Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-08 / 186. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. augusztus 8. Űj formák, árnyoldalakkal Éram<fyííjfÖk 4 Magyar Éremgyűjtők Egyesülete városunkban tartja aug. 8-9- én XVII. vándorgyűlését. Köszöntjük az ország mintegy tízezer szervezett érem- gyűjtőjének képviseletében megjelent gyűjtőtár sóikat az éremkészítés egyik hazai műhelyében. Már tizenegy alkalommal adott otthont Nyíregyháza a nemzetközi éremművészeti alkotótelepnek, ahol a magyar éremművészet jelesein kívül számosán vettek részt nemcsak a közép-európai, hanem távolabbi országok — Anglia, Svédország, Mongólia, Vietnam — érem- és pénztervező művészei. Az évek során kisplasztikái feladatokat is felvállaló művésztelep kiállítása a sóstói kultúrparkban bizonyára emlékezetes élmény lesz az idelátogatóknak. Sóstón az éremkészítés egyik, különösen az utóbbi időben elterjedt változatát az öntött művészi alkalmi érmek, plakettek mintázását és viasz vagy homok formában történő öntését végzik a művészek. A minden igényt kielégítő öntőműhely a helyi alkotókat is mozgósította éremkészítésre. A soproni érembiennálén megyénkből Balogh Géza, Nagy Lajos, Sebestyén Sándor is kiállítanak. Nagy Lajos a vándorgyűlésre készített érmet, mely Nyíregyháza város régi címerét és a város kiváltságlevelét 1837-ben aláíró Ferdinand király portréját örökíti meg az esemény 150. évfordulóján. A vándorgyűlés emlékérmét pályázat alapján Sebestyén Sándor nyíregyházi és Kelemen Kristóf budapesti szobrászművészek készítették. Az érem előlapján Bessenyei Györgynek, megyénk nagy szülöttjének portréja, a hátlapon családi címere látható, örülünk annak, hogy a XVII. vándorgyűlés részesei a nyíregyházi éremműhely két fiatal művészének munkáját vihetik emlékként városunkból. A vándorgyűlés — amelynek helye a Bessenyei György Tanárképző Főiskola — bizonyára új gyűjtők toborzásához is hozzájárulhat, hiszen az éremcsere, emlékérem- és szakirodalom-vásárlási lehetőség igazán jó alkalom, hogy aki eddig csak szimpatizált a gyűjtéssel, aktívabb részes legyen. f^eméljük, hogy a Jósa András Múzeum éremkiállítása — amely az alkalom tiszteletére augusztus 9-én 9 órakor nyílik — szintén jó lehetőséget teremt az ismerkedésre, az éremművészet propagandájára. Tóth Sándor szobrász Igényesnek eladó Tudom, a kultúra mostanság nálunk nem bizonyult a legjobb befektetésnek, mégis szóvá teszem azt a fogalmi zűrzavart, ami e szó körül kialakult. Egyre gyakrabban találkozni ilyen jellegű, telket kínáló apró- hirdetésekkel. „Az igényesnek eladó’», vagy „igényes vevő jelentkezését várom»’, itt alighanem egyértelműen azt jelenti, csak pénzes pasassal tárgyalok, mások ne is zaklassanak! Még a végén a csodálkozástól fog elájulni az igényes, de vékony pénzű kíváncsiskodó. Csakhogy a vastag pénztárca és az igényesség közé nem tennék mindig egyenlőségjelet. Másfelől igényesnek tartom azt az embertársamat, aki Trabantját bármikor szívesen kicserélné Citroenre, hetedik emeleti 55 négyzetméteres bérlakását zöldövezeti saját villára, Tesla orsós magnóját AKAI-ra, faltól falig padlószőnyegét perzsára, és így tovább, csak elegendő pénze nincs az igényei kielégítésére. Éppígy irritál, ha a kereskedelemben hallom: „Mi, kérem, «gondolunk igényes vevőinkre is!»* Ok is azt vallják, igényes az, akinek bőségesen van pénze a drága holmik megvásárlására. Lehet egy könyv, egy színpadkép, sőt bármely, kényelmünket szolgáló berendezési tárgy, használati eszköz is szép, esztétikus, s ha a mű létrehozásánál készítője a minőségi munkára is ügyelt, bizony nemcsak alkotója, de az újdonsült tulajdonosa is igényesnek mondható. Megmutatkozik ez a fejekben is? Nem mindig. Talán majd ha a Toyotából elegánsan kiszálló úr „Láthassuk, mennyi a bajom” helyett esetleg ekképp szól: „önök is láthatják, jó ideje elkerül a harmonikus, nyugodt életvitel és a gondok — úgy tűnik — összecsapnak a fejem fölött.” Igényes az, akinek általában, vagy valamivel kapcsolatban mi- | nőségbeli igényei vannak. S. J. HAJNALBAN CSENDES a pontonhíd Tiszadobnál, napközben viszont nagy forgalmat bonyolít le. (jávor) Remek fogási csaliként kérészt tettem. Nem kellett sokat várnom, mert hamarosan horogra akadt valami. Amikor a partra vittük, és lemértük a súlyát — ami 29 kilogramm volt —, a part mentén már cl is terjedt a fogás híre. Azóta a szerencse mellettem maradt: fogtam 8,5 kg. 6.6 kg és 11 kg súlyú harcsákat is. Mindegyiket ugyanazzal a bottal. Vajon milyen a helyzet most? Hogyan alkalmazzák a gazdálkodó szervezetek az új üzemelési formát? Hogyan töltik be szerepüket a szerződéses üzemeltetésű egységek a lakosság ellátásában? Ezekre a kérdésekre kerestek választ az elmúlt hetekben Nyíregyházán az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat központjában és három boltjában, valamint a nyíregyházi, a nagykállói és az Ibrányi ÁFÉSZ központjában, illetve két-két boltjában. A kezdeti tétova lépések után ma már lényegesen változott a helyzet — állapították meg a népi ellenőrök —, hiszen míg 1985-ben 333 boltból csak 92, ’86-ban már 340- ből 121 boltot működtettek szerződéses, illetve jövedelemérdekeltségű formában. Ez persze nem olyan sok, ettől lényegesen nagyobb volt a vállalkozói kedv a vendéglátóiparban, ahol az éttermeknek, presszóknak, italboltoknak több mint hatvan százaléka működik az új formában. Sok a hátralék Megnézték azt is: mi történik, míg létrejön a szerződés a vállalat, illetve a szövetkezet és szerződésre vállalkozó között. Mindenekelőtt meghirdetik a pályázatot, közjegyző jelenlétében lefolytatják a versenytárgyalást, ezt megelőzően pedig átalánydíjat kérnek letétbe helyezni, mert ez jelzi azt, hogy a pályázó szándéka komoly. Az összegek különbözőek, az azonban azonos, hogy mindenütt vizsgálat tárgyává teszik a pályázó szakmai hozzáértését, erkölcsi megbízhatóságát. Előfordult, hogy befizetési hátralékot talált az ellenőr^ zés. Az élelmiszer-kiskernél például nyolc üzlet működtetője tartozott á vizsgálat idején, de a legnagyobb ösz- szegű tartozást, a 91 ezer forintot is két nap késéssel kiegyenlítette a boltvezető. A Nyíregyházi ÁFÉSZ-nél öt hátralékot mutattak ki a vizsgálatkor, három teljesítette kötelezettségét még a vizsgálat befejezése előtt, egy azt kérte, hogy módosítsák a készletszintjét, egy pedig halasztást kapott a szövetkezettől. Az ibrányi szövetkezetnél egy 82 ezer forintos tartozás Mozgótakarítók, bevetésen Beosztásuk: mozgótakaritók. Télen a havat lapátolják, nyáron a konténereket görgetik, tisztára mossák a lépcsöházakat, a bérházak környékének rendjére ügyelnek. Harmincnégyen vannak Nyíregyházán. — Nélkülük nem tudnánk megoldani a 150 házfelügyelő szabadságolását, ök helyettesítenek betegség, gyes vagy gyed esetén, s ha vamelyik házfelügyelő nyugdíjba készül — tájékoztat a Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat mozgótakarító brigádjának főnöke Sárost Endre, a kezelő és szolgáltató csoport vezetője. Ez a szervezet már 1978- ban is működött, s főleg a városközpontban, a Jósavá- rosban, Örökösföldön, az Északi és a Déli lakótelepen, valamint a Guszev körzetében tevékenykednek. Sok van közöttük olyan, mint Dudás Anna, aki 15 esztendeje jár be a városba Nyírtelekről. Farkas Endréné, Gáspár Istvánná, Tomasovszki Andrásáé is több éve tagja a törzsgárdának. — Ezt a munkát csak részben lehet gépesíteni, mert a lépcsőházat a jövőben is fel kell mosni, hogy tiszta legyen — mondják. — El kell lapátolni a havat is, tisztán tartani a lakóépületeket a bejárattól a padlásig, szemétle- dobóig — sorolják. Sajnos sok lakó nem, vagy nem eléggé becsüli munkájukat, nem vigyáz a takarítók teremtette rendre-tisztaság- ra. A lakóházak emeletéről dobálják le a szemetet, a konténerek mellé szórják a hulladékot, s elvárják, hogy a takarítók összeszedjék. Ók szorgalmasan, zokszó nélkül klórmeszezik az edényeket, hogy fertőzés ne legyen, létrára állva tisztítják a lépcső- házaik ablakait és söpröget- nek. Harmincnégy mozgótakarítót ,,vetnek" be szükség szerint nagytakarításra azokba a körzetekbe, ahol szükség van rá. Valamennyi nő. Munkájukat becsülendő, nem régiben emelték fizetésüket, de legtöbbnek így sem éri el a 3500 forintot. Nagytakarításkor prémiumot kapnak. Becsüljük meg őket azzal is. hogy vigyázunk az általuk teremtett rendre, környezetünk tisztaságára, (f. k.) Amikor lehetőség nyílt a kereskedelemben az új üzemeltetési formák bevezetésére, először a kereskedelmi vál lalatok és szövetkezetek vezetői idegenkedtek tőle. Aztár amikor rájöttek, hogy ez nekik jó, kiderült, hogy a kereskedők idegenkednek, legalábbis azoktól a boltoktól, aho nem forintokban, csak fillérekben mérhető a haszon. miatt felbontotta a szövetkezet a szerződést és bírósági eljárást kezdeményezett. Peres úton Tett feljelentést korábban az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat is egy asszony ellen, aki 315 ezer forinttartozást gyűjtött össze. A bíróság megállapította az asz- szony felelősségét, de eljárási kegyelemben részesítette, így a vállalat polgári peres úton hajtja be rajta a tartozást. A Nyíregyházi ÁFÉSZ közel 2 millió összegű hátralék miatt tett négy esetben feljelentést. 464 ezer forintja megtérült, 1 millió 151 ezer forint azonban behajthatatlannak bizonyult. A nagykállóiak is négy feljelentést tettek fizetési kötelezettség nem teljesítése miatt, ezek az ügyek még nem zárultak le. Rendszeresek a szerződéses boltokban is az ellenőrzések, hiszen a belső ellenőrök folyamatosan ellenőrzik őket, ám úgy tűnik, nem elég hatékonyan, mert nem tettek olyan megállapításokat, amelyek miatt felelősségrevonást kellett volna alkalmazni. A népi ellenőrök vizsgálatából kiderült, hogy van erre is ok, miként arra is, hogy szerződést bontsanak valami miatt. Az élelmiszer-kisker. vállalat 18 szerződést bontott, amelyből kettőre betegség miatt, háromra a boltos személyi körülményeinek megváltozása miatt került sor, 13 esetben pedig mert a többszöri felszólítás ellenére sem tettek eleget befizetési kötelezettségüknek. A Nyíregyházi ÁFÉSZ-nél 24 bontás volt, itt csak három, az ibrányi és a nagykállói szövetkezetnél pedig csal egy-egy esetben kellett a pon tatlan fizetések miatt a „vá lást” kimondani. Ami a boltokban végzet vizsgálatokat illeti, a belső é külső renddel nem volt külö nősebb baj, a technikai eszközök sem hiányoztak, a mé rőeszközök is hitelesek vol tak, a vásárlók könyvét i: jól látható helyen függesztet ték ki és áruösszetételük sen rosszabb a hagyományos üze meltetésű boltokénál. Előfor dúlt persze a szerződéses üze meltetésű boltokban is, hogj késve kapták a kenyeret, i piaccsarnoki hentesbolt veze tője pedig azt sérelmezte hogy a húsipari vállalat Bu dapestre viszi a belsőséget, : ő ezért nem* kap. A vásárlók bizalma A vizsgálatok alapján i népi ellenőrök azt a végkövetkeztetést vonták le, hogj a szerződéses boltok egyn jobban megnyerik a lakossác bizalmát. Ezt igazolja, hog> a bizottság kérdőíveket küldött ki, s a vásárlók többsége jó véleménnyel vissza is küldte ezeket. Ma már a vállalatok és szövetkezetek is felismerték az üzemeltetés gazdaságosságát és a szerződéses üzemeltetésre vállalkozók között is egyre több a hozzáértő kereskedő, egyre több az olyan ember, aki nemcsak a gyors meggazdagodás lehetőségét látja. Ezt látszik alátámasztani, hogy a próbavásárlás során egyetlen olyan szabálytalanságot nem találtak, ami miatt szabálysértési eljárást kellett volna kezdeményezni. B. J. Már a zenei napokra Díszvilágítás Nyírbátorban Nyírbátor egyik leglátogatottabb része a múzeum, valamint a mellette lévő tó és annak környéke. A terület rendezési terve még 1984-ben elkészült. Az előírásoknak megfelelően idén a közvilágítást korszerűsítik a szakemberek. Munkájuk nyomán a Károlyi utca teljes hosszában eltűnnek a nagy betonoszlopok, mivel földikábelben megy majd a vezeték, s dísz- világítást kap az egész utca. A díszvilágításhoz szükséges stilizált lámpafejeket a Csepel Fúrógépgyár kollektívája társadalmi munkában készíti el, mindössze az anyag- és energiaköltséget számolja el a vállalat, örvendetes, hogy bár a kivitelezési határidő eredetileg ez év decembere volt, a nyári zenei rendezvényekre való tekintettel a tervezettnél jóval korábban, máris megkezdte a munkát a TITÁSZ nyírbátori üzeme. Ha minden a tervek szerint történik, akkor augusztus 20-ra, a zenei napok idejére már kigyúlnak a kovácsolt vas, hangulatos lámpák, amelyek összesen 783 ezer forintjába kerülnek a tanácsnak. FOKHAGYMAFONÓK. Nagy hagyománya van Bács-Kiskun megyében. Bátya községben a fokhagymatermesztésnek. A házak falai ilyenkor megtelnek az igen értékes fűszernö- vényííízérekkel. Felvételeink özv. Óvári Fülöpné lakásán készültek, ahol családtagjaival együtt tisztítják, fonják a fokhagymát. (MTI-fotó: Kerekes Tamás felvétele) Harmincnégy nő a tisztaságbrigádban Szerződés, jövedelemérdekeltség 4 Tisza virágzásának napján Szántó András tiszaberceli lakos szokásához híven horgászni indult. — Hetenként csak egy- szer-kétszer járok le, de a szerencse sosem hagy el, s mindig fogok egy nagyobb harcsát. A melegben mélyebben fekvő helyet keresnek, s ott hűsölnek. Kivetettem a horgomat, melyre
