Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-16 / 218. szám
1987. szeptember 16. Kelet-Magyarország 3 Napjaink gandjai—szakszervezeti szénnél Segíteni kázii kelül Ha néhány évtized múlva utódaink; visszatekintenek az 1980-as évek második felére, aligha úgy emlékeznek majd az 1987-es esztendőre, mint a nyugalom és az elégedettség időszakára. Napjainkban, egy új reform küszöbén — mikor egyelőre csak sejtjük, de pontosan nem tudjuk milyen változások előtt állunk — érthetően bizonytalanság van az emberekben, aminek alapja az ország zilált gazdasági helyzete, a folytonosan emelkedő árak, vágy például az új adórendszer bevezetésének híre. Ilyen körülmények között iaz eddigieknél nagyobb figyelem kíséri a szaikszer- vezetek munkáját. A megváltozott helyzetben olyan kérdések, vélemények jutnak el az érdekvédelmi szervezetekhez — képet adva a közhangulatról és a szorító gondokról — melyeik számos új vonást viselnek magukon. Így tapasztalja ezt Ga- rasos Lászlóné, a Nyíregyházi Konzervipari Vállalat szakszervezeti titkára is. — Számomra az egyik legmeglepőbb tény, hogy dolgozóinkat minden eddiginél jobban foglalkoztatja a vezetés ügye — méghozzá nemcsak vállalati szinten. Az idén sokféle kérdés, észrevétel érkezett hozzánk a vezetők magatartásával, díjazásával, irányítási módszereivel kapcsolatban. A másik figyelmet érdemlő tapasztalat, hogy érezhetően súlyosbodtak a megélhetés gondjai. A szokottnál többen kérnek fizetési előleget és segélyt. Nőtt a „problémás emberek" száma, akik családi, anyagi gondjaikkal keresik a szakszervezetek Szép számmal érdeklődnek gyesen lévő anyukák egyes családjogi kérdésekről, vagy például a lakástámogatás lehetőségeiről. Volt dolgozóink közül sokan fordulnak hozzánk nyugdíjemelési kérelmekkel, s különböző egészségügyi-, s lakáskérdésekkel. Újabban olyanok is kopogtatnak nálunk, akik ezelőtt soha, mert eddig megbirkóztak egyedül is a rájuk nehezedő terhekkel. — Hogyan tud segíteni a szakszervezet a személyes gondok orvoslásában? — Indokolt esetben a családsegítő központhoz, vagy a dolgozónk lakóhelyén működő tanácshoz továbbítjuk például a szociálpolitikai-, gyámügyivagy lakásügyeket. Lehe- táségeieikhez mérten igyekszünk házon belül segíteni amiben lehet. Az idén módosítottuk a segélyezési szabályzatot. Eddig összességében húsz százalékkal több segélyt osztottunk ki, mint a múlt év hasonló időszakában. A gyermekeseknek igyekeztünk kedvezni azzal, hogy a szokottnál nagyobb anyagi támogatást adtunk az iskolakezdéshez. Személyenként 500- tól 2 ezer forintig terjedő összeget kaptak kézh ez gyermekeik beiskolázásához a rászorulók. — Alem is egy idős embertől haliam olyan véleményt. hogy bizony nem szeretnének most fiatalok lenni, mert rendkívül nehezek az életkezdés feltételei. Miként törődik a fiatalokkal a konzervgyár szak- szervezeti bizottsága? — A múlt évben nálunk is megalakult a SZÍT, vagyis a szakszervezeti ifjúsági tanács. A csoport azzal kezdte működését, hogy felmérést készített az ifjúság helyzetéről, életkörülményeiről. Jellemző tapasztalat, hogy fiataljaink elsősorban nem a szabadidős és a szórakozási lehetőségek gyarapítását firtatják a szakszervezettől. Ehelyett a továbbtanuláshoz, a fészekrakáshoz kérnek segítséget, igény van a többletmunkára, illetve építési tanácsadásra. A szabadidős elfoglaltságok közül leginkább a sportlehetőségek bővítését szorgalmazzák. Ezért az idén egyhónapos úszótanfolyamot szerveztünk az érdeklődőknek a Malom utcai fürdőben, az MHSZ búvár klubja segítségével. — Jellemző képet rajzolnak a fiatalok helyzetéről családos dolgozóink kérései is. Sokan fordulnak hozzánk tanácsért gyermekük továbbtanulási, elhelyezési, s elhelyezkedési gondjaival. — Mit tudnak tenni? — Nagyon keveset. Szűkös lehetőségeinket mutatja, hogy az idei vakációban jóval kisebb számban tudtunk munkát adni diákoknak, mint az előző nyarakon. A foglalkoztatás égető gond. Ez különösen a tyukodi konzervüzemben érezhető, ahol szinte naponta érdeklődnek új jelentkezők, akiket hely híján el kell küldeni. A térség elhelyezkedési gondjait egyedül nem bírjuk felvállalni. Pillanatnyilag saját problémáink megoldása sem egyszerű feladat. Reméljük, hogy ha tisztázódnak a lehetőségek, sok területen tudunk majd lépni, tenni. (h.) Csak az árak emelkedik? Legyen divatos és tartós — elfogadható soknak. Aki például a diófa hálósxobák, áron... A bútorokkal szemben ezek a leg- vagy a csőbútorok divatja idején rakott fontosabb vásárlói igények. Volt idő, mikor fészket, nagyítóval keresheti a hibát berenaz ipar igyekezett is megfelelni az elvára- dezési tárgyain. — Vásárlóink legelőször arra kíváncsiak, hogy a kínálatból melyik bútor strapabíró, s mi mennyibe kerül — tájékoztat Major András, a Nyír-Domus Áruház első eladója. Mindez bizonyítja, hogy az igények évtizedek óta mit sem változtak. Ami tény: a bútorok divatosak, viszont tartósságuk — úgy tűnik — fordítottan arányos az árúkkal. Mindössze öt évre? Alumíniumtárcsákat gyárt a Nyíregyházi VAGÉP Vállalat francia exportra. A tárcsák felületkezelését — eloxá- lását — az Elekterfémipari Szövetkezet káliósemjéni üzemében készítik, (elek) Születésnapom volt. Ot is meghívtam. — Öh, ha tudnád — kezdett el köntorfalazni —, mennyire el vagyok foglalva . . . Vérzik a szívem, igazán sajnálom ... Kitüntettek. Meg akartam vendégelni a legjobb barátaimat. Öl is meghívtam. —- Holnap este egy kis összejövetel lesz ... — Jaj, milyen kár, hogy éfrpen holnap este nem érek rá! — Nem tesz semmit, veled majd HASZKIJA CSELEBONOV: Igaz barát máskor fogok koccintani, amikor lesz egy kis szabadidőd ... — Ki van zárva! Azl sem tudom, hol áll a fejem ... Akkor is el volt foglalva, amikor az esküvőmre hívtam, amikor új lakásba költöztünk, amikor... Tegnapelőtt véletlenül összeakadtam vele. — Holnap — kacsintottam rá — kapok egy hatalmas pofont; Ha éppen ráérsz, szívesen látlak. — Mikor? Holnap? Pontosan hol? Hány órakor? Feltétlenül ott leszek! És a lehető leg- meghittebb barátokként váltunk el. Adamecz Kálmán fordítása. Ebben az évben 15 ezer Máté Lux elemet készítenek belföldre a mátészalkai Szatmár Bútorgyárban. A gyártósorokról jó minőségben kerülnek le a bútorok — ezt a minőséget kellene megőrizni amíg a boltba, majd onnan a vásárlókhoz kerülnek az értékes termékek, (császár) — Manapság a bútorok átlagos élettartama öt év — állítja Ádám Zoltán, a Nyír- Domus igazgatója. — Ehhez képest az idén már a hetedik áremelésnél tartunk. Vagyis valamennyi gyár és bútoripari szövetkezet legalább egyszer „rendezte" árait 1987- ben. Azt nem mondhatnánk, hogy a nagyobb összegért többet és jobbat is kap a vevő. Egyik-másik garnitúra annyival újult meg, hogy kicsit alacsonyabb, kicsit keskenyebb lett, s kapott egy új nevet. Hogy a hétköznapi használatban melyik mit bír — nem tudom. De azt tudom, hogy némelyik bútor a szállítást sem vészeli át épségben. Idei példa: egy egész szállítmányt visszaküldték a Máté elemes bútorcsaládból a Szatmár Bútorgyárnak minőségi kifogások miatt. — Mély karcolások, törések csúfították a szekrényeket, mint ezt is — mutat egy beszakadt hátú elemet a raktárban Major András. — Ha túl sokáig tárolják a gyárban a termékeket, ha többször is átrakják, vagy figyelmetlenül szállítják, akkor keletkeznek ilyen sérülések. Van olyan gyár, ahonnan — kis túlzással szólva — spárgával átkötve küldik az árut. Szerintem a Zala bútorok csomagolása a legjobb. Párnázott kamionokban szállítják, s vastag papírréteggel választják el egymástól a darabokat. Mióta a bútorszállítás jórészt közúton történik —, s a sofőrök anyagilag is felelősek az áruért — kevesebb a reklamáció. Hiányzó tartozékok — Évente átlagosan 8 ezer ülőgarnitúrát és szekrénysort, s rengeteg kisbútort értékesítünk — folytatja Ádám Zoltán. — A szállításból eredő sérülések miatt jelenleg a 145. reklamációnál tartunk, ami arányaiban nem sok. A törések mellett főLeg hiányzó alkatrészek, tartozékok miatt vannak vitáink a gyártókkal. Hogy a kereskedelmi reklamációk mellett mennyi a vásárlói kifogás, azt még csak becsülni sem lehet. A Nyír- Domusban — megyénk legnagyobb bútoráruházában — havonta átlagosan az eladott termékek 2—3 százalékára érkezik vásárlói panasz. Igaz, a vevők először a jótállási jegyen megnevezett szervizhez fordulnak gondjaikkal. Évekkel ezelőtt egy cég: a JAVSZER javította az ösz- szes forgalomban lévő bútort Magyarországon. Azóta több gyár saját szervizhálózatot hozott létre, mások különböző szövetkezetekkel kötöttek szerződést erre a feladatra. A szervizhálózat szinte folyamatosan változik, amiről a kereskedelemnek nincs mindig pontos információja. A bútorboltokban rendszerint egy tucatnál is többféle jótállási jeggyel dolgoznak — ezek közül kell kiválasztani minden eladott darabhoz a megfelelőt. Sajnos, időnként előfordulnak tévedések. — Ebből rengeteg bosszúság adódik, hiszen nem mindegy, hogy a JAVSZER vagy valamelyik márkaszerviz jótállási jegye kerül a termékhez — említi Iván László, á megyei tanács kereskedelmi felügyelőségének főelőadója. — Nagyobb baj, ha egyáltalán nem adnak jótállási jegyet — holott ez minden 200 forintnál drágább bútorhoz jár. A közelmúltban a záhonyi fogyasztási szövetkezetnél, s a Képcsarnokban tapasztaltunk ilyet. Meósok a kereskedelemben A garancia tizennyolc hónapra szól. Ha a hiba a vásárlást követő három napon belül következik be, a gyártmányt cserélni kell. Ugyanez a tennivaló, ha nem javítható, ha másfél éven belül hatodszor is elromlik a bútor, illetve hatvan napon belül nem fejeződik be a javítás. A szervizekben nem ritkán alkatrész- és anyaghiány, esetenként emberi mulasztás, hanyagság miatt lépik túl a határidőt. — Az elmúlt másfél évben csökkent a felügyelőségre érkező bútorreklamációk száma — lapoz a nyilvántartásban Iván László. — Hozzánk csak akkor fordulnak, ha többszöri nekifutásra sem orvosolták a panaszt az illetékesek. A csökkenés ellenére így is több tucat üggyel foglalkozunk. Tipikus annak a kisvárdai vevőnek az esete, akit egyik szervizből a másikba küldözgettek hibás ülő- garnitúrájával. Mivel a hosz- szú huzavona 60 napnál tovább .tartott, ügyfelünket arról értesíthettük, hogy jogosult a cserére. Megnyugtatóbb lenne a helyzet — s kevesebb a reklamáció — ha a kereskedelemben is dolgoznának meósok, akik a minőségi átvételről gondoskodnának a boltokban. Mivel a jövő az elemes bútoroké, ésszerű volna létrehozni egy kereskedelmi összeszerelő hálózatot. Sok kár származik abból, hogy a vevők hozzáértés nélkül próbálják összeállítani a bútorelemeket. Ezek nem elérhetetlen célkitűzések, mint ahogy az sem, hogy a gondosabb csomagolással, szállítással, tárolással is javulhatna a boltokba kerülő bútorok minősége. Ma, amikor egy olcsóbb lakószoba is több tízezer forintba kerül, a vevő joggal várja el, hogy a nehezen összespórolt pénzéért kifogástalan minőségű árut vihessen haza. Házi Zsuzsa Az alma ára Csatlakozom kistermelő társaim nevében is az Almaegyesülés elnökének nyilatkozatához, amit lapjukban megjelentettek. Sürgős és egyik legfontosabb feladatként kellene napirendre tűzni és megtárgyalni az illetékes főhatóságoknak az almatermesztést és az árának végleges kialakítását. Első gondolatra is felháborítja a termelőket (nagyüzemeket) az alma árának évről évre történő csökkenése, holott joggal az emelkedést lehetne várni. Miért? Mert a permetszerek évről évre emelkednek, a kereskedelemben viszont elérhetetlen a méregdrága permetszerek beszerzése. Sokszor az egész megyét kell bejárnom ahhoz, hogy a kártevők elleni szükséges permetszereket be tudjam szerezni. Ilyen tényezőket figyelembe véve nehéz harcot kell megvívni társaimmal együtt ahhoz, hogy aránylag elfogadható minőségű almát tudjunk termelni. A kistermelőknek is kedvet kellene csinálni az almatermesztéshez, úgy mint 10—15 évvel ezelőtt. Reménytelenül nézünk a jövőbe és egyre inkább arra a döntő lépésre szánjuk el magunkat, hogy almaültetvényeinket felszámoljuk. Szabó Zoltán Mátészalka, Ságvári u. 67/a. Elöljáróban két kérdést teszek fel önöknek, melyre kérem, hogy oknyomozó riportereik útján a sajtóban a választ megadni szíveskedjenek: kik állapítják meg az alma árát, minek a figyelembevételével? Az összes almatermés felét adó kistermelőket ki képviseli az ár megállapításánál ? Az állam a gazdaságtalan termelés megszüntetését tűzte ki célul. Ezzel egyetértünk. Mi, kistermelők sem akarunk gazdaságtalan termelést folytatni és nem is fogunk. Olyan árpolitikát kell folytatni, hogy a történetírók ne kényszerüljenek arra, hogy az ezredfordulón így írjanak: „Szabolcs-Szatmárban a nyolcvanas évek végén még magas kultúrájú gyümölcstermelést folytattak a kistermelők, de a helytelen árpolitika következtében az ezredfordulóra gyümölcsfáik kiirtására kényszerültek.” Oláh Endre nyugdíjas kistermelő, Kispalád (A SZERK. MEGJEGYZÉSE: számtalan észrevételt kapunk olvasóinktól, melyben az ármegállapítás miatt féltik az almatermesztés jövőjét. A tanácsot megfogadjuk, riporterünk a közeli napokban beszámol arról, milyen okok miatt következett be az ötven filléres csökkenés. Annyit már elöljáróban leszögezhetünk, hogy a rubel- árváltozás váltotta ki a közvetlen hatást. A tájékoztatás — elsősorban a külkereskedők és a forgalmazók részéről — is hibás abban, hogy a már tavasszal ismert negatív hatást elhallgatták, a termelőket sokkszerűen érte az árcsökkenés.) Mátét vissza a feladónak
