Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-16 / 218. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. szeptember 16. Fuvaros van, cipész nincs Szolgáltatás döccenőkkel Kell-e nagyobb bosszúság, ha az ember azért kénytelen elhajítania cipőjét, mert levált annak a sarka, s nincs aki visszaszegezze; vagy hatéves az autója, s nincs aki felkészítse a műszaki vizsgára? Gyarmat környékén sajnos mindennaposak e gondok. A városi tanács végrehajtó bizottságának is ezt kellett megállapítania legutóbbi ülésén, amikor a szolgáltatások helyzetéről, további feladatairól tárgyalt. ŰJ szobor a Május 14-e téren Életfa A városkép szépítéséről pénzszűkös világunkban sem mondhatunk le. Az előzetes terveknek megfelelően szobor kerül a Május 14-e térre. Rieger Tibor szobrászművész már elkészítette a leendő szobor makettjét, melyet az érdeklődők megtekinthetnek a városi művelődési központban. A jövő nyáron helyezik el a szobrot végső helyén. Az anyaságot, a megújuló életet szimbolikus formában kifejező alkotás fekvő anya figurája fehér mészkőből készült, s 2 méteres lesz. Az „Életfa" 1,9 méter magas lesz, s bronzból készül. A város vezetői, s a művész azért szánták rá magukat a makett elkészítésére, s közszemlére helyezésére, hogy a város lakossága ismerkedjen az alkotással, az ősi bizánci kultúra forrásából merített forma bizonyára megnyeri majd a fehérgyarmatiak tetszését. Felállítását egy olyan ünnepségsorozat részeként tér- vezik, mely kapcsolódik a Himnusz költője — Kölcsey Ferenc — halálának 150. évfordulójához. A szobor elkészítéséhez központi anyagi segítséget is kaptak a gyarmatiak. Így várhatóan 1988. augusztus 20-án. alkotmányunk legközelebbi ünnepén már a szabadban gyönyörködhetnek a müvészetkedve- lök az új alkotásban. Rieger Tibor: Életfa (a makett részlete) Itt hangzott el egyebek mellett a sommás megállapítás: területünkön a kormányszintű intézkedések adta lehetőségekkel a helyi gazdálkodó szervek nem éltek kellően, a szocialista szektor ez irányú kapacitása nem növekedett a lakosság igényeinek megfelelően. Egyedül a kisiparosok ismerték fel az ellátatlan területek nyújtotta lehetőségeket, számuk 1980. és 1985. között hatszázhuszon- egyre emelkedett. Jórészt nekik köszönhető, hogy a szolgáltatásokban némi előrehaladás történt, ám több területen az országos átlaghoz képest még így is jelentős a lemaradás. Ha jut idő A volt járás területén több ezer gépkocsi fut az utakon, ehhez képest a javításukkal hivatásszerűen foglalkozó szakemberek száma elenyésző. A városban ugyan hat autószerelő tevékenykedik, de a környező településeken egy kezünkön is össze tudjuk számolni őket. Ugyan a MEZŐGÉP gyarmati gyáregysége is vállalkozik javításra, ám lakossági megrendeléseket csak akkor teljesít, ha a saját és a mentőszolgálat járműveinek karbantartása mellett jut erre idejük. Alkatrészkészlete minimális, műszerezettsége alacsony fokú. Sajnos nem is törekszik e tevékenység bővítésére. Az egyre növekvő gépjárműállomány viszont már most sürget egy szervizt, a város vezetői már tárgyalnak erről. De sokat segíthetnének a termelőszövetkezetek gépműhelyei is, ahol az év jelentős részében kihasználatlanok a berendezések, s a megfelelő szakembergarnitúra is rendelkezésre áll. A rádiók, televíziók, a háztartási gépek javítása jobbára a gyarmati vasipari szövetkezetre vár, akik heti ütemezéssel járják a körzet falvaik Sajnos a szövetkezet részlege veszteségesen működik, műszerezettsége is meglehetősen elhasználódott. Indokolt lenne néhány konkurens cég bevonása is. bár e feladat nem ígérkezik köny- nyűnek. A közhiedelemmel ellentétben úgy tűnik a háztartási gépek javítása nemigen kifizetődő, amit mutat az is, hogy a kisiparosok — legalábbis Szafmárban — kezdenek kivonulni e területről. Hyugdíjasok segítőnek Ha lehet, még a fentebbeknél is rosszabb a helyzet a lábbelikkel, melyeket — ha így folytatódik — aligha lesz majd, aki megjavítsa. Szakember-utánpótlás évek óta nincs, s jellemző a helyzetre, hogy a ruhaipari szövetkezet három dolgozója vállalkozik ilyen munkára. Rajtuk kívül négy nyugdíjas tevékenykedik még Gyarmaton, de aztán harminc kilométert is mehet az ember, hogy cipészt találjon. Egyetlen megoldás kínálkozik: Mátészalkán legalább egy osztályt kellene indítani az ipari szakmunkásképzőben, hogy Szatmár- ban, Beregben ne haljon ki ez a szakma. A szabók szerencsére már jóval többen vannak, Gyarmaton tizenketten, vonzás- körzetében pedig ' huszonnégyen tevékenykednek. A ruhaipari szövetkezetnek jóval többet kellene vállalnia azonban, hogy minden kívánság teljesüljön, még szerencse, hogy az üzletek kínálata kielégítő. A nem elhanyagolható hiányosságok mellett szerencsére komolyabb gond eddig nem jelentkezett az egyik legfontosabb szolgáltatás, az építőipar területén. Az építőipari szövetkezet gépek kölcsönzésével, bérmunkával segíti a magánépítkezőket, s most szándékszik egy tervező irodát létesíteni, mely vállalná az építési anyagok beszerzését, de megkímélné a megbízót az engedélyezés, kivitelezés procedúrájától is. A kisiparosok is jó üzletet látnak itt. számuk hét év alatt ötvennégyre nőtt a városban, bár még így is kevesen vannak. Nagy változást jelentett az ÉPÍTEK szaküzlet belépése, ahonnan olyan eszközöket, gépeket kölcsönözhet a lakosság, melyre eddig nem volt lehetőség. Alakulóban van és hamarosan bekapcsolódik a szolgáltatásba a debreceni Szolgáltatóipari Vállalat kirendeltsége, melynek munkatársai majd háromtucatnyi szakmában kínálják szakismereteiket. Szállításban verseny Az egyik legnagyobb előbb- relépés a szállítás területén mutatkozik, ahol egészséges verseny alakult ki az állami és a magánfuvarozók között. Az egyetlen gond: különböző okok miatt a díjak a versenyhelyzet ellenére is fokozatosan emelkednek. Nincs gond a fényképészekkel és a fodrászokkal sem, mindkét terület jól képzett szakemberekkel, kellő felszereltséggel végzi munkáját, bár a városkörzetben is bővíteni kellene e tevékenységet. A következő évek legfontosabb feladatai négy fő területre összpontosulnak. A gépjármű szerviz kialakítása halaszthatatlan, az ösztönző kedvezményeket bátrabban kell alkalmazni az alapellátást nyújtó szakmákban, javítani szükséges a meglévő szolgáltatóház működési feltételeit, s minél több embert kell megnyerni, hogy a hiányszakmák is megszűnjenek. Megkönnyítve ezzel is az otthonunkhoz ragaszkodók életét. Zavartalan tanévkezdet Nyári szünet a gyárban A Szamos menti Ruhaipari szövetkezet dolgozói augusztus végén elhagyták a műhelycsarnokokat, hogy szeptember elsején egy újjávarázsolt üzemben kezdjék meg újra a munkát. A szövetkezet vezetői gondoltak a tanévkezdésre, s így a gyerekes anyák is felkészíthették iskolás csemetéiket a tanulásra. Az eltelt időszakban az üzem valamennyi helyiségét kifestették a helyi építőipari szövetkezet szakemberei. A műhelycsarnokokba új padló- burkolat került. A „sportburkolat" színében, s hőhatásában kellemesebb, jobb az előzőnél. A szövetkezet férfitagjai vállalták. hogy társadalmi munkában járdát építenek, hogy a 250 dolgozó kulturált, biztonságos körülmények között közelíthesse meg munkahelyét. A munkához szükséges építési anyagot a városi tanács biztosította. A szövetkezet több beutalót is juttatott dolgozóinak, a KISZ-fiatalok részt vettek az ifjú városok találkozóján, s külföldi utakon is jártak. A nagycsaládosok tanszersegélyben részesültek. Az első féléves tervet a szövetkezet túlteljesítette, s erre van remény a hátralévő időben is. A szabadság ideje alatt is érkezett az anyag az NSZK-ból, s Hollandiából, így zavartalanul kezdhették a munkát a nyári szabadság leteltével a dolgozók. Zavartalanul indult a tanévkezdés szeptember elsején Fehérgyarmaton. Minden óvodás korú gyermeket felvettek, a két gyermekintézmény 17 csoportjában 34 nevelő irányításával 406 kisfiú és kislány kezdte az évet. Sikerült megszépíteni, felújítani az óvodákat, s már ide járnak azok a gyerekek is, akik korábban egy régi épületben voltak, amit le kellett bontani. A két általános iskolában sajnos nagy a zsúfoltság. Csaknem 1400 gyereknek kell helyet adni, s az egymű- szakos tanítás szinte megoldhatatlan feladatot jelent. Igaz, a szakos ellátottság teljes, de igazi megoldást csak a 3. sz. általános iskola jövő ősszel történő átadása hoz majd. Az ének—zene tagozatos iskolában központi fűtés váltja fel a korábbi cserépkályhákat. Mindkét iskolában új dolgozókat lehetett beállítani a szabadidős tevékenység végzésére, s bővültek a szakkörök, a fakultációs csoportok is. Több mint 1300 fiatal tanul a város 3 középfokú iskolájában. A félezernyi szakmunkástanuló 5 különböző helyen jár iskolába, sorsuk azonban egy év múlva gyökeresen megváltozik, az új szakmunkásképző átadásával. Az oldalt összeállította: BALOGH GÉZA-------------------------------------------------------------------------------------\ HULL A SZILVA A FÁRÓL... Hűtőkamion vitte külföldre Az idei szeszélyes időjárás ellenére szép termést hozott a szilva a Szamos menti Állami Tangazdaság gyümölcsösében, ahol nemrég megkezdődött a szüret. A 63 hektáros fiatal kert nagyobbik részét vállalkozók használják. A tangazdasági dolgozók évről évre nyílhúzással döntik el, ki melyik részen kapja a gondozásra vállalt területet. A metszést a vállalkozó végezte, a permetezést a tangazdaság. A szedést az ütemezésnek megfelelően végzik, s helyszíni válogatás alapján kerül sor a csomagolásra is. Augusztus végén — szeptember elején a Stanley fajtát szedték. A szilva egy részét a tangazdaság boltjában értékeLádákban a hamvaskék gyümölcs. sí tették, de jutott a fehér- gyarmati Zöldért központi elosztójába is, s jelentős tételt küldtek NDK-beli piacokra. A gyümölcsöt a fehérgyarmati kerületben lévő hütöházba szállították, s innen hűtőkamion juttatja el a megrendelőhöz. A vállalkozók garantált áfész- áron értékesíthetik a megtermelt gyümölcsöt, melynek minősége jobb az előző évinél. Igaz, az eső késön jött, s a 45 vállalkozó család joggal kesergett emiatt, de a legutóbbi napos idő még sokat segített. A tangazdaság időben biztosította a szedéshez, szállításhoz szükséges eszközöket, s nincs baj az értékesítéssel sem. Munkahely száz fiatalnak Műszereket gyártanak Évenként 300—400 fiatal kezdené a munkát a szatmári térségben, azonban ehhez ma sincs elegendő munkahely Fehérgyarmaton és a városkörzetben. Ezen a helyzeten változtat az a program, melynek nyomán az Ipari Műszergyárban 100— 120 új munkalehetőség kialakítására nyílt lehetőség. A megyei tanács a gazdaságilag elmaradott térségek támogatására pályázatot hirdetett, ebből kaptak 30 millió forintot a fehérgyarmatiak. A helyi építőipari szövetkezet szakemberei megkezdték a munkát. Elkészültek annak az új üzemcsarnoknak a tervei, melyben majd az IMI elhelyezi a munkagépeket. Sor kerül egy transzformátor építésére, s megoldódik a szennyvízhálózatra való bekötés is. A szociális létesítmények gazdagodnak, s új raktár is épül. Az előkészítő munkálatokat követően megkezdődött a kivitelezés. A műszaki feladatok megoldásához az IMI szakembergárdája is segítséget nyújtott. A közös ösz- szefogás nyomán várható, hogy egyes munkákkal — mint például az új kazánház — még ez évben, a többi feladattal 1988. első felében vé- geznek. Bővül a gyártmányskála, s igazodik a piaci igényekhez, biztosítva ezzel, hogy az újonnan belépő munkaerő is társadalmilag értékes terméket gyártson. Várhatóan a fiatalok közül kerülnek ki az üzem új dolgozói. FEHÉRGYARMATON
