Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-22 / 223. szám

XLIV. évfolyam, 223. szám ARA: 1,80 FORINT 1987. szeptember 22., kedd Szakmai napok a BNY-n A hét végi közönségnapok után hétfőn a BNV-n meg­kezdődtek a szakmai prog­ramok, s folytatódott a saj­tótájékoztatók sorozata. Meglátogatta a vásárt Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke. Megtekintette a vásárt Csien Cseng-jing asszony, kínai vízgazdálkodási és energia­ügyi miniszter és az általa vezetett delegáció. Az Ipari Minisztérium szakmai napot rendezett. A legfontosabb — hangsúlyoz­ták az előadók —, hogy a minőség-ellenőrzés a terve­zéstől a gyártáson keresztül az értékesítésig folyamato­san végigkísérje a munka egész folyamatát. A Skála-Coop vezetői saj­tótájékoztatójukon elmond­ták, hogy forgalmuk az idén várhatóan megközelíti a 40 milliárd forintot, s ez több mint 20 százalékkal megha­ladja a tavalyi árbevételt. A forgalom kétharmada a le­ányvállalatok, illetve a Ská­la közös vállalatainak az eredménye. Az ÁGKER Kft. vezetői sajtótájékoztatójukon be­számoltak arról, hogy a 128 taggazdaság idei forgalma várhatóan meghaladja a 28 milliárd forintot, ezen belül az export értéke 50 millió dollárt és 140 millió rubelt tesz ki. Szóltak arról is, hogy a kft. az utóbbi időben fej­lesztette kereskedőházi tevé­kenységét, mind gyakrabban vesz részt új termékek kifej­lesztésében Fúrott kút, hidrofor Vezetékes víz, csatornázás a kisközségekben Kevés vállalkozás bizonyult olyan sikeresnek Szabolcs- Szatmárban, mint a telepü­lések vízellátásának megol­dása. 1975-ben óriási adós­ság terhelte megyénket, hi­szen a 225 település közül csupán 42-ben volt vezetékes víz, beleszámítva a városo­kat is. Ettől kezdve a háló­zatépítés olyan gyorsan ha­ladt, hogy erre a tervidőszak­ra 80-ra csökkent az ellátat­lan helységek száma. A hetedik ötéves tervben azt a célt fogalmazták meg, hogy Szabolcs-Szatmár egész területén be kell fejezni a vízművesítést. A tervet — úgy tűnik — sikerül teljesí­teni, igaz nem egészen úgy, ahogy elhatározták. A szű­kös anyagi lehetőségek, s a borsos árak miatt 8—10 apró településen 1990 végére sem készül el a hálózat. Viszont fúrott kutak, < kis hidroforok segítségével e kisközségek pár ezer lakója is hozzájut majd az egészséges ivóvíz­hez. Jelenleg a megye számos településén dolgoznak a víz­műtelepítésen, s várhatóan 14—16 községben még az idén be is fejezik a munkát. Mivel az építés zömmel tár­sulati szervezésben történik, a 20 ezer forintos hozzájá­Árvakelés ■Bm egy jó bizonyít­ani I vány az a kombájno- MH soknak, ha munkáju­kat követően egy hónap múlva kizöldül a tarló. Az árvakelés mértéke és sűrű­sége jelzi, hogy mekkora volit a szempergés, mennyi jutott a gabonából az ég madarainak, a mezők vad­jainak. Idén helyenként na­gyon sok. De nem is a ma­daraiktól, vadaktól sajnálja az ember a mindennapi táplálékot, inkább a mun­kában elkövetett lazaságot és annak következményeit helyteleníti. A szempergés nem szük­ségszerűen velejárója az aratásnak. Ha az arató- cséplő gépek rendben van­nak, ha jó a beállítás, ak­kor a tarlóra nem hullhat rozs- vagy búzaszem, de ha hull is, csak nagyon kevés. Hogy mennyire lehet egy kombájnt beállítani, miként Lehet gondosan és veszte­ségmentesen aratni, arra van néhány jó példa. Nincs árvakelés a Tiszavasvári térségben, Kisvárda kör­nyékén is kevés, annál több belső Szabolcsban és Szatmár felé. Olyan jelenségnek is ta­núi lehetünk, hogy egy-egy termelőszövetkezet határ­részein egyik helyen zöldell a tarló, másutt nem. Fő- ágazatvezető fogalmazta meg erről a véleményét, miszerint az aratás kezde­tén az aratók figyelmeseb­ben és fegyelmezettebben végezték a dolgukat, az ara­tás vége felé viszont már lanyhult a figyelem és fe­gyelem. Ezért főként a szak­irányítók a felelősek. Ne­kik kellett volna elsősorban a szempergésre odafigyelni. Mennyi gabonát vesztet­tünk, milyen kár ért ben­nünket a szempergéssel, azt most nehéz lenne kiszámí­tani. Nincs is sok értelme a számolgatásnak, de a ta­nulságot meg kell jegyezni annál is inkább, mert az árvakelés révén a követke­ző év gabonatermését most veszély fenyegeti. Ország­szerte észlelték a szakem­berek, hogy a kizöldült tar­lókon jelentős a gabonafut­rinka tojásrakása, a lárvák kelése, jelentkezett a gabo- nalisztharmat, fellépett a' vörösrozsda. Minél tovább marad kezeletlen, szántat- lan a tartó, annál nagyobb a fertőzés terjedésének a lehetősége. Gyors beavat­kozásra van tehát szükség. p az, ha zöldell a határ. Jó látvány, HH hogy helyenként már mutatja sorait a szeptem­ber elején elvetett rozs. Nem szép és nem is válik becsületünkre, ha a zöld, amit látunk nem más és nem több, csak árvakelés. S. E. rulás miatt ez nem kis ter­het jelent a családoknak. A vezetékes víz nemcsak öröm, hanem gond is. Diva­tos kifejezéssel szólva: ahogy halad a vízműprogram, úgy nyílik egyre szélesebbre a közműolló. Statisztikai ada­tok bizonyítják, hogy ahol benn van a lakásokban a víz, ott jelentős mértékben emel­kedik a fogyasztás. Ezért egyre több fejtörést okoz a hatalmas mennyiségben ke­letkező szennyvíz elhelyezé­se. A csatornázás rendkívül költséges vállalkozás, mivel nem egyszerűen szennyvízhá­lózat, hanem korszerű tisztí­tómű építésére is szükség van. Számos településen más, sürgetőbb beruházásokra: példáutriskolára, orvosi ren­delőre költik a pénzt. Mivel a csatornázás csak társulati szervezésben valósítható meg, nem mindenütt tudja vállal­ni a lakosság a 25 ezer fo­rintos hozzájárulás befizeté­sét. Hátráltatja a munkát az is, hogy sok helyen közvetle­nül nem érzékelik a csator­názás szükségességét. Pedig a tennivaló sürget, mivel fennáll a veszélye annak, hogy idővel elszennyeződnek megyénk vízbázisai. Ahol a vízbázisokat védeni kell, el­sősorban ott szorgalmazzák a szennyvízrendszer megépí­tését. Ebben a tervidőszakban Rakamazon, Űjfehértón, Gá- vavencsellőn készült el a szennyvízhálózat. így — be­leszámítva a városokat is — 18 csatornázott település ta­lálható a megyében. Jelenleg Baktalórántházán, Vaján, Nyírteleken, Nyírmadán és Tiszadadán dolgoznak a csa­torna és a tisztítótelep épí­tésén. A magas költségek mi­att először a települések köz­pontjában oldják meg a szennyvízelvezetést, (h. zs.) Szovjet exportra (Jávor L. felv.) csomagolják a vegyes savanyúságot a vajai mini konzervüzemben. A megye egészségügyi in­tézményeinek vezető szakfő­orvosai tanácskoztak tegnap Nyíregyházán, ahol minde­nekelőtt a nemrég meghirde­tett társadalmi, egészségmeg­őrző programmal kapcsolatos tennivalókat egyeztették. Amint az dr. Bodnár Ló­ránt megyei főorvoshelyettes beszámolójából kiderült, bár a program nem pusztán az egészségügy számára szab feladatokat, sikeréért a leg­többet mégis az orvosok te­hetik. Épp ezért tartották a tanácskozás résztvevői alap­vető szempontnak az orvosi munka nyitottabbá válását, a megelőzés igényének szé­les körű elterjesztését. Amint az értekezlet részt­vevői egybehangzóan megál­lapították, az egészségügyi dolgozók példamutatása, a lakosság fegyelmezettsége önmagában is sokat javít­hatna a jelenlegi nehéz hely­zeten. A javítási szándékban komoly szerep jut az alapel­látásban dolgozó körzeti or­vosoknak, akik a gyógyítás mellett mindinkább a meg­előzésre, a felvilágosításra helyezik a hangsúlyt. Az ülés második felében Ráczné dr. Kassy Erzsébet is­mertette a résztvevőkkel a „Szívügyem az egészségem” elnevezésű szabolcsi akció­program elképzeléseit. Az öt pontban megfogalmazott cél­kitűzések olyan feladatokat szabnak a lakosság elé, ame­lyek pusztán a szemlélet megváltoztatásával is ered­ménnyel járhatnak. A do­hányzás, az alkoholfogyasz­tás csökkentése, a gyaloglás igényének elterjesztése, az egészségügyi szűréseken tör­ténő fegyelmezett részvétel mind-mind olyan igény, amelyeket nem nehéz telje­síteni. Mindössze az kell hoz­zá, hogy egyre többen belás­sák: egészségük megőrzéséért nem az orvosok, ők maguk tehetnek a legtöbbet, (k. é.) JM Tanuljunk nyelveket (2. oldal) lobban kihasz­nálni a korszerű eszközöket (3. oldal) Kenyér és siker (3. oldal) Vállalkozás, kockázat (7. oldal) KUlQndfJ Pécsről Kertbarátok sikere Szép szabolcsi sikert ho­zott a Pécsett megrendezett kertbarátok és kistenyésztők IX. országos kiállítása. A me­gyénk kertbarátmozgalmát képviselő, nyíregyházi köz­ponti kertbarátklub első dí­jas lett, a fényeslitkei és a vajai kertbarátkor kiállításá­ért különdíjat kapott. A nyíregyháziak standján 18 fajta almát, körtét és szilvát láthatott a közönség, sikere volt a különböző aszal- ványoknak, házi befőttek­nek. A fényeslitkei és vajai kiállítók a tájjellegű terme­lésnek a hagyományőrző ré­szével arattak nagy sikert. A háromnapos eseménynek sok ezer látogatója volt. Vajáról, Fényeslitkéről autóbusz vit­te a kertbarátokat Pécsre. ALKATRÉSZBOLT. Vásárosnamény és a környező települések lakói örömére ez év áprilisában megnyílt a Vásárosnaményi Vegyesipa­ri Szövetkezet műszaki alkat részszaküzlete, ahol szocialista országokból importált sze­mélyautókhoz több, mint kétmilliós raktárkészlettel javították az alkatrészellátást. Az üz­let kettős szerepet tölt be, mert a bolti — havi 300—350 ezer forintos — átlagforgalom mellett a mögötte üzemelő autószervizt is ellátja alkatrészekkel. Képünkön: a közel­múltban megnyílt bolt. (császár) Villámlás, felhőszakadás Viharkárok Derült égből villámcsapás. Ha eddig még nem, akkor vasárnap a szabolcsiak ta­pasztalhatták, hogy mit is je­lent a szólásmondás. A nyá- riaaan meleg nap után este fél nyolc tájban északnyugat fe­lől érkező vihar bizony ala­posan meglepte megyénk la­kóit. Különösen Oros, Nagy- kálló, Biri, Balkány, illetve Tiszavasvári, Tiszalök és Ti­sza dada környékén nem egy helyen tombolt a nem várt égi háború. A vihar teljes eszköztárát felvonultatta. Égzengés, vil­lámlás, felhőszakadás jég­eső és az orkán ere­jű szél sokfélé jelen­tős károkat okozott. Lesodort tetők, kidőlt fák, jégverte gyümölcsösök jelezték az alig 40 perces vihar útját. Az ál­lami biztosítóhoz közel két­ezer lakossági kárbejelentés érkezett. Pénz nélkiil It megvalésítliatá Akcióprogram az egészségért

Next

/
Thumbnails
Contents