Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-03 / 207. szám
1987. szeptember 3. Kelet-Megyeronzág 3 Hármas követelmény — hangsúlyváltással „SZAKIRÁNYÚ felsőfokú VÉGZETTSÉG, legalább két idegennyelvi vizsga, legalább ötéves vezetői gyakorlat, legfeljebb 47 éves életkor” — sorakoznak a feltételek. Ezeknek kell megfelelnie a leendő kereskedelmi igazgatónak. A másik újság- hirdetésben ügyvezető igazgatói állást kínálnak. A követelmények hasonlóak: szakirányú felsőfokú végzettség legalább 10 éves szakmai gyakorlat, német felsőfokú nyelvismeret (több nyelv ismerete előny), külföldi tárgyalási tapasztalat, vegyipari termelési tapasztalatok. LEGYEN ÖNÁLLÓ ÉS KEZDEMÉNYEZŐ. Ügy tűnik, az utóbbi évek hangsúlyeltolódásokat hoztak egy sokat Vitatott kérdésben: a vezetők kiválaszt(ód)ásá- ban. Azt mondhatnánk: ebben is eltolódtak a hangsúlyok, mint ahogy sok egyéb, a gazdaságot érintő kérdésben, tevékenységben, megítélésben. Hosszan lehetne sorolni, miért; ám fölösleges, hiszen tanúi vagyunk a folyamatoknak, a változásoknak. Ha egy szóban kívánnánk összesűríteni azt a tényezőt, amely a vezetőkiválasztásra hatott, talán azt mondhatnánk: teljesítménykényszer. A teljesítménykényszer az, ami a vállalatokra mind közvetlenebbül hat: a bőrükön érzik ezt, sőt néhol már-már húsbavágó követelmény. A kényelmesség, a szintelenség, az állóvíz elfogadhatatlan a mai világ számára. Mozgással, kezdeményezéssel, újdonságok életre hívásával, sokszínűséggel lehet a felszínen maradni. Ezekhez pedig elégtelen a túlzott „higgadt, megfontolt”, mindig a föl- jebbvalók „eligazító szavát” váró vezető. Legyen szó akár művezetőről, akár osztályvezetőről, akár igazgatóról — hogy csak a gazdaság berkein belül maradjunk. Változásra utaló jelek már hosszabb ideje mutatkoznak. Az utóbbi másfél évtized fejleményei a vezetőkiválasztás hagyományos — felsőbb testületi — módszerét is finomításra szorították. A sokat emlegetett hármas követelmény — a politikai, a szakmai és az emberi alkalmasság — magasabb színvonalra emelkedett, egységesebb lett. Ennek áttekinthető okai vannak. Két és fél, három évtizeddel ezelőtt, kiélezett történelmi körülmények között a politikai alkalmasság egyoldalii értelmezése kapott hangsúlyt. Ennek mércéje a politikához való elkötelezettség, illetve a kiválasztó testülethez való lojalitás volt. A szakmai felkészültség, az emberi alkalmasság — melyen a beosztottakkal való bánni 'tudást, a szervező-, irányítókészséget kell érteni — háttérbe szorult. Nem mintha ez utóbbiak nem lettek volna már akkor is hivatalos kiválasztási szempontok. Ám a legtöbb jelölt erényei között való mérlegeléskor általában úgy találtatott: az egy vagy két követelménynek való kiemelkedő megfelelés pótolja a másik egyben, kettőben mutatkozó esetleges hiányosságokat. BIZONYÍTSON. Ami az utóbbi, mintegy egy, másfél évtizedben látható előnyös változásokat illeti: alapjuk egy fölismerés. Nevezetesen az, hogy a politikai alkalmasságot — melynek elsődlegessége ma is vitathatatlan — nem szabad egyoldalúan értelmeznünk. A megváltozott, fejlettebb emberi, társadalmi, gazdasági föltételek között önmagában a lojalitás aligha pótolhat egyéb erényeket. A szakmai, emberi alkalmasság esetleges hiánya éppen politikai természetű nehézségeket okozhat. Ezért gyakorlati rangra emelkedett az a „papíron” egyébként régebben is hangsúlyozott — igény, miszerint a hármas követelményt egységesen kell vizsgálni. Magyarán: a szakmai, emberi alkalmasság éppen politikai követelmény ma a vezetői beosztáshoz. A szakmát jól ismerő, ezzel tekintélyt kivívó, valamint az emberekkel közös hangot találó, környezetére pezsdítőleg ható egyéniség alkalmas politikailag is arra, hogy kollektívákat felelősen irányítson. E fölismerés eredményeként sok jó, rátermett, teljesítményelven gondolkodó ember került irányítói posztra az utóbbi időben a kiválasztás hagyományos módján is. Minőségileg új elemeket hozott a kiválasztásba e tevékenység decentralizálása. Azaz: az igazgatóknak a vállalati tanács által történő, meghatározott időre «szóló kinevezése. Ennek révén a döntés azok kezébe került, akik a jövőben saját munkahelyi hangulatukon, pénztárcájukon érzik majd e döntés hatását, jó vagy rossz következményeit. Kell-e mondani, hogy így mérlegelésük, megfontolásuk jóval alacsonyabb, felelősebb, mint ha ugyanerről a kérdésről egy, a vállalattól távol lévő testület határoz. S rá kell mutatni, hogy a meghatározott időre szóló kinevezés magát a vezetőt is más minőségű produkcióra készteti, mint ha megbízatása beláthatatlan ideig szólna. ALAPOZZA MEG A JÖVŐT. A vállalati tanács mindenekelőtt jó teljesítményt vár a vezetőtől, hiszen ezáltal nyílik biztos jövő a kollektíva előtt, így jutnak nagyobb jövedelemhez a dolgozók, köztük — s ez korántsem utolsó szempont — maguk a vállalati tanács tagjai. Teljesítményt pedig attól várhatunk, akinek tarsolyában ott a színvonalas szaktudás, a nyelvismeret, a közvetlen szakmai gyakorlat. Mint ezt a bevezetőben idézett hirdetések alapfeltételeként felsorolják. A nehezebben adminisztrálható erények: a kezdeményezőkészség, a vállalkozókedv, a kockázatvállalás csak később mutatkozhatnak meg. Fényt derít ezekre némileg a korábbi életpálya, a beszélgetéskor feltáruló karakter. Hogy ezek hozama a jövőben mi lesz, erről biztosat senki nem mondhat. Ám demokratikus kiválasztási módszerrel a döntés helyessége sakkal valószínűbb! M. P. A szabolcsi konzervüzemek nagy mennyiségben készítenek élelmiszeripari terméket szovjet exportra. A ZÖLDÉRT Vállalat fehérgyarmati hűtőházában naponta 20—22 ezer üveg uborkát konzerválnak, (elek) Olcsóbban, jobbat Vulkán-kitörés a világpiacra Ha egy termék felöl nemcsak nyugat-európai cégek érdeklődnek, de a távoli Costa Ricából is kíváncsiskodnak, akkor az a portéka tényleg nagy reményekre jogosíthat. Egy magyar szabadalomról, pontosabban a kisvárdai Vulkán Öntödei Vállalat elektromos főzőlap családjáról van szó. Ha minden jól megy, viszonylag rövid időn belül Kisvárdáról, egy automatizált üzemből évente másfél millió főzőlapot indítanak útnak szerte a világba. Persze ehhez minél hamarabb el kell készülni annak a 270 millió forintos beruházásnak, amely jelenleg félkész állapotban van, és amelyet a tervek szerint 1988 végére be kell fejezni. Adva van tehát egy találmány, egy termékcsalád, amely valószínűsíthetően jobb műszaki paraméterekkel rendelkezik, mint a világban található legjobb termékek. A mi főzőlap-öntvényeink ráadásul mintegy 10 százalékkal olcsóbbak lesznék, mint a mostani nyugatiak. Nem véletlenül foglalkozik . igen komolyan ezzel az üzlettel egyszerre két NSZK- beli cég is. Keresik az együttműködés Lehetőségeit a Vulkánnal. Termosztátot, vagyis hőszabályozót szállítanak a főzőlapokhoz. Az új termék gyártásával a kisvárdaiak egyszerre tehetnek eleget az exportbővítés, az importkiváltás és az energia takarékosság programjának. Hiszen kézen fekvő, hogy az igényes piacok kereskedői azonnal rácsapnak a jóra. Ami az importkiváltást illeti: tudomásunk szerint például a pápai Elektermax jelenleg csak úgy tud nyugatra exportálni, ha konvertibilis valutáért vásárolt alkatrészeket, egyebek mellett főzőlapot épít be a kiszállított elektromos tűzhelyeibe. A jövőben ezeket az öntvényeket minden bizonnyal a Vulkántól fogják vásárolni. Könnyen bizonyítható, mit jelent az energiatakarékosság szempontjából az új portéka. Ez a főzőlap a hagyományosokhoz viszonyítva egy perccel gyorsabban melegszik fel. Ha azt nézzük, hogy belföldre esztendőnként 3—400 ezer darabot szánnak, akkor egyetlen bekapcsolás esetén is 3—400 ezerrel kell megszorozni nz egypercnyi idő alatt megtakarított energia értéket. A megspórolt forintok igen sokra rúgnak. Az egyéb előnyökről itt most terjedelmi és üzletpolitikai okok miatt nem ejtünk szót. Persze a vállalati vezetésnek — amint azt Csehi Istvántól, a cég gazdasági igazgató-helyettesétől megtudtuk — számos problémával kell szembenéznie, ahogy azt már manapság megszoktuk minden jelentősebb beruházásnál Magyarországon. Kezdve a szűkös valutaforrásoktól, a devizaszorzók változásán keresztül a magyar háttéripar gyengeségéig. Egy példa: itthon majdnem lehetetlen olyan automata megmunkáló Győztesen aratott ■ valaha a falvakban nagy if becsben tartott emberek voltak a jó kaszások. Azt mondják, még a párválasztásban is szerepet játszott, hogyan bánik a kaszával a legény. Ma már más idők járnak. Aratás idején behemód gépek vágják az árpát, rozsot, búzát. Igaz maga az aratás nem kisebb esemény, mint régen volt és bizony vannak olyan posztok, amelyekben megfelelni ma sem lehet kevésbé fárasztó mint annak idején egész nap húzni a kaszát. Például a kombájn nyergében ülve végigcsinálni egy aratási szezont igencsak embert próbáló munka. És különösen nehéz volt az idén, amikor nemcsak a pelyva, de a rekkenő hőség is próbára tette a kombájno- sokat. A pelyvával nincs baj, — mondta Kiss Sándor a tisza- vasvári Munka Tsz kom- bájnosa. — Az csak az első két nap csípi az embert. Utána megszokjuk. Én legalábbis így vagyok vele. Sőt az inget, atlétát nem is állom magamon, félpucéron aratok. De a hőség most tényleg kínozott bennünket. Az én Claas Dominátoromban sincs hűtőrendszer, úgyhogy fölolyan melegünk volt a földeken mint a bányában. Kiss' Sándor egyébként traktoros. A beszélgetésre az adott ürügyet, hogy az erre az évre meghirdetett kenyér- és takarmánygabona betakarítási verseny Claas Dominátor, illetve John Deer kategóriájában első helyezést ért el. — Negyvenegy éves vagyok, 18 éve aratok. Az idén a közepesnél valamivel jobbnak láttam a búzát. Nagyjából a hozam is így alakult nálunk — a közepesnél valamivel jobban. Mindezt akkor mondta el a kategóriagyőztes, miután átvette az oklevelet Nyíregyházán a TESZÖV-szék- házban és leültünk a terített asztal mellé. Nem beszéltünk nagy dolgokról, inkább apróságokról. Végül is apróságokból tevődik össze a munka. Láttam rajta, nem tartja szerencsésnek beszélni a munkáról, inkább dolgozik. Igaza van. Sz. J. központ kifejlesztésére megrendelést adni, amely nagy sorozatban képes volna bizonyos speciális műveleteket elvégezni az öntvényeken. Ugyanakkor ilyeneket fejlett országokból beszerezni talán még nehezebb. Egyébként már készülnek — igaz egyelőre hagyományos módszerekkel — újszerű főzőlapok Kisvárdán. Sőt, az alacsonyabb minőségű és készültségé fokozatban gyártott úgynevezett nullszériás darabokból már exportáltak is — mégpedig Mongóliába. Minden jel arra mutat, hogy azok a magánszemélyek, akik nemrégiben Vulkán-kötvényeket vásároltak, jó helyre fektették be a pénzüket. A műszaki megújulás, termékszerkezet-váltás — amit itt felvállaltak — nem lehet rossz bolt. Látható: a Vulkán így kitörhet a világpiacra. Különben a beruházás egy részét finanszírozó Lakossági kötvények után szeptember 1-től kezdik fizetni az esedékes 11 százalékos kamatokat a megye bankjaiban. Sztancs János ■S3i Megszépül a község központja Áthelyezik Dombrádon a piacot a Petőfi utcába. Már elkészült a 39-szer 6 méteres beton eladótér. Rövidesen átviszik a fedett standokat is. A tanács vezetői intézkedtek, hogy feltöltsék kohósalakkal vagy homokkal az új piac környékét. A szomszédos telek felől kerítést is terveznek. A régi piac helyén parkot kívánnak kialakítani. Ez esztétikusabbá teszi majd Dombrád központját. Hamarosan arról is döntenek, hogy hova helyezik át az első világháborús emlékművet — a szuronyos puskát tartó katonát. A szobor oldalán olvasható a hősi halált halt dombrádiak névsora. Az új piac és a gyógyszertár mellé a Kossuth utca felől pedig házasságkötő termet és fodrászszalont kívánnak majd kialakítani. A terület-előkészítő munkát a költségvetési üzem dolgozói már meg is kezdték. (sz. e.) Forgalom a számítógépen A szövetkezet teljes tevékenységét átölelő gépi adat- feldolgozással végzik az ügyvitelt a Tiszavasvári és Vidéke Áfész-nél. Az XT típusú számítógépeken mindössze ketten dolgoznak. A közeljövőben a leltározásra is alkalmas számítógépeket szereznek be, így tovább növelik a leltárak pontosságát, megbízhatóságát. Jelenleg a boltok egyedi eredmény-kimutatásain dolgoznak, amelyek naprakészen rögzítik egy-egy üzlet gazdálkodását. (tárnái) Megkérdeztük: Miért protekciós az almaleariás? Egy tanácskozáson hangzott el: a TSZKER inté- ményesíti a protekcionizmust az alma átvételénél azzal, hogy kikötötték, vagonhiányos időszakban nem egyenletesen osztják el a vasúti kocsikat a gazdaságok között, hanem ötödrészét fenntartja magának a területi központ, s a magántermelők almáját viszi benne. Mi az igazság, kérdeztük a területi központ igazgatóját, Szegfű Józsefet? — A területi bizottság hozta az említett határozatot a tavalyi rossz példa miatt, amikor előfordult, hogy a vagonok 40 százalékát is a maszekok kapták. Ezzel a módszerrel az egyenletes szállítást kívánjuk megteremteni. — Valamilyen szerződés kötj a TSZKER-t a szállításra? —• A termelőszövetkezetekkel — nemcsak az almára — ötéves termékértékesítési szerződéseket kötünk, amelyeket évente felújítunk. A tapasztalat, hogy általában mindenkinek elmegy az almája. A maszekok, vagyis azok a kistermelők, tsz-től almást bérlők, akik nálunk jelentkeznek, szintén az akkor megkötött szerződés alapján adják le az almájukat. Valószínűleg azért választanak bennünket, mert kedvező árat alkalmazunk. — Ma bárki korlátlanul szállíthat, hiszen több a vagon, mint az alma. Mi lesz szeptember végén, amikor általában vagonhiány gátolja a rakodást? — Tuzséri megbízottunk osztja el a vagonokat a termelők között. Igyekszünk a megtermelt meny- nyiség arányában mindenkinek juttatni vagont. Az említett húsz százalékos korlátozás is erre az időszakra értendő. Az elosztást magam is ellenőrizni szoktam. L. B. (A SZERK. MEGJEGYZÉSE: Sajnos az említettekből mégis az tűnik ki, hogy protekciósán könnyebben lehet boldogulni a TSZKER-nél. Hiszen ha egy kistermelővel ma kötnek szerződést, és holnap viszi az almáját, akkor ki a tudója annak, milyen elvek között esett rá a választás? Nyilván az ellenőrzéssel — amire biztosan jogosult a közös vállalat esetén a területi bizottság —, valamint az átvételi feltételek pontos meghatározásával — erre pedig több jó példa van áfészek és termelőszövetkezetek gyakorlatából — elejét lehet venni a szóbeszédnek, a kivételezésnek.) | Hit kívánnak a vezetőtől? ~ Tiswavaavarl áfémx:
