Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-22 / 223. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. szeptember 22. FŰZIK A FŰSZERPAPRIKA T. a fűszerpaprika termesztésének nagy hagyományai vannak Bács-Kiskun megyében, Bátya községben. A házak falai ilyenkor füzérekkel telnek meg, az időjárás kedvez a fűszernövény szárításának. (MTI Fotó: Kerekes Tamás felvétele) Fejlesztés konténerközpontokkal Több telefon Szatmárban, Seregben Már közhelyszámba megy, hogy nálunk fejletlenebb országok is sokkal jobban állnak abban a rangsorban, amely a lakosság számához arányítja a telefonokét. Forradalmi áttörésre sajnos nem is nagyon számíthatunk még egy darabig. Szabolcs-Szatmár megye telefonellátottsága jócskán elmaradt az országos átlagtól is. Némi javulást eredményeztek már eddig is a fejlesztések, s ha minden a tervek szerint alakul, akkor még ebben az esztendőben újabb lépést teszünk előre. Vásárosnaményban és Csen- gerben telepít a posta úgynevezett konténerközpontot, amelynek átadására várhatóan 1987-ben kerül sor. A Bereg centrumában és a szatmári nagyközségben is ezer állomásos központ létesüli, s ez azt jelenti, hogy az Ne csak jelbeszéddel Tanuljunk nyelveket! Hazánkfiai nemigen törik magukat a nyelvtudásért, a külföldiekkel még a diplomások jó része is csak jelbeszéd segítségével képes megértetni magát. A felmérések szerint nálunk a lakosságnak még tíz százaléka sem beszél idegen nyelvet, míg másutt — példának okáért a skandináv országokban — a 60 százalékot is eléri ez az arány. Pedig ma már lehet válogatni a lehetőségek között, hiszen a munkahelyi tanfolyamoktól kezdve a művelődési házakon át a különféle vállalkozásokig számos alkalom kínálkozik a nyelvtanulásra. Ki-ki választhat, hogy adottságai, körülményei és pénztárcája alapján melyik formát tartja önmaga számára a legmegfelelőbbnek. Törzsgárda tanít A legnagyobb hagyományokkal, a legtöbb tapasztalattal a TIT rendelkezik. Kérdés, hogy most, a nagy konkurencia közepette is meg tudják-e tartani a hallgató- 'kat, s még 'inkább a nyelvtanárokat, akikből amúgy is kevesebb van a szükségesnél. Koczka Mihály, a TIT nyíregyházi városi titkára azonban nem aggódik. — Nekünk törzsgárdánk van. A tanári kar öt nyíregyházi középiskolából verbuválódott, ketten pedig főiskolai tanárok. Erre a 20— 25 emberre mindig számíthatunk. Természetesen nem a 90—110 forintos óradíj miatt, hiszen magántanárként ennél lényegesen többet is kaphatnának, hanem mert mindannyian régi TIT- tagok, és erős a kötődésük a „tantestülethez”. Évente 650—700 hallgatójuk van. Az 1982—83-as hullámvölgyet követően ismét a korábbi szintre emelkedett a nyelvtanulók száma, tavaly már 49 csoportot kellett indítaniuk, 730 résztvevővel. Az idei létszámot még nem tudják pontosan, tart a beiratkozás. Október első hetében kezdődik és május közepe táján fejeződik be a tanév. Angolból, oroszból, németből és franciából indítanak csoportokat, de ha lesz érdeklődés, azaz elegendő jelentkező, akkor finnből és latinból is. Nyelvvizsgára A nyelvtanfolyamok ez idáig még el tudták tartani önmagukat. Az évi 120 óra tandíja 2200 forint, ami általában heti kétszer két órát, a nyelvvizsgára készülő csoportoknál kétszer három órát jelent. A módszert a tanárok megbeszélik a hallgatókkal. Segédeszközként magnetofont használnak, a tandíjban benne van a tankönyvek ára is. De ha valamelyik csoportnak speciális kívánságai vannak, például más tankönyvet szeretnének használni, és azért anyagi áldozatokat is hajlandók vállalni, akkor ennek természetesen nincs akadálya. Egy csoportban tizenöten- húszan vannak. A résztvevők egy részének a munkáltató írja elő a nyelvvizsgát, másoknak a tudományos fokozat megszerzéséhez van rá szükség, és jelentkeznek olyanok is, akik főiskolai, egyetemi felvételi előtt állnak az adott nyelvből. A kezdő csoportokban elég nagy, 30—40 százalékos a lemorzsolódás, de attól nem kell tartaniuk a többieknek, hogy mások kimaradása miatt az ő tandíjukat felemelik, netán megszüntetik a csoportot — a tanévet akár egy-két emberrel is befejezik. A középhaladó, haladó csoportok tagjainak többsége már kitart a nyelvvizsgáig. Elsőre, tehát 480—500 óra, azaz négyévi tanulás után a vizsgázók 60—70 százaléka viszi át a lécet. Akinek ez nem sikerül, újabb egyévi tanulás után ismét nekivághat a középfokú nyelvvizsgának. Az angol iránt a legnagyobb az érdeklődés, amit az is jelez, hogy az idén négy kezdő csoportot indítanak ebből a nyelvből. Népszerű a német is, most két kezdő csoportra számítanak, míg a többi nyelvből csak 1—1 csoport jön össze. Monodzs ölik a vállalatok Hagyományos kapcsolataik vannak több nagyvállalattal. A HAFE nyelvtanulói már vizsga előtt állnak, a nyírbátori növényolajgyár mérnökei most kezdik a német nyelvtanfolyamot. Régi partner a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat, nagyon sok dolgozója nyelvtanulását szorgalmazza és támogatja a Taurus nyíregyházi gyára. Végül, de nem utolsósorban említést érdemel a TIT nyári, német nyelvi tábora, ahol a résztvevők intenzív foglalkozásokon, bentlakásos formában, anyanyeLvi tanárok segítségével szilárdíthatják meg, bővíthetik ismereteiket. A kéthetes tanfolyamnak tavaly 40 hallgatója volt. Az idén a német mellett angolból is terveznek nyári tábort. Gönczi Mária A tárgyalóteremből Dupla őrség A Ságvári Termelőszövetkezet felsősimái almáskertjét szemelte ki tavaly októberben Lakatos Károly foglalkozás nélküli, nyíregyházi lakos, hogy az éj leple alatt almásládákat lopjon. A kert éjjeliőre azonban éppen a kérdéses időpontban kérte meg a munkatársát, hogy maradjon kint vele, ne legyen egyedül. Jól is tette, mert éjfél körül motozást hallottak a kert egyik végéből: Lakatos és öt ismeretlen társa garmadával hordták a ládákat egy lovaskocsira. Az éjjeliőrök rájuk kiáltottak, de Lakatos erre karate-állásba helyezkedett és úgy csapkodott feléjük. Előkerült a kés is, és az őr segítőtársának az egyik ismeretlen tettes komoly sérülést okozott a kezén. Szerencsére azonban más baj nem történt, de a ládatolvajok közül egyedül Lakatos Károlyt sikerült nyakon csípni. A vádlott a bíróság elé társtettesként, csoportosan elkövetett, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, valamint súlyos testi sértés vádjával került. Az utóbbi vádpont alól sikerült magát tisztáznia, mert a vágást nem ő okozta. Az előbbi bűntettért viszont a bíróság 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását — a vádlott büntetlen előéletére tekintettel — 2 év próbaidőre felfüggesztették. Külön magatartási szabályként írták elő, hogy Lakatos 60 napon belül köteles állandó munkaviszonyt létesíteni. B. A. eddigi párszáz előfizető mellé újabbakat köthet be a hálózatba a posta. Vásárosmaményiban és Csengerben a hagyományos telefonálásra lesz továbbra is lehetőség, a további távlatokat az jelentheti, ha Nyíregyházán elkészül a távhívó hálózathoz kapcsolódás lehetőségét biztosító beruházás. Ezt a jövő év elején kezdik el, s 1989-ben már elképzelhető az. átadása is. Ugyancsak a jövő év első negyedévére várható, hogy elkészül Nyíregyházán az örökösföldi hálózat. A törzskábeleket -már lefektették, s amint kiépül az elosztóhálózat, beköthetik a mintegy két-háromszáz leendő előfizető állomását is. A posta terveiben azonban az is szerepel, hogy a térség kózüie- teinek bekötéséhez még az idén hozzálátnak. Debroconlok patronálják Monográfia Balkányról Még a megyében is egyedülálló település Balkány. Hatalmas kiterjedésű tanyavilága, a nagy távolságok adják rendkívüliségét. Földrajzi helye sem érdektelen. Természetes központja mindig Nagykálló volt, ide kötik a történelmi hagyományok. A másik pólus Debrecen, mely a nyírségi részek e vidékének nem egy községét vonzotta, mind gazdasági, mind kulturális értelemben. A község most íratja monográfiáját. Nyírbogdány, Csenger, Nagykálló, Vásá- rosnamény és néhány más település után itt dolgoztatják fel a régi és a közelmúltat. A mű szerzői között találjuk Margócsy József nyugalmazott főiskolai főigazgatót, Mező András főiskolai tanárt, Dám Lászlót, a nyírbátori múzeum igazgatóját, Fris- nyák Sándor földrajztudóst. Ez a kezdeményezés is jelzi, mennyire megnőtt egy- egy településen az igény az iránt, hogy múltjukat megismerjék, s ezt a mai és a következő nemzedék kezébe adják — könyv formájában. Egy debreceni üzem patronálja a vállalkozást, s ez teremti meg az anyagi alapok jó részét is. A tudományos alaposságú mű feltehetően sok segítséget nyújt ahhoz, hogy a megye különböző tájain lévő települések egységes képe a megye karakterének megismeréséhez is vezessen. Jelenleg a monográfia írása, szerkesztése folyik, megjelenése a jövő évben válik realitássá. Az illetékes válaszol Körültekintőbb megrendelést „Kenyérizgaímak Nyíregyházán” címmel a Kelet-Magyarország múlt hétfői számában hosszabb idő után sajnos ismét ellátási zavarról tájékozódhatott a lakosság. Egyéb közvetlen eszközök hiányában szeretném véleményemet nyilvánosságra hozni a legutóbbi és az ehhez hasonló gondokról. Szerencsére a megye lakossága hosszú ideje arról győződhetett meg, hogy a biztonságos termelési háttér, jól szervezett rendeléssel és szállítással párosulva, több napos ünnepek előtt és rendkívüli időjárás esetén (mint ez év január 12—20. között) garancia a kiegyensúlyozott kenyérellátás. Nyíregyházán pedig a teljes termelőkapacitás nincs is kitöltve. Következésképpen a megyeszékhelyen szeptember 12-én tapasztalt kenyérhiány oka a kellő körültekintést nélkülöző, kockázatot egyáltalán nem vállaló árurendelés, tehát kereskedői hiányosság. A megrendelések bizonyítják, hogy a város ABC áruházai és szakboltjai erre a napra a korábbi hétvégék átlagától és a szeptember 5-i mennyiségtől is — közel 20 százalékkal — kevesebb kenyeret igényeltek. Egyedül a „Kelet” Áruház élelmiszerosztálya igényelt 300 kilogrammal többet, mint egy héttel korábban. Hogy azután ennél több került a bevásárlókosarakba, az utolsó pillanatban tett intézkedések, a Sütőipari Vállalat korrekt magatartásának eredménye. Éppen a cikkben szereplő „Északi” ABC felelős dolgozói nem sajnálatra méltóak, mert az előző hetinél kevesebbet, 970 kilogrammot rendeltek és 1550 kilogrammot (!) értékesítettek. A kereskedői hiányosságról tett állításomat a következőkkel indokolom. Azt ebben a megyében egy gyakorlott boltvezetőnek tudni kell (ez évek óta így van), hogy a szeptemberi hétvégéken — különösen ha az idő nyárias — a lakosság nagy része az almáskertekben van, házat épít, megkezdi hobbykertjé- ben a betakarítást. E helyeken pedig nem húsleves főzéssel tölti az idejét. Tehát nem kevesebb, hanem az átlagosnál több kenyérre, töltelékárura, zöldségfélékre, üdítőr-e, sörre van szükség. Az a véleményem, hogy a Sütőipari Vállalat (ahol már csütörtökön tudják, hogy szombatra mennyit rendelt a kereskedelem) és a kereskedelmi szervezetek, a boltok és az irányítás jobhan szervezett információcseréjével e feszültség mérsékelhető. Hiszen az alkalmazott eljárással az észleléstől számítva 4—4,5 órán belül a kenyér az üzletekbe kerülhet. Nem lenne haszontalan, ha a kereskedelmi szervezetek azt is megvizsgálnák, hogy van-e kellő ösztönzés a boltokban a kockázatvállalásra? Miért az indokolatlan óvatosság? Vagy amikor a Sütőipari Vállalat együttműködési megállapodásban vállalta, hogy hétvégén, ünnepek előtt a megrendelt kenyérmennyiség 10 százalékát tartalékként megsüti, felét saját kockázatára, a másik felére miért nincs mindig kereskedelmi partner? A vállalati, szövetkezeti bolti önállóságot félreértelmezi az, aki abban csak a saját anyagi érdekének érvényesítését látja. Pedig az önállóság az adott tevékenység legjobb, legeredményesebb teljesítésének mozgástere egyfajta bizalom. Nem jelenti azt, hogy a feladat — jelen esetben a biztonságos alapvető élelmiszerellátás — rossz teljesítése ne járjon anyagi, erkölcsi, konzekvenciával. És ha hozzáteszem, hogy az ösztönzéshez, a kockázatvállaláshoz a sütőipari termékeknél megemelt — 12 százalékos — haszonkulcs biztosítja a fedezetet, akkor nem lehet megmagyarázni a tapasztalt magatartást. Áremelést követően hasonló feszültséget előidéző jelenségek bizalomrontó tényezők. Takács József a megyei tanács vb. kereskedelmi osztályának vezetője ÜJ YAMAHÁK. Űj motorkerékpárokat kapott a BRFK közlekedésrendészete. A fővárosban hamarosan megjelennek ezek az új Yamaha járművek, amelyek speciális felszerelésükkel könnyebbé teszik a járőrök munkáját. (MTI fotó: E. Yárkonyi Péter felvétele) Finn szauna a Sóstón Bár a májusi és az augusztusi hűvös idő miatt a strandszezon csaknem a felére csökkent, mégsem lehet oka panaszra a Szabolcs- Szatmár Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnak; az idén ugyanis 25 ezerrel több vendég fordult meg a megye strandjain, mint az elmúlt évben. A júliusi kánikulában sokan menekültek a meleg elől a Sóstóra: volt olyan nap, hogy 7 és fél ezren fordultak meg a hideg és a meleg strandon. A gyerekek — és néhány vállalkozó kedvű felnőtt — kedvence lett a nyár eleje óta működő óriáscsúszda, s új létesítménnyel bővült a melegstrand: átadták a finn szaunát, amely — ha lesz elég érdeklődő — télen is működik majd. Nem látott azonban vizet ezen a nyáron sem itt, sem Nyírbátorban az új termálmedence, mert a hiányzó ragasztó miatt nem tudták ezek burkolását elvégezni. Jelentős bevételt eredményezett a baktat strandfürdő bővítése: amíg tavaly hétezernél alig többen látogattak ide, ebben az évben már 20 ezer fürdőző váltott belépőjegyet. Ez annak köszönhető, hogy az úszókon kívül gondoltak az idősebbekre és a kisgyermekekre, a hidegvizes medence mellett az idén megnyílt a termálmedence, valamint egy pancsoló is. A jövő szezonra Tiszavas- váriban is elkészül egy gyermekmedence. Régi fényképek alapján átépítik a sóstói tó faépületeit; a kabinokat, a főbejáratot, a büfét. 1988 végére fejezik be a mátészalkai fürdő rekonstrukcióját, felújítják a kádfürdőt és fedett tanmedencében tanulhatnak majd a gyerekek úszni. Tárgyalások folynak arról, hogy Záhonyban a MÁV uszodáját a SZAVXCSAV üzemelteti majd. B. A.
