Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-10 / 187. szám
1987. augusztus 10. Kelet-Magyarország 3 Az olyasé kérdésére Ésik Sándor újságíró válaszol gyón sok ember eldolgozgatna benne, ha hozzájuthatna hobbikért céljából. Igaza Van, kedves olvasónk! A parlagon heverő földterület tulajdonképpen kihasználatlan tőke ... Ha a tulajdonosa nincs rászorulva a belőle húzható haszonra, nyilván nem sürgős neki a bérbe adás. Eny- nyivel azonban nem lehet elintézni az ügyet. Törvény van rá, hogy a föld mint nemzeti kincs, nem eshet ki a termelés folyamatából. Még akkor sem, ha magántulajdonban van. Ha a tanács megállapítja, hogy nem művelik, akkor intézkednek aziránt, hogy méltó tulajdonoshoz kerüljön. Hova tűnt Nyíregyháza-Sóstón, a melegstrandon oly megszokott nagy óra? — érdeklődik Hódi Lászlóné, Nyíregyháza, Ív utcai lakos. Megtudakoltuk, hogy mi lett a sorsa e fontos „objektumnak”. Nos, gyakorta volt hibás, ezért úgy döntöttek, hogy leveszik a helyéről. Természetesen lesz új óra a strandon, addig pedig a stúdió óránként közli a fürdő- zőkkel a pontos időt. Elhanyagolt timáriak aláírással érkezett levél, amelyet idézni hosszú lenne. Lényege az, hogy a jelzett községben baj van a bolttal, az ellátással, a nyitva tartással és még néhány dologgal. , A megyei tanács kereskedelmi osztálya és a helyi tanács vizsgálatot végzett az áruellátással kapcsolatban. Megállapításuk szerint nem fedi a valóságot, hogy az ABC napokig zárva tartana. Az idén egyetlen napon volt ilyen zárva tartás, mégpedig január 23-án egy óra hosszat. Ezt is egyeztették a tanácscsal. Mindazonáltal az önki- szolgáló áteresztőképessége minimális, a szükséges kosaraknak csak fele áll rendelkezésre. Július 14-én helyszíni vizsgálat volt a boltban, ezalatt a kenyeret összeége- tettnek és laposnak találták, és 80 százalékáról hiányzott a címke. A megyei tanács kereskedelmi osztálya egyébként az üzlet áteresztőképességének javítása és a pékáruk minőségének javítása érdekében intézkedéseket tett a boltot és a kenyérgyárat egyaránt üzemeltető Raka- maz és Vidéke Afész-nél. P rovokál ez a Stoha- nek. Elment üdülni, hazajött és azóta molesztál. Legutóbb megkérdezte, mennyi a fizetésem. Mondtam, mi köze hozzá? Erre kijelentette, fene sok lehet, ha ennyire titkolom. Bezzeg az övé. — Az én jövedelmem — mondta — csak árnyéka lehet a magáénak. — Az a jó — válaszoltam —, mert ha olvasná az újságokat, most tudná, hogy közgazdászaink legfőbb gondja az árnyékjövedelmek megadóztatása. Az árnyékjövedelmeket nem lehet tet- tenérni. — Mást nem tud? Ezt . úgy kérdezte Sto- hanek, mint egy hitehagyott. Aztán kikérte magának. Mondta: ne gynúsítgassam azzal, hogy nem olvas újságot. Igaz, mostanában kedvenc rovata a hirdetés és bár száraz a szöveg, mégis szórakoztató. — Olvastam például, hogy már a Zöldért is részt vesz a nyári vásárban. Leszállított áron árul. Mit szól hozzá? — Örülök. Ideje már, hogy lemenjen a dinnye, a tök, AMERIKAI EXPORTRA készítenek öltönyöket a Vörös Október Férfiruhagyár (VOR) nyíregyházi gyárában. Az elkészült darabokat folyamatosan szállítják, több ezres tételekben. Képünkön: Erdei Jánosné vasalja a kész öltönyt. (Farkas Zoltán felvétele) Hizzájánlni a világniÉretű élelmezési ganéok megoldásához Növények stresszhelyzetben A konferencia három résztvevőjét kértük rövid beszélgetésre, hogy szóljanak a saját hazájukban végzett kutatások eredményeiről, illetve arról: miért Nyíregyházát választották e jelentős esemény színhelyéül. PROF. TACHIRO AKAZAWA, a nagoyai egyetem biológiai intézetének igazgatója: — Nem tudtam eddig arról, hogy Magyarországon, Nyíregyházán folynak ilyen kísérletek, de kapcsolatom volt Bob B. Buchanan profesz- szorral és tőle hallottam a nyíregyházi eredményekről. Úgy gondolom, ennek az eredménynek elismerése, hogy Vincze Györgyöt egy évre meghívtam Japánba és ez idő alatt a nagoyai egyetemen végezhet kutatómunkát. Nem könnyű arra válaszolni: milyen mérhető gyakorlati haszna van kutatásainknak, mert az a téma, amit én kutatok, távol áll a gyakorlattól. Remélem azonban, hogy az intézetemben végzett kutatásoknak nagy hasznát érezhetjük majd. PROF. BOB B. BUCHANAN, a kaliforniai Berkeley Egyetem molekuláris biológiai intézetének igazgatója: — Én most harmadszor járok Nyíregyházán, s egyre inkább meggyőződhetek arról, hogy ez a főiskola alkalmas komoly kutatómunka végzésére. Hiszem, hogy azok az eredmények, amelyek itt és a többi laboratóriumban születtek, a mezőgazdaság az uborka és az őszibarack ára. — Ki beszél itt tökről meg uborkáról. Maga diny- nye? A Zöldért a női ruhákat, a gyermekcipőket adja olcsóbban . . . Ez meglepett. Stohanek vi- gyora viszont bosszantott, ezért kiselőadást tartottam neki a termékszerkezet-váltásról, a nyereségérdekeltségről, meg ami még eszembe jutott. Leintett. — Ne erőltesse magát szomszéd, mert nagyothallok. Inkább azt mondja meg, lakik-e a közelben állatorvos? — Rosszul van? — kérdeztem aggódva és kiabálva. — Ne kiabáljon, nem vagyok én süket. Különben még egy ilyen sértés, és nem állok jót magamért. A kutyám beteg, ha tudni akarja. Életunt. Jutott eszembe, én is életunt lennék, ha Stohanek lenne a gazdám, de tapintat is van a világon. Közöltem hát az állatorvos nevét, majd a A növényekre gyakorolt környezeti hatások vizsgálatával ma a világ sok kutatóintézetében, egyetemén és főiskoláján foglalkoznak, hiszen nem mindegy, hogy a termelés számára megmaradt, de évről évre csökkenő területű termőföld, a sokféle stresszhelyzetben lévő növényvilág mennyi élelmet ad az emberiségnek. E témáról rendeztek elsőként a világon nemzetközi konferenciát amerikai, japán, kínai, angliai, német, francia, belga és magyar tudósok részvételével Nyíregyházán. Tachiro Akazawa Bob B. Buchanan Balogh Árpád számára hasznosíthatók lesznek. Magyarországnak ez a vidéke különösen alkalmas arra, hogy a mezőgazdasági kutatásokat alkalmazza. A világon egyedülálló, hogy ebben a témában dolgozó kutatók együtt vannak. Sok országból jöttek, sok tapasztalattal rendelkeznek, ezért hiszem, hogy hasznos ez a konferencia. Meggyőződésem, hogy új tudományos koncepció alakul ki, új tudományos programok készülnek a konferencia után. DR. BALOGH ÁRPÁD, tanszékvezető főiskolai tanár, a nyíregyházi tanárképző főiskola főigazgató-helyettese: — Amikor tavaly itt járt Bob B. Buchanan, szóba került, hogy intézetünk, a tanárképző főiskola most ünnepli fennállása 25. évfordulóját. Akkor hangzott el először, hogy egy nemzetközi konferenciát kellene rendezni, amelyik tudományos jelentőségén és gyakorlati hasznán túl hozzájárul az évforduló méltó megünnepléséhez. Bevallom őszintén, aggódtam, hogy eljönnek-e a világ legfejlettebb országainak világhírű egyetemeiről hozzánk egy kis országnak olyan városába, amelyiket minden bizonnyal kevesen ismernek. Megnyugodtam, mert amikor elküldtük az első felkérést, egy kivételével mindenki azt jelezte vissza, hogy eljön a konferenciára. Külön öröm volt, hogy Uyeda professzor, a texasi egyetem kutatója is eljött, nélküle ugyanis nem folyhatnának ilyen kísérletek: ő találta meg ezt a fontos anyagot az élő sejtben. Mi két előadással szeretnénk hozzájárulni a konferencia sikeréhez. Ezekben elmondjuk, hogy milyen eredményeket értünk el a tisza- vasvári Alkaloidával közösen végzett kísérletekkel és milyeneket a Berkeley Egyetemmel közösen végzett kutatások során. Az amerikai egyetem nagy segítséget nyújt a mi kutatásainkhoz, hiszen ott végzik el a molekuláris biokémiai elemzéseket, mi pedig az egész növényre kiterjedő fiziológiai és biokémiai vizsgálatokat. Remélem, hogy e konferencia megrendezésével is hozzájárulunk a kutatások sikeréhez. Balogh József SZERKESZTŐI oooooooo 4 dinnye még méregdrága, a szebb barack ára a húséval vetekszik, és már érik a szőlő is. Pedig ez utóbbi nemigen szokott igyekezni, mert nagyon megkívánja a meleg napsütést. De hát végül is augusztus közepe van, és a nyári alma sem újdonság már. Csak ez a kibírhatatlan időjárás... Az aszály után megint nyakunkon <r víz, emiatt a felsorolt gyümölcsök minősége nem az, amihez szokott az ember. Még a növényvédelemben nagyon járatos ember sem tudta idén eltalálni, milyen szerrel, mikor kezelje a kertészeti kultúrákat. Hiába kisebb méret, mégis inkább a háziker- tek művelője járt az idén rosszabbul. Nem csak amiatt, hogy ő sokfélét termel és ennyi változatosság mindennek árt. Elsősorban azért, mert nincs annyira felvértezve a tudomány vívmányaival, mint a nagyüzem. Egy tucat almafa kedvéért nemigen vesz meg senki egy varasodáselőrejelzőt, még a nagyüzemekben sincs mindenütt. Ezenkívül — érthető okokból — egy kiskerttulajdonos nem használhat néhány nagyon hatásos szert, amelyet a nagyüzem fegyvertárában tudhat. Ma sokan ott tartanak, hogy — mentve ami menthető — durvább szereket is bevetnek. Különösen az árutermelő kiskertek néhány „hajlékonyabb” lelkiismeretű tulajdonosa szánja rá olyan szerek használatára magát, amely nem bomlik le akkorára, amikorra piacra kerül a szóban forgó áru. Nem szabad! A növény- védelmi és agrokémiai állomás felügyelői a piacokon és átvevöhelyeken vizsgálatokat tartanak. Szigorú büntetés vár mindazokra, akik azzal a jelszóval kezdenek permetezni, hogy úgysem mi esszük meg. Hova vezetne az ilyen mentalitás, ha mindenki magáévá tenné? Változatos időjárás, változatos problémák ... Vagy nem függ össze a kettő? A hozzám érkezett levelek és telefonhívások témái a mindennapi élet legkülönbözőbb területeiről merítődtek. A visszatérők között legszámosabbak magával a telefonnal kapcsolatosak, aztán a gázszolgáltatással is vannak bajok. No de ne vágjunk a dolgok elébe. Nyíregyházán a Kallói úton a gázvezeték lefektetése utáni földmunkákat megkezdték, de egy idő után abbahagyták. Asztalos János kérdezi az arrafelé építkezők nevében: mikor fejezik be, mert addig nem lehet költözni. A Nyírszakszer, amely a kivitelezést végzi, csak ideiglenesen állt le a munkával — tájékoztatott Horváth Jenő termelési osztályvezető. Augusztus 10-én műszaki átadás lesz — ígérte. Ügy legyen. Mikor lesz gázvezeték a Déli ipartelepen a Takács utcán — érdeklődött Danics Árpádné. Ismerős lehet a kérdés Kovács Istvánnak, a TIGÁZ kirendeltségvezetőjének. Mint egy gyerekverset, amelynek jó a ritmusa, úgy skandálja: a Haladás, Molnár, Takács, Málna, Mandula utcában 1988-ra adott engedélyt a TIGÄZ. És még egy szó szerinti idézet nyilatkozatából: „88-ban gázzal tüzelhetnek az ott lakók”. Miért nem tudom külföldet tárcsázni lakásomból, méltatlankodik a 13-452-es telefon tulajdonosa. Nem vigasz, de nagyon sokan azzal is megelégednének, ha belföldet hívhatnák. A posta válasza: városunkat nem kötötték még be olyan módon, hogy mi is hívhatnánk más országokat. Egyelőre csak onnan lehet ide „beszélgetést kezdeményezni". Két nyilvános fülke — a főpostán és a Tanácsköztársaság téren alkalmas közvetlen hívásra. A konzervgyári mérleg csak kilót mér, a boltban pedig már dekáért is büntetnek. Tóth Zoltán, a Nyíregyháza melletti Körmendi-tanya lakója tapasztalata ez, és nyilván más -kis tételben szállító kerttulajdonos is csatlakozna hozzá. Gyárunk nem áll közvetlen kapcsolatban a kistermelőkkel — tudtuk meg Földvári Istvántól, a Nyírség Konzervipari Vállalat termelési főmérnökétől. Az áfész annál inkább. A nyíregyházi felvásárlási osztályvezetc Nagy Dániel nem állítotl mást, mint telefonálónk. Valóban kerekítés történik, a mérleg természete szerini nem alkalmas „dekázásra”. A nagy számok törvénye szerini hosszú távon kiegyenlítődnek a kisebb különbségek Egyéni véleményem az, hog> egy-egy karos kosár meggyel beállító kistermelő nagyon i: a kis számok törvényei között él és gondolkodik. Ki a felelős azért, hogy sok házhely és üres telek megmű- veletlenül maradi évről évre? — kérdezi Majoros Géza Tisza- vasváriból, a Szabolcs vezér ut 7-ből. Levele egy másik mondaté már javaslat is egyúttal: naW Árnyék tőlem megszokott udvariassággal megkérdeztem, hogy nyaralt. — Jól —mondta. — Leégtem. — Csak tán nem napozott abban a fene nagy forróságban? — Én és a nap? Amikor fehér bőrű vagyok. Szomszéd úr, én anyagilag égtem le. Tudja maga, hogy mennyibe kerül egy cső kukorica, egy palacsinta és egy üveg sör a Balatonnál? — Ennek ellenére maga evett és ivott. Ha ezt tette, mit panaszkodik? a»em evett, nem ivott Ki Stohanek. Elmondta, megtakarított és nyaralásra szánt pénzét egy személyi számítógépre költötte. Két hét alatt kiszámította, hogy mennyit kereshet a kukoricaárus, a palacsintás, a halsütő, a kiskocsmás és amikor az eredményt közölte a feleségével, megértés helyett csak egy lesújtó véleményt kapott: „Hülyéhez mentem feleségül, de legalább titkolná." Az én véleményem viszont az, irigy ember ez a Stohanek. Seres Ernő 4 z idei gyümölcs olyan, amilyen. Amit jó lelkiismerettel meg lehet tenni védelmében, szebbé varázslásában, az ellen nem emelnénk szót. A szemnek nem szép külcsint azonban ne tetézzük egy kis mérges betéttel. É. S.
