Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-12 / 215. szám

Alla Pugacsoya, a szovjet sztár

Alla Pugacsova immár 10 éve a szovjet popzene sztárja. Ez önmagáiban is figyelemre méltó, hiszen ilyen hosszan tartó népszerűség általában az operaénekesek osztályrésze. A könnyűzenében jóval gyorsabban változik a divat. Pugacsova dalai azonban minden évben az élre kerülnek. Karrierje 1975- ben kezdődött, a várnai

Arany Orfeusz fesztiválon,

amikor a 26 éves énekesnő egyik napról a másikra híressé vált. Versenydala, a Harlekino számtalanszor elhangzott a rádiókban.

Azóta is megmagyarázhatatlan mindaá, ami összefügg Pugacsova népszerűségével. A műfaj ismerői mér sokszor kijelentették, hogy „AlLa kifulladt”. Ö maga pedig új meg új műsorral lépett fel és a közönség változatlan lelkesedéssel fogadta. Voltak zenekritikusok, akik Puga- csovia dalait a •„primitív szerzemények netovábbjának” nevelték. Hányszor vitatták és ítélték el színpadi .kosztümjeit?

Mondhatjuk rá, hogy kiszámíthatatlan, de a szovjet

közönség kedvence. Pugacso- vához fűződik a Szovjetunióban első, és mindmáig egyetlen tömeges-imádat egy pop- énekes iránt. A leghihetetlenebb mendemondák keringenek róla, és ezek valószínűleg éppen a Gorkij utcai lakása előtt állandóan várakozó imádók köreiben keletkeznek. Ezekhez táptalajul szolgál fékezhetetlen tempeAlla Pugacsova portréja

ramenituma és szokatlanul nyílt jelleme. Édesanyja, ez a szerény, halk szavú asszony, egyszer azt mondta: „Elnézlek Alla, mint egy lepke, amely skorpiót hozott a világra ...”

Bárhogy is van, Pugacsova rendkívül népszerű és a dalait közreadó lemezekből a Szovjetunióban már több mint 200 millió talált gazdára.

Pugacsova Moszkva egyik munkáskerületében született. Különösebb feltűnés nélkül végezte el a zeneiskolát, majd beiratkozott a karvezető szakra. Első munkájaként a Cirkuszművószeti iskolában volt zongorakísérő. Még

a karvezető szakon tanult, ; amikor mindenki számára váratlanul maga is énekelni kezdett. Ez mindenek előtt szüleinek volt meglepetés, akik fiatalon művészpályáról álmodoztak, de a háború, i amelyet mindketten katonaként élték végig, megfosztot- j ta őket ettől a reménytől.

Álla diák amatőr együttesben lépett fel és mint aki kalodából szabadult, mindent énekelt a cigányrománcoktól Ella Fitzgerald repertoárjáig. Ott figyeltek fel rá a Rádió népszerű Jó reggelt műsorának szerkesztői. Akkor. 18 éves volt. Az elismerés még hat évig váratott magára.

Ez idő alatt megismerkedett egy artistával, férjhez ment hozzá, majd megszületett kislánya, aki a Krisztina nevet kapta. Miután megismerkedett a színpad levegőjével, szeretett volna vissza- j térni, de a férje határozott | meggyőződése az volt, hogy í annak nincs semmi értelme. ; Álla elvált a férjétől, egy vidéki város filharmóniájánál helyezkedett el énekesnőkent és a közeli városokban, községekben lépett fel. Aztán felfigyelt rá a népszerű Vidám fiúk nevű együttes és meghívta énekelni. Ami ezután történt, arról már volt «zó.

Lányának útja a népszerűség felé sokkal egyszerűbb. Krisztina most 15 éves, már elvégezte a zeneiskolát. Három évvel ezelőtt az ismert szovjet színész és rendező, Rolan Bikov rábízta a Madárijesztő című film főszerepét. A film nagy közönségsi- j kert hozott és Állami-díjjal ; jutalmazták alkotóit. A kis- j lányt ezután újabb filmek- j hez hívták, de édesanyja éberen figyel arra, hogy a felkínált forgatókönyv és a jelentkező rendező megfelel- 1 jen elvárásainak. Igaz, úgy látszik, hogy az idén Kriszti- : na újra filmezhet.

Ami magát Pugacsovát il- leti, az utóbbi három észtén- i dő nem volt számára köny- nyű. Váratlanul ifjúsági repertoárt éneklő rockénekesnő szerepét vállalta fel, és ezt az átalakulást még sok közeli barátja sem helyeselte. Álla viszont azt mondja, ■ hogy az- utóbbi három év segítette teljes „vércseréhez” és az új műsora egyáltalán

nem hasonlít majd az eddigiekre. Közben elvégezte a színművészeti főiskola rendező szakát és maga állítja színpadra új műsorát. Álla Pugacsovát ismerve, ennek síikerében sem kell kételkednünk.

ISERLOHNI

LÁTOGATÁS

Kapesi

Iserlohn NSZK-beli kisváváros neve az utóbbi időiben többször hangzott el Nyíregyházával kapcsolatban. Legutóbb augusztus utolsó napjaiban nyíregyházi tanácsi vezetők és a kulturális-művészeti élet képviselői jártak Iserlohn- ban.

De hogyan is kezdődött, miként talál egymásra két alapvetően eltérő, korábban semmiféle kapcsolatot nem tartó NSZK-beli és magyar város? — erről beszélgettünk Csabai Lászlónéval, Nyíregyháza tanácselnökével, aki éppen előző nap érkezett haza az Észak- Rajna-Vesztfáliai városból.

— A kultúra híd szerepét az emberi kapcsolatok építésében nagyon sokan megfogalmazták már, de ebben az esetben nekem is erre kell hivatkozni — mondta. — Néhány éve kérés érkezett, hogy segítsük Iserlohn várost a sóstói nemzetközi kisplasztikái és éremművészeti alkotótábor tapasztalatainak megismerésében, minthogy ott hasonlót szeretnének létesíteni, pontosabban a már meglévő alapokon létrehozni, kiszélesíteni. Hallották a sóstói alkotótábor jó hírét, ezért kopogtatnak itt.

A művésztelepről indult

— Örömmel fogadtuk az érdeklődést, mi tagadás, jólesett, szívesen segítettünk mindenben, amit kértek. Tavaly létrejött az első vezetői szintű személyes kapcsolat is, amelyhez a sóstói művésztelep jubileumi, 10. kiállításának megnyitása adta az alkalmat: Iserlohn polgármestere, a tanács titkára és a művészetekért felelős szakember jött Nyíregyházára. Művészekkel, az alkotótábor vezetőivel, a tanács illetékeseivel — sőt a megnyitó jeles személyiségeivel, köztük Berecz Jánossal, a KB titkárával — ismerkedtek meg. Többekkel a kapcsolatépítésről tárgyaltak. így került szóba Iserlohn idei nagy ünnepe: 750 éves a város. Meghívások, konkrét tervek születtek, amelynek az elmúlt egy év alatt számos lépcsője volt. A m.i mostani látogatásunk az iserlohni küldöttség múlt évi útjának viszonzása volt. Barátaink igen rangos eseménysorozatot szerveztek, amelynek két fő védnöke Johannes Rau tartományi miniszterelnök, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökhelyettese és Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP KB titkára volt.

— Az események idején a részletes programról már beszámoltunk lapunkban, ezért most inkább a háttérről kérdezném: milyennek mutatkoUngarische Delegation in lserlol

WrrMift . > <$*(«<*! t»*f«** **• t>i«i **»< <iw ***«*««*• %• ■<>'»« **•»** ur

mm in »Uv ***«•» kattanil* * ám b «.«arWit «Wdmtp

*** Ny»- In ******* t *.«• » *«■■*<!*• Arim* *»* *««»**;

he - .<n*tmMcb la fHn ff 'ti* fi d*‘f k ’>‘ Hn?grr>«n**í't#»rftf

> * >tt U.>**mSSSméL * let»*«•?>* dvr »tmtem- mit Ints ft«lw fcmir«**»«*.*» #*1.

l-**!«• «u*. í 4t# van dr* ferdén*»«Vötte*«***»#»- tor Wmtm bit ént JwSt^ííl

werter itrtenmwfl 7"*t iahte <*»*• VViiSiWadt tltul fcfwtVf* üíof»ea*lf. b*» «o* \ í*asa «t*fl u'rterstutzt »ent«’« tm** Huff*« mit vielen ir-thi w*t*rf* de»»d<*

Itttttor 4» *e Ihe i.uhUí»•>#** Meoííiz*» >-i tseHdtatf* Rrtnr’« &**qprw**nst« i

i lutkmiff- »*» Vwílt» mtotbe ra m**íitr*4í#t» tu ibürttetv. fii*#

A* Iserlohner Rundsehsu beszámolója a nyíregyházi küldő

látogatásáról. A képen: Csabai Lászlóné a város aranykrtny ír a delegáció nevében.

zott Iserlohnban Nyíregyháza, milyen érdeklőd,és nyilvánult meg iránta?

— A sóstói alkotótábor gyűjteményéből 183 érem és kisplasztika adott ízelítőt az itteni munkáról. A kiállítás a helyi művésztelep hagyományos nyári szimpóziumával egyszerre nyílt meg. Ezen kívül bemutattuk a Nyíregyházáról készített videofilmét. Rendkívül nagy volt az érdeklődés hazánk iránt, az egyik találkozón például, amelyen a különböző pártok vezető képviselői, a nőszervezet aktivistái vettek részt, — közel három órán át válaszoltunk kérdéseikre.

kilőtt kapcsolatairól ak< minél többet megtudni. £ került a nők közéleti mu ban elfoglalt helye, szere; Ügy véljük, beszélgetőpa •reink sok korábbi előítt tettek félre, többen talán pen e beszélgetés eredmt képpen látogatnak majd zánkba.

A gazdaságban

kamatozhat

— A gazdasági élet tudó vett-e a város magyar ve geiről?

— Mi érdekelte legjobban a kérdezőket?

— Szinte minden. A tanács és a párt kapcsolatától a szociálpolitikán át az országos és a városi adatok összehasonlításáig nagyon széles volt a skála. Sok kérdést kaptunk például egy átlagos nyíregyházi család életéről, időbeosztásáról, vagyoni helyzetéről. A kisszervezetek, kisvállalkozások lehetőségei iránt is nagyon érdeklődtek, és őszintén meglepte őket, hogy ezek nálunk milyen nagy számban dolgozhatnak: összesen mintegy két és fél — háromezer kisiparos és kiskereskedő. A „zöldek" képviselői — akik rendkívül célratörően politizáltak kérdéseikben is — a környezetvédelem helyzetéről, jogairól, a tanácsnak a vállalatokkal kiala— Iserlohn jellegzet ipari város. Mint elmondtí környékről mintegy ötven lalat érdekelt a hazánkká alakult gazdasági együttm désben. Egy találkozón pé ul, amelyen a gazdasági ka ra, bankok, nagyvállal képviselői voltak jelen, ú. kooperációs lehetőségek f lízingügyletek létrehozásé feltételeiről érdeklődtek. számítástechnika képvú nagyra tartják magyar k( gáikat, szívesen adnának, ' nének szoftvereket, ajánl kát kellene cserélni. A ga: sági kamara helyi vezetője mondta: a BNV idején gyarországra jön, hogy új lehetőségek felől tájékozód

— Milyen maga a város'

— Első látásra is ápolt, s település, festői, erdős körr.

Utolérni a végtelent

Tanárművészek tárlata

A Bessenyei György Tanárképző Főiskola fennállásának 25 éves jubileumát rendezvény- sorozattal ünnepli meg. Ennek nyitánya az a tárlat, amely ebben a hónapban a főiskola kerengőjóben tekinthető meg és a rajz tanszék IQ tanára mutatja be műterme termésének legjavát. A tárlatra az alkotások kiemelkedő, jó színvonalán kívül két okból is érdemes odafigyelni. Egyrészt, hogy a rajztanárok az oktató-nevelő munkán kívül festőként is

eredményesen tevékenykednek, másrészt azért is — mert mint a további „rendezvények

is bizonyítani kívánják —, a főiskola egyre erőteljesebben és sokféleképpen képviselteti magát a megyénk, a város kulturális életében.

A kiállításon egy lezárt életmű, Pál Gyula néhány festménye adja meg az alaphangot. Balladai tömörségű, szigorúan szerkesztett képei mércét állítanak tanártársai elé. Csak dicsérhető a hat éve elhunyt festő hagyatékának ilyen ápolása is. A tanárművészek különböző festői magatartásról tesznek tanúbizonyságot. A csendtől a fortissi- móig, az el nem mondott dolgok titkaitól a formaburjánzásig, a pasztellszínektől a harsogó vörösig sok minden megtalálható képeiken. Egy azonban közös: kerülik a hóbortos divatokat és a látszatsikerre való törekvést.

Tiszteletlenség lenne néhány sorban valami kritikafélét írni a művészek alkotásairól, hiszen a legutóbbi termési”meket keltő színdekoratív tására. A főiskola új taná nak, a Munkácsy-díjas Bai Pálnak gondolatokat ébrt tő rézkarcaira. Bényi Ári gazdag témaválasztására, l fokozott expresszivitást Bodó Károly meghökkei plasztikus színkompozíció modernségére, feszültség telített kollázsaira.

Érdemes rácsodálkozni , recz András harmóniát súg zó képeire és talán az eg legszebb festményére, a Sz ligeti Vénuszra. El lehet nődni Horváth János szűr alizmus felé hajló nosztal kus emlékrétegei előtt és ; rólékosan megnézni Nagy i jós mívesen megmunkált rneit. Nőies báj árad A. Sz< helyi Edit expresszív torz! sain, grafikán túlbillenő ké; in. Lendületesek Tóth Józ gesztusai. Kedvesen g-rote: portrósorozatával tűnik Valkovits Zoltán.

Eltérő indulatok keverik festéket — olvashatjuk a ki lítás meghívójában —, válti az eszköz, de közös az i| nyesség: a festők a végtelt akarják utolérni egy pillán ra az arasznyi képeken.- Bodnár Istv

legjavát hozták el a kiállítóterembe. Inkább csak a tárlatlátogatók figyelmét szeretnénk

'elhívni Balogh Géza ecset kezelésére, az anyag mozgásó ból adódó líraiságára. ÉrzelHorváth János: A múlt nyomai

M&ttiCmtw, .Awittm

iUítovW fnts L« r) im item**» $k»üh m? SmA

...

KUK HÉTVÉGI MELLÉKLET

Bényi Árpád: A napraforgó virágai