Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-12 / 215. szám

Alla Pugacsoya, a szovjet sztár Alla Pugacsova immár 10 éve a szovjet popzene sztár­ja. Ez önmagáiban is figye­lemre méltó, hiszen ilyen hosszan tartó népszerűség ál­talában az operaénekesek osztályrésze. A könnyűzené­ben jóval gyorsabban válto­zik a divat. Pugacsova dalai azonban minden évben az él­re kerülnek. Karrierje 1975- ben kezdődött, a várnai Arany Orfeusz fesztiválon, amikor a 26 éves énekesnő egyik napról a másikra hí­ressé vált. Versenydala, a Harlekino számtalanszor el­hangzott a rádiókban. Azóta is megmagyarázha­tatlan mindaá, ami összefügg Pugacsova népszerűségével. A műfaj ismerői mér sokszor kijelentették, hogy „AlLa ki­fulladt”. Ö maga pedig új meg új műsorral lépett fel és a közönség változatlan lel­kesedéssel fogadta. Voltak zenekritikusok, akik Puga- csovia dalait a •„primitív szerzemények netovábbjá­nak” nevelték. Hányszor vi­tatták és ítélték el színpadi .kosztümjeit? Mondhatjuk rá, hogy ki­számíthatatlan, de a szovjet közönség kedvence. Pugacso- vához fűződik a Szovjetunió­ban első, és mindmáig egyet­len tömeges-imádat egy pop- énekes iránt. A leghihetetle­nebb mendemondák keringe­nek róla, és ezek valószínű­leg éppen a Gorkij utcai la­kása előtt állandóan várako­zó imádók köreiben kelet­keznek. Ezekhez táptalajul szolgál fékezhetetlen tempe­Alla Pugacsova portréja ramenituma és szokatlanul nyílt jelleme. Édesanyja, ez a szerény, halk szavú asszony, egyszer azt mondta: „Elnéz­lek Alla, mint egy lepke, amely skorpiót hozott a vi­lágra ...” Bárhogy is van, Pugacsova rendkívül népszerű és a da­lait közreadó lemezekből a Szovjetunióban már több mint 200 millió talált gazdá­ra. Pugacsova Moszkva egyik munkáskerületében született. Különösebb feltűnés nélkül végezte el a zeneiskolát, majd beiratkozott a karveze­tő szakra. Első munkájaként a Cirkuszművószeti iskolá­ban volt zongorakísérő. Még a karvezető szakon tanult, ; amikor mindenki számára váratlanul maga is énekelni kezdett. Ez mindenek előtt szüleinek volt meglepetés, akik fiatalon művészpályáról álmodoztak, de a háború, i amelyet mindketten katona­ként élték végig, megfosztot- j ta őket ettől a reménytől. Álla diák amatőr együttes­ben lépett fel és mint aki kalodából szabadult, mindent énekelt a cigányrománcoktól Ella Fitzgerald repertoárjáig. Ott figyeltek fel rá a Rádió népszerű Jó reggelt műsorá­nak szerkesztői. Akkor. 18 éves volt. Az elismerés még hat évig váratott magára. Ez idő alatt megismerke­dett egy artistával, férjhez ment hozzá, majd megszüle­tett kislánya, aki a Krisztina nevet kapta. Miután megis­merkedett a színpad levegő­jével, szeretett volna vissza- j térni, de a férje határozott | meggyőződése az volt, hogy í annak nincs semmi értelme. ; Álla elvált a férjétől, egy vi­déki város filharmóniájánál helyezkedett el énekesnőkent és a közeli városokban, köz­ségekben lépett fel. Aztán felfigyelt rá a népszerű Vi­dám fiúk nevű együttes és meghívta énekelni. Ami ez­után történt, arról már volt «zó. Lányának útja a népszerű­ség felé sokkal egyszerűbb. Krisztina most 15 éves, már elvégezte a zeneiskolát. Há­rom évvel ezelőtt az ismert szovjet színész és rendező, Rolan Bikov rábízta a Ma­dárijesztő című film főszere­pét. A film nagy közönségsi- j kert hozott és Állami-díjjal ; jutalmazták alkotóit. A kis- j lányt ezután újabb filmek- j hez hívták, de édesanyja éberen figyel arra, hogy a felkínált forgatókönyv és a jelentkező rendező megfelel- 1 jen elvárásainak. Igaz, úgy látszik, hogy az idén Kriszti- : na újra filmezhet. Ami magát Pugacsovát il- leti, az utóbbi három észtén- i dő nem volt számára köny- nyű. Váratlanul ifjúsági re­pertoárt éneklő rockénekes­nő szerepét vállalta fel, és ezt az átalakulást még sok közeli barátja sem helyesel­te. Álla viszont azt mondja, ■ hogy az- utóbbi három év se­gítette teljes „vércseréhez” és az új műsora egyáltalán nem hasonlít majd az eddigi­ekre. Közben elvégezte a színművészeti főiskola ren­dező szakát és maga állítja színpadra új műsorát. Álla Pugacsovát ismerve, ennek síikerében sem kell kételked­nünk. ISERLOHNI LÁTOGATÁS Kapesi Iserlohn NSZK-beli kisvá­város neve az utóbbi időiben többször hangzott el Nyíregy­házával kapcsolatban. Leg­utóbb augusztus utolsó napjai­ban nyíregyházi tanácsi veze­tők és a kulturális-művészeti élet képviselői jártak Iserlohn- ban. De hogyan is kezdődött, mi­ként talál egymásra két alap­vetően eltérő, korábban sem­miféle kapcsolatot nem tartó NSZK-beli és magyar város? — erről beszélgettünk Csabai Lászlónéval, Nyíregyháza ta­nácselnökével, aki éppen elő­ző nap érkezett haza az Észak- Rajna-Vesztfáliai városból. — A kultúra híd szerepét az emberi kapcsolatok építésé­ben nagyon sokan megfogal­mazták már, de ebben az eset­ben nekem is erre kell hivat­kozni — mondta. — Néhány éve kérés érkezett, hogy segít­sük Iserlohn várost a sóstói nemzetközi kisplasztikái és éremművészeti alkotótábor tapasztalatainak megismerésé­ben, minthogy ott hasonlót szeretnének létesíteni, ponto­sabban a már meglévő alapo­kon létrehozni, kiszélesíteni. Hallották a sóstói alkotótábor jó hírét, ezért kopogtatnak itt. A művésztelepről indult — Örömmel fogadtuk az ér­deklődést, mi tagadás, jólesett, szívesen segítettünk minden­ben, amit kértek. Tavaly lét­rejött az első vezetői szintű személyes kapcsolat is, amely­hez a sóstói művésztelep jubi­leumi, 10. kiállításának meg­nyitása adta az alkalmat: Iser­lohn polgármestere, a tanács titkára és a művészetekért fe­lelős szakember jött Nyíregy­házára. Művészekkel, az alko­tótábor vezetőivel, a tanács il­letékeseivel — sőt a megnyitó jeles személyiségeivel, köztük Berecz Jánossal, a KB titkárá­val — ismerkedtek meg. Töb­bekkel a kapcsolatépítésről tárgyaltak. így került szóba Iserlohn idei nagy ünnepe: 750 éves a város. Meghívások, konkrét tervek születtek, amelynek az elmúlt egy év alatt számos lépcsője volt. A m.i mostani látogatásunk az iserlohni küldöttség múlt évi útjának viszonzása volt. Bará­taink igen rangos eseményso­rozatot szerveztek, amelynek két fő védnöke Johannes Rau tartományi miniszterelnök, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökhelyettese és Be­recz János, a Politikai Bizott­ság tagja, az MSZMP KB tit­kára volt. — Az események idején a részletes programról már be­számoltunk lapunkban, ezért most inkább a háttérről kér­dezném: milyennek mutatko­Ungarische Delegation in lserlol WrrMift . > <$*(«<*! t»*f«** **• t>i«i **»< <iw ***«*««*• %• ■<>'»« **•»** ur mm in »Uv ***«•» kattanil* * ám b «.«arWit «Wdmtp *** Ny»- In ******* t *.«• » *«■■*<!*• Arim* *»* *««»**; he - .<n*tmMcb la fHn ff 'ti* fi d*‘f k ’>‘ Hn?grr>«n**í't#»rftf > * >tt U.>**mSSSméL * let»*«•?>* dvr »tmtem- mit Ints ft«lw fcmir«**»«*.*» #*1. l-**!«• «u*. í 4t# van dr* ferdén*»«Vötte*«***»#»- tor Wmtm bit ént JwSt^ííl werter itrtenmwfl 7"*t iahte <*»*• VViiSiWadt tltul fcfwtVf* üíof»ea*lf. b*» «o* \ í*asa «t*fl u'rterstutzt »ent«’« tm** Huff*« mit vielen ir-thi w*t*rf* de»»d<* Itttttor 4» *e Ihe i.uhUí»•>#** Meoííiz*» >-i tseHdtatf* Rrtnr’« &**qprw**nst« i i lutkmiff- »*» Vwílt» mtotbe ra m**íitr*4í#t» tu ibürttetv. fii*# A* Iserlohner Rundsehsu beszámolója a nyíregyházi küldő látogatásáról. A képen: Csabai Lászlóné a város aranykrtny ír a delegáció nevében. zott Iserlohnban Nyíregyháza, milyen érdeklőd,és nyilvánult meg iránta? — A sóstói alkotótábor gyűj­teményéből 183 érem és kis­plasztika adott ízelítőt az itte­ni munkáról. A kiállítás a he­lyi művésztelep hagyományos nyári szimpóziumával egyszer­re nyílt meg. Ezen kívül bemu­tattuk a Nyíregyházáról készí­tett videofilmét. Rendkívül nagy volt az érdeklődés ha­zánk iránt, az egyik találkozón például, amelyen a különböző pártok vezető képviselői, a nőszervezet aktivistái vettek részt, — közel három órán át válaszoltunk kérdéseikre. kilőtt kapcsolatairól ak< minél többet megtudni. £ került a nők közéleti mu ban elfoglalt helye, szere; Ügy véljük, beszélgetőpa •reink sok korábbi előítt tettek félre, többen talán pen e beszélgetés eredmt képpen látogatnak majd zánkba. A gazdaságban kamatozhat — A gazdasági élet tudó vett-e a város magyar ve geiről? — Mi érdekelte legjobban a kérdezőket? — Szinte minden. A tanács és a párt kapcsolatától a szoci­álpolitikán át az országos és a városi adatok összehasonlítá­sáig nagyon széles volt a ská­la. Sok kérdést kaptunk példá­ul egy átlagos nyíregyházi család életéről, időbeosztásá­ról, vagyoni helyzetéről. A kis­szervezetek, kisvállalkozások lehetőségei iránt is nagyon ér­deklődtek, és őszintén meglep­te őket, hogy ezek nálunk mi­lyen nagy számban dolgozhat­nak: összesen mintegy két és fél — háromezer kisiparos és kiskereskedő. A „zöldek" kép­viselői — akik rendkívül cél­ratörően politizáltak kérdése­ikben is — a környezetvéde­lem helyzetéről, jogairól, a ta­nácsnak a vállalatokkal kiala­— Iserlohn jellegzet ipari város. Mint elmondtí környékről mintegy ötven lalat érdekelt a hazánkká alakult gazdasági együttm désben. Egy találkozón pé ul, amelyen a gazdasági ka ra, bankok, nagyvállal képviselői voltak jelen, ú. kooperációs lehetőségek f lízingügyletek létrehozásé feltételeiről érdeklődtek. számítástechnika képvú nagyra tartják magyar k( gáikat, szívesen adnának, ' nének szoftvereket, ajánl kát kellene cserélni. A ga: sági kamara helyi vezetője mondta: a BNV idején gyarországra jön, hogy új lehetőségek felől tájékozód — Milyen maga a város' — Első látásra is ápolt, s település, festői, erdős körr. Utolérni a végtelent Tanárművészek tárlata A Bessenyei György Tanár­képző Főiskola fennállásának 25 éves jubileu­mát rendezvény- sorozattal ünnepli meg. Ennek nyi­tánya az a tárlat, amely ebben a hónapban a főis­kola kerengőjóben tekinthető meg és a rajz tanszék IQ tanára mutatja be műterme termésé­nek legjavát. A tárlatra az alko­tások kiemelkedő, jó színvonalán kí­vül két okból is érdemes odafi­gyelni. Egyrészt, hogy a rajz­tanárok az oktató-nevelő munkán kívül festőként is eredményesen tevékenyked­nek, másrészt azért is — mert mint a további „rendezvények is bizonyítani kívánják —, a főiskola egyre erőteljesebben és sokféleképpen képviselteti magát a megyénk, a város kulturális életében. A kiállításon egy lezárt életmű, Pál Gyula néhány festménye adja meg az alap­hangot. Balladai tömörségű, szigorúan szerkesztett képei mércét állítanak tanártársai elé. Csak dicsérhető a hat éve elhunyt festő hagyatékának ilyen ápolása is. A tanárművé­szek különböző festői maga­tartásról tesznek tanúbizony­ságot. A csendtől a fortissi- móig, az el nem mondott dol­gok titkaitól a formaburjánzá­sig, a pasztellszínektől a har­sogó vörösig sok minden meg­található képeiken. Egy azon­ban közös: kerülik a hóbortos divatokat és a látszatsikerre való törekvést. Tiszteletlenség lenne néhány sorban valami kritikafélét ír­ni a művészek alkotásairól, hiszen a legutóbbi termési”­meket keltő színdekoratív tására. A főiskola új taná nak, a Munkácsy-díjas Bai Pálnak gondolatokat ébrt tő rézkarcaira. Bényi Ári gazdag témaválasztására, l fokozott expresszivitást Bodó Károly meghökkei plasztikus színkompozíció modernségére, feszültség telített kollázsaira. Érdemes rácsodálkozni , recz András harmóniát súg zó képeire és talán az eg legszebb festményére, a Sz ligeti Vénuszra. El lehet nődni Horváth János szűr alizmus felé hajló nosztal kus emlékrétegei előtt és ; rólékosan megnézni Nagy i jós mívesen megmunkált rneit. Nőies báj árad A. Sz< helyi Edit expresszív torz! sain, grafikán túlbillenő ké; in. Lendületesek Tóth Józ gesztusai. Kedvesen g-rote: portrósorozatával tűnik Valkovits Zoltán. Eltérő indulatok keverik festéket — olvashatjuk a ki lítás meghívójában —, válti az eszköz, de közös az i| nyesség: a festők a végtelt akarják utolérni egy pillán ra az arasznyi képeken.- Bodnár Istv legjavát hozták el a kiállító­terembe. Inkább csak a tárlat­látogatók figyelmét szeretnénk 'elhívni Balogh Géza ecset kezelésére, az anyag mozgásó ból adódó líraiságára. Érzel­Horváth János: A múlt nyomai M&ttiCmtw, .Awittm iUítovW fnts L« r) im item**» $k»üh m? SmA ... KUK HÉTVÉGI MELLÉKLET Bényi Árpád: A napraforgó virágai

Next

/
Thumbnails
Contents