Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-24 / 225. szám
1987. szeptember 24. 1 Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Élet NYÍREGYHÁZI ÉLET Üdülőövezetek Ahol pihenhetünk Ha szerényebb a kassza Nyíregyháza nem ia Balaton-part, de azért itt is fejlődik az idegenforgalom. Fejlő'dik, mert van Sóstó, egy olyan országos vonzású üdülőhely, amely alapvetően gyógyhatású hévízére, természetes eredetű tavaira és szép erdős környezetére épült. A fürdőkultúra több száz éves múltra tekint vissza. Itt volt a dzsentrivilág szórakozó központja, de van kultúrtörténeti múltja is, hiszen a Svájci lakban élt huzamosabb ideig Krúdy Gyula és Blaha Lujzának is kedvelt szállása volt. A pihenni, kirándulni érkező idegén’ mielőtt Sóstóra ér, már felfedezi a kuitúrparkot, ahol hatezren nézhetik meg egyszerre a szabadtéri színpad műsorait, van előadóterem, van hadtörténeti kiállítás, kresszpark, vidámpark, napközis- és úttörőtábor. Ez ad otthont nyaranta a nemzetközi művésztelep- nek, s van bútor- és lakberendezési áruház is. A parkfürdö Sóstó legnagyobb vonzereje, ahol melegstrand várja az üdülőket, s ahol négy kút gyógyvizei szolgáltat. Mozgásszervi, emésztőszervi és női betegségek gyógykezelésére alkalmas vizet adnak a kutak, egyik például ezer méter mélyről hoz 51 fokos vizet. A melgstrandon 50 méteres sportuszoda, 25 méteres tanmedence, gyermek- medencék, minigolf, tenisz, s futballpálya várják a vendégeket, s 8—10 ezer embert is képesek fogadni. És van tófürdő, van csónakázótó és volt kádfürdő, amelyiknek épülete sok év óta romos állapotban van, s ahelyett hogy éke lenne Sóstófürdőnek, az üdülőhely központját csúfítja. Helyette van városi fürdője Nyíregyházának, a város központjában a Malom utcán. Van a város vonzáskörzetében is melegstrand, mégpedig Nagykállóban, amely egy-egy idényben 150 ezer vendéget tógád. Aki barangolt már Sóstó öreg tölgyei, platánjai alatt, biztosan eljutott a múzeumfaluba, ahol a megye néprajzának, népi építészetének emlékeit láthatja. Együtt van itt a Nyírség, a Szatmár, a Beregi Tiszahát, a Rétköz és a nyíri Mezőség építészetének hagyomány,). A nagy érték természetesen a sóstói erdő, amely 370—380 hektáros területével Nyíregyháza tüdejének is nevezhető, ám sajnos a záhonyi vasúti fővonal lég kettévágta, s az üdülők építése idején a tulajdonosok is kivágtak jó néhány fát. Mert az utóbbi években sok magán és sok vállalati üdülő épült Sóstógyógyfürdőn. Jelenleg megközelíti az ötszázai a beépített telkek száma, itt van üdülője a TITÁSZ-nak, az ÉPSZER- nek, a MEZÖGÉP-nek, a SZÁÉV-nek, a Volánnak, a KEMÉV-nek, a fegyveres testületeknek, a TESZÖV-nek, a FEFAG-nak, van a telefongyárnak, a vasutasok szak- szervezetének, és van továbbképzös intézete a megyei tanácsnak, van vezetőképző iskolája a KISZ-nek, ahol nyaranta üdülni is lehet. Természetesen kereskedelmi szálláshelyek is várják a vendégeket, hiszen ott ván a Krúdy szálló, a Svájci-lak, a Fenyves turistaház, az Igrice nyaralófalu, a Hotel Építők és 120 vendég találhat magának szállást fizetővendégszolgálatnál. Koránsem csak Sóstó Nyíregyháza környékén az egyetlen hely, ahol pihenni, üdülni, vágy szórakozni lehet. Három mesterséges víztározó — az oláhréti, a nagyréti és a harangod! — alkalmas horgászásra, halá- szásra és jó alkalmat kínál a vízisportokra. És vannak természetes tavak. Száz hektárnyi területen a Nagy vadas tó, Nyíregyházától 7—8 kilométerre a 30 hektáros bugárci tó, csaknem négyszer ekkora a kálmánházi út mellett a .nagyszéki tó. Van még tó Nagyszálláson, aztán a nagykállói út déli oldalán az ókori tó (sajnos ezt a volt városi szeméttelep öleli át), Nyírtelek déli részén a Pálinkás tó, és Nyíregyházától 10—12 kilométerre a 38-as főút mellett a Sós tó. Ha ez az írás néhány évtizeddel korábban, vagy később készült, vagy készülne el, bizonyára nagy teret kapott volna, vagy kapna a bujtosi tó. A múltidő a^ért szerepel itt, mert Bujtos valamikor Nyíregyháza legkedveltebb pihenőhelye volt, ahol sportolni, horgászni és csónakázni is lehetett és remélhető ez lesz majd jellemző a közeli jövőben is. Itt épül Nyíregyháza szabadidőközpontja,' ahol a tervek szerint lesz szabadtéri színpad, szoborliget, játszótér korcsoportonként, arborétum, cirkusznak egy állandó épület, egy majálisnak, búcsúnak, piknikeknek helyet adó liget. A tó ismét alkalmas-lesz horgászatra, vízisportokra, csó- nakazásra és vízibiciklizésre, nemzetközi versenyek rendezésére hajómodelleknek és remélhetőleg lesz itt halászcsárda és tájház, játskótiget és park, látni már a körvonalait a sporlcsai noknak, s lesz fedett uszoda, műjégpálya. stadion és egy sporthotel. A TITÄSZ üdülője Sóstón. Ha nem is a bujtosival azonos értékű és nagyságrendű, de ugyancsak pihenésre szánt területe lesz Nyíregyházának a lukalaposi víztározó területe, ameiy a 4-es számú főút északi oldalán helyezkedik majd el. Környezetében erdőt kíván a város telepíteni és a szándék az, hogy a főközlekedési úton átmenő idegenforgalmat megállásra késztesse. Ugyancsak idegenforgalmi rendeltetése lesz (már van is) Harangodnak, amelynek adottságai a szakemberek szerint rendkívül kedvezőek, sokféle és egész évben használható funkció adható neki. Olyan vélemények is elhangzottak már, hogy Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza idegenforgalmában a harangodi víztározónak Sóstógyógyfürdőhöz hasondó nagyságrendű lehet ia.szerepe. Más a szerepe, a funkciója az oláhréti és a nagyréti tározónak, amelyet , leginkább Császárszállásnak hívunk. Az oláhréti tározó 85 hektáros területé ma leginkább horgászásra használható, mint aihogy arra is használják azok a családok, akik a körülötte kialakított zárt ketekben építettek. Valamikor 25 hektárt parcelláztak fel kétszázharminc felé, és van még mintegy 140 beépítetlen telek. Talán azért is csak a zárt kertet vásárolt családok üdülőhelye maradt ez a terület, mert itt nem épültek k.i a sóstóihoz hasonló közművek. Ma még inkább csak télen felkapott kirándulóhely Kabalás, pedig akik az itt formálódó szabadidőközpontot kitalálták, azok sokkal fontosabb szerepet szántak neki. Vannak már sportpályák, a volt homokbányában lesz szabadtéri színpad, kialakultak a szánkópályák, van eső ellen védelmet nyúitó faházikó és van egy vendéglátóhely is. Ám mindennapi szabadidő eltöltésére ez a terület még nemigen alkalmas. A nyíregyháziak kevésbé, a külföldiek annál jobban ismerik ja nyíregyházi Mező- gazdasági Főiskolai Tangazdaságot, ahol lovagolni lehet és vállalkoztak arra is, hogy lovagolásra oktatják a megyeszékhely fiataljait. Ki is alakítottak a vendégek fogadására reprezentatív borospincét, ám a forgalmuk csak nem akar növekedni, mert a nyugati turistát nem elégíti ki a városi szállodák felszereltségi színvonala. Ha tíz évvel ezelőtt készült volna Nyíregyházának az az általános rendezési terve, amelyikben az előbb felsorolt adatok szerepeltek, akkor minden bizonnyal az is ott állt volna, hogy néhány év múlva a megye- székhely idegenforgalma megsokszorozódik, s a város ehhez igyekszik meteremteni a vendégfogadás feltételeit. Most, sajnos, ilyesmiről már szó sem lehet. Ma a város kasszájából lakásépítésekre is alig jut, s jó ha elkövetkező években a városgazdálkodás legelemibb feltételeire előteremtik a pénzt. És kevesebb jut majd nekünk is arra, hogy szabadidőnkben turistautakra, vagy üdülni menjünk, ígyhát a most készült terv inkább csak arra szolgál, hogy ha majd újra vastagabb lesz a pénztárcánk, akkor ne csak a mindennapra szükséges létfeltételeinket teremtsük elő, hanem életkörülményeinket a szabadidő hasznos eltöltésével is javítsuk. Balogh József. Széleskörű párbeszéd Szinte izzót a levegő is a Kisteleki-szőlőben, amikor az általános rendezési tervet vitatták a környékbeliek. Mi tagadás, volt még közbekiabálás is azon a fórumon, amelyet végül is a Hazafias Népfront szervezett a demokratizmus jegyében. A példa nem tipikus, de nem is egyedi. S még az sem fogható rá, hogy valójában az ilj'en külsőségek jelentik a demokrácia érvényesülését. Ám a közéleti demokrácia elengedhetetlen feltétele a jó vitakultúra és a népfront kialakításáért igen sokat tehet. Mert bár inegvannak a városi tanács különféle csatornái Nyíregyházán is arra, hogy a lakossággal széles körben párbeszédet folytathasson közös dolgainkról (sajtó, rádió, városi televízió), ám a közvetlenséget, az alkalmat, hogy a városlakó, a választópolgár vissza is kérdezhet, nehéz pótolni, ha egyáltalán lehetséges. Azért időszerű minderről szólni, mert a Nyíregyházi Városi Tanács és a Hazafias Népfront Városi Bizottsága a közeli napokban (szeptember 28-án) készít mérleget a korábban megkötött együttműködési megállapodás teljesítéséről és rögzíti a két testület kapcsolatának újabb feladatait. E kapcsolat jogi alapjait a tanácstörvény rögzíti, amikor kimondja, hogy „A tanácsok feladataik eredményes ellátása érdekében rendszeresen és sokoldalúan együttműködnek a Hazafias Népfront bizottságaival, a tömegszervezetekkel és a lakosság más szervezeteivel.” Nehezen vitatható, hogy e kapcsolat a korábbi évtizedekben már számos szép eredményit hozott, az utóbbi időkben mégis fenntartással fogadják egyesek az efféle együttműködési megállapodásokat. (Volt aki némi gúnnyal használta a hasonlatot: olyan ez, mint a Bánii-hajszesz: kenheted, de nem nő tőle a haj.) Olcsó és igaztalan fogás lenne az ilyen kétkedésnek helyt adni és kajánkodni, még akkor is, ha igaz: az együttműködésben nemcsak ezen a téren, hanem más szférában is jócskán keveredtek utóbb formális elemek. Gondoljunk csak például a sikertelen tanácstagi beszámolókra, az érdektelenségbe fulladt körzeti fórumokra, és így tovább. Mindez azonban egyedi és nem a teljes kép, hiszen éppen az eredmények bizonyítják ennek az ellenkezőjét. Nehezen lehetett volna elképzelni például a legutóbbi országgyűlési képviselők és tanácstagok választásánál a kötelező kettős jelölés premierjét a népfront önzetlen aktivistáinak részvétele nélkül. Aztán: á már megválasztott tanácstagoknak is igyekezett segíteni a végrehajtó bizottság és a népfront elnöksége, amikor informáltságuk javítása végett továbbképző előadásóikat, konzultációs lehetőségeket szerveztek. Ugyanezt a célt hivatott szolgálni a közelmúltban létrehozott tanácstagi klub. Tény továbbá, hogy — népfront közreműködéssel is — javult a képviseleti é.s .a testületi munka nyilvánossága. De a már említett tanácstagi beszámolók megtartásához is igyekeztek segédanyaggal támogatni a „városatyáikat”, hogy minél teljesebb választ adhassanak az ér- deklődő lakóknak. Mégis igaz, hogy a választókerületi munka még mindig döcög. Több helyütt a választók egy része nem, vagy alig ismeri képvise-' lőjét, tanácstagját, akinek azon igyekszik lemérni munkáját, hogy mit tud „kijárni” a körzete számára. Az elmúlt időszakban >a két testület megállapodásában szerepel a lakó- és utca bizottságok működésének felülvizsgálata, az időközi választások lebonyolítása. Sajnos, a tervezett 101 helyett csak 67 Ilyen bizottságot választottak. De nem fejlődött kellően a tanácsi bizottságok és a HN munkabizottságai közötti kapcsolat sem, még mindig nem elég hatékony e testületek koordinációs és ellenőrzési tevékenysége. Ugyanakkor a közérdekű bejelentések és javaslatok feldolgozása ma már gépi úton gyorsabb, egyszerűbb, jóllehet a megvalósításhoz gyakran hiányzik a fedezet. A mérleg eredmény-serpenyőjébe több olyian „tétel” beállítható, mint például a tartási, éle1 járadéki szerződések helyszíni ellenőrzése, a HN körzeti aktíváinak részvétele a gyámügyi munkában, segélyezési tevékenységben, a szociális otthoni elhelyezést megalapozó tanulmányok készítésében. Ide kívánkozik: az idős korúakról történő gondoskodást javította, hogy széles körű felmérés nyomán 470 időskorú nyíregyházi lakos szociális támogatásának érdekében lépett fel kezdeményezőleg a népfront. A közelmúltban egyébként 11 ezer idős állampolgár életviszonyairól igyekeztek hű képet alkotni, egy kicsit előre is tekintve a várható nehezebb megélhetésre . . . Az eredmények sorába tartozik, hogy a népfront-körzetekben véleményt nyilvánítottak a közterületi pavilonok telepítésénél, kereskedelmi fórumokat segítettek szervezni a jobb ellátás érdekében; a kertbarát .mozgalom területigényének kielégítésére, és ■eredményesen törekedtek: a tanács 40 hektáron 3 új zártkertet alakított ki és jelenleg 17 zártkertben 2700 parcellát hasznosíthatnak a nyíregyházi kertbarátok. Aztán: a településfejlesztő társadalmi munka is szép eredményeket hozott: tavaly például e munka értéke Nyíregyházán 130,5 millió forint vollt, amelyből 95 milliót a HN körzetek teljesítettek. De felemlíthetjük a járdaépítési akciót, a fásítást, a parkosítást például a Ságvári kertvárosban. Örökösföldön. Tehetjük mindezt annak ellenére, hogy tény: megújításra szorul a társadalmi munka-akció is, mert bizonyos rétegek rendszeresen kivonják magukat belőle, s megfigyelhető az is, hogy valamelyest megtorpant az Együtt Nyíregyházáért mozgalom eredetileg kedvező tendenciája. A jó városi közérzetet hivatott segíteni például a HN kezdeményezésére alakult Nyíregyházi Városvédő Egyesület, vagy a környezet-esztétikai bizottság. A honismereti mozgalom anyagából rendezett „Régi Nyíregyháza” című kiállítás is jó visszhangra talált, miként egyre kedveltebb alkalmakat teremtenek az együttlétre a lakótelepi klubok, a nyugdíjas klubok, amelyhez szintén segítséget nyújt Nyíregyháza 30 körzeti népfront bizottságának több, mint félezer aktivistája. Sokak elismerését vívta ki a népfront azzal is, hogy közreműködött meg-_ szervezni, megoldani a tanyasi rászorulók' étkeztetését, a tiszteletdíjas házi gondozó- szolgálat bővítését, s a tanáccsal együttes cselekvés eredménye a családvédemi hálózat megszervezése csakúgy, mint az alkoholizmus elleni küzdelem felélénkítése. Jutott figyelem a cigány lakosságra is: .a 70-es számú népfront-körzetben önálló cigánybizottság alakult, hogy segítse e népréteg társadalmi beilleszkedését. Mindezekről szépítés nélkül is megnyug-* tató mérleget vonhat a város két testületé, miközben — számot vetve a megnehezült gazdasági-társadalmi viszonyokkal, .a közkiadások lehetőségének szűkülésével — kidolgozza az 1987—1990-re szóló együttműködési megállapodását. Az ’alapelvek változatlanok, de változásra szorulnak az együttműködés formái. Például: megteremteni a folyamatosságot, ami azt jelenti, hogy ne csupán a „beprogramozott” módon kerüljenek terítékre fontos városi kérdések, hanem minderről akkor essék szó, amikor feszít a probléma. Minden eddiginél nagyobb lesz a lakossági erők mozgósítására a városfejlesztésben, és a népfront igyekszik felvállalni például a közművesítésben is a mozgósító szerepét. Megérttetni a lakossággal, hogy mbst szerényebb a város kasszája, nehezebb a népgazdaság helyzete, s az igények kielégítéséhez az egyéni áldozatvállalás is kívántatik. Általában igyekeznek közelebb kerülni az emberekhez, nem létesítményekben, hanem ^emberben kívánnak gondolkodni és ehhez igazítják az együttműködés főbb területeinek konkrét tennivalóit szeptember utolsó napjaiban. Angyal Sándor A készülő szabadidőközpontnál is elkel a lakosság.segítsége.
