Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-07 / 185. szám

XLIV. évfolyam, 185. szám ÄRA: 1,80 FORINT 1987. augusztus 7., péntek MA Kulturális körkép (2. oldal) Milliók a biztonságra (3. oldal) Jót még jobbra V annak Tarpán, s nem is kevesen, akik sajnálják, hogy a csereszeri szarvasmarha- telepen lebontanak né­hány épületet. Ebben a sajnálkozásban van némi nosztalgia is, hiszen a 60- ban épült telep egykori dolgozói saját fiatalkoru­kat is látják akkor, ami­kor az idő múlásától meg­viselt épületekre gondol­nak. De bontani kell, hi­szen a korszerűsödés, az állattenyésztés fellendíté­se megköveteli, hogy a ré­gi helyébe új lépjen. Ha minden jól megy, s miért ne menne jól, ha már min­den áldás megvan, akkor szeptemberben megkez­dődik az a megközelítőleg 40 milliós rekonstrukció, mely újjávarázsolja a Csereszert. Beszáll ebbe az állam, a megyei tanács, nem kis összeggel a termelőszövet­kezet is. Mire 90-re készen lesznek az épületek, a tej­ház, a fejöház, akkorra az új állomány is felnő, meg­érkezik. Vagyis más, új korszak kezdődik Tarpán, Gulácson, Tivadarban. Nagy dologról van szó, s bizony a régit most nem szabad siratni. Az épüle­tek megtették a magukét, szolgáltak, ameddig tud­tak. Az újért bizony gya­korta le kell rombolni a régit. El kell temetni egy­korvolt álmokat. Van eb­ben valami nagyon termé­szetes. Napok kérdése, s a tar- pai Csereszerben megin­dulnak a gépek, munká­hoz látnak az emberek. Üj álmokkal, új remé­nyekkel, új bizonyossá­gokkal. Lehet, szabad saj­nálni azt, ami elmúlt. Sza­bad dédelgetni szép emlé­keket. De visszahúzni az újtól oktalanság lenne. Aki többre vágyik, an­nak tudnia kell, a múlt tisztelete s becsülése nem jelent egyet annak kon­zerválásával. Kicsiben így tükröződik a mai magyar egész. A jót jobbra cserél­ni — ez a válasz a kor ki­hívására. (bürget) A kormány és a SZÓI vezetőinek munkamegbeszélése Csütörtökön a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa szék­házában Grósz Károlynak, a Minisztertanács elnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagjainak ve­zetésével a kormány és a SZOT képviselői munkameg­beszélést tartottak. A tanácskozáson áttekin­tették az adóreform elő­készítésének munkálata­it, és megvitatták a szak- szervezeteknek a dolgo­zók széles köréből szer­zett észrevételeit, javas­latait. A SZOT és a kormány veze­tői úgy ítélik meg, hogy az adóreformra vonatkozó tör­vénytervezet alkalmas arra, hogy az Országgyűlés elé ke­rüljön. A továbbiakban a kormány és a SZOT vezetői véleményt cseréltek az 1988. évi népgaz­dasági terv kidolgozásának fő irányairól. Egyetértettek abban, hogy a jövő évi terv megala­pozása jelentős mérték­ben függ az idei év má­sodik felének gazdasági eredményeitől. Ezért felkérik a dolgozó kol­lektívákat, a szocialista bri­gádokat, a gazdasági vezető­ket és a szakszervezeti akti­vistákat, hogy tegyenek meg mindent az 1987. évi munka­helyi feladatok sikeres telje­sítése érdekében. A kormány és a szakszer­vezetek képviselői szükséges­nek tartják, hogy a jövő évi terv keretei között megfelelő szociálpolitikai intézkedések történjenek. Az e körben ho­zandó döntésekre a kormány és a SZOT vezetőinek követ­kező megbeszélésén térnek vissza. Zöld futószalag Takarmány tavasztól őszig Zöild futószalagot terveznék a kótaji Egyesült Erő Tsz-ben arra a 160 hektárra, amely­nek termőképessége — egy 15 millió forint értékű melio­rációs munka következtében — szeptemberre feljavul. A drénezés — amelyet a Nyír­ségi Vízgazdálkodási Társulat végez — júniusban indult a szövetkezet földjein. Százharminc hektár koráb­ban hasznos! thatatlan gyep­terület válik így szántóvá, illetve további 30 hektár — ez idáig víznyomóit — szán­tó lesz sokkal jobb minősé­gű. A zöld futószalag azt je­lenti: tavasztól hideg őszig ér­tékes takarmánynövényeket termelnek majd a meliorált területeken. Mégpedig azért, mert ez a határrész közel esik a szakosított szarvas­marhatelephez, ahol felete­tik majd a zöldet. A takar­mányszállítási költségek mi­nimálisra csökkennek. A talajjavító munkák so­rán megépített árkokból, il­letve a Lónyay-csatornából öntözni is lehet majd: ehhez most vásároltak ötmillió fo­rint értékben berendezéseket a kó táj iák. ANGOL. EXPORTRA műszakonként 23 ezer üveg csemegeuborkát dolgoznak fel a Nyír­ség Konzervipari Vállalat nyíregyházi gyárában. (Császár Csaba felvétele) Felújítás miatt átmeneti korlátozások a határállomáson Részlegesen lezárják a záhonyi Tisza-hidat Mint arról már tájékoztat­tuk olvasóinkat, felújítják a záhonyi közúti hidat. Az épí­tési munkák elkerülhetetle­nül lassítják a forgalmat a fontos határátkelőhelyen. Az előkészítés már korábban megkezdődött, emiatt jelen­leg is félpályás útlezárás van érvényben. A Nyíregyházi Közúti Igaz­gatóságtól kapott tájékozta­tás szerint rövidesen nagyobb lendületet vesz a munka, ezért hétfőtől, tehát augusz­tus 10-től október 31-ig na­ponta délelőtt 8 és 11 óra kö­zött teljesen lezárják a hidat. A nap többi részében fél­óránként lehet majd átkelni, tehát az egyik félórában a magyar, a másikban pedig a szovjet oldalról engedik át a járműveket. A híd felújításával egy idő­ben a záhonyi határátkelő- hely épületét is korszerűsí­tik, továbbá bővítik a parko­lót és a forgalmi sávokat. A munka nagyobbik részéve! még az idén elkészülnek, de a teljes befejezés csak a kö­vetkező évben várható. (gm) Nemzetközi biokémiai konferencia Nemzetközi biokémiai kon­ferenciát rendez augusztus 7. és 12. között a nyíregyházi Bessenyei György Tanárkép­ző Főiskola, a kaliforniai Berkeley Egyetem, az NSF (USA), a Magyar Tudomá­nyos Akadémia, a Művelődé­si Minisztérium, a tiszavas- vári Alkaloida Vegyészeti Gyár. A konferencián kilenc ország — többek között az USA, Japán, Kína, Anglia, NSZK, Franciaország, Belgi­um — tudósai vitatják meg és ismertetik kutatási tapasz­talataikat arról, hogy hogyan hatnak a környezeti tényezők a mezőgazdasági növényekre. A gazdaságilag nagy jelentő­ségű kutatásokról első ízben rendeznek nemzetközi kon­ferenciát. A résztvevők az előadásokon kívül ismerked­nek majd Szabolcs-Szatmár megye nevezetességeivel is. Szennyvíztisztító épül Tiszadadón Jelentős változást eredményez minden település életé­ben a vezetékből folyó ivóvíz, ami ma már nem a luxus, ha­nem az egészséges élet feltétele. A 2830 lélekszámú Tisza- dadán az 1980-as év volt a fordulópont. Azóta a lakosság 75 százaléka kötött rá a gerincvezetékre. A vízfogyasztás növekedé­sével azonban újabb megol­dásra váró probléma jelent­kezett — tudtuk meg Tóth Gyula tanácselnöktől —, a szennyvízhálózatot, s a tisztí­tóművet kell építeni. Az ere­detileg ipartelepítésre szánt pénz nagy részét erre a cél­ra áldozták. A társulati költségeket is magába foglaló 20 millió fo­rintos beruházás tavasz ele­jén kezdődött, az üzem indí­tását december közepére ter­vezték. A szennyvízelvezető csőkígyó hossza 2,7 kilomé­ter lesz, ehhez csatlakozik az* 1,1 kilométeres nyomóveze­ték. A rendszer 100 lakóházat érint majd. A boltok, intéz­mények szennyvízgondjainak megoldására külön céltámo­A TENGIZBEN FOLYÓ MUNKÁKHOZ készítenek műhely konténereket a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalatnál. Harminc konténert már elszállítottak és további nyolcvanat készítenek a közeljövőben. Képünkön: Nagy József lakatos­brigádja összeállítja a vázszerkezeteket. (Farkas Zoltán felvétele) gatást kapott a község a me­gyei tanácstól. A fővállalkozó, a debreceni KEVIÉP jó ütemben halad a nyomvonal építésével, mi­közben a Csongrád megyei vízmű szentesi üzemének dolgozói befejezték a tisztí­tóberendezés szerelését. A szentesiek találmánya a Bio­modul 200-as tisztítótelep kí­sérleti jelleggel épül Tisza- dadán. A megvalósításhoz az Országos Fejlesztési Bizott­ság 2 millió forinttal járult hozzá. A kettős funkciójú mű — szippantott szennyvíz is a rendszerbe vihető — napi 200 köbméteres kapacitása ré­vén ivóvíz tisztaságú vizet vezetnek a 200 méternyire folyó Tiszába. D. Szabó Ist­ván gyártó üzemmérnök az építményről elmondta, hogy hat szűrőegységből áll, a he­tedik a torony, ez a bakté­riumtenyészet „munkahelye”. Űjabb tagokkal szükség sze­rint bővíthető az üzem. Már egyszeri rávezetés esetén is az előírt értéktől tisztább vizet várnak, de mód van többszöri visszafor­gatásra is. A tisztítóműhöz 500 mé­ter bekötőutat kívánnak épí­teni, hiszen a tanács vezeté­sének határozott alképzelése van a folyó és a holtág men­tén elterülő területtel kapcso­latban ... Mint Máthé Istvánná vb- titkár elmondta, az érintett családok nem mindegyike fogadta „lelkesedéssel” az újabb anyagi terhekkel járó építkezést. Száz családnak 10 év alatt 2 milliót kell befi­zetnie, ami családonként évi 2 ezer forintos többletki­adást jelent majd. A környe­zetszennyezés megfékezésére, a belvízveszély csökkentése érdekében azonban előbb- utóbb vállalni kell a terhe­ket. (f. b.)

Next

/
Thumbnails
Contents