Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-18 / 220. szám
MA A jövő heti rádió-, televízióműsor (4—5. oldal) Az első kupaszerda után (8. oldal) r Újabb törvényjavaslatok tárgyalásával folytatja munkáját az Országgyűlés ülésszaka Elfogadták a kormány munkaprogramját ALMASZÜRET. Negyven ajaki asszony szedi az almát a Búzakalász Termelőszövetkezet kertjében. A képen: Szakszón Bertalanná és Frindik Péterné. (elek) Szdbolcs-Szatmár megyei képviselők felszólalása Grósz Károly válasza a vitában elhangzottakra Csütörtökön délelőtt a Parlamentben folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. A padsorokban helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Sarlós István bejelentette: valamennyi képviselő megkapta a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a terv- és költségvetési bizottság ülésén megtárgyalt javaslatok jegyzékét. Az ebben szereplő — az általános forgalmi -adóról és a magán- személyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatok tárgyában benyújtott — indítványokkal a javaslatot tevő képviselők, a bizottság és a kormány egyetértenek. Az előterjesztés tartalmaz két olyan indítványt is, amelyet a bizottságok elvetettek, de a képviselők továbbra is fenntartják javaslatukat. Ezenkívül az Országgyűlés elnökének további két képviselő jelezte: élni kíván azzal a jogával, hogy az általa benyújtott javaslatot a Parlament megtárgyalja. Ezután a kormány munkaprogram-tervezete feletti vitában Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter szólalt fel. VÁNCSA JENŐ: Váltás az élelmiszer-gazdaságban is A mezőgazdaság munka- programja — amely szervesen kapcsolódik a kormányéhoz — az ágazat eredményeire épül. Ugyanakkor számot vet azokkal a külső és belső folyamatokkal is, amelyek kedvezőtlenül hatottak az élelmiszertermelésre — mondotta a miniszter, majd így folytatta: — A verseny éleződése a külpiacon, a több éve tartó aszály, a szakmai munka hiányosságai, a gazdálkodás feltételeinek szigorodása felszínre hozták a gyengeségeket. Ugyanakkor a mezőgazdaság dolgozói számára fontos és biztató, hogy munkájukra, az ágazat termékeire nagyobb szükség van most, mint valaha. További, ám a mainál gazdaságosabb magas minőségi követelményeknek megfelelő, dinamikus és szelektív termelésnövekedést vár tőlük a társadalom. — Törekvéseinkből kitűnik, hogy ez a program a minőség programja. A mező- gazdaságban is szükség van szerkezetváltásra. A tömeg- termelés mellett egyre inkább arra törekszünk, hogy földjeinkről minél nagyobb értéket takarítsunk be. Adottságainkat és piaci lehetőségeinket kihasználva növeljük a jó minőségű vetőmagvak exportját, a húskivitel mellett fokozzuk a nagy értékű tenyészállatok eladását. Kiemelkedő programunk a hazai fehérjetakarmány termelésének és feldolgozásának megteremtése, az import csökkentése. Tovább növeljük az exportképes, úgynevezett kis cikkek előállítását. Az állattenyésztésben, de különösen a hústermelésben igen jelentős minőségi változást kívánunk megvalósítani. Az élelmiszerprogramban is el kell érni új termékek, új gyártási módok bevezetésével, a választék, a csomagolás korszerűsítésével a szerkezetváltást. Jelentős feladatok várnak a háztáji és a kistermelésre is. A kistermelés változatlanul a nagyüzem integráns része. Olyan sikeres ötvözete a két szektor közötti munka- megosztásnak, amelyre másutt nincsen példa. A háztáji gazdaság termelése ma már megközelíti az évi száz- milliárd forintot, a lakosság csaknem fele érdekelt benne, a falun élő munkások mellékjövedelmének többsége is ebből származik. Gyors ütemben fejlesztjük a mezőgazdasági nagyüzemek ipari szolgáltatói tevékenységét is. Ez a munka 170 ezer embernek nyújt megélhetést, az ipari termelés mintegy 8, az élelmiszer- ipar 20, az építőipar teljesítményének 15—20 százalékát adja, s a termelés összértéke meghaladja az évi 115 milliárd forintot. Elsősorban a gazdaságilag elmaradott térségek mezőgazdasági üzemeinek fejlesztésénél szánunk nagy szerepet e tevékenységnek. Ez azért is fontos, mert az országnak főleg azon térségeiben alacsony színvonalú a mezőgazdasági termelés — s egyben a kelleténél több a foglalkoztatott —, ahol az ipar teljesítménye is elmarad a követelményektől. Ebből a szempontból is egymásra utalt a két nagy ágazat: az iparpolitikától is nagyban függ a mezőgazdaság sorsa. Mi egyáltalán nem tekintjük hibának, ha egyre több termelőszövetkezetünkben képvisel nagyobb arányt a kiegészítő tevékenység, mint a hagyományos gazdálkodás. Az igények kielégítése mindhárom piacon azonos feladatokat ró ránk. Tudomásul kell végre vennünk, hogy a három piac nem jelenthet háromféle minőséget. Az exportorientált fejlesztés kedvezően hat a hazai élelmiszerellátás színvonalára is, s a hazai piacra nagy szükségünk van, mert a megtermelt élelmiszerek 70 százalékát itthon értékesítjük. Szocialista országokba irányuló élelmiszerexportunk jövőjét hosszú távú egyezményekkel kívánjuk megalapozni, hiszen az e piacon eladott élelmiszerekért nélkülözhetetlen energiahordozókat és nyersanyagokat vásárolunk. A konvertibilis elszámolású piacon is bővítenünk kell a kivitelt, célul tűzve a kereskedelmi aktívum erőteljes növelését. A jövőben nemcsak élelmiszert szeretnénk eladni, hanem komplett termelési rendszereket, korszerű technológiákat. Az eddiginél jóval nagyobb arányban kívánunk bekapcsolódni egyes országok mezőgazdasági fejlesztési programjaiba. A program megvalósításának feltételeiről szólva Váncsa Jenő elmondta: ha a fejlesztésre fordítható pénzt ésszerűen használják fel, ha itt is érvényesül a szelektivitás, s ha számolunk a háztáji termelőeszközökkel is, akkor nem kevés a fejlesztés forrása. A jövőben is biztosítani szeretnék a nagyüzemek számára az élenjáró technikát. A közgazdasági környezet hatását értékelve a miniszter kiemelte, hogy az új adórendszer segíti a valós értékítélet kialakítását. A fő cél a jövedelemtermelő képesség fokozása, s miközben az adó- és árreform átalános céljai a mezőgazdaságban is érvényesülnek majd, figyelembe veszik az ágazat sajátosságait. Az agrárolló nyitását szeretnék megállítani, az értékarányos árak kialakítása mellett az is. cél, hogy biztosítható legyen az árak „együttmozgása”. A jövőben a termelői árakban elsősorban a minőséget fizetjük meg — hangsúlyozta Váncsa Jenő, majd a személyi jövedelemadóról is szólt. — A személyi jövedelem- adóban elismerjük a háztáji termelés sajátos helyzetét. Ez nem valamiféle megkülönböztetett kedvezmény, csu(Folytatás a 2. oldalon) Pingvin tej Nyíregyházáról Tápszer, vitaminokkal Aki pingvintejhez akar jutni, annak a nyíregyházi tejüzemet kell keresnie. Am félreértések elkerülése végett tegyük hozzá, hogy a pingvintej fantázianév, tulajdonképpen egy tejporkészítmény, amelyet a fiatal háziállatoknak készítenek tápszerként. A néhány hetes kisborjak akár napi 60—80 dekát is hízhatnak, ha ezt isszák. A Szabolcs megyei Tejipari Vállalatnak Nyíregyházán és Mátészalkán is van egy tejporgyára, ezek jobb hasznosítása adta az ötletet a tápszergyártásra. Magyarázatként még hozzá kell tenni, hogy a megyeszékhely körzetében naponta 160—180 ezer liter tejet vásárolnak jel, miközben átlagosan százezer liter kerül a fogyasztók asztalára. A többlet feldolgozásának egyik módja a tejporgyártás. Ám amióta ennél megvonták a dotációt, gazdaságtalanná vált a tevékenység. Ezért kerestek más feldolgozási eljárásokat. Néhány évvel ezelőtt a Hajdúsági Agráripari Egyesüléssel kerültek kapcsolatba, a lactophyl tejpótló borjútápszer gyártására vállalkoztak. Ma is gyártják ezt a különböző vitaminokkal, premix- ekkel dúsított tápszert. Jelentkezett egy újabb megrendelő is, a Prior szakcsoport, amely olyan tápszert dolgozott ki, amelynek jóval egyszerűbb a felhasználása, hideg vízben is oldódik. Ez kapta a pingvintej fantázianevet. (Elvégre a pingvin olyan madár, amely a jeges tengereken is megél.) A négy hónapig eltartható terméknél kikísérleteztók a malacok és bárányok .táplálására alkalmas változatokat is. A nyíregyházi tejporgyárban a múlt év közepén indult meg a gyártás, most- már a sovány tejpor-helyett — amelyet szintén takarmányozási célokra gyártottak — teljes egészében tápszereket állítanak elő. Egyrészt a HAGE-nek adják el a ltac- tophylt, míg a pingvintejet a megyében közvetlenül szállítják a megrendelőknek, másutt a közös forgalmazás a bejáratott út. Ezekben a napokban Mátészalkán is befejeződött a tejporgyáriban az az átalakítás, amelynek révén ott is lehet tápszereket gyártani. A mátészalkai üzem ugyan elsősorban emberi fogyasztásra alkalmas, illetve az élelmiszeriparban (főként a csokoládégyárakban) használatos tejport gyártja, ám most úgy alakították ki a berendezéseket, ha ebből kevesebb az igény, akkor a berendezések mosása, átállítása után tápszert is tudnak gyártani. Az új termék lényege, hogy a korábban veszteséges tevékenység nyereségessé vált. Ezért szeretnék, ha Mátészalkán a hatósági engedélyek megszerzése után indítani tudnák a gyártást. (1. b.) ÉVENTE 160—170 EZER FÉRFIÖLTÖNYT készítenek a Vörös Október Ruhagyár vásárosnaményi gyárában. A gyártott mennyiség 25 százalékát belföldön értékesítik. Képünkön: Gergely Ferencné és Toldi Tibor a belföldi megrendelésekre varrt öltönyöket vasalja, korszerű MACPI eleje-háta vasalógépen. (Császár Csaba felvétele) XLIV. évfolyam, 220. szám ÁBA: 1,80 FORINT 1987. szeptember 18., péntek
