Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-23 / 224. szám
2 Kelet-Magyarorsxág 1987. szeptember 23. Most szerelik: Konténeres telefonközpont Egyelőre inkább a hátrányait, mint az előnyeit érzik a telefonnak Vásárosnamény- ban az előfizetők. Ha például a vitkai, vagy a gergelyiugor- nyai városrészbe akar telefonálni a centrumból valaki, a hívott számot, épp úgy jegyeztetnie kell, mint a vidéki hívásoknál. Nehézkes a kapcsolás, hosszú a várakozás, ami sok bosszúságot okoz a lakosságnak. Érthetően régóta sürgetik már a telefonközpont korszerűsítését a beregi városban. Jó hír a helybelieknek, hogy a posta szakemberei hozzáláttak egy ezervonalas konténeres telefonközpont szereléséhez a településen. A beruházás 35 millió forintos költségét a tanács és a posta közösen fedezi. Az átadás után lényegesen javul a szolgáltatás színvonala. Vitka és Ger- gelyiugornya végre bekapcsolódik a városi telefonhálózatba, Vásárosnamény pedig az országos távhívórendszerbe. Minderre nem kell sokáig várni, mivel a konténeres telefonközpont szerelését terv szerint még az idén befejezik. Kerékpárút. peé,ps-_ mítják az útalapot Vásárosnamény határában, a készülő kerékpárúton. A nagy járműforgalom miatt határozták el a kerékpáros sáv megépítését a 41-es út. mentén, a SZAVICSAV üzemmérnöksége és a temető között. Terv szerint még az idén befejezik a kerékpárút építését. AZ ŰJ SZAKMUNKÁSKÉPZŐ ISKOLA építkezésén jelenleg már a szerkezet szerelésén dolgoznak Vásárosnaményban az ÉPSZER szakemberei. A tíz tantermes oktatási szárny átadását jövő év augusztusára ígérik. Az iskolához tartozó 160 személyes diákotthon, az étterem, a konyha, a tornaterem és a szolgálati lakás egy évvel később: 1989 nyarára készül el. Az UNIVÁZ szerkezetű oktatási épületben terv szerint már a következő iskolai évben megkezdődik a tanítás. A város pénztárcája Ritkán van módja Vásárosnamény népének arra, hogy pontról pontra megnézze: miből és hogyan gazdálkodik a város? Kimondani talán sok, elkölteni viszont kevés azt a 220 és fél millió forintot, amivel 1987-ben rendelkezik a tanács. — Mire jut és mire nem ebből az összegből? — tettük fel a kérdést Szűcs Zoltánnak, a hivatal pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály- vezetőjének. Az adó biztos bovólal — Legtöbbet — éves szinten 139 millió forintot — a tanácsi intézmények fenntartására, működtetésiére fizetünk ki. Ami marad, azt fordíthatjuk beruházásokra, fejlesztésekre. Vagyis ilyen célokra az idén 81 és fél millió forinttal rendelkezünk. Feltéve, hogy bevételeink nem, maradnak el a tervezettől — sorolja az osztály- vezető. Kevesen gondolnak rá, milyen nagy része van magának a lakosságnak is abban, hogy esztendőnként mennyi pénzből gazdálkodhat a város. A tanács több, mint 34 millió forintos saját bevételei ugyanis jórészt a lakossági adókból és más adó jellegű befizetésekből: így a 'közműfejlesztési, s a településfejlesztési hozzájárulásból származnak. — Ezek biztos bevételek, mert nálunk Vasárosna- ményiban szerencsére nincs •komoly baj a lakossági befizetésekkel. Annál több a gond a szabályozott bevételekkel, vaKraszna utca: Elkészült a betonburkolat Tartós, nem túl drága, egyszerűen elkészíthető. Dióhéjban ezek a beton útburkolat főbb jellemzői. Vásárosnaményban elsőként a Kraszna utca egy szakaszán készítettek betonutat — az ott élők lelkes összefogásával. A tanács gondoskodott az anyagról az útépítéshez, a munkát pedig teljes egészében a lakosság végezte. Sőt, a családok részt vállaltak az anyag- költségből is. Számos hazai tapasztalat bizonyítja, hogy azokban az utcákban, ahol nincs jelentősebb járműforgalom, a drága aszfaltszőnyeg helyett érdemes betonburkolatot kialakítani. A Kraszna utca példájára a beregi város több pontján terveznek útépítést ezzel a módszerrel. gyis a vállalati befizetésekkel. Ilyen címen közei 47 millió forintra számított a város az idén. Eddig mintegy 5 •és fél millió forint az elmaradás, ami december végéig tovább növekszik. Az állam olyan nagy összegeket von el a vállalatoktól, hogy egyszerűen nem tudják teljesíteni tanácsi befizetéseiket. Ez így volt a múlt évben is. Hogy ne boruljon fel a város gazdálkodása, az év első felében a tervezettől többet költöttek el az állami támogatásiból. Idén mintegy 106 millió forint állami hozzájárulást kapott Vásárosnamény. A pénz egy részét lakásépítésekre, illetve telék- kialakításokra használják fel. Milliók — mínuszbam Mivel a rendelkezésre álló összeg még mindig nem elég a boldoguláshoz, ezért 33 millió forint hitelt is felvett a beregi város. A kölcsön nagyabb részét az új szakmunkásképző iskola építésére, a többit a lakásépítési hitelek kifizetésére költik. — Nem is tudom, melyik a nehezebb: előteremteni, vagy elkölteni a pénzt...? — töpreng az osztályvezető. — Elkölteni sem könnyű, mert nagyon sok helye lenne a forintoknak. Ráadásul az árváltozások miatt roppant nehéz tervezni. Mire elkészül egy új létesítmény, vagy egy felújítás, a számla rendszerint borsosabb, mint amire számítottunk. Meggondoltabb költekezést! Az év első felében nem adtak át új létesítményt Vá- sárosnaményiban. Év végéig egy 29 lakásos ház avatásáAz oldalt összeállította: HÁZI ZSUZSA val számol a város. Az egyik legnagyobb vállalkozás, hogy megkezdték az új szakmunkásképző iskola építését. Biztató, hogy eddig nem lépték túl a tervezett költségvetést, a munkák pedig az ütemezésnek megfelelően halaidnak. — Ezúttal nem a beruházásokkal, hanem az egyéb kiadásokkal vannak gondjaink. Június végéig a működési kiadásokra fordítható 139 millió forintnak több, mint a felét használták fel intézményeink — tájékoztat Szűcs Zoltán. — Különösen a kórház és az iskolák költöttek sokat. Ez elsősorban az évközi áremelések következménye. Szót érdemel, hogy az Országgyűlés csökkentette 2 százalékkal a tanácsi felhasználásokat, ami szűkebb keretek közé szorítja lehetőségeinket. Ezek a tényezők arra figyelmeztetnek, hogy meg kell gondolni minden fillér helyét. így az év végéig a szigorú takarékosság követelményei szerint szükséges gazdálkodni a hivatalokban, intézményekben. Lakossági Összefogással: Gázvezeték a Szőlőskertben Üjabb 117 lakás kapcsolódott rá a városi gázhálózatra Vásárosnaményban. A lakosság kezdeményezésére, s az ott élők saját szervezésében készült el az egy kilométeres vezetékszakasz a Szőlőskertben. Első olvasásra nem sok újdonságot sejtet ez a két- mondatos hír. Hiszen nincs semmi rendkívüli abban, ha 2—3 utca népe összefog azért, hogy részesüljön a közművesítés kényelméből. A szőlőskertiek életében mégis rendkívüli eseményről van szó. Nem sok idővel ezelőtt ugyanis a vasúton túli terület elsorvasztását tervezte a város. Ez«— az ott élő családok megnyugvására — nem következett be. Sőt! Mikor szóba került a gázvezeték-építés gondolata, a tanács is részt vállalt a feladatokból. Elkészíttette a terveket, megszerezte a szükséges engedélyeket, s gondoskodott kivitelezőről is. A munkát egy debreceni gazdasági munkaközösség, a DEVIGÁZ vállalta, mely már eddig is több alkalommal dolgozott Vásárosnaményban. A szakemberek július elején fogtak hozzá az építéshez, s augusztus végére át is adták az új közművet. A 2 és fél millió forintos költséghez lakásonként 20 ezer forinttal járult hozzá a lakosság. Jelenleg a lakások rácsatlakoztatásán dolgoznak. Három utcában, 117 portán örülhetnek már ezen a télen a gázfűtés kényelmének a Szőlőskertben. Segíteni A z az idő már elmúlt, mikor az édesanyák „csak” a családi tűzhely őrzői voltak. Ma az otthon leginkább televíziózást jeleint, az édesanya fogalmához pedig •a kínzó hiányérzet társul. Hiányzik, mert keveset van otthon, mert csekély szabadidejét is nagyrészt a háztartási munkák kötik le, s mert nem jut elég ideje, ereje a gyermekekre. Már-már közhely arról beszélni, hogy a család válságban, átalakulóban van — s mint minden változás, ez sem mentes a feszültségektől. Szaporodnak a nyugtalanító jelek Vásárosnaményban is. A csökkenő családnagyság, a válások emelkedő száma, az alkoholizmus, a lazuló kapcsolatok mind arra figyelmeztetnek: tenni kell valamit. Bereg — adottságai miatt — hátrányos helyzetű. Ezen a tájon alacsonyabbak a bérek az átlagosnál, ezért nagyon nehéz a családok életfeltételeinek megteremtése. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy növekszik a lakosság eladósodása. A szűkös anyagi lehetőségeket mutatja, hogy egyre kevesebb jut ruházkodásra, tartás fogyasztási cikkekre. Emelkedik a veszélyeztetett gyermekek száma a megélhetés gondjai miatt. Éves szinten több mint száz gyermek részesül nevelési segélyben, rendkívüli nevelési segélyt pedig mintegy félszáz családnak utalnak ki. Sajnos mind több a segítségre szoruló idős, beteg ember is Vásárasnaimény- ban. Jelenleg egy idősek klubja működik a városban, de igény lenne rá Vit- kán és Gergelynugornyán is. Az idősekről vialó gondoskodás kedvelt módja a házi gondozás, s a szociális étkeztetés. Ez utóbbi lehetőséget több mint félszá- zan veszik igénybe — általában térítés nélkül. E kiragadott példák is igazolják, hogy anyagi gondjaik enyhítésére — bár szerényen — segítséget kapnak a rászorulók a szociális gondoskodás keretéiben. De mi legyen azokkal, •akik helyzetén nem lehet pénzzel könnyíteni? Ez a sürgető igény tette szükségessé Vásárosnaményban egy új intézmény: a Családsegítő Központ létrehozását. Az anya-, gyermek- és ifjúságvédelem tennivalói mellett a központ dolgozóira hárul az idősekről, a megváltozott munfcaképességűekről, valamint a veszélyeztetett körülmények között élőkről való gondoskodás. Feladataik közé tartozik a rászorulók felkutatása, támogatása. Részt kell vállalniuk a kiegyensúlyozottabb családi életvitel kialakításában, a konfliktushelyzetek feloldásában. A beregi város legfiatalabb intézménye a régi városháza épületében —a Rákóczi utca 27. szám alatt kap helyet. Október 1-jétől ide fordulhatnak jó szóért, tanácsért mindazok, akik családi gondjaikkal egyedül nem tudnak megbirkózni. FIATALOK ROVATA Három a kislány A háromgyerekes család még nem is számít igazán nagynak, mégis egyre kevesebben vállalják ennyi gyermek felnevelését. Fülöp Gábornénak. a Vörös Október Férfiruhagyár varrónőjének három lánya van: a hétéves Kati, az ötéves Mónika és a négyéves Gabriella. — Eredetileg csak kettőt terveztünk a férjemmel, de aztán úgy gondoltuk, megpróbáljuk, hátha a harmadik fiú lesz. Ám Gabika jött, a legkisebb kedvenc. Hat évig voltam velük gyesen, tavaly szeptemberben jöttem vissza dolgozni. Sokan kérdezik, hogy bírom a két műszakot a három gyerek mellett, hát mit csináljak, a pénz nagyon kell. Az uram villanyszerelő az ERDÉRT-nél, ő meg szegény négy műszakozik, még szombat—vasárnap is munkába jár. Szinte csak reggelente van együtt a család . . . Fülöpné Katikának a gyes alatt sem volt könnyű dolga, mert a családfőt akkor vitték el katonának. A hiányzó jövedelmet csak egyetlen módon tudta póFülöp Gáborné tolni: baromfit, bikát, disznót nevelt eladásra. — Ugomyán lakunk, a falu végén, mindentől távol. Ha valamiért el kell szaladnom, az anyósomra hagyom a gyerekeket. Kocsi ugyan van, de csak Gábor tud vezetni. Az a jó, ha a lányokért az óvodába, iskolába ő megy, mert akkor hamar megjárja az utat. — Mióta Katika iskolás, még nehezebben jövünk ki a két fizetésből. Ráadásul én gyakran kényszerülök táppénzre, mert ha az egyik megkap valamilyen betegséget, a másik kettő is biztos, hogy néhány nap múlva ágynak dől. A „nagylányom” elég jó tanuló, tavaly sokat foglalkoztam vele, amikor írni-olvasni tanult. Csak már előre félek, mi lesz, ha a két kisebb is megy majd az iskolába, amikor olyan drága minden . . . Négyszáz forint tanszersegélyt kapunk a szakszervezettől, természetesed nagyon jól jön, de hát csepp a tengerben, amikor az idén például hétszáz ment el csak a füzetekre és az egyéb apróságokra. És be kell fizetni a napközit, az óvodát, tornaholmit, csizmát, meleg ruhát kell venni. Az a baj, hogy Mónika és Gabi között kicsi a korkülönbség, a nagyobbik ruháit csak az egyik tudja örökölni — már amennyi jó állapotban megmarad. A tankönyveket nem is érdemes eltenni, mert ezek a mostaniak olyanok, hogy a gyereknek bele kell írnia a feladatok megoldását. Mi is többen voltunk testvérek, de legalább örökölhettünk egymástól egyel s mást. Az elmondottak alapján úgy tűnhet, a házaspár megbánta a nagy családot. De Fülöpné nevetve búcsúzik el: „igaz, hogy soha nem mentünk még sehová. hogy kettőnknek nem sok minden jut, mert mindig a lányok az elsők, de azért nem bántunk meg semmit sem. Igazán nem. Sőt . . .!” B. A* A^BvASJÍROSNAMÍNYBAN Legfontosabb: a takarékosság
