Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-16 / 218. szám

KÖZEL EZER HEKTÁR BÚZÁT VETNEK az idén a tiszavasvári Munka Termelőszövetkezetben. Veres József, Dombrádi Lajos és Veres Miklós egy 147 hektáros táblát készít elő a vetéshez. (Jávor László felvétele) MA összeül az Országgyűlés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — mlint azt korábban megírtuk már — szeptember 16-ára, mára ösz- szehívta az Országgyűlést. A javaslat szerint a Miniszter- tanács munkaprogramját Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a kormány elnöke terjesz­ti az Országgyűlés elé. A na­pirendi indítvány szerint ugyancsak ez alkalommal vi­tatják meg a képviselők az adóreformra vonatkozó tör­vényjavaslatokat. Az üléssza­kon Medgyessy Péter pénz­ügyiminiszter nyújitjia be az általános forgalmi adóról, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló tör­vényjavaslatokat. A választási törvény tapasztalatai Az MSZMP Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves, Hajdú-Bi­har és Szabolcs-Szábmár me­gyei bizottságainak'titkárai és osztályvezetői, valamint e megyék Hazafias Népfront bizottságainak titkárai szep­tember 15-én Nyíregyházán tanácskozást tartottak, ame­lyen Bundzsáklia Mátyásnak, az MSZiMP Központi Bizott­sága közigazgatási és admi­nisztratív osztályvezető-he­lyettesének irányításával a választási törvény alkalmazá­sának tapasztalatait beszél­ték még és a további felada­tokra tettek javaslatokat. Fontos kérdések a napirenden Megnyílt az ENSZ közgyűlése Kedden, közép-európai idő szerint este kilenc óra után nyílt meg New Yorkban az egyesült nemzetek közgyűlé­sének új, 42. ülésszaka. A 41. ülésszakot formailag hétfőn zártáik be. A megnyitó ülés fő felada­ta az, hogy megválassza az ülésszak elnökét és több más tisztségviselőjét, a bizottsá­gok vezetőit. A közgyűlési ülésszak na­pirendjére mintegy másfél­száz előterjesztés megvitatá­sát javasolták: ezek között ott vannak a nemzetközi po­litika és gazdaság égető kér­dései, mindenekelőtt a le­szerelés és a nemzetközi biz­tonság megvalósításának té­mái. Az idén a közgyűlés folytatja a szocialista orszá­gok tavaly előterjesztett ja­vaslatának vitáját az egyete­mes és átfogó békét és biz­tonságot szolgáló rendszer megteremtéséről. Az ülésszakon az első na­pokban szervezési kérdések­kel, az ügyrenddel és a na­pirenddel foglalkoznak. Az általános politikai vita a jö­vő héten kezdődik meg. A vita kezdete előtt mond be­szédet a közgyűlés ülésén Ronald Reagan amerikai el­nök. Az előzetes tervek sze­rint a jövő hét szerdáján szólal fel a vitában Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter. A BNV-RE KÉSZÜLNÉK a fehérgyarmati FETEFÉM Ipa­ri Kisszövetkezetben. Ezek a képen látható szépen meg­munkált 6 és 12 személyes evőeszközök díszdoboz-csoma­golásban kerülnek a kiállításra, (elek) KEVÉS A VÁLLALKOZÓ Fűszerbgltok szerződésben 19Sl-ben, mikor megjelent a jogszabály a boltok szerző­déses üzemeltetéséről, az élel­miszer-kiskereskedelmi vál­lalat az elsők közt hirdette meg ezt a lehetőséget az ér­deklődők részére. Előírás sze­rint a maximum ötszemé­lyes, vagy kisebb üzletek ad­hatók szerződésbe. Az ÉKV összesen 101 boltot — azaz valamennyi meghirdethető egységét — bevonta az akció­ba. A vállalat kapott az alkáli­mon, hiszen gyakorlatilag alig van gondja az önállóan gazdálkodó szerződéses üz­letekkel. Nem szólva arról, hogy így bért és létszámot is megtakaríthat. Jól jár a má­sik fél is, mert némi plusz- energiával olyan eredményt érhet el, amire a hagyomá­nyos ikeretek közt nincs lehe- 1 tőség. Az elmúlt évek alatt ne­gyedévenként egyszer tett /közzé hirdetéseket a vállalat, ám o vártnál kevesebb volt az érdeklődés. Az élelmszer- szakmában nem sokan láttak lehetőséget a megélhetésre. Ezzel szemben az egyéb pro­filú üzletek — mint a tra­fik, az illatszer- vagy a hús­bolt — könnyebben gazdára találtak. Hat év alatt számos kedve­ző tapasztalattal szolgált a szerződéses üzemeltetés. Ezekben a boltokban nőtt a dolgozók jövedelme, bővült az áruválaszték. A kereske­dők új beszerzési forrásokat kuitaittak fel, s nagyobb fi­gyelmet fordítanak a folya­matos ellátásra, a takarékos gazdálkodásra. A 'megnöve­kedett forgalmat kisebb lét­számmal bonyolítják le. Helyenként előfordultak hiányosságok is. Volt, ahol túlságosan leszűkítették az olcsó áruk körét. Nem min­dig tartják meg a bizonylati rendet, egyes boltvezetők pe­dig nem vagy késve tettek eleget befizetési kötelezett­ségeiknek. Az ellenőrzések során néhol olyan áru ke­rült elő, amiről ném volt számla. (Az egyik boltban például házilag készült kol­bászt árusítottak.) 1981 óta 43 egység „kelt el”, melyek közül jelenleg már csak 25- működik szer­ződéses üzemeltetésben. Ti­zenkét esetben a vállalat kez­deményezte a szerződésbon­tást. A 25 szerződéses bolt, ügy tűnik, bevált. Nagyobb részük Nyíregyházán, a többi Kisvárdán,' Mátészalkán és Vásárosnaményban működik. Az ÉKV évi másfél milliárd forintos forgalmának nem egészen 7 százalékát termelik ezek az üzletek. Ez a telje­sítmény arányaiban nem sok, mégis kedvezőbb, mint a ha­gyományos üzemelési formá­ban volt. A vállalat tervbe vette a szerződéses üzletek számának növelését. Legkö; zelehb a jövő év elején hir­detik meg azokat az üzlete­ket, melyekre várhatóan lesz érdeklődés. II dintők felelőssége O kkal előzi meg felfo­kozott várakozás a magyar Országgyűlés ma kezdődő ülésszakát. „ __Vannak történelmi szi­tuációk, amikor — a hely­zet és a kiindulási pont tisztázása érdekében — ki kell mondani a tényeket. Akár tetszik ez, akár nem...” Miniszterelnökünk egyik legutóbbi nyilatkoza­tából való az idézet, amely sok tekintetben rámutat a nagyfokú érdeklődés és vá­rakozás okára. Mert jelenlegi történel­mi helyzetünk tisztázása valóban elengedhetetlen ah­hoz, hogy rátaláljunk tár­sadalmi gondjaink forrá­saira, azoknak a felgyülem­lett ellentmondásoknak az okaira, amelyek nehezítik napjainkat, s amelyek két­ségessé teszik holnapunkat. A számvetés most egyál­talán nem formális, és az a program, amelyet a mi­niszterelnök ma terjeszt be a Parlamentnek fontos dön­tés alapja lehet a gazdasá­gi-társadalmi kibontakozás­nak, amelyet pártunk Köz­ponti Bizottsága ez év jú­lius elején rögzített. Két­ségtelen, hogy az utóbbi négy évtizedben tisztes eredményeket mutatott fel népünk, jelenlegi nehézsé­günk sem tudja elhományo- sítani vívmányainkat. Még­is azoknak van igazuk, akik most nem akarnak ezeknek az eredményeknek a bás­tyái mögé bújva illúziókat kergetni, hanem becsülete­sen és bátran szembe akar­nak nézni a tényekkel. Az­zal, hogy például lemaradt gazdaságunk a világpiaci versenyben, s hogy emiatt az utóbbi években 500 mil­liárd forintos veszteségünk keletkezett a cserearányok romlása révén. Történt ez azért, mert nem léptünk idejében, nem ismertük fel, hogy a világpiac már régen mást kíván, keres, mint amit mi termelünk. Ilyen úton fillérekért el­kótyavetyéltük tehetségün­ket, energiánkat, szorgal­munkat, mert végül már a nemzetközi gazdasági kap­csolatokban be kellett ér­nünk a morzsákkal is. Meg­vannak persze ennek a fe­lelősei, dehát azt sem lehet kategorikusan állítani, hogy ez csupán egy maroknyi szakember melléfogása. A felelősség — miként a már említett eredményeinkből történő szélesebb körű ré­szesedés — megoszlik, s helyzetünk valójában mind- anyiunkat önvizsgálatra késztet. Például újra kell gondolnunk azt a helytelen gazdaságpolitikát, hogy bi­zonyos foglalkoztatási el­vek miatt teljesítmény nél­kül milliárdokat injekcióz­tunk ráfizetéses gyárakba, üzemekbe, természetesen elvonván ezt a temérdek k_____________ pénzt, a szorgalmasoktól, a tehetségesektől. „Sikerült” összekevernünk a teljesít­ményt a szociálpolitikával, ami pedig a jó teljesítmé­nyek csökkentéséhez ve­zet. Ezért, ezekért mondjuk most egyre gyakrabban, hogy nem odázhatjuk el tovább a szükséges lépést, legyen az bárkinek és bár­mennyire kellemetlen. Most már létkérdés az adósság- | állomány növelésének megállítása, a költségveté­si deficit csökkentése, min­denek előtt a gazdaság tel­jesítő képességének fokozá­sa, ennek érdekében a tár­sadalmi fegyelem szigorítá­sa. A Parlament most kez­dődő ülésszakát megelőző ' vitákban főként a jövede- - lemadó reformjáról volt szó, mert ez érinti közvetle­nül az embereket. Tény, s hogy a cél: az igazságosabb S közteherviselés jelentős ak- * tív rétegeknek okoz érez- | hető elvonást, ugyanakkor í az új forgalmiadó-rendszer f jelentős árnövekedést sej­tet. A kettő együtt — s ezt legfelsőbb fórumaink csep­pet sem szépítik — az élet- színvonal csökkenését j eredményezi. Ilyen körül- ! mények között programot j készíteni a kormánynak, s j dönteni efölött a Paria- i mentnek igen nehéz fel- j adat. Mégis, fel kell vál- \ lalni a döntés felelősségét, j s miközben a legszüksége- j sebb szociálpolitikai in- j tézkedések sem kerülhet- • nek ki a figyelem közép- jj pontjából, bölcsen, de nagy * elhatározással és cselekvő­készséggel szükséges ki­mondani a fájdalmas, de a megújuláshoz feltétlenül szükséges Igent a javasla­tokra; arra hogy a stabili­záció nehéz évei után megkezdődjék a kibontako­zás, a felzárkózás. A mikor egy futballcsa­pat nehéz helyzetben van, általában azt nyi­latkozza az edző: azért nem feltartott kézzel megyünk ki a pályára. Sántít ugyan a j hasonlat, mégis úgy érez- l zük: nem mehetünk ki mi sem feltartott kézzel a gaz­dasági-társadalmi küzdő­térre és bizalmat kell ad­nunk azoknak, akik vállal­koznak és felveszik a har­cot, hogy majd az „ered­ményjel zö táblára” ne szé­gyenkezve nézzünk. Eh­hez azonban elengedhetet­len, hogy minden szinten kezdeményezően és az eddiginél nagyobb követ­kezetességgel végezzük munkánkat. Mert- a parla­menti döntés csak a lehető­séget adhatja a kezünkbe, hogy miként élünk vele, az már tőlünk függ. Angyal Sándor J . XLIV. évfolyam, 218. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. szeptember 16., szerda M A Szolgáltatás döccenókkel (2. oldal) Csak az árúk emelkedik? (3. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents