Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-04 / 182. szám

1987. augusztus 4. Kelet-Magyarország 3 Az állam- és a szolgálati titok védelméről Kiinyelmíek vagyunk? Mint ismeretes, 1988. január 1-jétől megváltozik az ál­lam- és szolgálati titok védelméről szóló jogszabály. Többek között arról kérdeztük dr. Pajcsics József alezredest, a Belügyminisztérium osztályvezető-helyettesét, hogy miben áll ez a változás. Mindenekelőtt arra kértük, hogy beszéljen arról, mi is az állam- és szolgálati titok. — Államtitok minden olyan adat, amelynek illetéktelen személy tudomására jutása az állam biztonságát, szolgálati titok esetében pedig egy konkrét állami szerv zavar­talan működését veszélyezte­ti. Az államtitok körébe az ország biztonságát és védel­mét, politikai, gazdasági ér­dekeit érintő legfontosabb adatok tartoznak: az ország külkapcsolataira vonatkozó tervek, döntések, pénzügypo­litikai intézkedések, a gazda­sági termeléssel összefüggő összesített adatok. A szolgá­lati titkok ehhez képest egy szűkebb szervezet zavartalan, biztonságos működését érintő adatok. — Mondana a titoksérté­sekre néhány példát? — Természetesen. Egy ku­tató az elmúlt évben nyugati vállalatoknak — mert ott akart dolgozni — 24 oldalas önéletrajzot készített, amit azután több mint száz cég­nek küldött meg. Ebben olyan titkos adatokat árult el, amelyekkel jelentős kárt oko- zot külkereskedelmünknek. Vagy például egy volt ka­tona, régi szolgálati helyére belopózva, a tilalom ellenére fényképfelvételeket készített. A fotókat — melyeken jól látható volt a modern harci technika néhány eszköze — megmutatta a „haveroknak” azzal, hogy ott teljesített szol­gálatot. Megrovásban része­sült. — Az elmúlt esztendőben hány ilyen ügyben indult büntetőeljárás? — Tavaly tizenkét büntető- eljárás indult, amelyek egy részében megrovásban része­sültek a vétkesek. Évente négy-öt esetben bíróságok hoztak ítéletet a titoksértést elkövetők ügyében. — Melyek a rövidesen ha­tályba lépő állam- és szolgá-‘ lati titok védelméről szóló jogszabályok főbb jellemzői? — Az új rendelkezések szű­kítik az állam- és a szolgá­lati titkok körét, egyúttal azonban az eddigieknél na­gyobb hangsúlyt és jelentősé­get adnak a titokvédelemnek. A titokvédelmi rendszer egy­tek, de nem ezek a jellem­zőek. Például a titkosított ira­tok megsemmisítését zárt zsá­kokban kell elvégezni. Ehe­lyett nem egy esetben, öm­lesztve szállították a kiselej­tezett iratokat bezúzásra, egy részük szétszóródott, és kö­zöttük számos titkos anyag is volt. — Ennél nagyobb kárt okoz azonban a felelőtlen fecsegés, a jólértesültség fitogtatása. Előfordult, hogy üzletkötések alkalmával, gazdasági tárgya­lások során titkosnak minő­sített adat a külföldi tárgyaló- partner vagy más illetéktelen személy tudomására jutott anélkül, hogy a felelőst meg­keresték és megbüntették volna. Jóllehet jogszabálya­ink a szóbeli titoksértést is büntetik, tapasztalataink sze­rint az érintett szervek veze­tői ilyen gyanú esetén gyak­ran szemet húnynak a tör­téntek felett, és nem vizsgál­tatják ki az esetet. — Az új jogszabály beve­zetése után változik-e a bün­tetés mértéke? — A szankció nem változik egytől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés lehet: az úgynevezett alapesetekben egytől öt évig, míg a minősí­tett esetben, amikor az ál­lamtitok illetéktelen külföldi számára válik hozzáférhető­vé, tizenöt évig tartó szabad­ságvesztés is lehet a büntetés. — Üj rendelkezés viszont, hogy a kisebb súlyú eseteket — egyes jogszabályon ala­puló ügykezelői előírások megsértését — szabálysértés­sé nyilvánították, amelynek elkövetői a jövőben pénzbír­sággal sújthatok. Mindent összefoglalva, azt reméljük az új jogszabályo­zástól, hogy az megfelel ál­lami, társadalmi, gazdasági életünk fejlődéséből, az ál­lamélet demokratizmusának kiszélesítéséből eredő köve­telményeknek, és egyben ha­tékonyabban szolgálja tény­leges titkaink megbízhatóbb védelmét. R. L. UBORKASZEZON. A nem túl bő termés ellenére már kétszázötven vagonnyi termék hagyta el a Nyírség Konzervipari Vállalat tyukodi gyárát. Az eddig elkészült konzervekből az NSZK, Anglia, Hollandia piacaira is szállítottak. Jelenleg uborkát dolgoznak fel, melynek jelentős része szovjet exportra kerül, (jávor) Elmozdulni a holtpontról A túlélés kevés Tiszalux — hirdeti a felirat. Ezt a márkanevet még kevesen ismerik, azonban Tiszanagyfaluban abban remény­kednek, hogy mielőltb elfogadott lesz azok körében, akik különböző csillárokat, falikarokat, asztali lámpákat vásárol­nak. Egyébként is a Tiszalux fényével szeretnék elérni, hogy felvirradjanak a jobb napok az Űj élet Termelőszövet­kezetben. Emléket érdemeli R ohanó korunkban gyakorta nem ma­rad idő arra, hogy azok emlékét is megfele­lően ápoljuk, akik a szé­les közvélemény számára kevéssé látványos, de an­nál fontosabb munkával írták be nevüket a megye történetébe. Ez esetben Sexty And­rásról szeretnék szólni, aki 160 évvel ezelőtt halt meg, hatvannyolc éves korában. Sexty Szabolcs vármegye mérnöke volt. A Tisza- szabályozók közé tarto­zik. A tiszai nagy felmé­réseket megelőzően egyet­len más mérnök sem vég­zett az Alföldön olyan nagyszabású vízrajzi tér­képezést, mint ő. A Rétköz nagyméretű térképét 1786-ban készítet­te el, majd 1802-ben Sza­bolcs térképével hívta fel magára a kor figyelmét. Számos Tisza-kanyari át­vágás és csatornázás terve fűződik a nevéhez. A me­gyei levéltár sok térképét, tervét őrzi. A neves geometra meg­érdemelné, hogy akár Nyíregyházán, akár a me­gye más területén emlékét őrizzük azzal, hogy utcát, teret nevezünk el róla, esetleg halála évfordulójá­ra más emlékkel is adóz­zunk e korát meghatáro­zó, kiváló műszaki emlé­kének. (b.) — Az ipari melléküzem csak az egyik jövedelmező forma — tiltakozik az elnök, Varga Sándor. — Az alapte­vékenységben is hasznot re­mélünk, ezért akarjuk nagy léptékben fejleszteni a juh­ágazatot. A múlt hibái Annyi biztos, hogy az aszályos idő-járás alaposan megcsappantotta a növény- termesztés reményeit. Tavaly ölt tonnán felül termeltek hektáronként búzából, az idén legalább egy tonnával kisebb lesz a termés. A hűtőházi zöldborsó egy része is túl­érett, szárazta o-rsón aik kom- bájnolják, kisebb lesz rajta a bevétel. Közben a gazdaságot nyomják a mólt hibái, annyi adósságot gyűjtött össze a korábbi években, hogyha két és fél évig egy fillért sem fizetnének a tagoknak, ak­kor fogyna el a tartozás. — Pályáztunk és 1988-ban indul is a program, amely az adósság mérséklésére szolgál — folytatja az elnök. — Most kifizettük a tartozásainkat, de jövőre a kamatokkal együtt négymillió kifizetése válna esedékessé. Ha ázt három év­re felfüggesztik, ez az összeg, mint a balált pénz, úgy je­lentkezik, jut belőle fejlesz­tésre. A helyzetképhez tartozik, hogy a kis, alig kétezer hek­táron gazdálkodó termelőszö­vetkezet 1984-ben veszteség­gel zárt, utána is éppen estük fenn maradt a felszínen. A korábbi években összeszedett adóssága majd’ a felét teszi ki az éves termelésnek. A következmény pedig többek között az, hogy a község egyetlen üzemének stagnálá­sa miatt o falu sem fejlődik, az alacsony jövedelmek kiha­tással vannak a kétszáz tag, ugyanannyi nyugdíjas élet- körülményeire. Ezért is vizs­gálta meg egy szakemberek­ből álló brigád — a megyei pártbizottság felkérésére — mennyire életképes a szövet­kezet, hol kell változtatni ah­hoz, hogy ne csak a túlélés stratégiáját fogalmazzák meg, hanem a fejlődését is. Kihasználatlan lehetőségek Van néhány súlyos megál­lapítás, hiszen leírták, hogy a gabonatermesztési rendszer­ből adódó lehetőségeket még messze nem használták ki. Az állattenyésztésben veszte­séges volt a szarvasmarha- és a lúdtartás, ezeket felszámol­ták. A tsz létbizonytalansága, a gazdasági eredménytelen­ség miatt nem tudtak stabil szakembergárdát kialakítani. Kevés az eszközük, elhanya­golták a műtrágyázást, így érthető a gyengébb termelés. — Három év bizalmat kér­tem, amikor tavaly megvá­lasztottak elnöknek — mond­ja Varga Sándor. — Bizako­dom, mert most már vannak szakembereink, eredménye­sen indult a Tiszalux, a lám­pagyáré üzem, ahol az idén húszmilliós termelés várha­tó, minden asszony munkát kap. A Skála GT segítségé­vel pedig valóban jövedelme­ző a juh tartás, a fejlesztésre egymilliós állami támogatást kaptunk, még az idén meg­épül egy új hodály a tervezett hárommilliós beruházásból. — Másutt bizony mostoha- gyerekek voltunk, de igye­keztek nekünk munkát adni a szomszéd szövetkezetekben — mondja Varga Ferencné, aki a lámpaüzemben szorgos­kodik. — Ha ez beáll, akkor fel­fejlődünk — reménykedik a2 egyik célgép mellett Ritter Ferenc, aki már tíz éve tag­ja a itsz-nek. Kell is a remény, mert az aratók a nagy meleg ellené­re kisebb haszonnal dolgoz­nak. — Későn kezdtünk, augusz­tus elejére átcsúszik az ara­tás .befejezése, ment közben két'kombájn a száraz borsót csépeli — ad helyzetképet Szopkó József a búzaföld szé­lén. A juhászokra is büszkék lehetnék a tagok, hiszen há­romezer anyát gondoznak, évente négyezernél több a szaporulat, munkájuk minő­ségét jelzi, hogy tavaly meg­nyerték a megyei juhtenyész­tést versenyt. Azér.t, hogy ol­csóbb legyen a takarmányo­zás, még a borsószalmát is összegyűjtik, bálázzák. A „kántorjánosi” atyja Dacol az idővel, gazdagon terem részt szigorúbbá válik, más­részt azonban működése a bürokratikus elemek kiikta­tásával rugalmasabb lesz. A titokkör szűkítését jelzi pél­dául, hogy a szabályozás nem terjed ki a gazdasági életünk fejlődésével egyre nagyobb jelentőségű — nem honvédel­mi vonatkozású — üzemi, gazdálkodási titkokra. Ezek­nek a munkajogi szabályok szerint biztosítanak védelmet Az új szabályozás fokozza a titkok birtokában lévő szer­vek felelősségét, hangsúlyoz­va azt az elvet, hogy a titok- védelem elsődlegesen az azzal dolgozó szervek kötelezettsé­ge, és nem kizárólag a bel­ügyi szerVek feladata. Ren­delkeznek az új szabályok a számítástechnikára alapozott korszerű adatvédelmi, adat­biztonsági lehetőségekről is. — Állítólag könnyelmű nép vagyunk. Hírek keringtek ar­ról, hogy a cseresznyeárus néni államtitkokat tartalmazó papírokból készített zacskót a gyümölcsnek. így van-e ez? — Előfordultak egyedi, ki­rívó felelőtlenségre utaló ese­gálni. Dr. Nagy Kálmán ma már a 96. évében jár. Kertje tele idős és fiatal meggyfák­kal, de ő még mindig fürgén mozog közöttük. Az edősebb fákról már leszakad egy-egy ág a hatalmas súlytól. — Egy ilyen letört ágról 50—70 kilogramm meggyet szoktunk leszedni. De kiöre­gedtek már ezek, felkopa­szodtak, akár csak én, — mutat ősz fejére. — A fiata­lok pedig még csak most fognak termést hozni. Kálmán bácsi nem egysze­rűen egy gazda, hanem sze­relmese és istápolója ennek a gyümölcsnek. Mutatja, hogy 1984-ben mit írt a Kertészet és Szőlészet című lap a gyümölcsről. — „Mai sztárok, jövő re­ménységek.” Akkor még csak Nagy Kálmán kedvenc fái között reménység volt a kántorjá­nosi meggy, a sztárok — a pándi és az újfehértói fürtös — mellett, — mutatja a: do­kumentumokat és lelkesen magyaráz — a sztárokkal való összehasonlításban a szakemberek szerint is ki­derült, hogy tőlük egy milli­méterrel nagyobb, az újfe­hértóival egyidőben érik, ke­ményebb, savasabb, géppel szüretelhető, rendszeresen és bőven terem, Akkor még csak fajtajelölt volt, de most már 4—5 év várakozás után be kell, hogy sorolják a sztá­rok közé. Várady Lajos, a ta­nácselnök ennek az ügynek nagy mecénása. Mi lennénk a legboldogabbak, ha megér­jük, hogy besorolják a sztá­rok közé. Lelkesen mesél a meggy történetéről, amely összefo­nódik a falu sorsával. — Amikor látták az embe­rek, milyen csodálatos gyü­mölcs terem itt, nem győzték hordani a csemetéket. Kán- torjánosit évek alatt benőtte a meggy, de vitték az ország minden tájára. Teherautó- szám hordták a csemetéket. A kántorjánosi meggy pedig még soha nem hagyott cser­ben senkit. Lehetett akármi­lyen időjárás, mindig jól ter­mett. És higgyék el, nincs annál csodálatosabb, mikor az ember májusban felmegy a toronyba és látja, hogy az egész falu fehér bársony, mert mindenütt virágzik a tmeggy. Kertész Sándor Heg kell fordítani... Az utóbbi években — az elemzés szerint — a meglévő eszközök „felélése” teremtet­te meg a túlélést. Ezt a folya­matot most meg kell fordí­tani. Van már növényvédös szakember, feladatul kapta a táblák vizsgálatát, hogy ősz­szel minden terület annyi műtrágyát kapjon, amennyi a biztonságos termeléshez szük­séges. Ugyancsak törekszenek arra, hogy a termelési rend­szereken keresztül megfelelő géppark álljon rendelkezés­re. Van Rakamazon, a hűtő­tárolóban részük, ezt szeret­nék eladni, helyette tervezik az Interag Rt-vel egy Shell benzinkút építéséit Rakama­zon. — Itt az embereket nem lehet becsapni, mert van okuk a bizalmatlanságra — foglalja össze az elnök. — Csakis az eredményeink mu­tathatják meg, hogy a jó ter­vekkel él lehet mozdulni a holtpontról. Lányi Botond J úliusban bíborvörös színbe öltözik Kán­torjánosi. Ilyenkor érik a meggy, az utcák két oldalán, a kertekben szőlők között mindenütt vörösük az érett gyümölcs. Errefelé mindenkinek van egy-két meggyfája. Akad akinek az egész kertje ezzel van tele. Itt terem a híres „kántorjá- Inosi”. Huszonöt évvel ezelőtt még a nyomát is alig lehetett itt látni a meggynek, míg­nem egy napon a felvásárló­telepen dr. Nagy Kálmán, aki maga is gazdálkodott, felfigyelt néhány láda szép meggyre. Érdekelni kezdte a dolog és utánajárt, honnan származik ez a gyümölcs. Csemetéket szerzett és a jó termés láttán kezdte propa­

Next

/
Thumbnails
Contents