Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-05 / 183. szám

Á könnyűipar első fél ere Meggyorsult a divat követése A könnyűipar első féléves gazdálkodása összességében kedvező volt, a termelés fo­lyóáron értékelve több mint 6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. Jelentős termelésnöveke­dést könyvelhet el a bútor-, a papír-, a nyomdaipar, a len-, kenderipar és a rövid­áruipar. Átlag feletti teljesít­ményt értek el a textilipari vállalatok. Alapanyag-ellátá­si, munkaerő- és esetenként piaci problémák nehezítették viszont a kötő-, a bőr-, a ci­pő- és a konfekcióipar ter­melését. Ezek a szakágazatok nem érték el az előző évi ter­melési szintjüket, azonban jú­niusban fellendülés tapasztal­ható e területeken is. A könnyűipar konvertibilis exportja 1987 első felében 34,4 százalékkal növekedett, mi­közben az ' importbővülés mindössze 7 Százalékos volt, így az ágazat devizamérlege csaknem 30 millió dollárral javult. A jelentős eredmény eléréséhez nagymértékben hozzájárultak a textilipar és a textilruházati ipar gazdál­kodó egységei. Emeli teljesít­ményük értékét, hogy ezek az ágazatok konvertibilis ex­portjuk több mint 80 száza­lékát fejlett tőkés országok piacain értékesítik. A konver­tibilis elszámolású export ilyen kiugró növelését a vál­lalatok rugalmas alkalmazko­dóképessége, a piacorientált gazdálkodás és a gyártmány­szerkezet folyamatos korsze­rűsítése tette lehetővé. Az ex­portnövekedést jól segítette a pályázati rendszer, amiben a könnyűipari vállalatok súly­(Folytatás a 4. oldalon) Rácsládák exportra Az első fél évben a MEZŐ­GÉP baktalórántházi gyár­egységében a Tajga lakóko­csik gyártása volt a legfonto­sabb feladat. Mint Szabó Bé­la, a gyáregység igazgatója elmondta, a második fél év­ben kétféle 6,5 tonnás pótko­csit gyártanak. Az ARTEX- szel kötött szerződés alapján Szállítás előtt pedig rácsládákat készítenek NSZK-beli megrendelésre, Ezek az alkalmatosságok a korszerű szállítást, raktáro­zást, a számítógépes kiválasz­tást teszik lehetővé. Másfél ezer rácsládát szállítottak el a gyáregységből, (m. k.) lót tett az eső Nem sokat haladt előre a múlt hét óta az aratás a „jö­vő-menő” záporok miatt. A kétharmadán lehetnek túl az arató-cséplő gépek a fontos nyári munkának, és most már egyre nehezebb a dolguk. A gyomosodás mind több ne­hézséget okoz, a szemek pedig már csak apadnak és nem híznak. A csapadék mindazonáltal mannaként hullott megyénk mezeire. Lassacskán már érezhető az aszály némi visz- szaszorulása, de azért van még mit pótolni a termé­szetnek. Felüdültek a kuko­ricaföldek, és a többi kapás kultúra is megkönnyebbül­hetett. Az aratási kényszerpihenő a tarlómunkák végzéséhez teremtett nagyszerű alkalmat. A tarló ezernyi torzsája még a maradék vizet is elpárolog­tatná a földből, a frissen ér­kezettet pedig mindenkép­pen. A szakemberek becslése szerint a kalászosok csupasz helye egy egy forró nyári na­pon — azért van még ilyen — egy jó zápornyi nedvessé­get képes a levegőbe bocsá-' tani. Megindultak tehát min­denütt a tarlóhántó tárcsák. Néhány napja még kive­tette a föld a szerszámot, mostanára azonban jó mun­ka végzésére termett lehető­ség. A bálák hordása némi­Van, ahol sok, másutt hiányzik Vállalkozások a szolgáltatásban Az egyik.megoldás: átképzés A hagyományos szakmá­kon kívül nagyon sok új te­vékenységre is kértek enge­délyt megyénkben az elmúlt években. A szabadipari te­vékenységek között megta­láljuk például a sírkőtisztí­tót, gombbehúzót, a íalradí- rozót és a sportszerjavítót is. Ugyanakkor a megye sok területén még az alapvető szolgáltatások is hiányoznak. Nyírbátor, Tiszavasvári, Vá- sárosnamény és Újfehértó vonzáskörzetéhez tartozó községekben a hagyományos szolgáltatásokra — cipész, fodrász, műszerész, szabó — lenne a legnagyobb szükség. Mátészalka és környékére jellemző például, hogy na­gyon sok javítási munkára szóló engedéllyel végeznék házépítéseket kőművesek. Kevés a mesterlevéllel ren­delkező kőműves szakember. Az építőipari szakmában dolgozók összességében ki­elégítik az igényeket, de ezen ibelül több területen hiány mutatkozik. Például több bá­dogosra, gáz- és fűtésszerelő­re lenne szükség. A KISOSZ ezen átképzéssel próbál segí­teni. Lehetőséget teremt ar­ra, hogy a kisiparosok bővít­sék tevékenységüket, s a kő­műves például átképzés után képpen akadályozhatja a tarlóföldek felső rétegeinek megtörését — a hajszálcsö­vek elrombolását — az elő­relátók azonban a táblán egybe hordták, és csak ez a kisebb terület marad meg- hántatlanul. Az aratás újraindításával nem késlekednek a termelő- szövetkezetek és állami gaz­daságok akkor sem, ha a bo­rús időben vontatottabban halad a szikkadás. A megye szárítókapacitása elegendő ahhoz, hogy a viszonylag nedvesen betakarított sze­met gyorsan és biztonságo­san tárolható minőségűre szá­rítsa. Mivel a nyári betaka­rítás túlnyomó részében szá­rításra szinte egyáltalán nem volt szükség, most igazán nem érdemes ezen spórolni. A megye mintegy tucatnyi vetömagszaporító gazdaságá­ban gőzerővel halad a mag­tisztítás. Először az őszi ár­pával igyekeznek, mert an­nak szorít leginkább a ki- szállítási határideje a vi­szonylag korai vetési idő mi­att. A rostákon a szokottnál több mag hull át, mert vé­konyabb a szem. Minőségi engedményt ennek ellenére sem lehet tenni, mert azt a jövő évi termés sinylené meg. Azok a gazdaságok, amelyek saját vetőmagellátásra ren­dezkedtek be, helyesen cse­Terménnyel telik a szállító­jármű tartálya. lekszik, ha jóelőre megvizs­gáltatják a Növénytermeszté­si Minősítő Intézettel a vetés­re szánt anyagot, mert érhe­tik meglepetések ebben a so­vány esztendőben azokat is, akiket korábban ez a veszély nem fenyegetett. Az intézet megfelelő kapacitással ké­szült fel a vizsgálatok gyors és pontos elvégzésére. (ésik) ácsmunkákat, a központifű­tés-szerelő gáz- és vízszerelő munkákat is végezzen. A közelmúltban a KISOSZ a helyi tanácsokkal keresett megoldásokat a községek el­látásának javítására. A kis­települések használaton kí­vüli helyiségének átalakítá­sával lehetőség nyílna, hogy minimális beruházással meg­valósítsák az úgynevezett „átjárásos” rendszert. Az így tkialakított helyiségekben mindennap más és más szakember gyűjtene össze a javítanivalót, illetve végez­né el helyben az apróbb ja­vításokat. Továbbra is tapasztalható még, hogy főként a kisköz­ségekben engedély nélkül vé­geznek javítási tevékenysé­get. A másik probléma, hogy a kisiparosok egy része első­sorban késztermékeket ké­szít, vásárra jár, és igyek­szik mentesíteni magát a ja­vítási tevékenység alól. Mi­közben a megye peremterü­letein gond van az alapvető szolgáltatásokkal, addig Nyíregyházán és környékén már megindult a konkuren­ciaharc például a szobafes­tők, a fényképészek között és egyesek szerint már a taxi­sokból is sok van. Nyírbátor: Megnyílt a zenei tábor Tizenegyedik alkalommal rendezik meg Nyírbátorban a nemzetközi ifjúsági vonós zenei tábort, melyet az idén tegnap este nyitottak meg. Az évről évre megújuló tá­bor lehetőséget nyújt a hang­szeres továbbképzéshez, a zenekari műhelymunka gya­korlatának megszervezésé­hez és a kamarazenélés mé­lyebb régióinak megismeré­séhez. Az elmúlt tíz év alatt a nyírbátori zenei rendezvé­nyek hazánk keleti települé­seihez, gyárak, üzemek mun­kásaihoz, kis falvak dolgozói­hoz vitték közel az értékes művészi zenét. A nyírbátori református templomban szer­vezett koncertek — ahol a húsz évvel ezelőtt elkezdődött nyírbátori zenei napok zajla­nak — új közönséget hoztak létre. Erről volt szó a megnyitó ünnepségen. A mintegy száz résztvevője három hétig csi­szolja a zenei tudását. A tá­bor kamarazenekara hang­versenyeket ad a megye kü­lönböző községeiben, váro­saiban, illetve más megyék­ben is. Az idei zenei tábor hallgatói főként a klasszikus és romantikus mesterek mű­veinek tanulmányozásában mélyülnek el. Európán kívül az amerikai földrészről is ér­keztek vendégek. A városi tanács dísztermé­ben tartott első kamarakon­certtel a közönség előtti fel­lépések is megkezdődtek, augusztus 7-én a csarodai műemlék templomban, 9-én a vajai vármúzeumban, augusz­tus 20-án este a nyírbátori református műemlék temp­lomban ad műsort a tábor kamarazenekara. Iskola épül A KÖRTE UTCAI AL­TALÁNOS ISKOLA ÉPÍ­TÉSE jó ütemben halad Nyíregyházán. A kivitele­ző a SZÁÉV, 92,5 millió forintos költséggel 1988 májusában fejezi be, illet­ve adja át a tizenhat tan­termes és tornatermes is-- kólát. Képeinken: hom­lokzat vázszerkezete — Tornaterem — Acélszer­kezet-szerelés. • (Jávor László felvételei) o XLIV. évfolyam, 183. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. augusztus 5., szerda Nehezíti az aratást, móais értékes MA AK-M Fehérgyarmaton (2. oldal) Megbecsült forintok (3. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents