 fegyveres érik napja előtt Bizalom több „fronton" Humánus hivatását gyako­rolja, miközben gyermekeket egészséges életmódra neve], vagy istápolja a magukra maradt idős embereket, köz­vetve az életmentéshez is hozzájárul, amikor szervezi a véradást. Egy kicsit érzel­mileg áthangolja magát, ami­kor markáns legények, őszü­lő férfiak munkásőri tevé­kenységét szervezi, olykor- olykor parancsok hangzanak el ajkán. Mert szeptember 1-jén ő lett a fehérgyarmati munkás- ör-egység megbízott parancs­nokhelyettese. Szép neve van. Karácsony Margitnak hívják. Félszáz településen ismerik és tisztelik fiatalok és idősek. A szatmári titkár A Vöröskereszt fehérgyar­mati vezetőségének titkára. Karácsony Margit Nagysze­keresen nőtt fel, segítő szán­dékú, meleg szívű szatmári emberek között. Azt vallja: a vöröskeresztes munka és a munkásőri tevékenység ösz- szehangolható, a kettő ki­egészíti egymást. Mindkettő gyakorlásához emberismeret­re, szervezőkészségre és ha­tározott fellépésre van szük­ség. (Mások állítják: ő ren­delkezik mindhárom tulaj­donsággal.) Ami az ismeretséget és az emberismeretet illeti: mint a K3SZ városi bizottsága egyik munkabizottságának aktívá­ját a környéken régtől isme­rik a fiatalok. Januárban vá­lasztották meg vöröskeresz- titkárnak, azóta köteles- ségszerűen járja a szatmári falvakat. Munkásőrként is kapcsolatot kell tartania in­tézményekkel, üzemekkel. Erről ezt mondja: „Sehol nem vagyok idegen, ottho­nosan mozgok ebben a kö­zegben”. Patrónusból vezető Visszatekintve sorolja, hogy szinte kislány korában megválasztották falujában a KISZ-alapszervezet titkárá­nak. Bár négy évig távol élt ettől a közegtől, a nyíregy­házi Zrínyi gimnáziumban tanult. Éretten állt munkába a Zöldért fehérgyarmati te­lepén. Munkaügyisként dol­gozott itt bő másfél évtize­dig. Beosztásánál fogva is jól megismerte a munkások gondjait és örömeit. Hangsú­lyozza, hogy ennek hasznát veszi a munkásőrségben is. A Zöldértnél a munkahelyi pártalapszervezet vezetőségi tagjaként patronálta a jól működő vöröskeresztes alap­szervezetet. Tulajdonképpen az itt szer­zett tapasztalatait is figye­lembe vették, amikor ez év januárjában a város és von­záskörzetének vöröskeresztes titkárává válásztották. És jó pár nappal ezelőtt, a Vörös- kereszt közelgő kongresszu­sának jegyében tartott vá­lasztáson ismét bizalmat sza­vaztak neki. Pár hónapos munkájában még kevés a si­ker — állítja. De elmondhat­ja, hogy hozzájárult néhány család szociális biztonságá­nak megteremtéséhez, kedve­ző irányba formálta néhány idős ember egészségüggyel kapcsolatos szemléletét. Moz­gásba hozta a Fehérgyarma­ton pár éve működő cigány vöröskeresztes alapszerveze­tet, Tiszakóródon egy cigány- családnak nemrég ő adta át a Tiszta udvar, rendes ház oklevelet. Példakép a tanár A legbüszkébb arra, ami országosan is egyedinek mondható: évek óta a fehér- gyarmati egység átlagosan száz munkásőre szervezetten megy életmentő vért adni. Hozzáteszi: ezt nem-ő szer­vezte eredetileg, nem az ő érdeme. Érdeme ez két mun- kásőrorvosnak, dr. Sánczi Gyulának, a gyarmati vér- adóállomás vezető főorvosá­nak és dr. Tóth József kör­zeti orvosnak. Hogy is lett munkásőr a humanista gondolkodású, fi­ligrán lány? Mint mondja, tíz évvel ezelőtt hölgyeket szer­veztek az egységbe. Jelent­kezett az egyik ismerőse, (azóta barátnője), a penyigei tanácselnökasszony, és az el­ső hívó szóra jelentkezett ő is. Részben azért, mert az egykori kedvenc tanára, a most is a Zrínyi gimnázi­umban tanító Adorján István régóta munkásőr, s a tanár úr a diákjainak is mesélt a testületről. A tíz év alatt megszerette a szolgálatot, el­végezte a munkásőrség köz­ponti parancsnokképző isko­láját is. Gyakorta mondja: nem parancsolgatni akar, szervezi, segíti az egység te­vékenységét. Vöröskeresztes titkár és parancsnokhelyet­tes. Szép és eredményes köz­életi munkát végez mind a két helyen. Nábrádi Lajos A baktalóránthóii erdészettől Tűzifa kétféle áron Az egyre hűvösebb időjá­rás közeledtével mind többen indulnak beszerezni a téli tü­zelőt. Szaporodik a tűzifa- igénylők száma is. A Felsp- tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság baktalórántházi er­dészete időarányosan teljesíti éves fakitermelési tervét, s megfelelő ütemben szállít a Tüzépekre is. Az idei évre tervezettt. 19 500 tonna tűzi­fából eddig 15 500 tonnát ter­meltek ki. Sajnos, gond van az érté­kesítés körül. Az erdészet a hagyományos tűzifa egy ré­szét az ország 36 Tüzép-tele- pére szállítja, ahonnan a vá­sárlók mázsánként közel 120 forintos áron szerezhetik be. Az értékesítésnek ezzel a for­májával nincs is probléma és a megfelelő, szállítóeszközök is a rendelkezésre állnak. Van azonban a tűzifa be­szerzésének egy olcsóbb meg­oldása is. A vásárlók köz­vetlenül az erdészet telephe­lyeiről is elvihetik a fát, ahol mázsája mindössze 85 forint­ba kerül. A fa ellenértékét azonban a Tüzép-telepeken kell befizetni. Sajnos a tele­pek egy része — különböző indokokkal — elzárkózik ez elől. így a vásárlók a Tüzé- peken keresztül leginkább csak a drágább fához jut­hatnak hozzá. Tűzifa pedig van elég. Az erdészet a hoz­zá érkezett igényeket mara­déktalanul ki tudja elégíte­ni. A fakitermelés jelenleg is folyik, Mándokon hétezer, Ricsikén négyezer köbméter fa vágása folyik. A piacra kerülő tűzifa 90 százaléka akác, s mindössze tíz száza­léka lágy fa, például nyír és fenyő. (k. s.) Sok az ogyodi kívánság Készül az új telefonkönyv Igényféldnérés húsz százalékból Aki hosszú évek óta vár­ja, hogy telefonhoz jusson, talán el sem hiszi, hogy 1984 óta csaknem duplájára emel­kedett a bekapcsolt állomá­sok száma Nyíregyházán. Je­lenleg közel 6100 magán- és 2500 közületi előfizetőt tar­tanak nyilván a megyeszék­helyen. (Ez a lakosság szá­mához viszonyítva még min­dig nagyon kevés.) Különö­sen az idén történt sok vál­tozás, ami szükségessé teszi új telefonkönyv kiadását. Még augusztusban kézhez kapták az előfizetők a felhí­vást arról, hogy legkésőbb szeptember 8-ig közöljék a legfontosabb változásokat a postával. Megtörténik, hogy az előfizetők elcserélik, vagy átengedik másnak a készü­léket. Előfordul, hogy válla­lati telepek, üzemek elköltöz­nek, s a régi helyen új bér­lő veszi át a telefont. Magán- előfizetőknél gyakran a férj nevéről a feleség nevére ke­rül a távbeszélő. A változá­sokat jelenteni kell, hiszen nem mindegy, hogy téves, vagy pontos cím és név ke- rül-e a telefonkönyvbe a hí­vószámok mellé. A határidő lejánt, ezért aki nem jelentett be változást, az a régi módon szerepei majd a telefonkönyvben. Ér­dekes tapasztalait, hogy na­gyon sok az egyedi kívánság. Számos előfizető kéri, hogy például a foglalkozását is tüntessék föl a szám mellett. Ezeket a kéréseket csak in­dokolt esetben teljesíti a posta. Szerte a megyében javá­ban dolgoznak a névsor ösz- szieállításán. A megyei nagy- hivatalok magúk szerkesztik a névscurnyilvántartást, a ki­sebb települések számilistáját pedig a Debreceni Postaigaz­gatóságon állítják össze. A kész anyagot Budapesten rendezik nyomda alá. Terv szerint még az idén elkészül az új Szabolcs-Szat- már megyei telefonkönyv. Igényfelmérés céljából az előfizetők húsz százalékához juttattak el egy nyomtat­ványt. A posta kéri, hogy a kitöltött lapokat legkésőbb szeptember 25-ig adják fel az előfizetők, mivel ezek alap­ján állapítják meg, hogy mennyi telefonkönyvre lesz szükség. (házi) I Nyirtourist közreműködésével Nyugati turisták Nyíregyházán, Ungváron Január elsején jön az első csoport Szabolcs-Szatmár és Kár­pátalja között az elmúlt év­tizedekben gyümölcsöző kap­csolatok alakultak ki. A tu­risták is mindinkább felfe­dezik a két táj szépségeit, s különösen az utóbbi időkben mind többen keresik fel Sza­bolcs és Szatmár nevezetes­ségeit, illetve az olyan ősi vá­rosok, mint Ungvár, Mun­kács vagy a Kárpátok látni­valóit. Az utazások jó részét ed­dig is a Nyirtourist, illetve az Inturist ungvári kirendeltsé­ge szervezte; a jövőben még szorosabb együttműködést tervez a két utazási iroda. Nemrég megállapodás szüle­tett közöttük, s új lehetősé­gek várnak a turistákra. A Nyirtourist például ma már nemcsak a szabolcsi, de az ország más utazási irodáiban jelentkezettek kárpátaljai útját is megszervezi: leg­utóbb például Komárom, il­letve Szolnok megyeiek láto­gathattak et az Ung, a La­torca völgyébe. S ami a legnagyobb újság, a nyíregyházi iroda hamaro­san nyugati turisták szovjet­unióbeli útját is egyengethe­ti majd az ungvári idegen- forgalmi szakemberek köz­reműködésével. Az elképzelé­sek szerint a nyugatról érke­zett vendégek két napot töl- tenének Sza'bolcs-Szatmárban, négy napig pedig Kárpátalja történelmi nevezetességeivel ismerkedhetnek majd. Ja­nuár elsején már sor is ke­rülhet az első külföldi cso­port együttes fogadására. ÖTLETEK LÁPOKBÓL ÖNTÖZÉS HÍGTRÁGYÁVAL A mezőgazdasági üzemek mű­ködésének van egy kellemetlen velejárója, a hígtrágya, amely- lyel nemigen tudtak mit kezde­ni az állattartó gazdaságok. Mindezt most alapjaiban változ­tatja meg dr. Kapocsi István ta­lálmánya. Eljárása abból áll, hogy a szakosított állattartó­telepeken keletkező hígtrágyát, amely a növények számára fel­használható értékes tápanyago­kat és vizet tartalmaz, a növé­nyek gyökérzónájához juttatják. Így öntözik is, trágyázzák is a silókukoricái, cirokot, vagy a le­geltetésre szolgáló gyepet. A híg­trágyát a tárolóból az e célra szolgáló szivattyúkkal csövekbe nyomják, s így vezetik az öntö­zendő földre. Ezt a területet elő kell készíteni. Az úgynevezett vakonddrénezővel felszerelt alta­laj lazítóval meglazítják a talajt, 40—60 centiméter mélyen, tgy a talajban járatok képződnek. Ezekre merőlegesen, egymástól 20—40 méter távolságban baráz­dákat húznak, s a barázdákba engedik a csövekben érkező híg­trágyát. Ha megjelent a két ba­rázda között a tápdús lé, bete­metik a barázdát. TASAKOK AZ AUTÓKBAN Több millió tonnára rúghat az a szemét, amelyet az autók ab­lakain keresztül dobnak ki az utasok vagy csak úgymond a parkolóban „felejtenek”. Ennek a szinte tarthatatlan helyzetnek a megváltoztatása érdekében a Szolnoki Közúti Igazgatóság az illetékes cégekkel kampányt in­dítottak. A Szolnok felé tartó autók nagy részét rendőr inti megállásra. A közreműködők kö­zül azonnal ott terem valaki és a következőket mondja: — Jó napot kívánok. Akciót szervez­tünk a közutak tisztasága érde­kében. Kérjük, ne dobják ki az autóból a szemetet, hanem ebbe a tasakba összegyűjtve a parko­lókban lévő szeméttárolókba he­lyezzék el. A szolnokiak szeret­nék meghonosítani a finnországi gyakorlatot. Ott ugyanis tényleg zacskókba rakják az utazás köz­ben felgyülemlett szemetet. SZERZŐDÉSES g&püzemeltetEs A tiszaföldvári Lenin Terme­lőszövetkezetben bevezették a szerződéses gépüzemeltetési rend­szert. Mi a módszer lényege? A gépet a dolgozó üzemelteti, és azzal a szerződésben meghatáro­zott teljesítményt köteles produ­kálni. Ehhez a szövetkezet, szin­tén a szerződésben meghatáro­zott feltételek szerint, költségté­rítést fizet neki. Ha az üzemel­tető gondosan bánik a gépével és optimálisan használja, akkor ebből megtakaríthat, ha viszont nem, rá is fizethet. A szerződés- tervezetet teher- és személygép­kocsikra, traktorokra dolgozták ki együtt a szükséges számviteli és adminisztrációs rendszerrel. Eddigi tapasztalataik szerint, al­kalmazása révén, azonos műsza­ki kapacitás mellett akár 30 szá­zalékkal is nőhet a teljesítmény. MENETNAPLÓ Szinte mindenfajta haszonjár­műbe és önjáró munkagépbe be­építhető a DIVEKO fedélzeti szá­mítógép. A mért adatok rögzí­tése floppy disc-re (lemezes adatrögzítő) történik, a kiérté­kelés személyi számítógéppel vé­gezhető. A DIVEKO-val felsze­relt jármű csak az índítókulcs behelyezése és a vezető személyi kódjának beadása után indítha­tó. A jármű menet közben mért adatait, mint például a sebessé­get, a fordulatszám-tartományt, az üzemanyag-felhasználást, a hűtőfolyadék hőmérsékletét, az olajnyomást az időponttal együtt jegyzi fel a készülék. A tárgyalóteremből A vétlen sofőr A besztereci presszóban italozott tavaly november 7- én a kemecsei Kertész Mi­hály, a felesége, valamint a sógora és a sógornője. Este nyolc óra körül gyalog indul­tak el hazafelé, Tiszatelek irányába. A társaság azonban ketté­szakadt, mert Kertész sógo­rát és sógornőjét egy arra haladó autós fölvette. A há­zaspár gyalog folytatta út­ját, de Kertésznek egy idő után eszébe jutott, hogy visz- sza kellene menni a presz- szóba, hogy még egyet ihas­son. A felesége viszont nem akarta elengedni, ezért, vita, majd dulakodás támadt kö­zöttük — az úttesten. Nem bánták, hogy akadályozzák a forgalmat, sőt, Kertésznek állt feljebb, amikor egy kis­teherautós kénytelen volt le­lassítani és megállni. Durván rákiáltott a sofőrre majd odalépett a teherautóhoz és a letekert ablakon keresztül ököllel a szemébe vágott. A sofőr nem hagyta magát, ve­rekedés lett a dologból, vé­gül az asszonynak sikerült őket szétválasztaná. Kertész Mihályt a nyíregy­házi bíróság súlyos testi sér­tés büntette miatt vonta fe­lelősségre. A büntetlen elő­életére tekintettel 6600 forin­tos pénzbüntetésre ítélték. Az ítélet jogerős. B. A. ÁLLATPANZIÓ. Sokan veszik igénybe a Nógrád me­gyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás salgótarjáni.állatkórházának új szolgáltatását, az állat­panziót. A hosszabb időre elutazó tulajdonosok — térí­tés ellenében — az állatmegőrzőben hagyhatják ked­venceiket. Az állatokat ez idő alatt szakszerűen gondoz­zák és ápolják az itt dolgozók. (MTI fotó: Rigó Tibor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents