Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-07 / 185. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. augusztus 7. 0©00@G Nyírbátori zenei napok A nyírbátori nemzetközi .ifjúsági vonós zenei tábor első kamarahangversenyeivel megkezdődött a Nyírbátori Zenei Napok nyitánya. Augusztus 7-én este fél 8 órakor a csarodai műemlék templomban a Barokk esten Józsa János: Három zenész közreműködik Kovács Dénes és Szenthelyi Judit. Augusztus 8-án este fél 8 órakor a vajai vármúzeumban ad hangversenyt a tábor nemzetközi kamarazenekara, közreműködnek: Ádám Károly, Kedves Tamás, Tatjána Gajdamovics — Szovjetunió — és Jiri Bortlicek — Csehszlovákia. Augusztus 11-én a mária- pócsi görög katolikus bazilikában Beethoven, R. Strauss és Haydn művek szerepelnek a programban, vezényel Joó Árpád. Augusztus 12-én a nagy- káLlói református templomban folytatódik a hangversenysorozat, közreműködnek; a nemzetközi ifjúsági vonós zenei tábor zenekara, Anna Rabinova és Joó Árpád. A zenei napok előzményeként Józsa János festőművész gyűjteményes kiállítását nyitják meg augusztus 9-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a Báthory István Múzeumban. A kiállítás szeptember 27- ig tekinthető meg. Ugyancsak a múzeumban kerül sorra a múzeumi zenélő órák — kamaraest vasárnap este fél 8 órai kezdettel, ahol közreműködik Kovács Dénes hegedűművész és Szenthelyi Judit zongoraművész. Orgonaest Hívogató füzetek 1/ ■ 9W Kiscsengo Üj megyei kiadású füzet jelent meg Nyíregyházán a Pedagógusok Szakszervezete Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottsága gondozásában. „Nem, vagy csak elvétve találunk olyan írást, amely az óvodások, kisiskolások érdeklődését elégítené ki — olvassuk az előszóban. Ezért bocsátotta útjára a pedagógusok szakszervezete a Hívogató füzeteket, melyek első kötetét Kiscsengő címmel Budaházi István verseiből állították össze. A füzet kétezer példányban jelent meg. Nyíregyházán lesz a hét végén az éremgyüjtők országos találkozója. Ennek keretében hangversenyt rendeznek a találkozó résztvevőinek, illetve az érdeklődőknek augusztus 8-án, szombaton este 7-kor az evangélikus templomban. A koncerten Gyülvészi János orgona előadóművész játszik. Éremgyűjtőlc vándorgyűlése Nyíregyházán A Magyar Éremgyüjtők Egyesülete augusztus 8-án és 9-én rendezi meg a nyíregyházi Bes- senyei György Tanárképző Főiskolán XVII. vándorgyűlését. Délelőtt 11 órakor kezdődik a kétnapos program. Székely Dénes- nek, a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete elnökének megnyitójával, majd Németh Péter, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója tart előadást a múzeum numizmatikai kincseiről. Ezen a napon adják át az éremgyüjtésben kiemelkedő munkát végzőknek a kitüntetéseket, majd szabad éremcsere, emlékérmek, szakirodalom árusítása és fakultatív program, közte orgonahangverseny várja az érdeklődőket. Augusztus 9-én, vasárnap délelőtt 9 órakor dr. Mészáros István, a MÉE íőliikára nyitja meg a Jósa András Múzeumban ebből az alkalomból rendezett éremkiállítást. Ezt követően az első naphoz hasonlóan kötetlen találkozások éremcsere-közvetítések, szakirodalom árusítása, tapasztalatcsere kapott helyet a XVII. országos vándorgyűlés programjában, melyre az ország minden részéből várnak éremgyűjtőket. TISZTAFEJ-TÖRÖ címmel rejtvényfüzet jelent meg a napokban a gyermekek a gyermekek egészségéért alapítvány javára. A pályázaton részt vevők között több mint 50 értékes nyereményt sorsolnak ki, többek között külföldi utazást, könyveket, mosógépet és 30 részvételi jegyet egy parlamenti látogatásra idegenvezetéssel, utána ebéddel a várban. A rejtvényújság az újságárusoknál vásárolható meg 19,50 forintért. Kiállítások Folyóiratszemle KORTÁRS A Kortárs augusztusi száma tulajdonképpen nem tartogat különösebb szenzációt. Ha mégis kiemelünk önkényesen egy-két írást, azért tesszük, mert mint olvasók, igen szükségét érezzük a szubjektív ábrázolásnak, véleménynek. Egyik lebilincselő írása a folyóiratnak a Fórum rovatban Élő múlt alcímmel Martinkó András írása: Anyám egy napja. Kórós családrajz, belső vallomás, színes stílus, fordulatosság a jellemzői Martinkó családszociográfiai jellegű írásának. A folyóirat Dokumentum című rovatában pedig a magyar—csehszlovák történész vegyesbizottság magyar tagozatának állásfoglalásával is-- merkedhetünk meg a magyar történelmi személynevek szlovák átírásáról. ŰJ ÍRÁS Az Üj Írás nyolcadik számában Illyés Gyula Napló- részletek című, 1976-ból keltezett írása kínál egyedi olvasmányélményt. A Körkép rovatból „A háború és Magyarország" címmel Juhász Gyula könyvéről Sőtér István írta meg véleményét. A fiatal műfordítók sorából az Üj Írás Kurdi Imrét mutatja be, ad válogatást versfordításaiból. ALFÖLD A Debrecenben megjelenő Alföld augusztusi száma Király István Egy vita mérlege című összefoglalóját adja közre a Szabó—Derzsi-vitá- hoz. „A történelmi tények alapján” címmel pedig az Erdély története című műről olvashatunk kritikát. A barátság dokumentumai címmel a lengyel menekültek magyar- országi életéről közöl tanulmányt az Alföld. A kinyújtott kéz politikája címmel pedig két régi véleményt ad közre a folyóirat a magyar—román viszonyról. A megyei és városi művelődési központ Lenin téri kiállítóhelyiségében augusztus 25-ig tekinthető meg a Kortárs litván grafika című tárlat, melyén húsz alkotó szerepel. ★ A nagy sikerű népművészeti kiállítás még ebben a hónapban látható a művelődési központ épületében. ★ Augusztus 13-án Akác a forgószélben címmel fotókiállítás nyílik Üjfehértón, a művelődési házban Váci Mihály életéről. ★ Koncz Zoltán Üjfehértón élő festőművész tárlata nyílt meg augusztus 6-án az NSZK-beli Hamburgban az evangélikus akadémia helyiségében. A tájképeket, csendéleteket felvonultató tárlatot a német közönség augusztus 21-ig tekinthetik meg. Mikalojus-Povilas Vilutis: Fortuna Korszerűbb pénzügyi intézményrendszer Miért alapítanak új adóhivatalt? Nemrégen a Magyar Közlöny szűkszavúan adta hírül, hogy megalakult az Adó- és Ellenőrzési Hivatal. Az- új szervezet a korábbi szétszórt apparátust egyesítette, e névtábla alatt működnek már a korábbi Ellenőrzési Főigazgatóság, az adómegállapító hivatalok, az illetékhivatalok e területtel foglalkozó részlegei, illetve a tanácsi adóapparátus egyes csoportjai is. A névváltozás fontos átalakulást takar. A pénzügyi intézményrendszer korszerűsítésének újabb, igaz kevésbé látványos lépése érkezett el. S tegyük hozzá gyorsan, az adóreformtól függetlenül. Nem véletlen, hogy nem az Országgyűlés őszi ülésszakán hozandó döntéstől tették függővé az apparátus fölállítását. A létrehozás alapvető indoka ugyanis az eljárás egységesítése volt. hzmos értelmezés Valószínű, alig akad ma valaki Magyarországon, aki baráti társaságban nem hallott volna rémtörténeteket az adóhivatal logikátlan eljárásairól, az adó megállapításának önkényességéről stb. És hiba lenne, ha nem ismernénk el, éppen az apparátus széttagoltsága, az egységes irányítás és ellenőrzés hiánya valóban az érvényes jogszabályok egymástól merőben eltérő módon való értelmezésére adott alkalmat. Hiszen minden tanácsnak jogában áll az adott kereten belül, hogy megszabja, mikor ad például egy kis falu cipészének adókedvezményt, vagy éppen mentességet és kinek engedi el méltányossági alapon a tartozásait. S az adófizető állampolgárok joggal érezhették úgy, hogy hátrányba kerültek, mert a mentesség az egyik megyében, vagy városban járt, míg máshol nem. Az is biztos, hogy éppen a kiskereskedőknél, Jkisiparo- soknál a forgalom becslése sokszor lehetetlen helyzetet teremtett. Valós adatok nélkül az egyik fél — a kereskedő vagy iparos a valódi forgalmánál kevesebbet, az adóhivatal pedig sokkal többet írt az adóívre. S nem szorul különösebb magyarázatra, hogy e kérdésben is mennyire eltérhetett egymástól az egyes adóhivatalok, illetve a tanácsok pénzügyi osztályainak véleménye. Ne a helyi érdekviszeeyek bályok keretein belül. Ez mindenképpen azt jelenti, az eljárás minden egyes lépcsőjében azonos elvek alapján bírálják el az adófizetők bevallásait, kérelmeit. És segíthet abban is, hogy ne a helyi érdekviszonyok határozzák meg az adózás nagyon fontos elemeit, a mentességek, kedvezmények alapelveit, a méltányossági elbírálás kritériumait. Lehet, hogy ezek még szigorúbbak is lesznek néhány helyen, mint most. De valószínűleg, az egységes rendszer alkalmazása senkiben sem kelti azt az érzést, hogy talán személyes okokból egyedül vele packázik a „hivatal”. Persze, erre az átalakulásra még néhány hónapot várnunk kell, az apparátus fölállítása csak most kezdődött meg. Minden megyében és a fővárosban létrejöttek az adófelügyelőségek; ezek a lakossági általános jövedelemadóval, illetve szintén az e szférát érintő forgalmi adó ügyeivel foglalkoznak. Egységes megyei apparátus A hasonló területi elosztásban fölállított igazgatóságok a vállalatok adóügyeit intézik. Tehát már most létrejött egy megyében belül az egységes apparátus, s az akkor is nagy szó, ha az alapvető szabályok nem változtak, tehát az adóeljárás menete alapjaiban azonos a korábbival. Az új adóhivatal munkája akkor módosul lényegesen, ha az Országgyűlés elfogadja az adóreform bevezetését. Ekkor lényegesen bővül az adózók száma, az ügyek, az akták is jócskán megszaporodnak, így jóval több munkatársra lesz szükség, ahogy a modern technikát, a számítógépet sem nélkülözhetik majd. Ám a fölkészülés csak szeptember után kezdődhet meg. Együttélők m'mOV éltek, ahogyan a EJ kényszerűségből egymás mellé telepített szomszédok. A proletár származású bodza egy kicsit szégyellte, hogy annyira nagyra nőtt, de itt a házfal mellett kövér volt a föld. Ráadásul északra volt a házfal. Nappal köszönt a hajnal, meleg fényekben fürdetett a dél. Este már más dolga sem volt, mint elrendezni az alkony hordta porszemeket a levelein, amit másnapra lemos a hajnal. Igazából a bodza nem is tudta a páfrányt, hiába laktak egymáshoz annyira közel. A páfrány, ez természetes arisztokrata volt a maga módján, de mert ezzel senki sem törődött, gyűlölni kezdte a /bodzát. Irigyelte tőle a napfényt, a déli jó meleget, a levelei között bóklászó szelet. Végül, amikor a munkások jöttek és bontani kezdték a régi házat, a bodza csak beleremegett, de a páfrány boldog volt. Tudta, érezte, biztos volt benne, hogy a ledűlő falakkal együtt meghal a gyűlölt sorsot árnyékoló bodza. így is történt. A bokrot kivágták. A páfrány az izzó napfényben még néhány napot élt. Az utolsó híradás az volt róla, hogy kórházba szállítás közben meghalt. A megmaradt füvek azóta is a szép páfrányról és a kegyetlen bodzabokorról susognak szélborzongató- an szép meséket. Bartha Gábor A „Figyelődben A bérrendszer yáltozásai A bérrendszer jövő évi változásáról közöl terjedelmes cikket a Figyelő gazdaságpolitikai hetilap legfrissebb (32.) száma. A tájékoztató jellegű írás ismerteti az eddig kialakult bérszabályozási, bérrendszeri elképzeléseket, megoldásokat, és utal a még nyitott kérdésekre is. A lap kapható a megye valamennyi hírlapárusánál. Az egységes adóhivatal létrejötte segítheti az áldatlan helyzet fölszámolását, persze csak a most érvényes jogszaA tárgyalóteremből Testvér-vér ÜJ KIADVÁNY: Arák megelőzhet A! A rák ellen az emberért, a holnapért elnevezésű társadalmi alapítvány — a nagy érdeklődésre tekintettel — ismét kiadta „A rák megelőzhető! Mit kell tennünk!?” című ismeretterjesztő füzetet. Az olvasók a kiadványból megismerhetik a rákkeltő tényezőket, a velük való szükségszerű együttélés lehetőségeit, illetve kiiktatásuk módjait. A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a korai szakaszban felfedezett daganatos megbetegedések többnyire sikeresen gyógyíthatók. A színes illusztrációkat tartalmazó füzet — amely a gyógyszertárakban és a takarékszövetkezeteknél kapható 15 forintért — tanácsokkal is szolgál a megelőzés egyéni módozataira. Sokféle büntetési nemet kipróbált már Kozma István szabolcsveresmarti lakos, ítélték már el javító-nevelő munkára, szabadságvesztésre, szigorított börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, valamint pénzbüntetésre is. Az általa elkövetett bűncselekmények széles skálán mozogtak: éppúgy megtalálható volt közöttük a közlekedési bűncselekmény, mint az élet és testi épség elleni, vagy a vagyon elleni. Legutóbb a kisvárdai bíróság súlyos testi sértés bűntettének a kísérlete miatt ítélte el. Egy ideje Kozma István haragos viszonyban volt a testvérével, Józseffel, amikor tavaly augusztus 7-én összetalálkoztak az utcán. Mindketten ittasak voltak, s mint a részeg emberek általában, hamar megtalálták rá az okot, hogy hajba kapjanak. Először József ütött, mégpedig veszélyes eszközzel, a kerékpárja lezárására szolgáló, dróton függő lakattal. Az ütés éppen hogy csak súrolta Kozma Istvánt, azonban ez neki elég volt ahhoz, hogy előrántsa a bicskáját. Amikor József felült a kerékpárjára és indulni akart, István kétszer az alkarjába szúrt, majd egyszer a derekába. A sérülés szerencsére nem volt súlyos, mindhárom szúrás nyolc napon belül gyógyuló sebet ejtett. A bíróság Kozma Istvánt az elkövetéshez használt veszélyes eszközre tekintettel nem könnyű testi sértés, hanem súlyos testi sértés kísérlete miatt vonta felelősségre. Ez alkalommal a vádlottat ismét pénzbüntetésre ítélték, melynek összege az alacsony rokkantnyugdíjra tekintettel 6400 forint. A pénzbüntetést meg nem fizetés esetén 80 nápi szabadság- vesztésre kell átváltoztatni. Az ítélet jogerős: B. A.
