Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-24 / 225. szám

1987. szeptember 24. 1 Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Élet NYÍREGYHÁZI ÉLET Üdülőövezetek Ahol pihenhetünk Ha szerényebb a kassza Nyíregyháza nem ia Balaton-part, de azért itt is fejlődik az idegenforgalom. Fejlő'dik, mert van Sóstó, egy olyan országos vonzású üdülőhely, amely alapvetően gyógyhatású hévízére, természetes eredetű tavaira és szép erdős környezetére épült. A fürdőkul­túra több száz éves múltra tekint vissza. Itt volt a dzsentrivilág szórakozó központ­ja, de van kultúrtörténeti múltja is, hiszen a Svájci lakban élt huzamosabb ideig Krúdy Gyula és Blaha Lujzának is kedvelt szállása volt. A pihenni, kirándulni érkező idegén’ mie­lőtt Sóstóra ér, már felfedezi a kuitúrparkot, ahol hatezren nézhetik meg egyszerre a sza­badtéri színpad műsorait, van előadóterem, van hadtörténeti kiállítás, kresszpark, vi­dámpark, napközis- és úttörőtábor. Ez ad otthont nyaranta a nemzetközi művésztelep- nek, s van bútor- és lakberendezési áruház is. A parkfürdö Sóstó legnagyobb vonzereje, ahol melegstrand várja az üdülőket, s ahol négy kút gyógyvizei szolgáltat. Mozgásszer­vi, emésztőszervi és női betegségek gyógy­kezelésére alkalmas vizet adnak a kutak, egyik például ezer méter mélyről hoz 51 fo­kos vizet. A melgstrandon 50 méteres sport­uszoda, 25 méteres tanmedence, gyermek- medencék, minigolf, tenisz, s futballpálya várják a vendégeket, s 8—10 ezer embert is képesek fogadni. És van tófürdő, van csónakázótó és volt kádfürdő, amelyiknek épülete sok év óta ro­mos állapotban van, s ahelyett hogy éke lenne Sóstófürdőnek, az üdülőhely központ­ját csúfítja. Helyette van városi fürdője Nyíregyházának, a város központjában a Malom utcán. Van a város vonzáskörzeté­ben is melegstrand, mégpedig Nagykállóban, amely egy-egy idényben 150 ezer vendéget tógád. Aki barangolt már Sóstó öreg tölgyei, platánjai alatt, biztosan eljutott a múzeum­faluba, ahol a megye néprajzának, népi épí­tészetének emlékeit láthatja. Együtt van itt a Nyírség, a Szatmár, a Beregi Tiszahát, a Rétköz és a nyíri Mezőség építészetének ha­gyomány,). A nagy érték természetesen a sóstói erdő, amely 370—380 hektáros területével Nyír­egyháza tüdejének is nevezhető, ám sajnos a záhonyi vasúti fővonal lég kettévágta, s az üdülők építése idején a tulajdonosok is kivágtak jó néhány fát. Mert az utóbbi években sok magán és sok vállalati üdülő épült Sóstógyógyfürdőn. Jelenleg megközelí­ti az ötszázai a beépített telkek száma, itt van üdülője a TITÁSZ-nak, az ÉPSZER- nek, a MEZÖGÉP-nek, a SZÁÉV-nek, a Vo­lánnak, a KEMÉV-nek, a fegyveres testü­leteknek, a TESZÖV-nek, a FEFAG-nak, van a telefongyárnak, a vasutasok szak- szervezetének, és van továbbképzös intézete a megyei tanácsnak, van vezetőképző isko­lája a KISZ-nek, ahol nyaranta üdülni is lehet. Természetesen kereskedelmi szálláshelyek is várják a vendégeket, hiszen ott ván a Krúdy szálló, a Svájci-lak, a Fenyves turis­taház, az Igrice nyaralófalu, a Hotel Építők és 120 vendég találhat magának szállást fi­zetővendégszolgálatnál. Koránsem csak Sóstó Nyíregyháza kör­nyékén az egyetlen hely, ahol pihenni, üdül­ni, vágy szórakozni lehet. Három mestersé­ges víztározó — az oláhréti, a nagyréti és a harangod! — alkalmas horgászásra, halá- szásra és jó alkalmat kínál a vízisportokra. És vannak természetes tavak. Száz hektár­nyi területen a Nagy vadas tó, Nyíregyházá­tól 7—8 kilométerre a 30 hektáros bugárci tó, csaknem négyszer ekkora a kálmánházi út mellett a .nagyszéki tó. Van még tó Nagy­szálláson, aztán a nagykállói út déli olda­lán az ókori tó (sajnos ezt a volt városi sze­méttelep öleli át), Nyírtelek déli részén a Pálinkás tó, és Nyíregyházától 10—12 kilo­méterre a 38-as főút mellett a Sós tó. Ha ez az írás néhány évtizeddel koráb­ban, vagy később készült, vagy készülne el, bizonyára nagy teret kapott volna, vagy kapna a bujtosi tó. A múltidő a^ért szerepel itt, mert Bujtos valamikor Nyíregyháza leg­kedveltebb pihenőhelye volt, ahol sportolni, horgászni és csónakázni is lehetett és re­mélhető ez lesz majd jellemző a közeli jö­vőben is. Itt épül Nyíregyháza szabadidő­központja,' ahol a tervek szerint lesz sza­badtéri színpad, szoborliget, játszótér kor­csoportonként, arborétum, cirkusznak egy állandó épület, egy majálisnak, búcsúnak, piknikeknek helyet adó liget. A tó ismét al­kalmas-lesz horgászatra, vízisportokra, csó- nakazásra és vízibiciklizésre, nemzetközi versenyek rendezésére hajómodelleknek és remélhetőleg lesz itt halászcsárda és tájház, játskótiget és park, látni már a körvonalait a sporlcsai noknak, s lesz fedett uszoda, mű­jégpálya. stadion és egy sporthotel. A TITÄSZ üdülője Sóstón. Ha nem is a bujtosival azonos értékű és nagyságrendű, de ugyancsak pihenésre szánt területe lesz Nyíregyházának a lukalaposi víztározó területe, ameiy a 4-es számú főút északi oldalán helyezkedik majd el. Környe­zetében erdőt kíván a város telepíteni és a szándék az, hogy a főközlekedési úton átme­nő idegenforgalmat megállásra késztesse. Ugyancsak idegenforgalmi rendeltetése lesz (már van is) Harangodnak, amelynek adott­ságai a szakemberek szerint rendkívül ked­vezőek, sokféle és egész évben használható funkció adható neki. Olyan vélemények is elhangzottak már, hogy Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza idegenforgalmában a harangodi víztározónak Sóstógyógyfürdő­höz hasondó nagyságrendű lehet ia.szerepe. Más a szerepe, a funkciója az oláhréti és a nagyréti tározónak, amelyet , leginkább Császárszállásnak hívunk. Az oláhréti táro­zó 85 hektáros területé ma leginkább hor­gászásra használható, mint aihogy arra is használják azok a családok, akik a körülöt­te kialakított zárt ketekben építettek. Vala­mikor 25 hektárt parcelláztak fel kétszáz­harminc felé, és van még mintegy 140 be­építetlen telek. Talán azért is csak a zárt kertet vásárolt családok üdülőhelye maradt ez a terület, mert itt nem épültek k.i a sós­tóihoz hasonló közművek. Ma még inkább csak télen felkapott ki­rándulóhely Kabalás, pedig akik az itt for­málódó szabadidőközpontot kitalálták, azok sokkal fontosabb szerepet szántak ne­ki. Vannak már sportpályák, a volt homok­bányában lesz szabadtéri színpad, kialakul­tak a szánkópályák, van eső ellen védelmet nyúitó faházikó és van egy vendéglátóhely is. Ám mindennapi szabadidő eltöltésére ez a terület még nemigen alkalmas. A nyíregyháziak kevésbé, a külföldiek annál jobban ismerik ja nyíregyházi Mező- gazdasági Főiskolai Tangazdaságot, ahol lo­vagolni lehet és vállalkoztak arra is, hogy lovagolásra oktatják a megyeszékhely fia­taljait. Ki is alakítottak a vendégek fogadá­sára reprezentatív borospincét, ám a for­galmuk csak nem akar növekedni, mert a nyugati turistát nem elégíti ki a városi szál­lodák felszereltségi színvonala. Ha tíz évvel ezelőtt készült volna Nyír­egyházának az az általános rendezési terve, amelyikben az előbb felsorolt adatok sze­repeltek, akkor minden bizonnyal az is ott állt volna, hogy néhány év múlva a megye- székhely idegenforgalma megsokszorozódik, s a város ehhez igyekszik meteremteni a vendégfogadás feltételeit. Most, sajnos, ilyesmiről már szó sem lehet. Ma a város kasszájából lakásépítésekre is alig jut, s jó ha elkövetkező években a városgazdálko­dás legelemibb feltételeire előteremtik a pénzt. És kevesebb jut majd nekünk is ar­ra, hogy szabadidőnkben turistautakra, vagy üdülni menjünk, ígyhát a most készült terv inkább csak arra szolgál, hogy ha majd új­ra vastagabb lesz a pénztárcánk, akkor ne csak a mindennapra szükséges létfeltétele­inket teremtsük elő, hanem életkörülmé­nyeinket a szabadidő hasznos eltöltésével is javítsuk. Balogh József. Széleskörű párbeszéd Szinte izzót a levegő is a Kisteleki-szőlő­ben, amikor az általános rendezési tervet vitatták a környékbeliek. Mi tagadás, volt még közbekiabálás is azon a fórumon, ame­lyet végül is a Hazafias Népfront szerve­zett a demokratizmus jegyében. A példa nem tipikus, de nem is egyedi. S még az sem fogható rá, hogy valójában az ilj'en külsőségek jelentik a demokrácia érvényesülését. Ám a közéleti demokrácia elengedhetetlen feltétele a jó vitakultúra és a népfront kialakításáért igen sokat tehet. Mert bár inegvannak a városi tanács külön­féle csatornái Nyíregyházán is arra, hogy a lakossággal széles körben párbeszédet foly­tathasson közös dolgainkról (sajtó, rádió, vá­rosi televízió), ám a közvetlenséget, az al­kalmat, hogy a városlakó, a választópolgár vissza is kérdezhet, nehéz pótolni, ha egyál­talán lehetséges. Azért időszerű minderről szólni, mert a Nyíregyházi Városi Tanács és a Hazafias Népfront Városi Bizottsága a közeli napok­ban (szeptember 28-án) készít mérleget a korábban megkötött együttműködési meg­állapodás teljesítéséről és rögzíti a két tes­tület kapcsolatának újabb feladatait. E kap­csolat jogi alapjait a tanácstörvény rögzíti, amikor kimondja, hogy „A tanácsok felada­taik eredményes ellátása érdekében rend­szeresen és sokoldalúan együttműködnek a Hazafias Népfront bizottságaival, a tömeg­szervezetekkel és a lakosság más szerveze­teivel.” Nehezen vitatható, hogy e kapcso­lat a korábbi évtizedekben már számos szép eredményit hozott, az utóbbi időkben mégis fenntartással fogadják egyesek az efféle együttműködési megállapodásokat. (Volt aki némi gúnnyal használta a hasonlatot: olyan ez, mint a Bánii-hajszesz: kenheted, de nem nő tőle a haj.) Olcsó és igaztalan fogás lenne az ilyen kétkedésnek helyt adni és kajánkodni, még akkor is, ha igaz: az együttműködésben nem­csak ezen a téren, hanem más szférában is jócskán keveredtek utóbb formális elemek. Gondoljunk csak például a sikertelen ta­nácstagi beszámolókra, az érdektelenségbe fulladt körzeti fórumokra, és így tovább. Mindez azonban egyedi és nem a teljes kép, hiszen éppen az eredmények bizonyítják ennek az ellenkezőjét. Nehezen lehetett volna elképzelni például a legutóbbi országgyűlési képviselők és ta­nácstagok választásánál a kötelező kettős jelölés premierjét a népfront önzetlen akti­vistáinak részvétele nélkül. Aztán: á már megválasztott tanácstagoknak is igyekezett segíteni a végrehajtó bizottság és a népfront elnöksége, amikor informáltságuk javítása végett továbbképző előadásóikat, konzultációs lehetőségeket szerveztek. Ugyanezt a célt hivatott szolgálni a közelmúltban létreho­zott tanácstagi klub. Tény továbbá, hogy — népfront közreműködéssel is — javult a képviseleti é.s .a testületi munka nyilvános­sága. De a már említett tanácstagi beszá­molók megtartásához is igyekeztek segéd­anyaggal támogatni a „városatyáikat”, hogy minél teljesebb választ adhassanak az ér- deklődő lakóknak. Mégis igaz, hogy a választókerületi mun­ka még mindig döcög. Több helyütt a válasz­tók egy része nem, vagy alig ismeri képvise-' lőjét, tanácstagját, akinek azon igyekszik le­mérni munkáját, hogy mit tud „kijárni” a körzete számára. Az elmúlt időszakban >a két testület megállapodásában szerepel a la­kó- és utca bizottságok működésének felül­vizsgálata, az időközi választások lebonyo­lítása. Sajnos, a tervezett 101 helyett csak 67 Ilyen bizottságot választottak. De nem fejlődött kellően a tanácsi bizottságok és a HN munkabizottságai közötti kapcsolat sem, még mindig nem elég hatékony e testületek koordinációs és ellenőrzési tevékenysége. Ugyanakkor a közérdekű bejelentések és javaslatok feldolgozása ma már gépi úton gyorsabb, egyszerűbb, jóllehet a megvalósí­táshoz gyakran hiányzik a fedezet. A mérleg eredmény-serpenyőjébe több olyian „tétel” beállítható, mint például a tartási, éle1 járadéki szerződések helyszíni ellenőrzése, a HN körzeti aktíváinak rész­vétele a gyámügyi munkában, segélyezési tevékenységben, a szociális otthoni elhelye­zést megalapozó tanulmányok készítésében. Ide kívánkozik: az idős korúakról történő gondoskodást javította, hogy széles körű felmérés nyomán 470 időskorú nyíregyházi lakos szociális támogatásának érdekében lé­pett fel kezdeményezőleg a népfront. A kö­zelmúltban egyébként 11 ezer idős állampol­gár életviszonyairól igyekeztek hű képet al­kotni, egy kicsit előre is tekintve a várható nehezebb megélhetésre . . . Az eredmények sorába tartozik, hogy a népfront-körzetekben véleményt nyilvání­tottak a közterületi pavilonok telepítésénél, kereskedelmi fórumokat segítettek szervez­ni a jobb ellátás érdekében; a kertbarát .mozgalom területigényének kielégítésére, és ■eredményesen törekedtek: a tanács 40 hek­táron 3 új zártkertet alakított ki és jelenleg 17 zártkertben 2700 parcellát hasznosíthat­nak a nyíregyházi kertbarátok. Aztán: a te­lepülésfejlesztő társadalmi munka is szép eredményeket hozott: tavaly például e mun­ka értéke Nyíregyházán 130,5 millió forint vollt, amelyből 95 milliót a HN körzetek tel­jesítettek. De felemlíthetjük a járdaépítési akciót, a fásítást, a parkosítást például a Ságvári kertvárosban. Örökösföldön. Tehet­jük mindezt annak ellenére, hogy tény: megújításra szorul a társadalmi munka-ak­ció is, mert bizonyos rétegek rendszeresen kivonják magukat belőle, s megfigyelhető az is, hogy valamelyest megtorpant az Együtt Nyíregyházáért mozgalom eredeti­leg kedvező tendenciája. A jó városi közérzetet hivatott segíteni pél­dául a HN kezdeményezésére alakult Nyír­egyházi Városvédő Egyesület, vagy a kör­nyezet-esztétikai bizottság. A honismereti mozgalom anyagából rendezett „Régi Nyír­egyháza” című kiállítás is jó visszhangra talált, miként egyre kedveltebb alkalmakat teremtenek az együttlétre a lakótelepi klu­bok, a nyugdíjas klubok, amelyhez szintén segítséget nyújt Nyíregyháza 30 körzeti nép­front bizottságának több, mint félezer akti­vistája. Sokak elismerését vívta ki a nép­front azzal is, hogy közreműködött meg-_ szervezni, megoldani a tanyasi rászorulók' étkeztetését, a tiszteletdíjas házi gondozó- szolgálat bővítését, s a tanáccsal együttes cselekvés eredménye a családvédemi háló­zat megszervezése csakúgy, mint az alkoho­lizmus elleni küzdelem felélénkítése. Jutott figyelem a cigány lakosságra is: .a 70-es szá­mú népfront-körzetben önálló cigánybizott­ság alakult, hogy segítse e népréteg társa­dalmi beilleszkedését. Mindezekről szépítés nélkül is megnyug-* tató mérleget vonhat a város két testületé, miközben — számot vetve a megnehezült gazdasági-társadalmi viszonyokkal, .a közki­adások lehetőségének szűkülésével — kidol­gozza az 1987—1990-re szóló együttműködési megállapodását. Az ’alapelvek változatlanok, de változásra szorulnak az együttműködés formái. Például: megteremteni a folyama­tosságot, ami azt jelenti, hogy ne csupán a „beprogramozott” módon kerüljenek terí­tékre fontos városi kérdések, hanem mind­erről akkor essék szó, amikor feszít a prob­léma. Minden eddiginél nagyobb lesz a la­kossági erők mozgósítására a városfejlesz­tésben, és a népfront igyekszik felvállalni például a közművesítésben is a mozgósító szerepét. Megérttetni a lakossággal, hogy mbst szerényebb a város kasszája, nehezebb a népgazdaság helyzete, s az igények kielé­gítéséhez az egyéni áldozatvállalás is kíván­tatik. Általában igyekeznek közelebb ke­rülni az emberekhez, nem létesítményekben, hanem ^emberben kívánnak gondolkodni és ehhez igazítják az együttműködés főbb te­rületeinek konkrét tennivalóit szeptember utolsó napjaiban. Angyal Sándor A készülő szabadidőközpontnál is elkel a lakosság.segítsége.

Next

/
Thumbnails
Contents