Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-05 / 183. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. augusztus 5. Szociálpolitikai program az elkövetkező évekre Támogatás a rászorulóknak A Fehérgyarmaton és körzetében élő lakosság létbizton­sága, szociális ellátása az elmúlt esztendőkben sokat javult, ám egyes rétegek hátrányos helyzetét nem sikerült csökken­teni az erőfeszítések ellenére sem — hangzott el a sommás megállapítás a városi tanács legutóbbi ülésén, ahol a térség középtávú szociálpolitikai programját vitatták meg. Szatmárban sok az idős, segítségre szoruló ember Majd ha fagy? Szén, olaj, gerenia A TÜZÉP fehérgyarmati telepén holtszezon van, már ami a tüzelőanyag-forgalmat illeti. Igaz, az év első felében húsz százalékkal több szenet értékesítettek, mint a múlt év ha­sonló időszakában, de júliusban — a nagy meleg miatt ta­lán? — hiába várták a fogyasztókat. A kedvezményes akció idején sem volt nagy a kereslet, s most az áremelést köve­tően ugyancsak hiába szorgalmazzák a tüzépesek az értéke­sítést, még a közületek is tárolási gondra, szállítási problé­mára hivatkoznak. így bizonyára gondot jelent majd a hi­deg idő beköszöntévcl egyszerre kielégíteni az igényeket. Szatmár speciális helyzeté­ből fakadóan a tervezet ké­szítőinek seregnyi szempon­tot kellett figyelembe venni­ük. E tájékon a foglalkozta­tás — főleg a fiatalokat érin­ti ez a gond — továbbra is sok problémát okoz: a tartós és nagyarányú elvándorlás miatt a lakosság szembetűnő­en öregszik. Fehérgyarmaton tavaly csaknem kilencezren éltek, a szakemberek szerint számuk a VII. ötéves tervidőszakban további hat-hét százalékkal növekszik majd. A vonzás- körzetben viszont további csökkenés várható, négy. Kö- mörő nagyságú falu lakossá­gával, azaz mintegy 2300 lé­lekkel lesz kevesebb három év múltán az Erdőháton és a Tisza mentén. A munkaké­pes korba lépők viszont meg­sokasodnak, a városban 15,5, vonzáskörzetében pedig majd­nem 14 százalékos növeke­déssel számolnak. A foglal­koztatási feltételek jelentős mértékű javitása halasztha­tatlanul szükségessé teszi legalább egy közepes méretű üzem telepítését, különben az elvándorlás még nagyobb üte­mű lesz a mostaninál. A tervezett új üzem beindí­tása várhatóan növeli majd az ipari szakmunkásképző inté­zettel szemben támasztott kö­vetelményeket. A négy tante­remmel, új tornateremmel, tanműhellyel bővülő iskola minden bizonnyal megfelel majd az elváfásoknak. A prognózis azt ígéri, hogy a leendő új üzem mellett a már meglévő ipari létesítmé­nyek is munkahelybővítő lé­péseket terveznek, így az ak­tív keresők száma három éven belül mintegy négy szá­zalékkal növekedhet. A lakáshelyzet javítását a program készítői, de a tanács tagjai is továbbra is kiemelt feladatnak tartják. Elsődle­ges cél a tervidőszak elején nyilvántartott lakásigények kielégítése. A tervek szerint a városban tanácsi lakást ké­rők közül húszán új, njüilc- vanan pedig megüresedő la­káshoz juthatnak, míg ötven kérelmezőnek vissza nem té­rítendő támogatással, hitellel segítik otthonteremtő erőfe­szítését. Gondoskodnak az OTP-lakásra várókról is, míg a családi házat építők a Bor­sodi, az Esze Tamás, a Gá­bor Áron, illetve az Ady End­re utcában juthatnak telek­hez. A jövőben az érintettek­nek jobban ki kell használ­niuk a bölcsődék adta lehető­ségeket, szerencsére az óvo­dai szükségmegoldások kikü­szöbölésére is mód nyílik ha­marosan a városban. A rövi­desen elkészülő új, tizenkét tantermes általános iskola nö­velheti majd a napközis fé­rőhelyek számát is, csaknem háromszázan vehetik majd igénybe az általa nyújtott szolgáltatásokat. A tervek szerint tovább fejlesztik az idős korúak gon­dozását. Száz személy ellátá­sára alkalmas szociális ott­hon épül, s a jelenleg is mű­ködő öregek napközi otthoná­ra alapozva gondozási köz­pontot hoznak létre. A magukra maradt alacsony jövedelmű idősek, hátrányos helyzetűek rendszeres és rendkívüli segélyezése tovább növekszik. Az igények várha­tóan mintegy huszonöt-har­minc, a költségek pedig hat­van-nyolcvan százalékkal emelkednek. A megváltozott munkaké­pességűek foglalkoztatásának javítására tervezett szociális foglalkoztató létrehozásához a város támogatást igényel a központi rehabilitációs alap­ból. A helyi üzemekkel emel­lett közösen próbálnak ilyen célra új munkahelyeket elő­teremteni. A szociális tennivalókat el­látó intézmények, hálózatok zavartalan működését a ta­nács a VII. ötéves tervében foglaltaknak megfelelően ter­mészetesen biztosítja. Köztük a gyermek- és egyéb szociá­lis feladatot ellátó intézmé­nyekre a tervidőszak végére csaknem ötvenmillió forintot fordítanak, mely több mint ötven százalékkal haladja meg a múlt évit. Az idős ko­rúak szociális otthona e terv­időszakban valósul meg, a száz főt befogadó épület me­gyei beruházása hetvenmillió forintba kerül majd. A tervezetet a városi ta­nács megtárgyalta és elfo­gadta. Szatmári kempingezők Kedvezmények e tagoknak A tavasszal újjáválasztott Magyar Camping és Karava- ning Klub megyei vezetősé­gének kezdeményezésére Fe­hérgyarmaton is eszmecseré­re gyűltek össze a kempin- gezni. kirándulni szeretők nemrég. A fehérgyarmatiak között kedvező fogadtatásra talált a helyi csoport megalakítását célzó eszmecsere: a „gondo­zást" a gyarmati takarékszö­vetkezet vállalta fel. Különö­sen nagy az igény a hazai kempingek iránt, ahol jelen­tős kedvezményt tud bizto­sítani a klub. Mivel a Bala­ton a legnagyobb vonzerő, a megyei vezetőség közbenjárá­sára sikerült megoldani, hogy a klub szabolcs-szatmári tag­jai féláron kempingezhetnek a Siotur üzemeltette helye­ken. Többen kiváltották a nemzetközi szervezet igazol­ványát, s úgy tervezik, hogy a nyári túrázásokat befejez­ve, a klub összejövetelein egy-egy kiránduló részletes tájékoztatást ad majd élmé­nyeiről, mintegy kedvet csi­nálva másoknak is a túrázás-- hoz. A klub tagjai a fiata­lok körében ugyancsak színes bemutatókat tartanak a jö­vőben, gondolva az utánpót­lás biztosítására is. A gyarmati úttörők után a felnőttek is felkeresik Keszt­helyt, s híres kastélyát. Óriási a kereslet viszont építési anyagokból" Másfél­szerese az első félévi forga­lom a múlt év hasonló idő­szakának. Még nagyobb le­hetne viszont, ha lenne VB- gerenda, illetve megfelelő vá- választék ajtókból. Sokan még mindig a régi gerébto- kos ajtókat keresik — hiába. Van viszont oltott és oltat­lan mész. cement s más épí­tési anyag — szinte korlát­lan mennyiségben. Nincs gond az utánpótlás­sal sem. Naponta érkeznek a szállítmányok, s az iparvá­Levélben kereste fel július végén a fehérgyarmati váro­si művelődési központ veze­tősége a helyi üzemek, in­tézmények vezetőit. A kul­turális ajánlatukban többek között a Markos—Nádas ka­Eladásra váró széndombok a gyarmati telepen. gúnyra bedöcögő vagonokat négy órán belül ki is pakol­ják. A tízmilliós értéket tar­talmazó telepről a hétvége­ken is vásárolhat a városla­kó, de a Tiszahát. a szatmári tájék, s Bereg lakossága is. A 25 ezer literes tartályból utalványosok és pénzes vá­sárlók kaphatják a háztartá­si tüzelőolajat, akik ellentét­ben a cserépkályhával fűtők­kel, nem várnak a hidegebb napokra. baréduó, a Pokolgép együttes koncertje, a Népszínház elő­adása szerepelt a különféle klubfoglalkozások adta lehe­tőségek mellett. Ősztől vállalati kisrendez- vényekhez (brigádfoglalkozá­sok, csoportos rendezvények) kínálnak helyet a művelődé­si központ klubkávéházában. Itt szeszmentesen szórakoz­hatnak a vendégek. Elkészítette a művelődési központ vezetősége az októ­ber 12. és november 30. kö­zött megrendezendő mun­kásművelődési hetek részle­tes kínálatát is. A videocso- port havonként jelentkezik. A fehérgyarmati városi moz­góképek felvételein sorra be­mutatják a társult közössé­gek életét, amit előre egyez­tetett program alapján a vá­ros különböző pontjain leját­szanak. Az ajánlás megfogal­mazói azt kérték a vállala­tok kultúrfelelőseitől, hogy állítsák össze saját közössé­gük igényeit, s juttassák el a művelődési központba, hogy a programokat azok szerint színesítsék majd. A Pokolgép Gyarmaton Kulturális kínálat az őszre Szépet, igazat írni jelent, némelyik többször is. Meg aztán: jobb későn, mint soha. — A kötet címének tanú­sága szerint is élményvilá­gában. témaválasztásában meghatározó szerepet kap­nak az emlékek. Melyeket emelné ki közülük? — Mindenekelőtt a leg- meghatározóbtoakat: a csa­lád. a szülőföld emlékeit. Nagy családban születtem és nevelkedtem, amelyben a szegénységnél csak a sze­retet. az összetartozás érzé­se volt nagyobb. Korán megismertük a fizikai mun­ka kínját, örömét. Tízéve­sen már egész nap markot szedtem a tikkasztó hőség­ben. A mai gyerekek. azt sem nagyon tudják, mi volt ez a munka. Tizenkét éve­sen versenyt kaszáltam apámmal, s nem volt ritka, hogy egy-egy messzi határ- részbe egyedül mentem szántani. Pedig alig bírtam a talyigát feltenni a sze­kérre. — Merre vezetett az út Jánkmajtistól mostanáig? — Messzire sohasem. Mindig a szülőföld vonzásá­ban éltem. Mátészalkán jár­tam gimnáziumba, Egerben végeztem a tanárképző fő­iskolát. Tanári pályámat — magyar—történelem szakos vagyok — Fehérgyarmaton kezdtem 1958-ban. 1962-től 1980-ig iskolaigazgató vol­tam Cégénydányádon. Hat­évi tanácsi munka után új­ra tanítok, s ismét Fehér- gyarmaton. Közben — 1968- ban — levelező úton az egyetemet is elvégeztem, az ELTE bölcsészkarának ma­gyar szakára jártam. — És a versírás? Hogyan, mikor kezdődött? — A kezdet a már meg­lehetősen távoli gyermek­kor homályába vész. Sok­szor szavaltam iskolai és községi ünnepélyeken, majd később a közép- és főisko­lai években is. Ez a szen­vedély alighanem holtomig elkísér. Nagyon megszeret­tem a verseket. És hát „ef­félét csinálni'' magam is megpróbáltam. Az első meg­jelenésre — sok kudarc, le­mondás, újrakezdés után — 1962-ben a Pedagógusok Lapjában került sor. Ennek éppen huszonöt éve. így tehát kétszeresen is jubilá­lok. — Egyéb publikációk? — Mivel leginkább gyer­mekverseket írok, a gyer- méklapokban, gyermekvers­antológiákban, napi- és he­tilapok gyermekrovataiban kaptam helyet. Eddig mint­egy másfél száz versem je­lent meg, a Kelet-Magyar - országon kívül a Nők Lapja, a Kisdobos, a Népszava és a Népszabadság közölte a leg­többet. Há minden jól megy, jövőre a megyei pedagógus­szakszervezet a „Hívogató füzetekben" kiadja gyer­mekverseimet. — Milyen a versek vissz­hangja? — A megyei és a fehér­gyarmati könyvtár jóvoltá­ból viszonylag gyakran ta­lálkozom — rendhagyó iro­dalomórák keretében — a gyermekekkel. Szerényte­lenség nélkül mondhatom, hogy mindig nagyon hangu­latosak, bensőségesek ezek a találkozók. Verseimet ma­gam adom elő, de megesik, hogy a gyerekek is meg­lepnek egy-egy versem el­mondásával. Ennek örülök a legjobban talán. — Költői hitvallása? — Szépet, jót, igazat ír­ni. Felnőtteknek, gyerme­keknek egyaránt. Az oldalt összeállította: BALOGH GÉZA _ mdud István nevével MJ már többször talál- kozhattunk lapunk­ban. A korábbi években a Gyermekvilág című rovat rendszeresen közölte verse­it. Bemutattuk őt, mint a Berzsenyi Dániel országos vers- és prózamondó ver­seny második helyezettjét, nemrég pedig arról adtunk hírt. hogy az Illyés Gyula vers- és prózamondó ver­seny megyei fordulóján el­sőként jutott tovább az or­szágos döntőbe. Most abból az alkalomból kerestük meg, hogy a megyei könyvtár Tiszta szívvel füzetek soro­zatában megjelent Emlékek sínpárján című önálló ver­seskötete. — A könyv fülszövegé­ben olvasható, hogy 1937- ben, tehát ötven éve szüle­tett Jánkmajtison. Nem ké­sői ez az indulás? — Ha ezek a versek most először láttak volna napvi­I tágat, valóban késői indulás­ról beszélhetnénk. A kötet­ben lévő negyven vers több iirtinf fele jazcratoam már meg­FEHÉRGYARMATON Emlékek símpárján

Next

/
Thumbnails
Contents