Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-10 / 187. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. augusztus 10. Céhemlékek Az egykor Szabolcs-Szatmár megyében működött céhek régi irataiból, ott használt szerszámokból és ott készült tárgyakból nyílt kiállítás Kisvárdán a Rétközi Múzeumban. Az itt kiállított tárgyakból mutatunk be néhányat. 1: 1840-ben készült céhláda. — 2: Nyíregyházi csizmadiák ar- tikulusai 1818-ból. — 3: Bognár céh kannája. — 4: Nyíregyházi szűcsök pecsétje 1869-ből. (céh: azonos foglalkozást űző kézművesek középkori eredetű érdekvédelmi szervezete. (Farkas Zoltán felvételei) István ezüstdinárjától a forintig „A rossz pénz nem vész el” Numizmatilcusok nyíregyházi találkozója Ha valaki elment a vásárra félpénzzel (van erről egy dalocska) akkor annak egy Obolusa volt. Az Obolus az egyik legré- gibb pénznév, az antik Görögországban azt a nyársat jelentette, amelyet a közmunkát végző kapott. A nyárs ellenében a papok (akik az áldozati állatok húsával rendelkeztek), meghatározott mennyiségű húst mértek ki. Akinek már hat nyársa volt, az egyenlő volt a drachmával. A nyársat később felváltotta a könnyebben kezelhető érme és ezek megtartották az eredeti nevüket, az obolust, avagy drachmát. Magyarországon az első érmét, a dénárt István királyunk verette. Az ezüst obolus súlyában a dinár felének felelt meg. Obolus viszonylag kevés készült az Árpád-házi királyaink ideiéiben. Abban az időben nem volt nagy szükség váltópénzre. Ha egy éremgyüjtönek, numizmati- kusnak tehát obolusa van, az annak jobban örül, mint egy dinárnak. A régi, a rossz pénz értékét más egyebek mellett a ritkasága növeli. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán augusztus 8—9-én megtartott XVII. vándorgyűlésen az éremgyűjtők pénztörténeti dolgokról a fentebb vázoltak szerint nem beszéltek. Minek is tették volna, hiszen a régi pénzekről, érmékről tudnak ők eleget. Érdekes volt viszont Baja Ferencnek, a Nyíregyházi Városi Tanács elnökhelyettesének, a várost múltját és jelenét bemutató előadása. Németh Péter, a Jósa András Múzeum igazgatója viszont a múzeum numizmatikai kincseiről, az ezekhez kapcsolódó történetekről érdekfeszítően beszélt. A múzeum numizmatikai gyűjteménye jövőre lesz 120 éves. Az 1868. december 1- én (Nagykállóban) létrejött Régészeti Egylet 1869-ben jutott először nagy értékű numizmatikai anyag birtokába. 1869. január 11-én Potrohún 10 font súlyú éremleletet találtak. Volt benne 3 aranypénz, a többi ezüst. Később gyarapodott a múzeumi anyag római éremlelettel, és olyan ritkaságokkal, mint Mátyás Szapolyai- címeres dénárja. Érdekes története van egy 20 frankos aranypénznek. Az aranypénzt Bleuer Miklós, nagy- kállói orvos adományozta a múzeumnak. Ez a pénz Kossuth Lajostól ered. Kossuth Lajos 5 aranyat adott a helybeli reáliskola segélyegyletének. A fejlesztéshez az öt arany kevés volt, és hogy a segélyegyletinek több pénze legyen, az aranyakat elárverezték. így lett tulajdonosa az aranypénznek Bleuer Miklós, később a múzeum. Kincset, éremleletet, ha nem is gyakran, de bőven találtak a megyében és ezek egy része a múzeumot gazdagította. A múzeum a vándorgyűlés alkalmából augusztus 9-én éremtárából gazdag kiállítást nyitott. A legfrissebb numizmatikai ritkaság Salamon királyunk ezüstpénze, amit Ibrány határában temetőfeltárás közben Istvánovits Eszter, a múzeum munkatársa talált. Az ezüstpénz érdekessége, hogy hibás a verete. A megyében az éremgyűjtők egyesületének helyi csoportja 1973-ban alakult és ma 150 tagja van. Egyik-másik numizmatikus olyan ritkaságok tulajdonosa, amelyeknek nagy az értéke. Bizonyság lehet erre a vasárnap megtartott árverés is, amelynek anyagát főként megyei gyűjtők ajánlották fel. Kalapács alá került például az 1556-ban Körmöcbányán vert Ferdinánd-érme 15 ezer forintos kikiáltási áron. De megvételre kínáltak Rákóczi ezüst poltúrákat. Az ország egészéből közel ezer gyűjtő, egyesület tag érkezett Nyíregyházára. Az esemény alkalmából kitüntetéseket, pénzjutalmakat is adott a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete. Széchenyi-em- lékérmet tizenegyen kaptak, közöttük Kovács József, a megyei egyesület titkára. Az elmúlt két év legszebb érmének alkotásáért Tóth Sándor szobrászművészt díjazta a MÉE elnöksége. Seres Ernő Még az idén megjelenik w Uj megyei telefonkönyv Várhatóan még az idén napvilágot lát Szabolcs-Szatmár megye új telefonkönyve — kaptuk a hírt Török Mi- hálytól, a Posta Távbeszélő Tudakozó- és Névsorszerkesztő Hivatal vezetőjétől. Üj eljárással, mikrofilmtechnika felhasználásával, számítógéppel készül a telefonkönyv. Érdekesség, hogy az adatokat egyeztetés után két számítógépen párhuzamosan rögzítik, s a két gép mind helyesírás, mind adathelyesség szempontjából ellenőrzi egymást. Az új technológiának köszönhetően a telefonkönyv megjelenési ideje körülbelül felére csökkenthető. Ez azárt is, lényeges, mert az ún. „avultsági mutató" mintegy 70 százalékkal lesz kisebb, mint volt a korábbi, hagyományos eljárással készített névsorok esetében. A név és teteionadatok nagyobb betűnagysággal állíthatók elő, így javul .az olvashatóság. Ez lesz az első alkalom, hogy megyei keretben készül a telefonkönyv. Ennek oka, hogy a korábban megszokott, három megyét tartalmazó kötet mintegy 200 forint lenne, az új módszer szerint takarékosabb és egységesebb lehet a névsor. A Debreceni Postaigazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint az igazgatóság legutóbb 1980. januárjában jelentetett meg 3 megyés telefonkönyvet, 1983-ban Mátészalka, 1984-ben Nyíregyháza kapott új városi távbeszélő- névsort. Jelentős változások voltak azóta: bekapcsolták a távhívásba Nyírbátort és Záhonyt, Nyíregyházán új lakónegyedekbe jutott el a telefonhálózat. Jelenleg Szabolcs-Szatmár- ban mintegy 14 ezer telefon- előfizető van — a június 30-i adatok szerint ebből 8550 nyíregyházi — mint azt a megyei távközlési üzem illetékesétől megtudtuk, (ms) Egyre nehezebb megtartani a vevftt Filléres árukf luxuscikkek Kevés vállalkozás bizonyult olyan sikeresnek az utóbbi időben az iparcikk kiskereskedelmi vállalatnál, mint a nyíregyházi sportbolt egy részében a Tisza cipő- bolt kialakítása. A sikert bizonyítja, hogy a februári nyitástól június végéig 4 millió forintért vásároltak cipőket az üzletben. Ilyen nagy érdeklődésre nem számított a vállalat. Mint az első félévi áruforgalom is példázza: a magas árak miatt csökkent a kereslet a ruhaneműk és a lábbe- liik iránt. A Tisza Cipőgyár termékeit — melyek teljes választékban kaphatók a nyíregyházi boltban — megkedvelték a vásárlók. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy Kisvárdán is nyisson egy Tisza cipőboltot az iparcikk kisker. Már megrendelték a berendezést, s javában tart a régi gyermekcipőbolt átalakítása erre a célra. Az átadást augusztus közepére tervezik. Manapság nincsenek köny- nyű helyzetben a kereskedők, hiszen — a drágaság és a rengeteg versenytárs miatt — egyre nehezebb meghódítani illetve megtartani a vevőket. Mind nagyobb erőfeszítést követel vonzó, kelendő portékához jutni. A választék bővítése érdekében kezdett tárgyalásokat könynyűipari vállalatokkal az iparcikk kisker. Szó van egy szabadidőruha és egy kötőfonal bolt nyitásáról. Mindkettőt a Nyírfa Áruház épületében alakítják ki, s közvetlenül a gyártóktól szerzik be a termékeket. A két új szaküzlet várhatóan jövő tavasszal nyílik meg a forgalom előtt. Jó ötlet volt, hogy a sportboltból a Nyírfába költöztették át a hangszerüzletet. Őszre a jelenleginél gazdagabb választékot ígér hangszerekből a TRIAL. Az áruház hamarosan zenemű kiadványokkal is szeretné gyarapítani a kínálatot. Ahány vevő, annyiféle ízlés, igény. A filléres áruktól a drága luxuscikkekig terjed a kereslet a több, mint száz- húszezres lélekszámú Nyíregyházán. Elsősorban a kiskeresetűek örülhetnek a hírnek, hogy tervbe vette egy olcsó áruk boltja létrehozását a vállalat. Többék közt konfekció- és kötöttárukat, fehérneműket kínálnak majd itt — első osztályú minőségben, de a szokottnál kedvezőbb áron. A magasabb jövedelműek örömére pedig szőr- mebolt nyitásán is gondolkodnak az iparcikk kisker. szakemberei. Ezek ma még távolabbi célkitűzések. Egyelőre keresik a helyet, s a partnereket az üzlethálózat bővítéséhez. (házi) A tárgyalóteremből A telhetetlen betörő Ideiglenesen bocsátották el az aszódi nevelőintézetből Papp Ferenc kállósemjéni lakost, aki először a nagykállói elmegyógyintézetben, majd a nyíregyházi kórházban vállalt munkát. Munkaviszonyát azonban tavaly szeptemberben megszüntette, s decembertől februárig abból élt, hogy bűncselekményeket követett el, s az eltulajdonított dolgokat sorra eladogatta. Legtöbbször egyedül „dolgozott”, de néha a társai, a szintén semjé- ní Bokri István, a besenyődi Török János, Andrási Sándor Nyíregyházáról, valamint Várhegyi Győző Semjénből segítettek neki. A három hónap alat: tizenhat esetben törtek fel személygépkocsikat, s vittek el minden mozdítható tárgyat ezekből. Ha valamelyik autóban nem találtak semmi kedvükre valót,, vagy a bennük lévő dolgok értéktelenek voltak, bosszúból késsel szétvagdalták, majd öngyújtóval megégették az üléshuzatokat. Papp Ferenc az autók feltörésén kívül betört a Család Áruházba, ahonnan U ezer forint értékű áruval távozott, valamint a Bocskai utcai Lenke butikba. Az utóbbi akció azonban számára sikertelenül végződött, mert telhetetlen volt és visszament a butikba egy újabb adag zsákmányért — így futott be a rendőrség karjai közé. Andrási Sándornak is volt egy magánkezdeményezése: a Szilfa utcai italbolt elől — erősen ittas állapotban — ellopott egy Csepel típusú kerékpárt. A főbűnöst, Papp Ferencet a bíróság hatrendbeli, nagyobb értékre, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás büntette miatt, részben mint társtettest, nyolcrendbeli lopás bűntettében, részben mint társtettest, valamint öt rendbeli lopás vétségében, szintén részben mint társtettest találta bűnösnek Mindezért 3 év és G hónapi szabadságvesztésre ítélték. Bokri Istvánt 4 év próbaidőre felfüggesztett 1 évi szabadságvesztésre, valamint 5 ezer forint pénzbírságra, Török Jánost, mint különös visszaesőt 8 hónapi szabadságvesztésre ítélték. Andrási Sándort 1 évre próbára bocsátották, Várhegyi Győző pedig 8 ezer forint pénzbüntetést köteles kifizetni. Az ítélet jogerős. B. A. Szabolcsi fiatalok építőtáborában Kecskeméten Versenyben, mindenkivel Nem Bulgária, nem NDK, de azért szuper — ez a kecskeméti Joó Mária Építőtábor negyedik turnusának tömör véleménye a programokról, a táborvezetőségről, Kecskemétről. A szabolcsi diákok kiválóan dolgoznak, sem a munkájukra, sem a fegyelmükre nem lehet egyetlen rossz szavunk sem — így vélekednek a konzervgyár munkaügyi osztályának dolgozói. Mi kell egy „Joó” építőtáborhoz? Isten tudja. Mindenesetre az, hogy ki a táborvezető, eléggé meghatározó. Záborszky Gáborné — a kisebbeknek Ági néni, a felsőbb éveseknek csak simán Ági — személye olyan, mint a méheknek a virág: csak úgy vonzza maga köré a diákokat. Este a „dizsiben” Aki tavaly az ő turnusában volt Bodakajtorban, az idén csakis miatta pártolt át a kecskeméti konzervgyárhoz. Ágnes szerint egy jó tábor elengedhetetlen kelléke a minden esti „dizsi” (diszkó). „Hiába dolgozzák magukat agyon napközben, még a kétszáztíz százalékot teljesítő brigádom tagjai is felélednek estére. Csak tudnám, mi az izgalmas abban, hogy a lányok és a fiúk is külön körben táncolnak?!” Központi kérdés ilyen helyen a „kaja”. Az ebéddel nincs is semmi baj — hacsak az nem, hogy egyeseknek kevés, de ezen könnyen lehetett segíteni egy kis repetával —, a reggeliért és a vacsoráért viszont legalább másfél kilométert kell gyalogolni. De ez sem rontja a kedélyeket, mert aki lusta, az otthon marad és zsíroskenyérrel tömi tele a hasát. Mint a karikacsapás... Aztán az sem közömbös, hogy a munkaadó mennyire rugalmas a diákokkal szemben. A konzervgyáriakra pedig nem lehet panasz, a táborvezető szabad kezet kapott a munka megszervezésében — a lényeg csak az, hogy menjen! Megy is, mint a karikacsapás, mert mindenki versenyben áll minBarackfelezés közben denkivel. Az 1-es telepen, a csomagológép mellett csak annyi időre álllnak meg, amíg az elromlott szalagot kijavítják. A 2-es telepen a sárgabarack-felezők egyik brigádja még az uzsonnaidőt is végigdolgozza, hogy lekörözze a többieket. A teljesítmény egyre nő, és persze ezzel a keresetük is. A normát muszáj teljesíteni, mert aki lemarad, annak délután kötelező a csendespihenő, és nem vehet részt a nap fénypontján, az esti diszkón. Elégedett értékelés — A programokat mi állítjuk össze — mondja a mátészalkai Trencsényi Tímea, a tábortanács elnöke. Lesz idegenvezetős városnézés, Bacsa F erenc-est, repülős bemutató, vasárnap non-stop műsor. A kiválóan dolgozó brigádok igénybe vehetik az uszodabérletet, aztán lehet menni moziba, de bent is van mdeo-vetítés. A zenével nagyon meg vagyunk elégedve, a stúdiósok kitesznek magukért. Ügy döntöttünk, hogy a keresetünk 20 százalékát felajánljuk a programokra és a versenyek győzteseinek jutalmazására. A konzervgyárban ötödik éve dolgoznak szabolcsi épí- tőtáborozók. Az augusztus 2-án indult turnus 177 diákjával éppoly elégedettek, mint a korábbi években megyénkből érkező gyerekekkel — jó a hírünk. Egyetlen ember elégedetlen, a szállásul szolgáló mezőgazdasági főiskola kollégiumának portásnénije: „elegem van az állandó popzenéjükből, én garantálom, hogy jövőre itt nem lesz építőtábor!” Bartha Andrea T rágár-terror A negyedik emeleti lakás balkonja mögül, a szobából zene bömböl az utcára. Trágár, gusztustalan, megbotránkoztató szöveget dalol a kalózkazettáról a hang nélküli, a mocsokban vájkáló énekes, gyenge, rossz zenekísérettel. Nyomdafestéket nem tűrő kifejezések szállnak a levegőben, s ablak alatt suhancok, kiskorú gyerekek hada hallgatja a nótát. Száz méterre is elhallatszik a szöveg, mely egyre obszcénabb, s a röhögő kamaszok elégedetten nyugtázzák: gyarapszik egyébként sem ékes nyelvi készletük. Ez a „műsorsugárzás” több okból tisztességtelen. Először is zavarja a mások nyugalmát. Másodszor közterületre szór olyan szöveget, ami lehet fiatalkorúak megrontása, közbotrányokozás. Sajnos, a hangszórónak senki nem mer szólni, hiszen várható, hogy a válasz a dalban hangzó szöveg folytatása lesz, ezt pedig kultúrember elviselni alig tudja. Hogy ez az ügy lakó- bizottsági, rendőri, tanácsi, nem tudom. Egy biztos: ügy. Meggyőződésem, ideje keményen fellépni azok ellen, akik az ízlés elemi követelményeit se tartják meg. (bürget)
