Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-16 / 218. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. szeptember 16. Fuvaros van, cipész nincs Szolgáltatás döccenőkkel Kell-e nagyobb bosszúság, ha az ember azért kénytelen elhajítania cipőjét, mert levált annak a sarka, s nincs aki visszaszegezze; vagy hatéves az autója, s nincs aki felké­szítse a műszaki vizsgára? Gyarmat környékén sajnos min­dennaposak e gondok. A városi tanács végrehajtó bizott­ságának is ezt kellett megállapítania legutóbbi ülésén, ami­kor a szolgáltatások helyzetéről, további feladatairól tár­gyalt. ŰJ szobor a Május 14-e téren Életfa A városkép szépítéséről pénzszűkös világunkban sem mondhatunk le. Az előzetes terveknek megfelelően szo­bor kerül a Május 14-e térre. Rieger Tibor szobrászmű­vész már elkészítette a le­endő szobor makettjét, me­lyet az érdeklődők megte­kinthetnek a városi művelő­dési központban. A jövő nyá­ron helyezik el a szobrot végső helyén. Az anyaságot, a megújuló életet szimboli­kus formában kifejező al­kotás fekvő anya figurája fehér mészkőből készült, s 2 méteres lesz. Az „Életfa" 1,9 méter ma­gas lesz, s bronzból készül. A város vezetői, s a művész azért szánták rá magukat a makett elkészítésére, s köz­szemlére helyezésére, hogy a város lakossága ismerked­jen az alkotással, az ősi bi­zánci kultúra forrásából merített forma bizonyára megnyeri majd a fehérgyar­matiak tetszését. Felállítását egy olyan ün­nepségsorozat részeként tér- vezik, mely kapcsolódik a Himnusz költője — Kölcsey Ferenc — halálának 150. év­fordulójához. A szobor elké­szítéséhez központi anyagi segítséget is kaptak a gyar­matiak. Így várhatóan 1988. augusztus 20-án. alkotmá­nyunk legközelebbi ünnepén már a szabadban gyönyör­ködhetnek a müvészetkedve- lök az új alkotásban. Rieger Tibor: Életfa (a ma­kett részlete) Itt hangzott el egyebek mellett a sommás megállapí­tás: területünkön a kormány­szintű intézkedések adta le­hetőségekkel a helyi gazdál­kodó szervek nem éltek kel­lően, a szocialista szektor ez irányú kapacitása nem növe­kedett a lakosság igényeinek megfelelően. Egyedül a kis­iparosok ismerték fel az ellá­tatlan területek nyújtotta le­hetőségeket, számuk 1980. és 1985. között hatszázhuszon- egyre emelkedett. Jórészt ne­kik köszönhető, hogy a szol­gáltatásokban némi előreha­ladás történt, ám több terü­leten az országos átlaghoz ké­pest még így is jelentős a le­maradás. Ha jut idő A volt járás területén több ezer gépkocsi fut az utakon, ehhez képest a javításukkal hivatásszerűen foglalkozó szakemberek száma elenyé­sző. A városban ugyan hat autószerelő tevékenykedik, de a környező településeken egy kezünkön is össze tudjuk szá­molni őket. Ugyan a MEZŐ­GÉP gyarmati gyáregysége is vállalkozik javításra, ám la­kossági megrendeléseket csak akkor teljesít, ha a saját és a mentőszolgálat járművei­nek karbantartása mellett jut erre idejük. Alkatrészkészlete minimális, műszerezettsége alacsony fokú. Sajnos nem is törekszik e tevékenység bő­vítésére. Az egyre növekvő gépjárműállomány viszont már most sürget egy szervizt, a város vezetői már tárgyal­nak erről. De sokat segíthet­nének a termelőszövetkezetek gépműhelyei is, ahol az év jelentős részében kihaszná­latlanok a berendezések, s a megfelelő szakembergarnitú­ra is rendelkezésre áll. A rádiók, televíziók, a ház­tartási gépek javítása jobbá­ra a gyarmati vasipari szö­vetkezetre vár, akik heti üte­mezéssel járják a körzet fal­vaik Sajnos a szövetkezet részlege veszteségesen műkö­dik, műszerezettsége is meg­lehetősen elhasználódott. In­dokolt lenne néhány konku­rens cég bevonása is. bár e feladat nem ígérkezik köny- nyűnek. A közhiedelemmel ellentétben úgy tűnik a ház­tartási gépek javítása nem­igen kifizetődő, amit mutat az is, hogy a kisiparosok — legalábbis Szafmárban — kezdenek kivonulni e terü­letről. Hyugdíjasok segítőnek Ha lehet, még a fenteb­beknél is rosszabb a helyzet a lábbelikkel, melyeket — ha így folytatódik — aligha lesz majd, aki megjavítsa. Szak­ember-utánpótlás évek óta nincs, s jellemző a helyzetre, hogy a ruhaipari szövetkezet három dolgozója vállalkozik ilyen munkára. Rajtuk kívül négy nyugdíjas tevékenyke­dik még Gyarmaton, de az­tán harminc kilométert is mehet az ember, hogy cipészt találjon. Egyetlen megoldás kínálkozik: Mátészalkán le­galább egy osztályt kellene indítani az ipari szakmun­kásképzőben, hogy Szatmár- ban, Beregben ne haljon ki ez a szakma. A szabók szerencsére már jóval többen vannak, Gyar­maton tizenketten, vonzás- körzetében pedig ' huszonné­gyen tevékenykednek. A ru­haipari szövetkezetnek jóval többet kellene vállalnia azonban, hogy minden kíván­ság teljesüljön, még szeren­cse, hogy az üzletek kínálata kielégítő. A nem elhanyagolható hi­ányosságok mellett szeren­csére komolyabb gond eddig nem jelentkezett az egyik legfontosabb szolgáltatás, az építőipar területén. Az építő­ipari szövetkezet gépek köl­csönzésével, bérmunkával se­gíti a magánépítkezőket, s most szándékszik egy tervező irodát létesíteni, mely vállal­ná az építési anyagok be­szerzését, de megkímélné a megbízót az engedélyezés, ki­vitelezés procedúrájától is. A kisiparosok is jó üzletet lát­nak itt. számuk hét év alatt ötvennégyre nőtt a városban, bár még így is kevesen van­nak. Nagy változást jelentett az ÉPÍTEK szaküzlet belépé­se, ahonnan olyan eszközö­ket, gépeket kölcsönözhet a lakosság, melyre eddig nem volt lehetőség. Alakulóban van és hamarosan bekapcso­lódik a szolgáltatásba a deb­receni Szolgáltatóipari Válla­lat kirendeltsége, melynek munkatársai majd háromtu­catnyi szakmában kínálják szakismereteiket. Szállításban verseny Az egyik legnagyobb előbb- relépés a szállítás területén mutatkozik, ahol egészséges verseny alakult ki az állami és a magánfuvarozók között. Az egyetlen gond: különbö­ző okok miatt a díjak a ver­senyhelyzet ellenére is foko­zatosan emelkednek. Nincs gond a fényképészekkel és a fodrászokkal sem, mindkét terület jól képzett szakembe­rekkel, kellő felszereltséggel végzi munkáját, bár a város­körzetben is bővíteni kellene e tevékenységet. A következő évek legfon­tosabb feladatai négy fő te­rületre összpontosulnak. A gépjármű szerviz kialakítása halaszthatatlan, az ösztönző kedvezményeket bátrabban kell alkalmazni az alapellá­tást nyújtó szakmákban, ja­vítani szükséges a meglévő szolgáltatóház működési fel­tételeit, s minél több embert kell megnyerni, hogy a hi­ányszakmák is megszűnjenek. Megkönnyítve ezzel is az ott­honunkhoz ragaszkodók éle­tét. Zavartalan tanévkezdet Nyári szünet a gyárban A Szamos menti Ruhaipari szövetkezet dolgozói augusz­tus végén elhagyták a mű­helycsarnokokat, hogy szep­tember elsején egy újjávará­zsolt üzemben kezdjék meg újra a munkát. A szövetke­zet vezetői gondoltak a tan­évkezdésre, s így a gyerekes anyák is felkészíthették is­kolás csemetéiket a tanulás­ra. Az eltelt időszakban az üzem valamennyi helyiségét kifestették a helyi építőipari szövetkezet szakemberei. A műhelycsarnokokba új padló- burkolat került. A „sport­burkolat" színében, s hőha­tásában kellemesebb, jobb az előzőnél. A szövetkezet férfitagjai vállalták. hogy társadalmi munkában járdát építenek, hogy a 250 dolgo­zó kulturált, biztonságos kö­rülmények között közelít­hesse meg munkahelyét. A munkához szükséges építési anyagot a városi tanács biz­tosította. A szövetkezet több beutalót is juttatott dolgozói­nak, a KISZ-fiatalok részt vettek az ifjú városok talál­kozóján, s külföldi utakon is jártak. A nagycsaládosok tanszersegélyben részesültek. Az első féléves tervet a szövetkezet túlteljesítette, s erre van remény a hátra­lévő időben is. A szabadság ideje alatt is érkezett az anyag az NSZK-ból, s Hol­landiából, így zavartalanul kezdhették a munkát a nyá­ri szabadság leteltével a dol­gozók. Zavartalanul indult a tan­évkezdés szeptember elsején Fehérgyarmaton. Minden óvodás korú gyermeket fel­vettek, a két gyermekintéz­mény 17 csoportjában 34 ne­velő irányításával 406 kisfiú és kislány kezdte az évet. Sikerült megszépíteni, fel­újítani az óvodákat, s már ide járnak azok a gyerekek is, akik korábban egy ré­gi épületben voltak, amit le kellett bontani. A két általános iskolában sajnos nagy a zsúfoltság. Csaknem 1400 gyereknek kell helyet adni, s az egymű- szakos tanítás szinte meg­oldhatatlan feladatot jelent. Igaz, a szakos ellátottság tel­jes, de igazi megoldást csak a 3. sz. általános iskola jö­vő ősszel történő átadása hoz majd. Az ének—zene tagoza­tos iskolában központi fűtés váltja fel a korábbi cserép­kályhákat. Mindkét iskolá­ban új dolgozókat lehetett beállítani a szabadidős te­vékenység végzésére, s bő­vültek a szakkörök, a fakul­tációs csoportok is. Több mint 1300 fiatal ta­nul a város 3 középfokú is­kolájában. A félezernyi szak­munkástanuló 5 különböző helyen jár iskolába, sorsuk azonban egy év múlva gyö­keresen megváltozik, az új szakmunkásképző átadásá­val. Az oldalt összeállította: BALOGH GÉZA-------------------------------------------------------------------------------------\ HULL A SZILVA A FÁRÓL... Hűtőkamion vitte külföldre Az idei szeszélyes idő­járás ellenére szép termést hozott a szilva a Szamos menti Állami Tangazdaság gyümölcsösében, ahol nem­rég megkezdődött a szüret. A 63 hektáros fiatal kert nagyobbik részét vállalko­zók használják. A tangaz­dasági dolgozók évről évre nyílhúzással döntik el, ki melyik részen kapja a gondozásra vállalt terüle­tet. A metszést a vállalkozó végezte, a permetezést a tangazdaság. A szedést az ütemezésnek megfelelően végzik, s helyszíni válogatás alapján kerül sor a csoma­golásra is. Augusztus végén — szeptember elején a Stanley fajtát szedték. A szilva egy részét a tan­gazdaság boltjában értéke­Ládákban a hamvaskék gyümölcs. sí tették, de jutott a fehér- gyarmati Zöldért központi elosztójába is, s jelentős té­telt küldtek NDK-beli pi­acokra. A gyümölcsöt a fe­hérgyarmati kerületben lé­vő hütöházba szállították, s innen hűtőkamion juttat­ja el a megrendelőhöz. A vállalkozók garantált áfész- áron értékesíthetik a meg­termelt gyümölcsöt, mely­nek minősége jobb az elő­ző évinél. Igaz, az eső ké­sön jött, s a 45 vállalkozó család joggal kesergett emiatt, de a legutóbbi napos idő még sokat segített. A tangazdaság időben bizto­sította a szedéshez, szállí­táshoz szükséges eszközö­ket, s nincs baj az értéke­sítéssel sem. Munkahely száz fiatalnak Műszereket gyártanak Évenként 300—400 fiatal kezdené a munkát a szat­mári térségben, azonban eh­hez ma sincs elegendő mun­kahely Fehérgyarmaton és a városkörzetben. Ezen a helyzeten változtat az a prog­ram, melynek nyomán az Ipari Műszergyárban 100— 120 új munkalehetőség kia­lakítására nyílt lehetőség. A megyei tanács a gazdasági­lag elmaradott térségek tá­mogatására pályázatot hir­detett, ebből kaptak 30 millió forintot a fehérgyarmatiak. A helyi építőipari szövet­kezet szakemberei megkezd­ték a munkát. Elkészültek annak az új üzemcsarnok­nak a tervei, melyben majd az IMI elhelyezi a munka­gépeket. Sor kerül egy transz­formátor építésére, s meg­oldódik a szennyvízhálózat­ra való bekötés is. A szociá­lis létesítmények gazdagod­nak, s új raktár is épül. Az előkészítő munkálatokat követően megkezdődött a kivitelezés. A műszaki fel­adatok megoldásához az IMI szakembergárdája is segít­séget nyújtott. A közös ösz- szefogás nyomán várható, hogy egyes munkákkal — mint például az új kazánház — még ez évben, a többi fel­adattal 1988. első felében vé- geznek. Bővül a gyártmányskála, s igazodik a piaci igényekhez, biztosítva ezzel, hogy az újonnan belépő munkaerő is társadalmilag értékes ter­méket gyártson. Várhatóan a fiatalok közül kerülnek ki az üzem új dolgozói. FEHÉRGYARMATON

Next

/
Thumbnails
Contents