Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-03 / 207. szám

4 Kelet-Magyarország 1987. szeptember 3. Vita és javaslatok a hatékonyabb gazdaságért (Folytatás az 1. oldalról) jut el, szociális gondjait fje­dig a lakóhelye szerint ille­tékes tanácsnak kell megol­dani. Kérdezte, hogy a nor­matívák megsértése nélkül csökkenthetők-e a területi differenciák. Szabolcsban ugyanis kevesebb a jövede­lem, kevesebb pénzük lesz a tanácsoknak. Széles Lajos a lakossági szolgáltatásokban tapasztalt gondokról beszélt, azt az ag­gályát fejezte ki, hogy a ren­delettervezet e területen nem a fejlődést ösztönzi, inkább ellenkező hatásra lehet ^szá­mítani. Élmondta: szerinte a mezőgazdasági kistermelés­ben indokolt a félmillió fo­rintig terjedő adómentesség. Nem tartja megnyugtatónak a láthatatlan jövedelmek adóztatását, azt javasolta, hogy az adóügyekkel és azok felderítésével foglalkozók anyagi érdekeltségét növel­jék. Novák Lajos arra várt vá­laszt: hogyan tudják a gyen­gén gazdálkodó vállalatok a dolgozók bérének bruttósítá­sát elvégezni. Javasolta, hogy a szociális juttatások mérté­kén változtassanak: ösztö­nözzék a harmadik és a ne­gyedik gyereket, de .ne ösz­tönözzék a tizennegyediket. Moravszki György azt kér­dezte: számol-e azzal a kor­mány, hogy a hatékonyságra törekvés becsületes emberek százait juttatja az utcára. Egyet értett azzal hogy a közteherviselés igazságosab­bá tétele fontos feladat, gond azonban, hogy azoktól von el többet, aki többet is dolgo­zik. Vagyis az eddig is húzó­kat esetleg teljesítmény-visz- szatartásra készteti majd. Tölgyes István arról szólt, hogy a nyereségadót, a kere­setadót már most jó volna is­merni a vállalatoknak, ő js azt feszegette, hogy a mun­kára ösztönzést nem szolgál­ják kellően a tervezett adó­kulcsok. Véleménye szerint a többletteljesítményt ösztö­nözni és nem visszatartani kellene. Bánfalvi András a halmo­zottan hátrányos helyzetű te­lepülésekről, az ott működő termelőszövetkezetekről be­szélt, amelyeknek ma is két­szer annyi embert kell eltar­taniuk, mint amennyit a ha­tékony gazdálkodás enged. Ha ezek újabb terheket kap­nak, rákényszerülnek, hogy csökkentsék a tagság létszá­mát, s ez épp ott fog újabb munkanélküliséget eredmé­nyezni, ahol már így is kevés a munkaalkalom. Pregun István azt javasol­ta, ne legyen eltolódás az ár­rendszer bevezetése és a szo­ciális helyzet javítására szánt intézkedések bevezetés se között. Megkérdezte: mi­lyen jogvédelemben részesül a lakosság az adóhatósággal szemben? Kifejezte azt az aggályát is, hogy a személyi jövedelem csökkenése miatti feszültség bizalmatlanságot eredményezhet, s esetleg odáig is elvezethet, hogy névtelen bejelentések soroza­ta indul meg. » Técsy László arról beszélt, hogy a magyar em'ber, ha jobban szeretne élni, többet is hajlandó érte tenni. Ezért nem érti: miért kell a vásár­lóerőt visszafogni. Elmondta, hogy a főmunkaídö rangját visszaszerezni csak pénzzel lehet, az egyéni érdekeltség Moszkvai jelentés Mathias Rust a bíróság előtt Moszkvában, a szovjet leg­felsőbb • bíróság épületében szerdán megkezdődött Mathi­as Rust pere. Az NSZK 19 éves állampolgára 1987. má­jus 28-án megsértette a Szov­jetunió légterét, előzetes be- jeférités, engedély nélkül, a nemzetközi légiforgalo.m elől elzárt területek fölött repülve Moszkváig utazott Cessna 172 típusú gépével, majd a Vörös tér közelében szállt le. A legfelsőbb bíróság bün­tetőjogi tanácsának elnöke Robert Tyihomirov, a szovjet legfelsőbb bíróság kollégiu­mának tagja. A vádat Vla­gyimir Andrejev, a Szovjet­unió legfőbb, ügyészének fő­tanácsadója képviseli, Rust védője Vszevolod Jakovlev, németül beszélő tapasztalt moszkvai ügyvéd. A tárgyalás nyílt, a tereipbeh, a. szakértő­kön, a moszkvaiakon kívül 25 külföldi újságíró is helyet foglalhatott, közt,ük az MTI tudósítója. -j, , A vádirat 0£t<f űriében Ma­thias Rustot az Észt SZSZK büntetőtöké éh yköíiyv ének 81., az Oroszországi Föderáció büntetőtörvénykönyvének 84. paragrafusa a lap járt a Szov­i'jsoir jetunióba történő berepülés és az ország fölötti légiiköz- lekedés szabályainak megsér­tésével, továbbá az OSZSZ- SZK büntetőtörvénykönyvé­nek 206. paragrafusa alapján a közrend dúrva megsértésé­vel vádolják. A vádiratból kiderült, hogy Rust megsértette a nemzet­közi polgári légiközlekedés számos, nemzetközi okmá­nyokban, így a Chicagói Konvencióban rögzített sza­bályát. A szovjet légifolyo­sók keresztezése, a Moszkva feletti repülés, a Vörös tér fölött 4—7 méteres magas­ságban végrehajtott repülés, majd a tér melletti forgal­mas hídon történt leszállás idején emberek életét, a pol­gári, mezőgazdasági és kato­nai repülés biztonságát ve­szélyeztette. Rust az ellene felhozott vádakat tudomásul vette és bűnösnek mondta magát. Amikor alkalma nyílott rész­letesen kifejteni tettének in­dítékait, elmondta: már leg­alább két éve érlelődött ben­ne egy ilyen repülés terve. Békeharcosnak vallja magát, akinek meggyőződése, hogy a Szovjetunió teszi a legtöb­bet a béke érdekében, a nyu­gati közvélemény azonban ezt a tömegtájékoztatás és a nyugati kormányok nem egyértelmű tevékenysége mi­att nem ismerheti meg. A nyugati békeharcosoknak — szerinte — nincs lehetőségük arra, hogy eredményesen hallassák szavukat, s ezért szenzációs cselekedetre van szükség ahhoz, hogy egy „bé­kemisszió” visszhangot kelt­sen. A fiatalember úgy nyilat­kozott: most már tudja, hogy repülésének utolsó szakaszán mások életét is veszélyeztet­te, akkor azonban csak a „cél” érdekelte. Rust kijelentette, hogy senki­nek sem szólt előre tervéről, s a nyugati sajtóban közölt hírek, melyek szerint má­sokkal tanácskozott volna, nem fedik a valóságot. Szavaiból és a bíróság kér­déseire adott válaszaiból egyértelműen kiderült: tu­datosan cselekedett, előre kitervelte útját, szándékosan sértette meg az országba va­ló belépést és a repülés sza­bályait. A vád alapján 1—3, illetve 1—10 évig terjedő börtönbüntetésre, vagy ez utóbbi helyett ezer rubelnyi pénzbírságra és a repülőgép elkobzására ítélhető. A kü­lönböző vádpontok alapján kiszabott büntetések nem halmozhatok. A második szünetet köve­tően megkezdődött a tanúk kihallgatása. megteremtése is csak így ér­hető el. És ezek nem látsza­nak a reformprogramból. Soltészné Pádár Ilona arról beszélt, hogy az adóreformot szerinte nem lehet bevezetni szociálpolitikai intézkedések nélkül. Hiányolta a kibonta­kozás programjából, hogy nem ad garanciát a munka- nélküliség elkerülésére, már­pedig egy ilyen megyében, mint Szabolcs-Szatmár. nem engedhető meg, hogy több család kenyér nélkül marad­jon. Bíró Miklós, a képviselő- csoport elnöke azt hiányolta, hogy a lakosság nem kapott elég tájékoztatást arról, mi lesz, ha esetleg nem fogadják el, a kormányprogramot, mi történik, ha nem úgy valósul meg, ahogy az a tervekben szerepel és arról sem, milyen ! következményei lennének, ha | ezt a programot nem vezet­nék be. Kollarik István, a Pénz­ügyminisztérium főosztályve­zetője válaszolt a kérdések­re. Elmondta, hogy ezek többsége nem adó és nem ár­kérdés, ezek társadalmi gon­dok, amelyeket csak a kor­mány stabilizációs program- tervezetének következetes végrehajtásával lehet megol­dani. A törvénytervezetbe nem azért kerültek a követ­kező éveket megnehezítő fel­adatok, mert ez bárkinek is így tetszik, hanem csak így lehet kihúzni az ország sze­kerét a kátyúból. Gazdasági értelemben a megoldás a ki­sebb rossz vállalása volt. Azért kell ezt vállalni, hogy a még rosszabbat elkerüljük. A hetvenes évek óta az or­szág egyre nehezebb helyzet­be került, mert nem tudott alkalmazkodni a világban végbement változásokhoz.1 Most szembe kell vele nézni; így nem mehet tovább. A program szeretné elkerülni az ország további eladósodá­sát, s azt, hogy a költségve­tés .deficitje tovább növeked­jék. Ehhez kell megváltoztat­ni az adórendszert, az ár­rendszert, de változtatásra szorul a pénzügyi rendszer és az intézményrendszer is. A képviselőket köszöntötte Illés Elemér, a vásárosmamé- nyi városi pártbizottság első- » titkára, a csoportülésnek he­lyet adó Határőrséget pedig Heizer György ezredes, a nyírbátori határőrkerület pa­rancsnoka mutatta be. Áb­rák Imre, a Barátság Tsz. el­nöke a közös gazdaság mun­kájáról adott tájékoztatást a képviselőknek, akik ez után az országgyűlés soronkövetkező ülésszakának szervezeti kér­déseit vitatták meg. (b. j.) r !j MolqéxöTí KOSSUTH RÁDIÓ 4,30—7,59: Reggeli zenés mű­sor. — 8,30: Könnyűzene. —■ 9,15: Népdalok, néptáncok. — 9.30: Világgazdasági magazin. — 9,59: A gulyás, halász, soly- mász. — 10,50: Nóták. — 11,34: A Prométheusz-rejtély. — 12,30: Ki nyer ma? — 12.45: Ciróka- maróka (ism.) — 13,00: Klasz- szikusok délidéiben. — 14 JO: A magyar széppróza századai. — 14,25: Nóták. — 15,00: Akit Bu­binak hívnak... — 15,59: Az Ifjúsági Rádió kabaréműsora. — 17,00: Sánta Ferenc: Halál­nak halála. — 17,29: Fúvóske- ringők. — 17,46: Operettekből. — 18,15: Vietnami mesef. — 18,25: Könyvújdonságok. — 18,30: Esti magazin. — 19,15: Lot­tósorsolás! — 19,25: Hangal­bum. — 20,25: Glenn Gould ját­szik. — 21,21: Népdalfelvételek. — 21,40: Magyar aranyásók Kubában — II. rész. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Régi fúvószene. — 22,50: Kos- suthék adóssága. — 23,00: Wag­ner operaest. — 0,15—4,20: Ze­nés műsor. PETŐFI RÁDIÓ 4,30: Reggeli zenés műsor. — 8,05: Sandrich zenés játékából. — 8,20: A Szabó család (ism.) — 8,50: Tíz perc külpolitika (ism.) — 9,05—12,00: Napközben. — 12,10: Népszerű fúvósátira­tok. — 12,25: Útikalauz. — 12,30: A népművészet ifjú mesterei, -jj y í.3,05: Nosztalgiahullám. — 14^,00: Emlékműsor Szilágyi Lászlóról. — 15,10: Operasláge­rek. — 15,45: Törvénykönyv. — 16,00: Halló, Berlin — Halló Budapest! — 17,10: Dzsessz. — 17,30: Emberek, a Szigetközben. — 18,30: Slágerlista. — 19,05: Operettkedvelőknek. — 20,00: A Poptarisznya dalaiból. — 21,05: Karinthy Színpad: Szép 1987. szeptember 3., csütörtök nőkről lesz szó. —' 22,02: Nép­dalkörök. — 22,27: Zenélő film­kockák. — 24,00—Ójl4í Szvitt. — 0,15—4,20: ZenésemÜsor. BARTÓK RÁDIÓ 6,05: Muzsikáló reggel. — 8,12: Magyar előadóművészek. — 9,00: Zenekari muzsika. —10,00: Operarészletek. — 11,05: Pilla­natkép. — 11,10: Zenekari mu­zsika. — 12,33: Kórusmuzsika. — 13,05: Magyarán szólva (ism.) — 13,20: A megkoronázott for­radalom — I. rész. — 14,10: Ka­marazene. — 15,00: Pophullám. — 16,00: Zenekari muzsika. — 17,08: Új lemezeinkből. — 17,45.: Erkel operákból. — 18,30: Ró­mán nemzetiségű műsor. — 19,05: Asconai Ünnepi Játékok. VII/7. rész. — 20,14: Croce­madrigálok. — 20,25: A mongo­lok titkos története (ism.) — 21,16: Don Carlos-operarészle- tek. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 6,20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúlról. (A reggeli adás szerkesztője: Veszprémi Erzsébet). 17,30: Hí_ rek. — Madaras-dalok. — Bánszki István könyvkritikája. — Kötvény . . . (Korpás Éva). 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Műsor­előzetes. (A délutáni adás szer­kesztője: Kolláth Adrienne.) MAGYAR TV 9,00: Tévétorna. — 9,05: Telé*- doktor. — 9,15: Szia, Mami! — 9,45: Kalendárium 1987. -^10,35: Üj Reflektor Magazin. — 11,20: Képújság. — 16,25: Hírek — 16,30: Jeras — a keleti Pom- pei. Angol film. — 17,15: Ké­zenfogva.. — 17,20: Sorstársak. — 17,40: Képújság. — 17,45: Az ember boldogságra születik. Dokumentumfilm. — 18,30: Reklám. — 18,40: Tom és Jer­ry show. XVI/11. rész. — 19,05: Esti mese. — 19,15: Lot­tósorsolás. — 19,20: Reklám. — 19,30: Híradó. — 20,00: Reklám. — 20,05: Az éjszaka vége. '^Té­véjáték. — 21,15: Panoráma. — 22,15: A hét műtárgya.. — 22,20: Híradó 3. 2. MŰSOR 16,05: Képújság. — 16,10: Pannon Krónika. — 17,10: At­létikai világbajnokság. — 20,00: Tévétorna. — 20,05: Diana Ross műsora. Angol film. — Laboratórium — falak nélkül. — 21,20: Híradó 2. — 21,35: Mozgó képek. 21,50: A gyilkos. Skót bűnügyi tévéfilmsorozat — III/3. rész. — 22,40: Kép­újság. SZLOVÁK TV 9,20: Olasz tévésorozat. — 10,20: Tévéjáték — 11,10: Hon­védelmi magazin. — 11,50—12,20: Tévébörze. — 16,25: Az indián kultúráról. — 17,10: Az ipari tanulókróL — 17,40: Dokumen­tumfilm káionákról. — 18,00: Közép-szlovákiai magazin. — 18,20: Esti mese. — 18,30— 19,10: Kék fény. 19,30: Híradó. — 20,00: Cucuracha (tévéjá­ték). — 21,10: Találkozás ba­rátokkal. 21,50: Koncert. SZOVJET TV 14,00: Hírek. — 14,15: M. Pe­tuhov zongorázik. — 14,50: Utazás a XXL századba. — 15,35: Hírek. — 15,40: Borogyi- no (film). — 16,15: Irodalmi összeállítás. — 16,45: Világhíra­dó. — 17,00: Veteránok találko­zója. — 17,30: Rajzfilm. — 17,40: Hírek. — 17,45: Lenin élete (film). — 19.00: Híradó. — 19,40: Az átalakítás fényében. — 19,50: Atlétikai vb. — 20,50: Világhíradó. — 21,05: Francia művészek esztrádműsora. — 21,30: Nős agglegény (film). — 23,30: Hírek. — 23,05: önök kérték. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: 48 ÓRA Béke mozi: de.: LONDONI RANDEVÜ. Du.: GULLIVER A TÖRPÉK ORSZÁGÁBAN, LONDONIRANDEVÜ Móricz Zs. mozi: A PISZ­KOS TIZENKETTŐ I—II. Világszínvonalú lesz-e a szovjet ára? Másodpercnyi pontosság A moszkvai 2-es számú óragyárban Irina Morozo­va új ember, körülbelül egy éve dolgozik főmérnökként. Véleményével, pontosabban technológiai következteté­seivel az igazgatóság is kénytelen számolni. Irina a Szovjet Szabványügyi Hi­vatal állami minőségi átvé­teli szervét képviseli a gyárban. Nagy a hatáskö­re — leállíthatja a terme­lést, megtilthatja, hogy a gyár termékeit az üzletek­be szállítsák, ha észreveszi a technológiai fegyelem megsértését, vagy minőségi kifogása van. Ma, amikor a szovjet ipar különböző ágazatai áttérnek gazdálkodás új formáira elő­térbe kerül a termékek minő­ségi átvétele. Mit várnak an­nak képviselőitől? — Átvevők 68-an va­gyunk — mondja Irina Morozova. — A gyárban pe­dig 12 ezren dolgoznak, így teendőnk bőven van. Saj­nos néhány termékfajta iránt csökkent a kereslet, erre mutatnak az üzletek­ben elfekvő órák. Több tu­cat típusú, mechanikus, kvarc és elektronikus­mechanikus férfi- és női karórát, ébresztőórát, asz­tali- és faliórát gyártunk, de a vásárlók leginkább a kvarcórát és az olcsó éb­resztőórát keresik. Ezért is igyekszünk az elavult formájúakat és a selejtet megszüntetni. Ajánlásaink a legszélesebb kört érintik: a műhelyek hőmérsékletétől a partnerekkel és szállítók­kal kialakult pénzügyi kér­désekig. De a legfontosabb az, hogy segíteni kell a leg­rövidebb idő alatt világ- színvonalra emelni termé­keinket. Nem véletlen, hogy csoportunkban csak megfe­lelően képzett emberek ke­rültek. Én például a moszk­vai vezetőképző főiskolán , végeztem, majd 4 évig ter­melésszervezési tudomá­nyos munkát végeztem. Mi­vel meggyőződésem, hogy minden elmélet gyakorlati megerősítést igényel, úgy gondoltam, gyárban is dol­gozom, mielőtt nekifogok a disszertációnak. — Minden vállalatnál van MEO, amelynek az a feladata, hogy ne engedje át a selejtet. Nem jelent az önök munkájá­ban párhuzamosságot? ’— A moszkvai 2. számú óragyárban, mint említet­tem, 12 ezer dolgozó van, közülük több száz meós van, de ők gyáriak, fize­tésük és prémiumuk at­tól függ, hogyan teljesíti a gyár a tervét, így nem min­denki marad szilárd. Szá­munkra ilyen érdekeltség nincs. Ellenőrzésünk a sta­tikai törvényeken alapul: néhány ezer órából rend­szerint 50—100 darabot el­lenőrzünk, s minél ritkáb a A Szláva szerelőcsarnoka. selejt, annál inkább csők- í ken ez a szám, vagyis na- I gyobb figyelmet fordítunk a gyár gyengébb részlegei- I re. — Ott a munkások fizetése is csökken? Es ha nem az ő hibájukból keletkezik selejt? j — Az állami minőségi át- I vétel nemcsak őket érinti, f kiterjed az egész gyárra. ' Az év elején néhány mű- jj helyben valóban csökken : a kereset, mert sajnos, van- | nak még akik passzív szem­lélői a termelés átalakítá­sának. A munkásokkal jj együtt elhatároztuk, hogy | megszüntetjük a régimódi tervteljesítést, nehogy a ,, nem egészen jó minőségű termék kibocsátásával ér­jék el a tervteljesítést. Nem engedtünk ki például egy nagy tétel órát, mert nem működött pontosan az éb­resztőszerkezet. A gyár- ? egység vezetése nem ér­tett egyet velünk. Az Ál- ji lami Szabványügyi Hiva- i táltól azt kérték, hogy eny- j hítsenek a szigorú előírá- : sokon. Mi elleneztük ezt és a követelmények érvény- S ben is maradtak. — Az állami minőségi átvé­tel tehát segített javítani a mi­nőséget? — Igen. Januárban a ter­mékek 82, februárban már 83, a negyedév végén pedig 92 százalékát vettük át. A selejt 17 százalékkal csök­kent. Közreműködésünk­kel a gyárban új automata sorokat szerelnek, meg­újítják a számítóközpontot, vagyis a javulás kézzel fog­ható. — Így hamarosan „fölösle­gessé” válnak a gyárban? — Ennek csak örülünk. A gyárban azzal „fenyegej- tűznek”, hogy őszre mágufc megszüntetik a kifégásolk okait. Szergely Zajcev I f I L J HALLGASSUNK lg Lüill NÉZZÜNK MEG M (Folytatás az 1. oldalról) ek vezetésével hivatalos ma­gyar—holland tárgyalást tar­tottak. A megbeszélésen részt vett Iván Tivadar, hazánk hágai, valamint Jani,ne Cat- harrna Ferringa, Hollandia budapesti nagykövete. Az MTI tudósítóinak érte­sülései szerint a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseit áttekintve a két külügymi­niszter véleményt cserélt a szovjet—amerikai, illetve a kelet-nyugati viszony hely­zetéről, várható alakulásáról, a fegyverkorlátozási tárgya­lások kilátásairól. Várkonyi Péter és Hans van den Broek megelégedés­sel állapította meg, hogy a magyar-holland kapcsolatok fej lödnek. Egyetértettek- ab­ban, hogy a kontaktusok jól szolgálják mindkét ország ér­dekeit, illetve az össz-euró- pai együttműködés ügyét. Mindkét részről megerősítet­ték a politikai kapcsolatok, a gazdaságii és a műszaki-tudo­mányos együttműködés, a kulturális cserék és az ide­genforgalom további bővíté­sének szándékát. A magyar—holland gazda­sági kapcsolatok további fej­lődését segíti az a beruházás- védelmi egyezmény is, ame­lyet a külügyminiszteri talál­kozót követően Medgyessy Péter pénzügyminiszter és Hans van den Broek látott el kézjegyével. Az aláírásnál je­len volt Várkonyi Péter. A dokumentumnak megfelelően mindkét fél szorgalmazza az új beruházásokat partneré­nek országában, s ehhez — a belső szabályozás mellett — megfelelő nemzetközi jogi garanciákat is nyújt. A most megkötött szerződés immár a hetedik hazánk és a tőkés or­szágok beruházásvédelmi egyezményeinek sorában. A tárgyalás befejeztével a holland külügyminiszter bu­dapesti városnéző sétára in­dult: elsőként a várnegyed nevezetességeivel ismerke­dett. majd a Nemzeti Múze­umban megtekintette a koro­názási jelvényeket. Este Várkonyi Péter és fe­lesége díszvacsorát adott Hans van den Broek és fele­sége tiszteletére a Gundel Étteremben.

Next

/
Thumbnails
Contents